Szabad Földműves, 1972. január-június (23. évfolyam, 1-25. szám)
1972-04-01 / 13. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 1972. április 1, 8 9 Sikeres vendégszereplés A Safarlkovo-i (Tornaija) Mezőgazdasági Műszaki Középiskola a közelmúltban egy egész estét betöltő műsorral- vendégszerepeit a közeli Abovce (Abafala) községben. Az iskola kultúrcsoportja vidám jelenetekkel, népitánccal, cigánytánccal, szavalatokkal és táncdalokkal szórakoztatta a közönséget. Az iskola zenekara, amely az idén alakult, várakozáson felüli teljesítményt nyújtott a műsort követő táncmulatságon. Az abovcei fiatalság tetszését teljes mértékben kielégítő műsor sikeres volt és így megérte a sok előkészület és gyakorlás. Kívánjuk, bogy a lelkes fiatalok az elkövetkezőkben is hasonló sikeres szerepléssel még sok-sok estén szórakoztasssák a környező falvak lakosásgát. Egyben köszönetét kell mondanunk az iskolq tanári karának s elsősorban a felkészülésben segítő támogatást nyújtó nevelőknek, Kasza és Mattos elvtársnőknek, akik nagymértékben járultak hozzá az est sikeréhez. Morvái Ilona Még aktívabban Február 27-én évzáró gyűlést tartott Veľké Ludincén (Nagyölved) a CSEMADOK helyi szervezete. Az elnök, Garai Lajos, a gyűlés egyik fő pontja értelmében méltatta február 25-e értékét. Rámutatott arra, hogy a dolgozó nép győzelme nélkül kultúránk sem ért volna el ilyen magas fejlődési fokot. A járási küldött és a hnb elnöke, Bokros Ferenc beszéde után hozzászólások és javaslatok hangzottak el a szervezet idei tervéhez. A tervben szerepel többek közt egy-két színdarab betanulása is, hiszen az elmúlt évben Lovicsek Béla: Baj van a szerelemmel című darabjával nagy közönségsikert arattak. Szeretnének rendezni továbbá egy esztrádműsort is, melyhez a helyi RYTMUS zenekar vezetője is felajánlotta segítségét. Több zenés délutánt és íróolvasó találkozót szerveznek, mert talán megoldódik már a klubhe lyiség berendezésének problémája is. A tagok 500 brigádóra ledolgozását is vállalták. A kultúrtársak kijelentették, hogy még aktívabban és célratörőbben vesznek részt a CSEMADOK ezévi munkájában. Bízunk abban, hogy a terveket tettek is követik és a községben még jobban fellendül a kulturális élet. Garai Ferenc Egy évzáró margójára A Vrakun-i (Várkony — Dunajská Streda-i járási Klsállattenvésztők Szervezete 1972. február 21 .én, hétfőn este tartotta ünnepélyes évzáró taggyűlését a helyi kultúrházban. A tagokat, a megjelent vendégeket; a hnb elnökét és titkárát Hordósi és ing. Kosa elvtársakat, dr. Bribit körzeti állatorvost, a járási kiküldöttet Simon elvtársat, továbbá a gabčikovoi (Bősl szervezet vezetőségi tagjait Jakus és EGYÜTT KÖNNYEBB A 980 hektáron gazdálkodó obidi szövetkezet szerves részét képezi a mužlai központtal működő, „Béke“ néven közismert egyesült szövetkezetnek. A közel ezer hektáron tevékenykedő gazdasági részleg lényeges fejlődésen ment keresztül az egyesítés óta. Felszámolták az elaprózott termelést, szakosították a részleget, s ma már csak a talajviszonyoknak legjobban megfelelő növényféleségek termesztésével foglalkozik. A nevezett gazdasági részleg 22 hektáros szőlőjéből 7 hektár már termőre fordult. A szőlőtermesztésre legmegfelelőbb területeken valósították meg a telepítést, s így a gazdaság vezetői sokat várnak a Rizling, Müller Thurgau és Leányka fajtáktól. Az utóbbi években tapasztalt eredményeknél jobbakat értek el a gabonatermesztésben is. Múlt évben 259 hektáron termeltek búzát. A tervezett 39 helyett 42,19 mázsát adott a Mironovszkája hektáronként. Az árpateremsztés is szép sikert hozott. A Dvoran fajta 34,72 mázsát, vagyis közel öt mázsával többet termett hektáronként, min* ahogy azt eredetileg tervezték. Az állattenyésztést is szakosították a nevezett részlegen. A jövőben itt-csak marhahizlalással, üszőneveléssel és anyakocák tartásával foglalkoznak majd. — Együtt könnyebb, — mondta Könözsi Ferenc, a gazdasági részleg vezetője a nemrég megtartott évvégi zárszámadáson, amelyen a felvétel készült — gazdaságosabb a termelés. Könnyebben tudunk gépeket vásárolni és biztosítani tudjuk azok maximális kihasználását is. Javulnak az eredményejt, emelkedik a termelés színvonala, jobbak a dolgozók munka- és életkörülményei, szívesebben dolgoznak a közösben a fiatalok is, ami igen nagy plusznak számít, mivel a környék rohamos iparosítása sok fiatal munkaerőt von el a mezőgazdaságtól. Dávid Nándor Bíró elvtársakat, egyesületünk titkára Puha József üdvözölte. A köszöntő után a titkár elvtárs beszámolt múlt évi tevékenységükről, feladataink sikeres teljesítésiről. Beszámolt arról, hogy a tojásbeadás 84 q-t tesz ki, míg a „Branko“ részére leadott nyulak súlya meghaladja a 14 q-t. Ezután a járási kiküldött Simon elvtárs méltatta a fajtiszta állatok tenyésztésében elért eredményeket és felhívta a tagok figyelmét, hogy kövessék azokat a tenyésztőket, akik szervezetükben az „A“ tenyészetet megvalósították. A vita keretén belül felszólaltak tagjaink, továbbá ing. Kosa elvtárs, aki feltárta a tisztavérű utódok beszerzésében fennálló hiányosságokat. Végezetül a hnb elnöke Hordósi elvtárs összegezte szervezetünk nyolc évi eredményekben gazdag tevékenységét. Puha Margit Helyet az újnak A šamoríni (Somorja) földmű vesszövetkezet azok közé a mezőgazdasági üzemek közé tartozik, melyekben már megértették n^ mau c-avát, s rádöbbentek, bog* ' a termelés színvonalának, eredményességének fokozása szempontjából kifejtett erőfeszítés n csakis akkor lehet eredményes, ijj ha fenntartás nélkül áttérnek az I új termelési módszerek alkalma- I zására. A nevezett gazdaságban a múlt I évben pl. 300 fejőstehenet tartótig tak, s egy tehéntől átlagosan. 3200 liter tejet fejtek az év folyamán. T971-ben összesen 854 ezer liter tejet értékesítettek. Sok mezőgazdasági üzem méltán dicsekedne, ha ilyen fejási átlagot ért volna j el, ám a szóbanforgő szövetkezet : vezetői elégedetlenek ezzel az eredménnyel. Miért? Mert a helyi adottságok szerint jobb eredményt is elérhetnének, amit az is igazol, hogy a járás (Dunajská Streda) számos hasonló föltételek között gazdálkodó üzeme lényegesen megelőzi őket ebből a szempontból. A szóbanforgó gazdaságban a I múlt évben 2.60 korona önköltség révén állítanak elő,egy liter tejet, ami a szövetkezet vezetői szerint is nagyon koltséges.A tejtermelés i gazdaságosabbá tételének fő kövej telménye, hogy a minimumra csökkentsék a munkaráfordítást. ( A hagyományos istállókban ezt I nem lehetett megvalósítani, ezért i a gazdaság úgy határozott, hogy • korszerűsítik a régi tehénistálló-8 kát. Az első épület korszerűsítése már folyamatban van, s előrelőhatólag májusban fejeződik be. — Az elkövetkező években sze retnénk teljes mértékben áttérni az almozás nélküli, rövidállásos istállókban történő állattartásra. Mindenáron fokozni szeretnénk a termelés gazdaságosságát, s ezt csakis a modern istállókban tudjuk megvalósítani. A tervek szerint egy istálló korszerűsítése egy millió korona költséget vqsz igénybe, viszont ha ugyanilyen modern istállót akarnánk újonnan fölépíteni, akkor mintegy 13 millió korona ráfordításra lenne szükség — mondta Kun István mérnök, a szövetkezet zootechnikusa. — Jelenleg nagyon drágán állítjuk elő a tejet, mert sok a kézi, illetve élőmunka-ráfordítás. Napjainkban 8 dolgozó lát el 96 tehenet, holott a fejés már gépesítve van. A korszerűsített épületekben már a takarmányozás is gépesítve lesz, ami lehetővé teszi a munkaráfordítás csökkentését. A szövetkezetben jelenleg csak részben van megoldva a hasznosság szerinti takarmányozás. A közeljövőben bevezetik az új takarmányozási módszert, melynek során jól kihasználják majd a heredarát is, amit a közeli mezőgazdasági. üzemekkel együttműködve szeretnének előállítani. Ilymódon több és értékesebb takarmányt nyernek egy egységnyi területről, s bizonyára növelni tudják majd az állatok hasznosságát is. A távlati tervek szerint 400-ra szeretnék növelni a fejősök létszámát, s fokozni kívánják az állatok hasznosságát is. Az elmondottakból arra lehet következtetni, hogy a šamoríni szövetkezetben helyesen értelmezik a XIV. pártkongresszus határozatait, s minden erejükkel azon fáradoz!nak, hogy a rejtett tartalékok kiaknázásával, a lehető legjobb föltételek megteremtésével lehetővé tegyék a termelési eredmények javulását. —r— I 8 PÉLDÁS KÖZSÉG M'ÖKES AZ IVÓVIZÜK, VÍZVEZETÉK-HALÖZAT KELLENE A Jednota 1959-ben épített mini-putikja (élelmiszerüzlet és italbolt), amely nem méltó a példás faluhoz. A kedves olvasó bizonyára azt gondolja, hogy a tollforgató egyszerűen csak odabiggyesztette a címet az iromány fölé, s „kész a kocsi, mehet a ló...“ Hát, ennél találóbbat aligha adhatnánk: merthiszen a lakosság községfejlesztési törekvéseinek méltó elismerése ez, s egyben- a felsőbb szervek által adományozott titulus. Ügy értendő ez, mintha azt mondanánk: iksz-ipszilon érdemes művész. Mivel is érdemelték ki ezt az elismerést? — Mindenekelőtt azáltal, hogy nem sokat csevegtek, annál többet cselekedtek. Mégpedig a faluszépítési akciók keretében. Különben erről tanúskodnak a hnb épületének egyik irodahelyisége falán a jnb-től, valamint a knb-től kapott elismerő oklevelek is. Mégis, mit tettek az évek során a lakosok? Nagyon sokat! Egy év alatt felépítették a tágas, impozáns, korszerűen berendezett művelődésházat. Csupán félmillió korona költségráfordítással. Igaz, dicséretes módon kivette részét az épület mielőbbi tető alá hozásából a helyi szövetkezet, s a falu lakossága egyaránt. Hozzávetőleges számítások szerint 9000 óra társadalmi munkát végeztek, mintegy 100 ezer korona értékben, ami bizony nem csekélység egy 650 lélekszámú falu lakossága részéről. Ugyancsak rendbetették az utakat, járdákat építettek. Jelenleg a sportpálya bekerítésén szorgoskodnak, valamint öltöző, majdmeg strandfürdő létesítését szorgalmazzák. Am egyáltalán nem mondhatják azt, hogy mostmár nincs különösebb gondjuk. Mint Kelet-Szlovákiában általában, itt is a legégetőbb kérdés: az ivóvíz. Ugyanis, módfelett sok meszet tartalmaz, így hát központi vízvezetékrendszer építését látják a legcélravezetőbbnek, s egyben a legsürgősebb feladatnak ... Csakhogy ennek a lényegbevágóan fontos, egészségügyi szempontból nagyon sürgős feladatnak a megoldására belátható időn belül nincs semmi kilátás. Mint a falu kormányosai mondották: írásbeli sürgetésnek nincs foganatja. Valamiféle személyes ismeretség kellene .... akkor talán,., felgyúlna a remény pislákoló mécsese. Tudjuk, hogy csak addig takarózhatunk, ameddig a takarónk ér. A népgazdaság fejlesztése milliárdokat emészt fel. -Annyi azonban bizonyos, hogy a Trebišovi Járási Nemzeti Bizottság illetékes osztálya lelkiismeretesebben intézhetné a Malý Kamenec-i (Kiskövesd) lakosok ivóvíz-ügyét. Az ez év januárjában ezügyben beadott kérvény nem az első... Ha már helyszíni vizsgálatra nem futja az idejükből, legalább válaszoljanak a kiskövesdiek beadványaira . . . Ez a legelemibb kötelességük! (kovács) Mégis lesz kultúrház? Bušince (Bússá — okr. Velký Krtíš) 1300 lakost számláló Ipolymenti falu Magyarország határán. Ez a község a múltban nagyon kultúrszomjas lakossággal rendelkezett. Ezért még 1943-ban építettek egy az akkori követelménynek megfelelő, modern kultúrházat. Ma már természetesen, egyáltalán nem fedi a meglévő épület a „modern“ elnevezést, sőt... Viszont a régi „kultúrszomj“ is elapadt némileg. Állítólag éppen a kultúrház hiánya miatt. A lakosság éveken keresztül követelte és ma is követel egy modern, minden igényt kielégítő kultúrházat. Követelte ezt a választások előtti közgyűlésen is. Az ötéves tervben azonban nem szerepel új kultúrház építése. Mit tegyen hát a falu új vezetősége azért, hogy — legalább némileg — kielégítse a lakosság jogos és igényes követelését? A legutóbbi hnb tanács gyűlésén elhatározták, hogy megjavítják, rendbeteszik a már meglévő épületet. Ehhez azonban a lakosságnak nagymértékben hozzá kell járulnia — munkával. A tömegszervezetek keretén belül kötelezettségeket vállaltak: megjavítják a villanyvezetékeket, a tetőn átrakják a cserepet, kifestenek, rendbehozzák a környéket, mellékhelyiségeket építenek, elkerítik ... szóval rengeteg munkát vállaltak, természetesen, szabad idejük rovására. A munkák már el is kezdődtek, és május elsejére, a Munka Ünnepe tiszteletére be akarják fejezni. Május második vasárnapján fel akarják „szentelni“ a CSEMADOK és a Vöröskereszt által szervezett magyar nótaesttel. így talán mégis csak lesz Bušincén kultúrház! Vámos Gézáné » A falu büszkesége: a tágas, szép művelődésháza
