Szabad Földműves, 1972. január-június (23. évfolyam, 1-25. szám)
1972-04-08 / 14. szám
1972. április 8._ .SZABAD FÖLDMŰVES 5 a szocialista mezőgazdaság további fejlődéséért! Sok még о tartalék Innen-onnan két hét van még hátra az efsz-ek VIII. országos kongresszusáig, amikoris minden út Prágábe vezet... Tehát az efsz-ek most lezajlott járási konferenciái a kongreszszusi előkészületek csúcspontjának számítottak, köztük a galántai járásé is, amelyen 217 küldött vett részt. A becses vendégek élvonalában ott láthattuk Szlovákia Pártja Központi Bizottságának és a Szlovák Szocialista Köztársaság kormányának küldöttségét is, amelyet Ing. ján J a n o v i c CSc. mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter vezetett. Továbbá jelen volt František Z i m e к, a kerületi pártbizottság titkára, valamint a járási párt- és állami szervek számos képvise-A járási konferenciát nagyfokú aktivitás jellemezte. Mind a fő beszámoló — amelyet Lombos Kornél mérnök, a járási mezőgazdasági társulás igazgatója tartott — mind a vitafelszólalások egész sora az eredmények mellett bátran boncolgatta a fogyatékosságokat is, keresvén a kivezető utat. Ugyanakkor az igényes feladatok ismertetésére is sor került, amelyek a CSKP XIV. kongresszusa határozatából a járás mezőgazdasági üzemeinek dolgozóira várnak. MIK EZEK A FELADATOK? Mindenekelőtt a mezőgazdasági termelés továbbfejlesztése, hogy elegendő élelmiszer álljon a lakosság rendelkezésére. Ez pedig elképzelhetetlen a munkatermelékenység fokozása, a haladó tudományos ismeretek alkalmazása nélkül. Ésszerűbben kell kihasználni a termelési lehetőségeket, főleg a termelés szakosításán és összpontosításán s az új technológia alkalmazásán, a termelési költségek csökkentésén keresztül. Több gabonát, több tejet, húst vár az ország, tehát minden eddiginél nagyobb erőfeszítésekre van szükség, hogy egyesített erővel olyan nagy kapacitású termelőhelyek létesüljenek a közeljövőben, mint a vlöanyi sertéshizlalda, a Kráľov Brod-i (Királyrév) borjúnevel - de, a Trnovec n. V.-i (tornóci) százezres lúdtenyésztő üzem, stb. Mi, ha nem eléggé kihasznált tartalék a Šaľa—Kolárovo öntözömü? Pedig jó példa akad bőven: ahol éltek az öntözéses gazdálkodás tálcán nyújtott lehetőségeivel, ott meg is lett az eredménye. Az öntözött terület a járás mezőgazdasági területének 18,1 százalékát tette ki az elmúlt évben, ami 18 363 hektárt jelent. Az 5. ötéves tervidőszak utolsó évében el kell érni, hogy 25 475 hektárra bővüljön. Ilymódon még jócskán emelhetők a hektárhozamok. Szinte forradalmi lépést jelentett a múlt évben a kukorica adapteres betakarítása (60 százalékát ilymódon takarították be a kukoricatermésnek), 49,7 mázsa hektárhozam-átlaggal. Az idén még tovább kell lépni, különösen a cukorrépatermesztés és gépi betakarítása szakaszán. Tavaly a cukorrépa vetésterületének egyötödébe egycsírájú vetőmag került, ami nagyon megkönnyítette a munkálatokat. Azonban több növényegyedre van szükség hektáronként, s a répakiszántó kombájnok számát gyarapítani kell. UTOLÉRNI AZ ÉLENJÁRÓKAT Figyelmet érdemlő felszólalást hallottunk, mindjárt a vita elején. A Trnovec n. V.-i Efsz elnöke elöljáróban azt említette, hogy a szlovák-tarka fajtájú tehénállományuktól tavaly 3730 liter tejhozam-átlagot értek, el, ami bizony dicséretre méltó. Ám jó lenne, ha tejtermelési tapasztalataikat megosztanák a járási átlag alatti Kommunista lője. efsz-einek tehenészeti dolgozóival. Ebben a szövetkezetben 35 év a tagok átlagos életkora, s 150 hektárra jut egy mérnök. A munkajutalmazási módszerük érdemes a tanulmányozásra, tapasztalataik meg általánosításra a járáson belül: a bérezési alap felét alapjutalom címén, a másik felét ellenben prémium formájában osztják fel. Példás a szövetkezeti tagok munkafegyelme. S 1972-ben már háztáji földjükről lemondtak a tagok. Ehelyett a szövetkezet terven felül kitermelt állati termékei-» bői részesülnek. Általános tetszéssel fogadták a konferencia küldöttel Papp mérnöknek, a Selicei Efsz ökonómusának felszólalását, aki többek között arról beszélt, hogy náluk példás a munkaszervezés, sokoldalúan gondoskodnak a tagok szociális-kulturális, társadalmi igényeinek kielégítéséről. No meg szóvá tette, hogy a mezőgazdasági üzemek olyan gépeket kapianak, amelyeket termelésük szakosítása kíván. A mezőgazdasági gépgyártás és alkatrészellátás akut problémáját Is felemlítette, valamint a tervdokumentáció készítése hosszadalmasságát bírálta, s egyszerűbb, gyorsabb megoldást sürgetett, hogy a termelőhelyeket ne 4—5 év múlva lehessen üzembehelyezni, hanem hamarabb. A fő beszámolóban Lombos Kornél mérnök kitért arra, hogy a járás szövetkezetei kö- _ £ zül 17 termelési eredményei nem érik el a járási átlagot. Ezen közös gazdaságok hasonló termelési adottságokkal rendelkeznek, mint a jól, illetőleg példásan gazdálkodók, csakhogy nem használják ki kellően a tartalékokat, nem keresik a munkaszervezés haladóbb formáit, s rendszerint a vezetőgárda sem áll a helyzet magaslatán a szakképesítést illetően, s ugyankkor megfeledkeznek a legfőbbről: az emberek sokoldalú igényeinek kielégítéséről. Azokról, akik a javakat szorgalmas, odaadó munkájukkal előállítják. Jobbára nem érvényesül e gazdaságokban a szocialista munkaverseny sem, amely a termelés előrelendítője, s ugyanakkor nevelöeszköz a tagok átformálására. Zelman elvtársnak, a járási pártbizottság mezőgazdasági titkárának vitafelszólalására is érdemes volt odafigyelni, hiszen a nagyüzemi szövetkezeti gazdálkodás élenjáró dolgozóinak termelési eredményeire hivatkozott, amelyek azt mutatják, hogy az állattenyésztés még jövedelmezőbbé tehető. Név szerint említette azokat a kiváló tej- és hústermelőket, akiknek tapasztalatait másutt is hasznosítani lehetne... Kár, hogy a kongresszusi küldöttek névjegyzékéből valamilyen ok közrejátszásával épp ezek maradtak ki, akik közül néhányan igazán kitüntetésnek, elismerésnek vették volna azt, hogy Prágában képviselhessék a szövetkezeti tagokat. Más alkalommal ilyesmiről nem szabad megfeledkezni! Ahhoz, hogy az 1972. évi igényes termelési feladatok járási méretben teljesülhessenek, kétségkívül körültekintőbben kell felkutatni a belső tartalékokat, s megvalósítani a termelés fejlesztését előmozdító, a szövetkezetek belső rendjét megszilárdító, stb. javaslatokat, elképzeléseket, amelyek a kongreszszuselőtti vita keretében elhangzottak. JOBB EGYÜTTMŰKÖDÉST! A járási konferencia keretében megválasztották a Szövetkezeti Földművesek Szlovákiai Szövetsége járási bizottságának, valamint revíziós bizottságának tagjait. Komoly munka vár rájuk! Ahhoz azonban, hogy ezt felelősségük tudatában, jól végezhessék, a járási szerveknek segíteni kell, hogy a közös cél érdekében való fáradozásuk gyümölcsöző legyen. Ehhez az szükséges, hogy „öntsenek tiszta vizet a pohárba“, vagyis változtassanak eddigi álláspontjukon, félre dobva a formaiságokat, amelyek fékezői a teljes kibontakozásnak, az eredményes együttműködésnek. A Szövetkezeti Földművesek Szlovákiai Szövetségének működési elvét a CSKP KB februári plenáris ülésén hagyták jóvá. A Szövetség alapszervezetei — az efsz-ek és tagságuk. A széles tagságnak támogatnia kell tevékenységében a járási bizottságokat, hogy fontos társadalmi küldetésüket teljesítsék. KÖSZÖNET A SOK-SOK FÁRADOZÁSÉRT Ing. Ján Janovic, CSc. mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter beszéde bevezető részében emlékeztetett arra, mily sokat fáradoztak a szocialista mezőgazdaság úttörői — a forradalmi időszak részesei, formálói —, hogy az emberségesebb, jobbmódú élet alapjait lerakják, s továbbfejlesszék. Megteremtvén a lehetőségeit annak, hogy fokozatosan eltűnjön a város és a falu közötti különbség. A fejlődés terén nagyot lépett előre a szövetkezeti parasztság, ami életszínvonalát is nagymértékben megemelte. Mindezt a helyes agrárpolitikája tette lehetővé. Az 1968/69. politikai válság időszakában sem hagyta magát a szövetkezeti parasztság a politikai élet zavarosában halászó jobboldali opportunistáktól megtéveszteni, szilárd alapokon állt: mesterkedéseire fokozott termelőmunkával válaszolt. Azon túl, hogy a parasztság elősegítette a politikai-gazdasági élet konszolidálását, az élelmiszerellátás zökkenőmentesebbé tételét, azonban önelégültségre nincs ok, sok még a tennivaló... — hangsúlyozta a miniszter. — Hiszen nemcsak a saját népünk jobblétéért, hanem a világ haladó népeinek harcát is győzelemre kell segítenünk ... Végül köszönetét mondott mindazért az áldozatkész munkáért, a jó termelési eredményekért, amelyet az élenjáró galántai Járás szövetkezeti dolgozói kifejtettek, illetőleg elérték. S további közös gazdálkodásukhoz kívánt sok sikert. A konferencia vitafelszólalásait Lombos Kornél mérnök, a járási mezőgazdasági társulás igazgatója értékelte, A konferencia küldöttei határozati javaslatot hagytak jóvá. Kovács — Gál A Galántai Kilencéves Alapiskola „PETER JILEMNICKÝ“ pionírcsapata versekkel, énekszámokkal köszöntötte a járási konferencia résztvevőit, majd a becses vendegeknek a szeretet jeléül piros szegfűt nyújtottak át. Foto: nki megnyerni a fiatalokat... ? ^Tekintettel arra, hogy a * járási konferencia fő beszámolójában a mezőgazdasági dolgozók életkorátlaga is felmerült, úgy gondolom, én is építően tudok hozzászólni. Nálunk, a Slovenské Pole-i (Ürföld) Állami Gazdaságban az életkorátlag 37,5 év, ebből a férfiaké 39,6 és a nőké 32,7 év. A dolgozóink létszáma 750, akik közül harminc éven aluli százöt nő és százötven férfi. Mondjuk meg őszintén, a fiatalok egy része nem szívesen választja a mezőgazdaságot, — néha csak kényszermegoldásból. E kérdést csak az okok alapos ismeretében tudjuk megoldani. S a megoldás nem várathat magárai... Köztudott, általában a munkahelyek nélkülözik a kulturáltságot. A növénytermesztésben a munka idényjellegű. Az állattenyésztésben a munkakörülmények nem éppen megfelelők, s munkaszüneti napokon is dolgozni kell. Riasztó jelenség: a kollektívába szoktatás hiánya. A fiatalok, főleg a lányok rosszalóan nézik azt, ha az idősebbek nem veszik őket komolyan. A ridegségre elidegenedéssel válaszolnak. Természeetsen, nem mindenütt, de gyakoriak ezek a nem kívánatos jelenségek. S ezt nekünk, akik a mezőgazdaságnak jegyeztük el magunkat — no Hogyan meg szülők is vagyunk! — fel kell ismernünk. Ugyanis az ilyen és efféle okok végett húzódózik az ifjúság a mezőgazdaságtól. Mi ennek a következménye? Magas a dolgozók életkorátlaga a mezőgazdasági üzemekben. Hogyan nyerjük meg őket, mármint a fiatalokat? Az iparhoz hasonló, jó munkafeltételeket kell teremtenünk a számukra, nem csupán a munkahelyek szakmai szintjének emelésével, a tökéletes gépi felszereléssel, hanem a kulturális- és politikai nevelőmunka biztosításával. A fiatalokat komolyan kell vennünk! Együtt kell élnünk mind a nők, mind a fiatalok problémáival, beszélgetnünk kell róla. Még akkor is, ha ezek a problémák bizonyos mértékig családi jellegűek is. Törődnünk kell a nevelésükkel! Nálunk nemrég 70—90 fiatal dolgozó — SZISZ-tag — vett részt Dobrá Vodán bentlakásos iskolázáson. A lányok és fiúk egyaránt tanújelét adták annak, hogy érdeklik őket az állami gazdaság problémái, igyekeznek ezeket a problémákat megismerni és a munkában helytállni. Évente készer is tartunk ifjúsági találkozót, ahol a gazdaságunk ifjain kívül a szomszédos efsz-ek fiataljai is résztvesznek. E találkozók irányítását, lebonyolítását tapasztalt emberekre bízzuk (pártelnök, szakszervezeti elnök stb.}. Itt ki kell emelnünk a Kráľov Brod-i {Királyrév) pedagógusok önzetlen szervező munkáját. A fiatalok iskolázását igyekszünk minél változatosabbá tenni, szórakozási lehetőséggel egybekötve. Főleg esténként. Szeszesitaloktól mentesen! Saját, vizsgázott zenekarral rendelkezünk; a zenészek színvonalas zenével teszik hangulatossá, vonzóvá az összejöveteleket, változatossá az iskolázást. Sportegyesületünk is vonzó hatást gyakorol a fiatalokra. Társadalmi munkából is példásan kiveszik a részüket, melynek önfegyelmező hatása vitathatatlan. Az ifjúsági problémához hasonló a nők problémája. Gazdaságunkban 250—270 nő dolgozik. Közülük jelenleg három szakvezető, de a közeljövőben a borjúneveidében öt fa járás született borjainak mintegy 60 százaléka itt nevelkedik majd! — a szerk. megjegyzése), s a növénytermesztésben ugyancsak két szakvezető beállításával számolunk. Ugyanis a férfimunkaerő fogyóban van, és a munkálatokat gépesítenünk kell, mindamellett, hogy a gépi ellátottság még sok kívánnivalót hagy maga után. Mind a fiatalok, mind a nők esetében meg kell oldanunk az ünnepnapokon való dolgozás kérdését, amit csak több munkaműszak bevezetésével lehetséges. Ez ugyan bértöbblettel jár, de a ráfordítás megtérül a szakszerű, fegyelmezett munka, a tökéletesebb munkaszervezés folytán, a termelés folytonossága következtében. A kettős munkaműszakot a kacsafarmon már bevezettük, ahol szezonban 70—80 nő dolgozik. A rövidesen üzembehelyezett borjúnevelde mintegy 60 dolgozójának kétharmada nő lesz, s itt is műszakokra osztjuk a munkát. Valójában a probléma-komplexumot a szakosítás és ezen belül a gépesítés oldja meg végérvényesen. Mi csak üdvözölhetjük a termelésfejlesztés kooperációs formáit, az üzemek közötti szakosítást, a még haladóbb termelési módokat, ha ezek a mezőgazdasági termelés célját szolgálják, vonzóbbá téve az e munkahelyeket a fiatalok számára. Állami gazdaságunkban az üzemen belüli szakosítás útjára már rátértünk az állattenyésztésben. Jelenleg 3 üzemegységben termelünk tejet, a közeljövőben csupán egyben — 1300 db tehénlétszámmal. Mindenekelőtt nagykapacitású istálló építését, a munkaműszakok szerinti szervezésmódot, a gépesítés hogyanját-mikéntjét latolgatjuk, szorgalmazzuk. Két szarvasmarhahizlaló egységünk van, ezekből csak egy marad 1200 db-os kapacitással. Ami a növénytermesztés szakosítását illeti, ma már csak 12 fajta növényt termesztünk a 19—22 helyett. A gabonatermesztés gépesítése megoldott, de a kukoricáé — és főleg a cukorrépáé — gépek hiányában még megoldatlan. S a műtrágyázást is repülőgéppel szeretnénk mihamarabb végezni. Köszönöm a szíves meghallgatást, s ígérem, hogy a járás szövetkezeteivel igyekszünk a legjobb együttműködést kialakítani. SERES LAJOS. a Slov. Pole-i Állami Gazdaság igazgatója
