Szabad Földműves, 1972. január-június (23. évfolyam, 1-25. szám)
1972-04-08 / 14. szám
SZABAD FÖLDMŰVES i 1972. április 8. CSKP XIV. kongresszusa határozatainak teljesitésével Demokráciánk dicsérete néhány gondolat és észrevétel SZÖVETKEZETEINK JÄRÄSI KONFERENCIÁJÁRÓL A Kelet-Szlovákiai Vasmű kultúrháza március 24-én és 25-én két napon át látta vendégül a Košice-vidék járás szövetkezeti dolgozóinak csaknem 400 küldöttjét és a konferencia vendégeit. Ezen a konferencián számumra, de lehet, hogy sokak számára is szinte jelképpé rögződött, hogy hazánk legnagyobb kohóipari üzemének kultúrházában tanácskoztak a földművesszövetkezetek küldöttei, a munkásosztály és a szövetkezeti földművesek egységet szimbolizálva. Összejöttek, tanácskoztak, értékelték eddigi munkájukat, kicserélték tapasztalataikat, megvitatták az új szövetkezeti törvényjavaslatot, nem rejtve véka alá észrevételeiket és megjegyzéseiket. AZ ELEVENRE TAPINTÓ FÖBESZÄMOLÖ A konferencián — a napirendi pontok jóváhagyása után — Matej Repej mérnök, a Mezőgazdasági Termelési Igazgatóság vezetője emelkedett szólásra. Tartalmas, a problémák elevenére tapintó és a részletkérdések aprólékos elemzését sem nélkülöző beszédében név szerint sorolta fel az egyes munkaszakaszokon gyenge eredményt felmutató szövetkezeteket. összehasonlította eredményeiket a jobb és a kitűnő termelési sikereket elérő üzemekkel, s ugyanakkor elemezte a hiányosságok okait is. A nyílt, őszinte hang, mely nem szándékozott elkendőzni a vezetésben mutatkozó hiányosságokat sem, nagy hatással volt a küldöttekre. A nyíltság viszonzásaképpen a vitában felszólalók is kertelés nélkül tárták fel hiányosságaik általuk feltételezett és megállapított okalt. Ez az őszinte hangvétel vörös fonálként húzódott végig a konferencia egész tanácskozásán. A föbeszámoló a járás szövetkezeteinek munkáját, termelést eredményeit tárgyilagosan értékelte, aprólékosan foglalkozott a járás földművesei előtt álló legközelebbi feladatokkal. Felemlítette, hogy a járás szövetkezetei az elmúlt esztendők során komoly eredményeket értek el a nagyobb termelési egységek kialakítása, a szövetkezetek és.szerű egyesítése terén. A szövetkezetek száma a járásban az egyesítés folytán 89-ről 70-re csökkent, s ennek következtében a szövetkezetek által megművelt földterület átlaga 669-röl 876 hektárra emelkedett. A mezőgazdasági termelés fejlődését igazolja az a tény is, hogy a szövetkezetek VII. kongresszusa óta eltelt idő alatt a mezőgazdasági nyerstermelés 25 százalékkal, az árutermelés pedig 34 százalékkal emelkedett. EREDMÉNYEK ÉS HIBÄK A növénytermesztés terén a járás szövetkezetei nem egy sikert könyvelhetnek el. Döntő fordulatot sikerült elérniük gabonafélék és az őszi repce termesztésében, s feljavult a szántóföldi takarmányok összetétele. A föbeszámoló szerint azonban nem lehetnek elégedettek a terimés takarmányok termesztésének színvonalával, s hibának számít a zöldségtermelés csökkenése, mivel jelentős Ipari központot kell ellátni friss zöldséggel. Ugyancsak aggasztó a cukorrépa termesztésben mutatkozó stagnálás, nembeszélve arról, hogy cukorrépát takarmányozási célokra alig termesztenek. A gyümölcstermesztés terén sem érték el a feltételezett eredményt, habár a szőlőtelepítésben szép sikereket mutathatnak fel. Az állattenyésztés vonalán, sikerült a tehenek hasznosságát átlagban csaknem 800 literrel növelni. Ezáltal a tej árutermelésében 14 millió literes növekedést mutathattak fel. Sikerült tehát a járás tejtermelésében állandósult hiányt „szépíteni“. A tehenek tejhozamának növelésében azonban átütő javulást mégsem sikerült elérni, s a tehenek állományának számát sem tudták lényegesen bővíteni. Ezt az üszönevelés alacsony színvonala, valamint a tehénállomány gondozásának egyáltalán nem kielégítő munkafeltételei okozzák. Hibának róható fel az is, hogy az állattenyésztési termékek, elsősorban a sertéshús és a tej eladási kötelességét az év folyamán nem teljesítik egyenletesen. A feltárt hiányosságok alapján az elkövetkezendő időszak legfontosabb feladatai között a munka termelékenységének folyamatos növelését és a jobb munkafeltételek kialakítását tűzték ki célul, főképp a szarvasmarha tenyésztésben, elsősorban pedig a tehéntenyésztés szakaszán. Korszerűsíteni kívánják az eddig alkalmazott hagyományos takarmányozási rendszert. Új tehénistállókat akarnak építeni, ahol a legújabb technológiát sikerrel lehet majd alkalmazni. A beszámoló foglalkozott a munkaerő kérdésével, a szakemberek képzésével és komoly hibaként jelölte meg, hogy a főiskolai végzettséggel rendelkező mezőgazdasági szakembereknek csupán egy elenyésző hányada dolgozik a termelésben. Nehéz a fiatalok megnyerése is a mezőgazdaságban végzendő munkára, hiszen a járás területén levő ipari üzemek rengeteg munkaerőt vonnak el kedvezőbb kereseti lehetőségeik és az egyéb előnyök nyújtása által. E téren a mezőgazdasági üzemeknek még sokat kell tenniük, hogy a fiatalok számára vonzóbbá tegyék a mezőgazdasági munkát. Elegendő példa akad a járásban, amely bizonyítja, hogy néhány szövetkezetben, mint Nová Bodva (Üjbődva) és Seiía (Szinye), valamint még néhány szövetkezetben nem probléma a fiatalok megnyerése és megtartásuk a mezőgazdaságban. Igaz, hogy e helyeken már csaknem az ipar színvonalán tudnak fejlődési és érvényesülési lehetőségeket biztosítani a fiataloknak. SZOLGÁLTATÁSOK SZEREPE Abban, hogy a mezőgazdaság az ötéves terv komoly feladatait sikeresen teljesíthesse, nagy szerep hárul a népgazdaság többi ágazata által a mezőgazdaságnak nyújtott szolgáltatásokra is. Elsőrendű feladat a szolgáltatások feljavítása. A Mezőgazdasági Felvásárló és Ellátó Vállalat részéről feltétlenül meg kell javítani a gabona átvételének időbeosztását és jobban kell megszervezni a műtrágyák, valamint a jó minőségű keveréktakarmányok szállítását. A járás mezőgazdasági üzemei bíznak abban, hogy minőségi javulás áll be a gépállomások munkájában a növényvédelmi munkák, a gépjavitá- t sok, a műszaki segítség, valamint az istállók gépi berende- • zéseinek szerelése és karbantartása terén. Nagyobb segítséget várnak az előbb említett szervezetektől az agrokémiai központok felépítésében és üzemeltetésében, természetesen a mezőgazdasági üzemekkel szorosan együttműködve, hogy ezáltal mihamarább kiküszöböljék a műtrágyák és a növényvédő vegyszerek elosztásában eddig fennálló hiányosságokat. A C3KP XIV. kongresszusának határozataiban a mezőgazdaság elé tűzött feladatok sikeres megoldásához e járásban is javítani kell a mezőgazdasági termelés terményei, valamint a mezőgazdaság által termelt nyersanyagokat hasznosító feldolgozó ipar közötti együttműködést. Gondolnak itt elsősorban a tejipar, a baromfi feldolgozó ipar, a zöldség- és gyümölcsértékesítés vállalatainak, valamint a cukorgyárak szorosabb'kapcsolatának kialakítására, a mezőgazdasági termelőüzemekkel. MÉG EGY FAJÖ PONT A főbeszámolóban tág teret szenteltek az egyes szövetkezetek által folytatott nem mezőgazdasági tevékenység, a túlzott melléküzemági termelés néhány visszáságának. A múltban ugyanis egyes szövetkezetek tevékenységük gazdasági eredmnyeinek gyors növelése érdekében aránytalanul fejlesztették melléküzemágaikat. E káros jelenség több helyen törvénybeütköző túlkapásokig fajult, s a dolgozók jelentős részét — nagyobb egyéni jövedelem reményében — elvonta a szövetkezetek fő feladata, a mezőgazdasági őstermelés biztosításának munkáitól. Nagy erőfeszítések árán sikerült a szövetkezetek melléküzemági termelését a megengedett és elfogadható, ésszerű keretek közé szorítani, s így a szövetkezetek ma már ismét legfontosabb feladatuk, — a mezőgazdasági termelés fokozására fordíthatják anyagi és erkölcsi tartalékaik zömét. Ez az intézkedés tette lehetővé e járásban, hogy a melléküzemági termelés ma már valóban a mezőgazdasági tevékenység kiegészítője csupán, mely kellő munkalehetőséget biztosit a szövetkezet tagjainak a vegetációs nyugalom időszakában. A beszámoló tehát minden kérdésre kitérően bírálva értékelte a szövetkezetek VII. kongresszusa óta eltelt időszak alatt gazdasági, termelési, társadalmi és kulturális téren elért eredményeket, feltárva a még megoldatlan kérdéseket, és rámutatott a hiányosságokra. Egyben kellő anyagot és támpontot szolgáltatott a gyümölcsöző vita kibontakozására is. Hogy ez az őszinte hangvétel mennyire megnyerte a küldöttek tetszését, azt nem is annyira a föbeszámolőt követő viharos taps, mint inkább a vitafelszólalosok nyílt tárgyilagossága igazolt. MÉG NÉHÁNY ADAT Egy járás fejlődését az egyes mutatók összehasonlítása, néhány év eredményeinek egyeztetése által lehet a legbiztosabban felmérni. Ezért néhány adattal szeretném e járásban elért sikereket szemléltetni, habár a számok néha unalmasnak, feleslegesnek tűnnek. Négy év távlatából, amint már erről sző volt, a járás szövetkezeteinek száma gazdaságilag indokolt egyesítések következtében 19-cel csökkent. A mezőgazdasági földterület ezzel szemben 59 613 hektárról 61 ezer 353 hektárra emelkedett. Az egy hektáron elért mezőgazdasági termelés az 1967-es év 6340 koronájáról 1971-ben 7716 koronára emelkedett, amiben a növénytermesztés 3169- röl 3676 koronára, az állattenyésztés pedig 3174-rői 4040 koronára növelte részesedését. A teljesítmények összehasonlítása is emelkedő irányzatot mutat. Míg 1967-ben az egy hektár mezőgazdasági földterületre eső teljesítmény értéke 7466 korona volt, ez 1971-ben 9878 koronát tett ki. Arányosan emelkedtek az anyagráfordítás költségei is. A költségek a mezőgazdasági földkerület egy hektárjára számítva, 1967-ben 3445 koronát tettek ki. Ez az összeg 1971-ben 5613 koronára növekedett. A bérek és a jutalmazás értéke egy hektárra számítva 1967-ben 2444 korona volt, és 1971-re már 3136 koronára emelkedett. Ezáltal az egy dolgozóra eső havi átlagkereset az 1967-es év 1133 koronájától 1971-ig havi 1430 koronára növekedett. Gyarapodott az állandó dolgozók száma éspedig az 1967-es évben nyilvántartott 9114-röl a múlt évben 10 093-ra. A szövetkezeti tagok száma pedig az 1967-es év 7265 taglétszámáról a múlt évig 9168-ra emelkedett. Így csökkent az egy állandó dolgozóra eső mezőgazdasági földterület éspedig az 1967-es év 7,6 hektárjáról 6 hektárra. Az egyes szövetkezetek közül piaci árutermelését lényegesen megnövelte a Nová Bodva-i, a drienovcei (Somodi), a péderi, a peréni (Perény) és a budulovi (Bodoló) szövetkezet, éspedig a felsorolás sorrendjében az 1967-es év 4571 koronájáról 14 226-ra, 5552-ről 8171-re, 5941- ről 7867-re, 5656-ról 7608-ra és 5591-ről 7235-re. De talán hagyjuk az összehasonlítást, habár a statisztikai adatok sok mindent elárulnak-. Az adatokból következtetni lehet arra, hol, hogyan láttak hozzá feladataik elvégzéséhez. A gyenge eredmények pedig bizonyos hibákra figyelmeztetnek. Azonban inkább vetítsünk le néhány vitafelszólalást, amelyekben a szövetkezetek értékelték saját munkájukat. NEM CSUPÁN A SIKEREKRŐL A vitában felszólalók nem csupán az általuk elért sikereket emelték ki elhallgatva a hiányosságokat. Egyéni benyomásom szerint, éppen ellenkezőleg, inkább a hiányosságok taglalására helyeztek nagyobb súlyt a vitában felszólaló küldöttek. Nyíltan bírálták saját hibáikat is, nemcsak a felsőbb vezetést. Élesep elítélték a túlzott mellékági termelés révén elért gazdasági nyereségeket, amit sok esetben a tulajdonképpen mezőgazdasági őstermelés elhanyagolása révén értek el. De nem hiányzott a vezetés bírálása sem. A felszólalók közül csak néhányat említek. Nová Bodva egyesített szövetkezet életéről Köteles János mérnök az egyesített szövetkezet elnöke számolt be. A szakosítást 1967-ben valósították meg, átszervezték a vetésforgót a megnagyobbodott termelési egységben. Szakosításuk során a tejtermelésre, valamint a baromfihús termelésére összpontosították erőiket. E termelési ágazatokat egészíti ki a kisebb méretű juhtenyésztés. Jó ' munkájuk eredményeképpen a tagok jövedelme az elmúlt évig csaknem háromszorosára emelkedett. A fiatal szakemberek lelkesedése az idősebb tagok gyakorlati ismereteivel és megfontoltságával párosulva, meghozta gyümölcsét. De még mindig egyre újabb szakképzett dolgozók jönnek e szövetkezetbe és eddig egyetlen egy sem távozott, mivel olyan munkafeltételeket teremtettek, amellyel sok ipari üzem sem dicsekedhet. A növénytermesztés terén csökkentették a termesztett növények fajtaválasztékát, elsősorban a gabonaféléket és a zöldésgtermesztést szorgalmazzák. Az egyesített szövetkezetben 100—150 hektáros parcellákat alakítottak ki az egyes növénykultúrák termesztésére. Így a gépek jobb kihasználásával Jelentős anyagi és munkaerő megtakarítást érnek el. Az átlagos tejhozamot tehenenként 3318 literre emelték, de szerintük a tejtermelés így sem kifizetődő. A Sady nad Torysou-i egyesített szövetkezet problémáiról Eged František elnök beszélt. Az általuk elért jó eredmények felsorolása után éles szavakkal bírálta azt az Irányzatot, hogy a szövetkezeteknek maguknak kell kialakítaniuk a nyolcórás munkaidőt, a szabadságot, az üzemi étkezdék, bölcsődék, óvodák, napközi otthonok létesítésének lehetőségeit, hogy dolgozóik számára kedvezőbb munkakörülményeket biztosítsanak, míg az ipari üzemek mindezt állami támogatással építik és üzemeltetik. Ebben a szövetkezetek hátrányos helyzetét látta. *■ Hasonlóképpen helytelenítette a különbözeti árpótlék megszabásának rendszerét, s utalt arra, hogy egyes hegyvidéki szövetkezetek csakis azért tudnak jobb gazdasági eredményt - felmutatni,- tagjaiknak nagyobb jutalmat biztosítani, mivel lényegesen nagyobb árpótlékban részsülnek. Véleménye szerint e téren szövetkezetük igen hátrányos helyzetbe került. Továbbá megemlítette, hogy я zöldség és a gyümölcs termesztése nem fizetődik ki számukra, mégis termeszteniük kell, hogy az ipari üzemek dolgozóit és a lakosságot elláthassák. A gyümölcstermesztésben külön gondot okoz a hütötárolók hiánya. Ha jó év van és bő a gyümölcstermés, nem sok pénzt vesznek be, mert az átvételi ár alacsony, ha viszont gyenge a gyümölcstermés, szintén nem zárják haszonnal az évet e termékből. Szót ejtett a háztáji földekről és megállapította, hogy a szövetkezet inkább ne adjon háztáji földet a nyugdíjasoknak, hanem kapjanak olyan nyugdijat, amit nem kell ilyen módon kiegészíteni. A fiatalok számára klubot létesítettek, amelyet tökéletesen kihasznál nak, és egyéb módon is társas utazások rendezésével igyekeznek az ifjúságot szövetkezetükben megtartani. Érdekes és értékes volt Vajá nyi Lászlónak, a buzicai (Bu' zita) szövetkezet elnökének vitafelszólalása. — Nem üres szólam — mondta —■ a jelszó amit oly sokszor hallunk. Valóban ma végzett munkánk holnapi életünket szabja meg. — A felszólaló foglalkozott a tej értékesítési árával, összehasonlítva ezt a termelési ággal. Ennek alapján kitűnt, hogy a tejtermelés, legalábbis náluk, ráfizetéses. Csak az esetben járna haszonnal, ha a tejet 2,10 koronás árban tudnák termelni. Konkrét formában szólt hozzá a szövetkezeti törvényjavaslat néhány pontjához és rámutatott a törvényjavaslat megfogalmazásának néhány hiányos és ködös kitételére. Véleménye szerint a törvénynek egyértelműen érthetőnek kell lennie, nehogy többféle magyarázatra adhasson okot. Véleménye szerint a szövetkezeteknek minden gabonát be kellene adniuk az állami alapba, s maguknak csupán a vetőmag mennyiségét, valamint a tagok természetbeni juttatásához szükséges gabonamenyiséget tartanák meg. így biztosítottnak látja, hogy az ipari takarmánykeverő üzemekből mindig pontosan és jó minőségű keveréket kaphatnának. UTÓSZÓKÉNT Az összes további vitafelszó lalásból is az őszinte segíteni akarás csendült ki. A bátor bíráló hang pedig demokráciánk dicsérete, amely lehetővé teszi a vélemények szabad kinyilvánítását minden fórumon. E járási koníerenciához csupán annyit tehetnénk hozzá, hogy minden remény megvan arra, a Košice vidék járás földművesei becsülettel teljesítik ötéves tervünk reájuk háruló feladatait OBENAU KAROLY
