Szabad Földműves, 1972. január-június (23. évfolyam, 1-25. szám)
1972-03-25 / 12. szám
.SZABAD FÖLDMŰVES 1372. március 25. A sör- és malátagyártó ipar fejlődésének távlatai Д sör- és malátagyártó termelési ** ágazat rendelkezik mondhatnánk talán a legrégibb hagyománnyal hazánkban. A sörgyártás története sok évszázadra tekint vissza. Már a kapitalista iparosítás időszakában — a múlt század végén — keletkeztek Szlovákiában az első ipari üzemjelleggel bíró sör- és malátagyárak (pl. a Stein sörgyár Bratislavában, a Treumann és Sessler malátagyár Trnavában, valamint további sörgyárak Martinban, Poprádban és más városokban). Ugyanakkor azonban hangsúlyozni kell, hogy a tényleges ipari fejlődés csupán a szocializmus építésének esztendeiben indult meg. Ekkor hat nagy malátagyárat építettünk, s így a maláta gyártásának kapacitása 1970-ig (az 1948-as év helyzetével összehasonlítva) — kilencszeresére emelkedett. A sörgyártás a második világháború előtti 300 ezer hektoliterről 1970-re Szlovákiában már öt millió hektoliterre emelkedett. 0) malátagyárakat építettünk Topoföanyban, Trnavában, Michalovceban (Nagymihály), Rimavská Sobotán (Rimaszombaton) és Hurbanovoban (Űgyalla). Az idén helyezik üzembe Közép-Európa legnagyobb malátagyárát Levicében, melynek kapacitása évente 35 ezer tonna maláta előállítását teszi lehetővé. Oj sörgyárak épültek Topoféanyban, Rimavská Sobotában (Rimaszombat), Veľký Šarišban Prešov mellett, Hurbanovoban (Űgyalla) és Banská Bystricában. Jelenleg új sörgyár épül Trnavában. Ezen kívül gyakorlatilag Szlovákia összes sörgyárát újjáépítették, korszerűsítették, ami a meglévő kapacitások bővítését is jelenti. Például csupán a bratislavai régi Stein sörgyár újjáépítésével az üzem kapacitása olyan szintet ért eh hogv egymaga kétszeresen felülmúlja Szlovákia összes sörgyárának 1937 évi kapacitását. Gyorsütemű fejlődésével a sör- és malátagyártó ipar Szlovákia egyik legfontosabb ipari ágazata közé sorolható, elsősorban természetesen az élelmiszeripar keretén belül. Ezt igazolja az is, hogy az élelmiszeripar nyerstermeléséből 6,2 százalékkal, a forgalmi adó képzéséből 8,5 százalékkal és a piaci árutermelésből 9,2 százalékkal veszi ki részét. E termelési ágazat legnagyobb jelentősége a külkereskedelmi kapcsolatokban keresendő. Az élelmiszeripar egész exportjában 52,5 százalékkal szerepel. Szlovákia egész ipari exportjában az egyik első helyet foglalja el és a maláta-export a deviza-bevétel szempontjából a legfontosabb ágazatok egyike. A Szlovákiában gyártott maláta a kapitalista országok és a szocialista tábor országainak piacán igen keresett cikk. A maláta-exporton kívül az utóbbi években Szlovákia történetében először jegyezhetjük fel a sör kivitelét is. Jelentős sörkivitelünk különösen a szomszédos Magyar Népköztársaságba irányul, ahol e gyártmányunk iránt egyre növekszik az érdeklődés. A nagyarányú építkezéssel egyidőben valósítottuk meg a meglévő üzemek technikai és technológiai korszerűsítését is. A malátagyárakban a nehéz, fárasztó, kézzel végzett munkát a komplex gépesítés váltotta fel, s így a legújabb malátagyárakban, mondhatnánk teljes egészében kiküszöböltük a kézzel végzett' munkát. Elegendő példaként megemlíteni azt a forradalmi változást a malátagyártás technológiájában, amikor a lapáttal végzett forgatást gépek munkájával helyettesítették. De a sörgyártás technológiáiéban is lényeges javulás és korszerűsítés következett be. A komló használata helyett bevezették a komlókivonat alkalmazását és ezáltal lényegesen megnövelteden a palackozott sör előállítása, mely igen keresett itala háztartásainknak, mivel a hűtőszekrényekben jól tárolható, és minősége a háztartási tárolás során sem romlik. A sörgyártó ipar legnagyobb sikerei között említhetjük a sör minőségének javítását. Az újonnan bevezetett sörfajták, amelyeket a Topoľčany-i, Rimavská Sobota-i, Veľ. Šariš-i és a hurbanovoi új sörgyárakban gyártanak, minőségüket tekintve Európa legmárkásabb, sőt mondhatnánk az egész világ legjobb sörei. A hurbanovoi „Aranyfácán“ jelvénye nemcsak a hazai piacon szerzett nagy népszerűséget, hanem ugyanakkor igen keresett árucikk a külföldi turisták és a külföldi kereskedők körében is. E rohamos fejlődés ellenére, amelyhez hasonlót sör- és malátagyártó iparunk egész történetében hiába keresnénk, mégsem merítettük ki e jelentős ipari ágazatunk fejlesztésének minden lehetőségét.- Nem merítettük ki sem a nyersanyag-alapot, sem végtermékeinek — tehát a malátának és a sörnek — a hazai és a külföldi piacon történő értékesítését. Tájékoztatás szempontjából megemlítem, hogy Szlovákiában évente a legutóbbi esztendők során 90 ezer, sőt egymillió tonna árpát termelünk, ami lényegében mind sörárpa jellegű. Évente jelenleg körülbelül 200 ezer tonna árpát dolgozunk fel malátává, ami a rendelkezésünkre álló mennyiségnek körülbelül egyötöde. Az árpának, mint értékes nyersanyagnak ilyen hiányos felhasználása és értékesítése egész népgazdaságunk kárára van, mivel a maláta értéke a külföldi piacokon két és fél-, sőt háromszorosan nagyobb, mint a sörárpa ára. Ezért a mezőgazdasági üzemek részéről csakúgy, mint a malátagyártó ipar szempontjából is nagyobb figyelmet kell fordítani az árpa minőségének kérdésére, valamint betakarítására és betakarítás utáni kezelésére. Javítani kell a sörárpa felvásárlási rendszerét is, mivel az utóbbi években elért nagyobb terméshozamok mellett bizonyos problémák merülnek fel a malátakészítő ipar ellátásában jó minőségű sörárpával. A távlati tervekben számolnak azzal, hogy a malátagyártás állandóan emelkedik majd, és az elkövetkező 17—18 esztendő alatt a malátatermelés kétszeresére emelkedik. így évente körülbelül 300 ezer tonnás termelési szintet érünk el. Ugyancsak számolnak azzal is; hogy a sörgyártás mennyisége szintén tovább növekszik. A jelenlegi 5 millió hektoliterről 1990-ig 8 millió hektoliterre emelkedik sörgyártásunk mennyisége. Emellett nem tévesztik szem elől azt sem, hogy az egyes ötéves tervek időszakaiban a sörgyártás valószínűleg egyenletes ütemben növekszik. A sörgyártás fejlődését elsősorban az befolyásolja, hogy az iparosítás következtében mindenütt romlik az ivóvíz minősége, s ezért a lakosság az iparilag előállított italok fogyasztását részesíti előnyben. Az ilyen italok közé tartozik a sör is, mivel ezeknél az italoknál a víz minősége szavatolt. A legközelebbi esztendőkben végérvényesen megoldják a lakosság részéről a palackozott sör iránt mutatkozó igények maradéktalan kielégítését. A felmérések szerint már 1975- ig a termelés 1 millió hektoliterrel növekszik, ami 200 millió félliteres palacknak felel meg. Ez a mennyiség egy lakosra számítva 40 palack sörrel többet jelent évente, mint amenynyi a jelenlegi állapot. A további esztendőkben a palackozott sör gyártá1 sának gyorsabb növelésével kell számolnunk, amely a sörtermelésnek csaknem kétharmadát teszi majd ki. Ugyanakkor ezzel biztosítható a turisztika fejlődésének, valamint a lakosság üdültetésének növekedése által mutatkozó kereslet-növekedés, amit a szabad idő meghosszabbítása eredményez majd, amelyre távlatilag szintén kilátás mutatkozik. A sörgyártás és a malátagyártás fejlesztésének komoly programja újabb sör- és malátagyárak fokozott építését követeli meg. Számolni kell azzal, hogy öt új sörgyárat és négy új malátagyárat építünk. Csupán az említett új üzemek felépítése több mint egymilliárd korona költségráfordítást igényel. Ezen túlmenően számolnák azzal is, hogy a már meglevő üzemekben további rekonstrukciókra kerül sor, ezáltal ezeket tovább korszerűsítik. Folytatódik a maláta- ,és sörgyártás minden ágazatában a munkák komplex gépesítésének folyamata, egyrészt a malátagyártás komplex gépesítésével, valamint a fogyasztásra kész sörpalackokba és hordókba töltésének teljes automatizálásával. Ugyanakkor kibővítik a sör szállítását tartálykocsikban a nagybani megrendelőknek, a közétkeztetés üzemeinek, s így csökkenthetők a költségek és kiküszöbölhető a hordók fel- és lerakásakor nélkülözhetetlen megerőltető munka is. Az élelmiszeripar e fontos ágazata fejlesztésének komplex biztosítása elképzelhetetlen a kiskereskedelmi hálózat aránvos fejlesztése, korszerűsítése és kellő felszerelése nélkül. Ezért ajánlatos lenne, ha kereskedelmi szervezeteink, mind az állami, mind a szövetkezeti kereskedelem, ideiében hozzáfogna a vendéglők és kiskereskedelem üzlethálózatának kiegészítéséhez, hogy felkészüljön a palackozott sör eladására. E kérdésben elsősorban a kereskedelmi hálózat hűtőberendezéssel történő ellátására gondolunk. Mindabból, amit eddig felsoroltunk, kitűnik, hogy a sör- és malátagyártó ágazat rohamos fejlődése a legközelebbi jövőben is tovább tart és az építés szempontjából ezek az ágazatok az élelmiszeripar elsőrendű fontosságú ágazatai maradnak. Az eddigi tapasztalatok és a termelési ágazatok fejlesztésének eredményei kezeskednek arról, hogy a legmerészebb célokat is következetesen megvalósíthatjuk. Élelmiszeriparunk ezen ágazata így jelentős mértékben hozzájárul majď azoknak a feladatoknak megvalósításhoz, amelyeket egész élelmiszeriparunk elé a CSKP XIV. kongresszusa erre vonatkozó határozataiban kitűzött. Ladislav Spačinský mérnök, CSc. s z e r e z. AZ ARANYFÁCÁN Olvasóink közül — főleg Dél-Szlovákia községeiben, városaiban — jó zamatos ízéért bizonyára sokan megkedvelték a hurbanovoi (ógyallai) sörgyár termékét, az „Aranyfácán“-t. Akik megkedvelték, igazuk van, kitűnő minőségű sör. A sörgyár 1988 derekán kezdte meg a termelést. Az azóta eltelt rövid idő alatt a gyár terméke, az Aranyfácán bejárta a világ csaknem minden országát. A gyár vezetőségének ügyességére vall, hogy a gyárnak szerződése van a Csehszlovák Légiforgalmi Társasággal és a Csehszlovák Állami Vasúttal. így a nemzetközi gyorsvonatokon és a nemzetközi repülőutakon mindenütt ott találjuk az Aranyfácánt, s mindenütt dicsérik. Ezt bizonyítja a nagy külföldi kereslet, amelynek a gyár alig tud eleget tenni, pedig alkalmazottai nagyon jő munkát végeznek. A gyár az elmúlt esztendőben 600 ezer hektoliter sör gyártását vette tervbe. Ezt a tervet a gyár dolgozói 27 ezer hektoliterrel túlszárnyalták, ami a dolgozók helyes munkához való viszonyát bizonyítja. Termékük 60 százalékát hordókban, a többit bádogdobozokban és üvegpalackokban hozzák forgalomba. A gyár az ezévi tervet a dolgozók beleegyezésével 6X0 ezer hektoliterre emelte. Oj seprű jói seper — szokták mondani. E gyár esetében nemcsak ilyen értelemben beszélhetünk új gyárról. Ezt a gyárat a legmodernebb gépekkel szerelték fel, itt a fizikai munkát a minimumra csökkentették. Az ember helyett mindenütt a gép végzi el a munkát. Kezdve az erjesztéstől egészen addig, míg ki nem viszik a terméket a gyár kapuján. Az itt gyártott üveges sör nem romlik meg, mint ahhoz az előző években már hozzászoktunk, amikor is gyakran vásárolhattunk üzleteinkben romlott sört. Itt pasztörizálő módszerrel dolgoznak, ami annyit jelent, hogy a sört a palackozás előtt még 62,5 fokra felmeíegítik, ezáltal megölik a romlást okozó baktériumokat. Termelnek itt 7, 10, 12 és 13 fokos söröket. Külön specialitása a gyárnak a 3,3 deciiiteres üvegekben palackozott és az ugyancsak 3 dcl-es konzervdobozokba konzervált 12 fokos világos Aranyfácán. Mindkettő kivitelezése nagyon ízléses és esztétikus. A konzervdobozokban forgalomba hozott sör fél évig is tárolható anélkül, hogy romlana minősége. Mint már az előzőkben említettem, Szlovákia határain túl is nagyon nagy a kereslet a hurbanovoi (ógyallai) Aranyfácán iránt. Egyelőre azonban a hazai sörfogyasztók igényének kielé gítése a főcél, így csak a szomszédos A legkorszerűbb sör- és malátagyár bejárala Hurbanovoban. Katonás rendben sorakoznak az aliimíniumhordók a gyár udvarán, hogy az üdítő söriíalt eljuttassák a fogyasztókhoz. A Ausztria és Magyarország megrendeléseinek egy részét tudja kielégíteni Ausztriába kimondottan csak dobozos sört, Magyarországra hordós és palackozott sört szállít rendszeresen a gyár. A gyár alkalmazottai ebben az esztendőben még hatékonyabban akarnak dolgozni, hogy a hatalmas sárga autók szállítmányaiból a legnagyobb melegekben is legyen mindig elegendő asztalainkon, üdítse a dolgozókat az egész országban. KOLOZSl ERNŐ
