Szabad Földműves, 1972. január-június (23. évfolyam, 1-25. szám)

1972-03-25 / 12. szám

1972. március 25. SZABAD FÖLDMŰVES —--------——----­SZÖVETSÉGI SZEMLE A SZÖVETKEZETI FÖLDMŰVESEK SZLOVÁKIÁI SZÖVETSÉGÉNEK FÓRUMA Célszerűbben használjuk fel a szociális - kulturális alap anyagi eszközeit Az eísz-ek szociális-kulturális alap­jának anyagi eszközei a szövetkezeti tagok társadalmi szükségleteit hiva­tottak kielégíteni. A szövetkezetek­ben havonta, illetőleg negyedéven­ként könyvelik el a különféle jutta­tásokat, azonban az értékelésre csak az. évi gazdálkodás befejeztével ke­rül sor. Más alapokból származó kiegészítő dotálások jobbára a bankkamatokból, a tartalékalapból és a jutalmazási alapból, sőt egyes esetekben a dol­gozók üzemi étkeztetéséből származó haszonból íródnak a szociális-kultu­rális alap javára. Egyes években fon­tos tételeket képeznek az említett alapban az előző évből fennmaradt számlaegyenlegek, s a dolgozók által visszafizetett kölcsönök. A szociális­­, kulturális alap ezenkívül feltölthető még természetbeniekkel. Az alap dotációjának nagyságát a szociális-kulturális, — illetőleg az egészségvédelmi és munkabiztonsági bizottság javaslat formájában nyújtja be a szövetkezet vezetőségének — a tagok és hozzátartozóik társadalmi K e r ü 1 e te к 1968 Nyugat-Szlovákia 59 523 Közép-Szlovákia 24 169 Kelet-Sziovákia 25 949 Összesen. 109 841 A szociális-kulturális alap pénzfor­rásainak összege azonban az egyes években az itt felsoroltaknál is lé­nyegesen nagyobb, mégpedig az elő­ző évekből fennmaradt egyenlegek É v I960 (10U0 Kés ben!) 215 637 Érdemes felfigyelni arra a kedve­zőtlen jelenségre, hogy a szociális­kulturális alap anyagi eszközeinek csupán az 50—60 százalékát használ­ják fel. A fennmaradó összegeket a következő év javára írják. Ha meg­állapítjuk, hogy az efsz-ek gazdasági eredményei alapján eszközölt jutta­tások képezik az alap leglényegesebb hányadát, a szövetkezetek esetében szükségleteinek kielégítése érdeké­ben. Az efsz vezetősége a tervjavas­latokat megvitatja, majd a taggyűlés elé terjeszti jóváhagyás végett. Az ilymódon jóváhagyott terv — a szo­ciális-kulturális alap költségvetése — az évi pénzügyi terv szerves részét képezi. A szociális-kulturális alap pénzesz­közei és természetbeni juttatásai ki­zárólag a szövetkezeti tagok ponto­san meghatározott céljait szolgálják. Társadalmi rendeltetése tehát nem lehet vitás. A SZOCIÁLIS-KULTURÁLIS ALAP KIALAKULÁSA A szóban forgó alap kialakításában döntő szerepet játszanak a már előbb említett dotációk — a gazdálkodás eredményei alapján. Ezek a dotációk az utóbbi években lényegesen emel­kedtek az efsz-ek egyre javuló gaz­dálkodása következtében. így például az 1968—70. években a szociális-kulturális alap az egyes kerületekben a következő volt (1000 Kős-ként): 1969 1970 82 474 20 459 30 336 59 618 18 159 20 758 113 269 96 535 alapján ... Ha a szóban forgó egyen­legekhez még hozzászámítjuk a többi kiegészítő összegeket is, akkor a szociális-kulturális alap az említett években a következő: I960 220 928 1970 190 034 ez azt jelenti, hogy az alap juttatásai lényeges befolyást gyakorolnak az illető alappal való gazdálkodásra, an­nak gazdasági-társadalmi hatékony­ságára. . A gazdasági év folyamán gyakorla­tilag csak az elmúlt évből fennmara­dó pénzösszegek állnak rendelkezés­re, tehát nem lehet kalkulálni a szo­ciális-kulturális alap teljes évi volu­menével. Szem előtt tartandó továb­bá az is, hogy az alap egyenlegé az év vége felé jelentős összeget érhet el, s lényegében azonos értékű a fo­lyó évben eszközölt juttatással, ami könnyen hamis képet mutathat az illető alap anyagi eszközeinek fel­­használása értékelésekor. A SZOCIÁLIS-KULTURÁLIS alap FELHASZNÄLÄSA A pénzösszegek felhasználása egyes célokra sok esetben nagyon eltérő és nem felel meg teljes mértékben az alap rendeltetésének. Bizonyltja ezt a pénzeszközök felhasználása az utóbbi években; vagyis 1968—70-ben. A legnagyobb tételeket a külföldi társasutazások és üdültetések emész­tik fel: 18,8%; 23,3%; 19,9%. Vi­szont 1968-ban fez még kirívóbban mutatkozott meg, amikoris a felhasz­nálható összegeknek mintegy felét kevésbé fontos, sőt az alap rendelte­tésének gyakran ellentmondó, indo­kolatlan célokra használták fel. Vagyis egyéb célokra: 47,0 %; 37,6 %; 36,6 %. Ugyanakkor szociális, kultu­rális, egészségügyi, testnevelési, lakó­házépítési stb. célokra elenyészően kevés összeg fordítódott. Szinte általános tapasztalat, hogy a szociális-kulturális alap pénzeszkö­zeinek csaknem háromnegyed részét rövidlejáratú szükségleti célokra használják fel, ugyanakkor nagyon kevés jut a tartósabb beruházásokra (szociális helyiség, bölcsőde, gyer­­meknapközi-olthon stb.). Épp az utóbb Jelsorolt, tartósabb beruházások területén „szorít a csiz­ma“. Az efsz-ek vezetőinek, s tagjai­nak ezekre a társadalmilag fontos intézményekre kellene több anyagi eszközt fordítani. A hiba abban rej­lik, hogy az efsz-ek többsége nem tartja a szociális-kulturális alapot pénzügyileg megfelelő szinten, s ily­módon szinte képtelenek az előbb említett beruházásokra, a tagok és családjuk szociális-kulturális, társa­dalmi szükségleteit komplexumának kielégítésére. Megoldás csakis az anyagi eszközük egyesítésével, vala­mint a szociális-kulturális, üdültetési, testnevelési és egyéb létesítmények közös építésével képzelhető el. Tekintetteí a számottevő összegek­re, amelyek a szociális-kulturális alap javára évente rendelkezésre állnak, a szövetkezetek vezetősége és a szo­ciális-kulturális bizottságok megkü­lönböztetett figyelmet fordítsanak a pénzösszegek helyes felhasználására. Továbbá ne ragaszkodjanak a priori­tásos sorrend nélküli dotálásokhoz, mert ez oda vezet, hogy f nemegyszer belekezdenek több feladat megoldá­sába, s nem részesítik előnyben a fontossági sorrendet, vagyis azokat a tételeket, amelyek kellő pénzellá­tása a legoptimálisabban befolyásol­hatná a szövetkezeti dolgozók szociá­lis, kulturális és társadalmi helyzeté­nek javulását. Ing. Aloiz Duliak Ha jól dolgozik a felügyeld bizottság A Bratislava-Vajnory-i Efsz kerületi méretben is a legjobbak közé tartozik. Ezt a gazdálkodás eredményei bizonyítják. Például a múlt évben búzából 41,3, árpából 38,5, kukoricából (szemesen) 38,5 mázsa hektárhozam­átlagot értek el. S szőlőből meg 98,8 mázsát takarítot­tak be hektáronként. A tejhozam-átlag tehenenként elérte a 3530 litert. Ugyanakkor a borjúnevelésben, va­lamint a baromfitenyésztésben is szép eredményeket sikerült elérniük. Nagy érdemük: a Vajnoryci efsz felügyelő bizottsága is példásan működik. Ezt mutatja az a tény is, hogy betartják a házirendet, a mintaalapszabályzatot, az igaz­ságos jutalmazás elveit, valamint a havi közgyűlések határozatait is valóra váltják. Figyelemmel kísérik, ille­tőleg ellenőrzik a szövetkezet szocialista kötelezettség­vállalásainak teljesítését, s nemkülönben az állam iránti kötelezetségek, s a különböző termelési szerződések betartását. A kongresszuselőtti vitaanyagok megtárgyalásakor a felügyelő bizottság rámutatott a XIV. pártkongresszus által kitűzött mezőgazdasági feladatok realizálásának fontosságára, valamint néhány fogyatékosságra, a ter­melési tartalékok nem kielégítő felkutatására; s azok felhasználása fontosságára, főleg a mezőgazdasági ter­melés minőségi javítása szempontjából. Az említett felügyelő bizottság terv szerint működik. Tavaly például 11 munkaértekezletet tartott, s néhány javaslatot dolgozott ki az ellenőrzés javítását illetően. A bizottság tagjai részt vettek az egyes termelési sza­kaszok szemléjén — a termelésirányítókkal közösen fedték fel a hibákat — s javaslatokat tettek a helyzet megjavítására. Részt vettek a bizottság tagjai néhány komolyabb ellenőrzés lebonyolításában: ellenőrizték pél­dául a szövetkezet pincéjét, magtárát, szociális helyisé­gét, a gépalkatrész-raktárt, s a mezőgazdasági gépeket, stb. Ugyanakkor az év végi leltározásban is részt vettek, hogy minél szélesebb áttekintést nyerjenek. A felügyelő bizottság elnöke rendszeresen részt vett a vezetőségi gyűléseken, illetőleg a taggyűléseken, s a szükségletnek megfelelően bekapcsolódott a vitába, ja­vaslatot téve a munkaszervezés, a termelés javítására. S ilymódon személyes tapasztalataira támaszkodva meg­állapíthatta, hogy mind a vezetőségi, mind pedig a tag­gyűlések terv szerint lettek megtartva. Az ellenőrzés során megállapítást nyert az is, hogy teljesítették a vál­lalt kötelezettségeket, s a termelési-pénzügyi terv telje­sítését elősegítő műszaki-szervezési intézkedéseket. A múlt évi ellenőrzésekről szóló jelentés bírálóén értékelte, hogy a tagok csekély számban vettek részt a negyedévi taggyűléseken. Rámutatott arra, hogy ez a közömbösség főleg a fiatalok termelés iránti érdek­telenségéből adódik. Ugyancsak bírálólag szólt a jelen­tés arról, hogy a szakképzettség gyarapítása sem ki­elégítő, amelyből végeredményben kára származik a kö­zös gazdaságnak. Érdemes megemlíteni, hogy a felügyelő bizottság na­gyon komolyan veszi fontos szerepét. Például a növény­­termesztés szakaszán megállapította: a lucerna kártevői elleni védekezés nem volt kielégítő. A szőlőben gépek hiányzanak, amelyek könnyíthetnének a munka' nehe­zén, s tökéletesebben elvégeznék, javítván a munka minőségét. A szőlőszüret munkálatai megmutatták, hogy nem volt a felkészülés alapos: hiányzott több munka­eszköz, ami felesleges idegeskedést váltott ki a tagok körében. Hiányosságokat fedezett fel az ellenőrző bi­zottság a szőlőtelepítési munkálatok végzésénél is, ami a munkatermelékenység csökkenését eredményezi (más­más időben érő szőlőfajták egy táblában, illetve dűlő­ben ). Sok még a javítanivaló az állattenyésztés szakaszán is. Az ellenőrző bizottság megállapításai szerint csök­kenthetők a termelési költségek. Például magas a fű­részpor szállítási költsége; a bratislavai fafeldolgozó üzemtől kapják ezt az almozót... A felügyelő bizottság javasolt intézkedései szerint jól megfelelne alapozásra a határban felszecskázott szalma, amit a gazdasági udvarban tárolhatnának. Ellenőrző tevékenysége során nagy figyelmet szentel a bizottság az emberekről való gondoskodás kérdésének is. Megállapította, hogy még sokat lehet javítani az egyes termelési szakaszokon, főleg az állattenyésztés­ben. A bizottság javasolta a sertésgondozók, valamint a baromfigondozók számára egyénenként. két munka­köpeny vásárlását: egyet a munkába, egyet a pihenés idejére. Rámutatott továbbá az egyes gazdasági objek­tumok nem kielégítő szellőztetésére, a páratartalom túltengésére, s annak káros hatására. Több javaslatot tett a bizottság a nyugdíjas szövet­kezeti tagokkal való fokozottabb törődésre vonatkozó­lag. Például számos nyugdíjas magánosán él otthoná­ban, selkelne a segítség, ami a gondozásukat illeti. A vezetőségnek el kell gondolkoznia afelett, miként járulhatna hozzá a szövetkezet e magános öregek foko­zottabb gondviseléséhez. (jp) Ahol közügy a falu művelődési és sportélete Hazánk szocialista mezőgazdasága a fejlődés új szakaszába lépett. En­nek a fejlődésnek a társadalmi érdekékkel összhangban, céltudatos és tervszerű folyamattá kell válnia. E program megvalósítása természetesen rendkívül igényes feladat, amely csak akkor hozhatja meg a várt ered­ményeket, ha ez nem csupán a vezeték, hanem valamennyi mezőgazda­sági dolgozó ügyévé is válik. Ebből a szempontból nagy jelentőséggel bír a tájékoztatás, a magyarázás, vagyis a tömegpolitikai munka. Ezzel kapcsolatban ellátogattunk Orechová Potönba (Dióspatony), hogy KUCSERA IMRÉTŐL, az efsz pártszer­vezetének titkárától egyetmást meg­tudjunk. ® A bekövetkező változások mind jobb előfeltételeket teremtenek arra, hogy a fiatalok sem húzódozzanak a mezőgazdasági pályától, s kulturális-, művelődési és testnevelési igényeik is kielégítést nyerhessenek. Az Önök szövetkezeiében miként kamatoztat­ják ezeket a lehetőségeket? — Szövetkezetünkben minden szem­pontból magunkévá tettük az ifjúság ügyét. Ezt a nemes célt szolgálja a 6,5 millió korona beruházási költség­gel épült szép kultúrotthon is, ame­lyet 1970-ben adtunk át rendeltetésé­nek. A helyi tömegszervezetekbe tö­mörülő ifjúság minden megmozdulá­sát támogatjuk, anyagilag és erköl­csileg egyaránt. Például: a kerületi I. В osztályban szereplő labdarúgó­csapat rendelkezésére bocsátjuk a tünk tagjai. A kulturális igények ki­elégítésének célját szolgálja a széles­vásznú filmszínház, a nagyszerűen felszerelt könyvtár, valamint a MA­TESZ rendszeres vendégjátéka. ® Valamennyi dolgozó társadalmi és gazdasági helyzetének alapja: a becsületes munka. Mit lesznek Önök a munkafegyelem megszilárdítása ér­dekében? — A fegyelemsértőket minden eset­ben felelősségre vonjuk. Az egyes termelési szakaszok vezetői kommu­nisták. Észrevételeikről, tapasztala­taikról a pártgyűléseken számolnak be. Dicséretes az a politikai ráhatás* amit tagjaink a pártonkívüliek sorai­ban végeznek. Sikerült megmagya­rázni dolgozóinknak, hogy az 6 mun­kájuktól is függ népgazdaságunk gya­rapodása, valamint а XIV. pártkong­resszus határozatainak teljesítése — valamennyi dolgozó kötelessége, hogy alkotóerejét ennek a célnak elérésére hasznosítsa. Az ifjúsági szervezet gyűlést tart. szövetkezet autóbuszát, valamint fel­szereléssel is ellátjuk. Ugyanilyen tá­mogatásban részesül községünk SZISZ szervezete: a fiatalok számára poli­tikai tanfolyamot rendeztünk, ugyan­akkor ifjúságunk soraiból munkabri­gádokat hoztunk létre. Közülük egy például a zöldségtermesztés szaka­szán dolgozik, s a CSKP 50. évfordu­lója tiszteletére vállalt kötelezettsé­gét 100 százalékra teljesítette. Az efsz és a SZISZ közötti jó kapcsolatot bi­zonyítja, hogy Wiederman Józsefet, pártszervezetünk elnökét a SZISZ- tagok tiszteletbeli elnökükké válasz­tották. Egyébként a szövetkezetünk fedezi a kultúrotthon költségvetésé­nek egyharmadát, továbbá anyagilag hozzájárulunk a diákság számára pergetett filmek vasárnap délelőtti vetítéséhez. ® Milyenek a dolgozók művelődési, illetőleg kulturális lehetőségei? — Társas kirándulásokat szerve­zünk a szocialista országokba, éven­te. Ugyanakkor a hazánkban lezajló jelentősebb kulturális és sportrendez­vényekre is eljuthatnak a szövetkeze­® Milyenek a legközelebbi tűzéseik? célki: \ — Elsősorban а XIV. pártkongresz­­szus határozataiból adódó feladatain­kat tartjuk szem előtt. A termelés gépesítése terén halaszthatatlanok a feladataink. A jövőben jobban szeret­nénk hasznosítani a műtrágya- és vegyszerkészleteinket. Nagyobb ho­zamú vetőmagok és haszonállatok bevonásával úgy igyekszünk irányí­tani dolgozóink aktivitását, hogy maximális eredményeket érjenek el, s a lehető legjobban kiaknázzuk a még rejtelt tartalékokat. íme egy szövetkezet, ahol már az eddigiek folyamán is szép eredmé­nyeket értek el az ifjúságról, a nők­ről, valamint a többi tagokról való fokozottabb gondoskodás terén, a tag­ság alkotóerejének a kibontakoztatá­sát semmiképp sem mellőzve. S ez egyben biztosíték arra, hogy az 5. öt­éves tervünk igényes feladatait telje­sítik. Beszélgetett: CSIBA LÄSZL0 Az efsz-ek MISI. kongresszusa tiszteletére Éppen gyűlést tartottak a Dobrá Niva-i (zvolení járás) ŰJ ÉLET Szövet­kezeiben. A 6400 hektáros mezőgazdasági nagyüzem egyes termelési ága­zatainak 50 képviselője értékelte a múlt évi gazdálkodás eredményeit, fogyatékosságait, s foglalkozott az idei termelési-pénzügyi tervvel. A gazdálkodás elemzése közben Ján U k r o p mérnök, a szövetkezet elnöke megemlítette, hogy a múlt évben sikerült 130 vagonnal több gabo­nát adni a közellátás céljára, vagyis terven felül. Gabonatermésük tavaly 180 vagonnal több volt, mint a tavalyelőtti. S az állattenyésztési terv­feladataikat is túlteljesítették. A tavalyi jó munka értékelése után megtárgyalták a CSKP XIV. kong­resszusa határozataiból eredő távlati feladatukat. Természetesen, ezeket az igényes feladatokat csakis a mezőgazdasági gép-, illetőleg a vegyipar jelentős hozzájárulásával tudják valóra váltani. A kongresszuselőtti vitaanyagukkal kapcsolatban felvetődött az a kér­dés, hogy a háztáji gazdálkodásra vonatkozó fejezetben pontosabban kel­lene rögzíteni vajon ki tekinthető családtagnak háztáji föld kiosztása szempontjából? Továbbá világosabban szövegezendö meg, mi minden tar­tozhat egy telekhez, személyes használatra vonatkozóan. Az egyesített szövetkezet esetében a képviseleti testületet az efsz plénumával helyette­sítsék. Abból indulnak ki, hogy nem a képviseleti testület feladata az üzemegységek kérdéseinek a megoldása, hanem össz-szövetkezeti problé­mák megvitatása. Végül a jelenlevők kötelezettségeket vállaltak az efsz-ek VIII. kong­resszusa tiszteletére, melyek keretében ígérik, hogy terven felül 15 ezer liter tejet, 320 mázsa húst, 2000 mázsa szénát, 1500 mázsa burgonyát és egyéb terményt adnak a közeliátás számára, közel másfél millió korona értékben. (pš)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents