Szabad Földműves, 1972. január-június (23. évfolyam, 1-25. szám)

1972-03-25 / 12. szám

1972. március 25. .SZABAD FÖLDMŰVES. A Komáriio-i (Komárom) Járási Mezőgazdasági Társulás dol­gozóival kerek-asztal beszélgetést folytattunk arról, bogy já­rásukban a CSKP XIV. Kongresszusa határozatainak szellemé­ben milyen hatékony intézkedésekkel kívánják túlszárnyalni a Földmüvesszövetkezetek VIII. Kongresszusa után az eddigi kimagasló termelési eredményeiket. A társulás részéről a be­szélgetésen részt vett SOBOTA jozef mérnök, a JMT igazga­tója, DERAJ Michal mérnök, a tervezési osztály vezetője, HE­GEDŰS Tibor főgépesítő, HORVÁTH bajos, a konferencia elő­készítő bizottság titkára, JANECKA Milan mérnök, főagronó­­mus, KOVÁC Ján a speciális növények agronómusa, valamint LAMI Alexander főállattenyésztő. Szerkesztő: Milyen módon nyúltak a kongresszusi vitaanyagok megtár­gyalásához járásuk efsz-eiben? HORVÁTH LAJOS: Járásunkban az évzáró tagsági gyűléseken kívül év­nyitó gyűléseket vezettünk be. A jö­vővel foglalkozó évnyitó gyűléseken került sorra a két fontos dokumen­tum, vagyis az általános vitaanyag és a földművesszövetkezeti törvény­­javaslat megtárgyalása is. A két gyű­lés közötti időszakban az efsz-ek dol­gozói — termelési ágazatok szerint — részletesen megbeszélték a vita­anyagokat, a tervteljesítést, valamint a szocialista munkavállalást. A járási termelésfejlesztési terv nálunk terme­lési kiskörzetekre, úgynevezett mikro­­rajonokra és mezőgazdasági üzemek­re tagolódik. Szeretnénk, ha a terv mutatói rögződnének minden egyes dolgozó tudatában, hogy saját évi munkatervük felépítésekor ebből in­dulhassanak ki. Szerkesztő: Mi lesz a javaslatok sorsa? HORVÁTH LAJOS: Az aktivistáink közreműködésével megvitatott kong­resszusi anyagokhoz fűzött észrevéte­leket és Javaslatokat bizottság érté­keli és összegezi járási konferenciánk részére. A közülük jóváhagyott el­gondolásokat, vállalásokat huszon­négy tagú küldöttség terjeszti majd elő az országos kongresszuson. Szerkesztő: A tudományos-műszaki forradalom vívmányai a jövőben dön­tő szerepet jáiszanak majd a mező­­gazdasági termelés, valamint a mun­katermelékenység fokozása terén. Mit tesznek, hogy ezen a szakaszon ne legyen fennakadás? HEGEDŰS TIBOR: Évi és távlati terveink a gépesítéssel is szoros ösz­­szefüggésben vannak. Mivel az új gé­pek beszerzése terén a helyzet bo­nyodalmas, feladatunknak tartjuk -a gépekről való nagyobb gondoskodást. A már érintett területi elrendezéssel összhangban a javításokat, agregát­­csere formájában, a szakosított üze­mekben hajtanánk végre. A helyi mű­helyekben kizárólag karbantartást és szerszámgépjavítást végeznénk. Ezen kívül a nagyobb gépjavító üze­mekben, főleg ha ezek szerződéses együttműködés alapján létesülnék, szerviz-szolgálatot kívánunk kialakí­tani. . Szerkesztő: A gépjavítás új szerve­zeti felépítésével kapcsolatban van­nak már gyakorlati tapasztalataik vagy ismereteik? HEGEDŰS TIBOR: A gépekről való gondoskodás jól bevált rendszerét Magyarországon tanulmányoztuk. Ott külön csoportosították a szerviz-szol­gálatot és külön a javítást. Gondol­juk, hogy ennek bevezetése célszerű lesz nálunk is, mert nem jár költség­­emeléssel, sőt azáltal, hogy a gépek üzemeltetési iaeje meghosszabbodik, ez megtakarításokkal jár. Gyakorla­tilag ez úgy valósítható meg, hogy a fő munkaidényben a műhely dolgozói közül, a géppark nagysága szerint két-három szerelőből olyan munka­­csoportot alakítanánk, amely az éjjeli órákban elvégezné a szükséges kar­bantartást. Az egész napon át gépen ülő traktoros este személyesen adná át gépét a karbantartóknak, esetleg papírra vetné kívánságait. Reggel a már rendbehozott gép üzemkész álla­potban várná a traktorost, ami a gép­kihasználás időtartamát nagyban fo­kozná. Ez azért lenne fontos, mert járásunkban a traktorpark tekinteté­ben igen rossz a helyzet és javulásra a közeljövőben nincsen kilátás. Trak­toraink 38 %-át a Zetor 25, valamint a Zetor Super traktorok képezik. Eze­ket holt itípusokká minősítették, ami azt jelenti, hogy alkatrészeket már részükre nem gyártanak, így két szét­szedett traktor alkatrészeiből egyet rendbehozunk. Az új gépek iránt fo­kozódó keresletet iparunk nem elé­gíti ki. Ha traktort akarunk, akkor ehhez csak mezőgazdasági dolgozóink munkájával juthatunk hozzá. Jelenleg is 148 efsz tagunk dolgozik a brnói iraktorgyárban. Egy soron kívüli traktor ellenében 1500 munkaórát kell ledolgozniuk. Alkatrészt a Zetor Super traktorhoz Magyarországról bő­ven lehetne beszerezni, csakhogy ez sokba. jönne, mert ott erre a keres­kedelem, mint import árura sokat rá­számít. Ha illetékes szerveink a ren-A CSKP XIV. kongresszusa határozatainak teljesítésével a szocialista mezőgazdaság további fejlődéséért! des árban és az úgynevezett kis ha­tármenti forgalom összes részleteiben meg tudnának egyezni, úgy ZS trak­toraink élettartamát további két­­három évvel meghoszabbíthatnánk. A Z 25-ösöket viszont két éven belül mindenképpen likvidálnunk kell. Szerkesztő: A gépesítés szakaszán milyen távlati tervek megvalósítására irányítják figyelmüket? HEGEDŰS TIBOR: A Központi irány­elvek szerint gondoskodni kell a jö­vőben gyártott nagyteljesítményű, de drága gépek hatékony kihasználásá­ról. Ez megköveteli az egyes kultú­rák nagyobb összefüggő területeken való termesztését. A tervezett kis ter­melési körzetek, vagyis a mikrorajó­­nok az egyes efsz-ek együttműködése, társulása alapján aszerint alakúinak meg, hogy a szakosítás milyen ter­ményösszpontosítást kíván. Egyes kul­túrák nagy, hozzávetőleg 4000—20 000 hektáros összefüggő területen való termesztése magával hozza a nagy­teljesítményű gépek csoportos alkal­mazását, közös parkjának és központi javítóüzemének létrehozását. Emellett az egyes efsz-ekben megmaradna a kisebb terjedelmű, mindennapi mun­kálatok végzéséhez szükséges géppark. Ha 3—4 esetleg több nagy gép egy munkahelyen dolgozik, akkor rendel­kezésükre állhat egy szervizkocsi, az esetleges géphibák azonnali eltávo­lítására, de a szállítás is jobban megszervezhető. Ilyen központ gépeit több efsz közösen vásárolná. A gép­kihasználás miatti együttműködés be­vált gyakorlati példáját láthatjuk egyik mikrorajónunkban, ahol a brestoveci (szilasi), a sokolcei (lak­­szakállasi), a bodzái (bogyaij és a holiarei (gelieij efsz-ek közösen lé­tesített lucernaszárító üzemében há­rom műszakban szervezik a munkát. Például kukoricabetakarítás alkalmá­val a gépeket egy munkahelyre össz­pontosítják, any igen ésszerű, takaré­kos és hatékony megoldás. Ilyen szervezési felépítés szerepel távlati terveinkben is, amelyekből többek között említésre méltó, hogy néhány közeli efsz egy közös alkatrészbevá­sárlót foglalkoztatna és így sok autó helyett csak eggyel futkosnának. A központban kisebb raktárt létesítené­nek, amelyhez hasonlót még idén megszervezünk két-három nagyobb körzetben. Azon kívül van számos el­képzelés a szolgáltatással, a gépállo­más tevékenységével, a gépvásárlás­sal, a szakképzéssel stb. kapcsolat­ban. Konkrét példa, amiből tanulhat­nánk kevés akad. Bulgáriában például kissé eltérően nyúlnak a kulcsproblé­mához. Láttuk, amint három egymás melletti szövetkezet az egymással ha­táros területen 70 hektárnyi összefüg­gő szőlészetet telepített, ami lehetővé tette a repülőgépes növényvédelmet. Szerkesztő: Általában milyen meg­becsülésben részesül a gépesítés fon­tos munkaszakasza járásuk szövetke­zeteiben? HEGEDŰS TIBOR: Távlati terveink, az országos koncepcióhoz hasonlóan elsőrendű fontosságúnak tartják az összes termelési ágazatok fejlődésére kiható gépesítési kérdések megoldá­sát. Járásunkban az ipari növényeken kívül, csaknem valamennyi főnövény termesztése, vagyis talajművelése, vetése, trágyázása, növényvédelme, betakarítása, sőt piaci feldolgozása is mind gépekkel történik. Fillanat­­nyilag azonban ez a munkaszakasz nem részesül olyan erkölcsi megbe­csülésben, amilyet szerepénél fogva megérdemel, ami legtöbb helyen a fizetésben is megnyilvánul. Szerkesztő: Járásuk a zöldség-, a szőlő- és a gyümölcstermesztés terén igen jó adottságokkal rendelkezik. Milyen módon használják ki ezeket a lehetőségeket? KOVÁČ JÁN: S három munkaterület szakosítására tíz évvel ezelőtt kidol­gozott elképzelésekből kiindulva na­gyobb előrehaladást eddig a szolő- és a gyümölcstermesztésben értünk el. Hatalmas barackra, őszibarackfa és almafa ültetvények létesültek. Az almafa telepítését újabban főleg Ko­lárovo (GútaJ vidékére összpontosít­juk, kihasználva a Vágduna védőgát­jának előterét. Szőlőtermesztésre ti­zenhét üzemet szakosítottunk, azzal a fő céllal, hogy kihasználjuk az úgy­nevezett immunis homoktalajokat, a­­melyekből járásunkban 3600 hektárnyi Egyre hatékonyabban van. Itt most a hektáronkénti bruttó­­jövedelem 35 000—40 000 korona, ami tízszerese a régi bevételnek. A felújí­tott szőlőteiepek hozama hektáronként húsz mázsáról hatvanra emelkedett, amit a magasvezetékes módszernek és a jő agrotechnikának, főleg a táp­­anyagellátásnak, valamint a növény­­védelemnek köszönhetünk. A hozam­fokozásra még vannak lehetőségeink, de a borfeldolgozó vállalat szakem­berei szerint hektáronként száz má­zsa feletti szölőmennyiség már csak a minőség romlása árán termeszthető. Az elmúlt évben a régebb) ezerkét­százzal szemben közel ezernyolcszáz hektáron termesztettünk zöldséget, melynek területe kétezer hektár fölé már nem nagyon bővíthető, közben az igény 1975-ig évi ötezerkétszáz vagon fölé emelkedik. Nové Zámky­­ban (Érsekújvárott j épül hazánk leg­nagyobb konzervgyára, amely 1974- ben csak a mi járásunkból ezeregy­száz, 1975-ben pedig közel ezernégy­száz vagon zöldséget igényel. Szerkesztő: Milyen konkrét intéz­kedésekkel kívánják a hatalmas mé­reteket öltött züldségváásrlási igénye­ket kielégíteni? KOVÁCS JÁN: Szeretnénk a terme­lést az üzemenkénti 40 hektáros át­lagterületről 60 hektárra összponto­sítani. Üzemenként csökkentjük a ter­mesztett zöldségfélék választékát. Központosítjuk a palántanevelést, a­­melyből 111 millió szükséges járá­sunkban, a beleértve a fűszerpapri­kát, a majoránnát és a dohányt is. Ehhez 40 hektárnyi üveggel födött területre lenne szükség, de még nem dőlt el, hogy csak a hajtatott, korai zöldségfélék palántáit, vagy az ösz­­szeset itt állítjuk-e majd elő. Nagyban bővítjük a műanyag lepel, vagyis a fólia alatti zöldségtermesztést. A búči (búcsi), a Modrany-i (madari), a Radvaň nad Dunajom-i (dunaradvá­­nyi) és a šrobárovói hároméves ta­pasztalat azt mutatja, hogy összesen 3,15 hektárnyi fóliás területen hektá­ronkénti átlagban 617160 korona bruttójövedeimet értek el, ami tíz­tizenötszöröse a szokásos szabadföldi bevételnek. Igaz a létesítési költsé­gek is magasabbak és négyzetméte­renként 20—25 koronát igényeltek. A fél col vastagságú hajlított fém­csövek tea négy méter széles ágyá­sok létesítését tették lehetővé. A bolt­ív magassága cca 170 cm. Ahol két rétegben alkalmazták a fóliát, ott a belső hőingadozás, különösen éjjel 4—6 C fokkal kisebb. A szél tépőha­tása ellen 10X10 cm-es szembőségű szilonhálókat használtak, amelyeket földdel töltött műanyag zacskók fog­tak le. Az ágyások széljárta oldalán kétsoros fémhuzal kerítés közé, amely három méteres magasságot is elért, fóliaréteget feszítettek ki. Jő növény­társításnak bizonyult a retek-paprika kombináció, hiszen a hektáronkénti bruttójövedelem retekből 188 500 ko­rona, paprikából mint másodnövény­ből pedig 598 538 korona, tehát ösz­­szesen közel nyolcszázezer korona volt. Második helyen állt 756 ezer koronával a korai karalábé-paprika kombináció, kielégítő eredményt mu­tatott a salátauborka, de nem vált be a paradicsom, úgylátszik hőmgado­­zást tűrő fajtára lenne szükség. Eb­ben az évben 15 hektár fóliával fe­dett területtel számolunk. A jövőben 6—9 méter széles ágyúsokat alakí­tunk ki, hogy kistraktorral gépesít­­hetők legyenek az egyes munkálatok. Az ívkonstrukcióba melegvizet veze­tünk és így oldjuk meg az öntözést. Terv szerint 1980-ig legalább 100 hektárt födünk be fóliával. A gépe­sítés szakaszán még nem értük el azt a színvonalat, amelyet a palántaülte­tés, de főleg a terménybetakaritás terén elérni óhajtunk. A kutatás és a gépgyártás nagy adósa ebben mező­­gazdaságunknak. A terményosztályo­zás, válogatás gépesítése szintén megoldásra vár, amelyre a tálcás, polietilén lepellel légmentesen zárt kis csomagok készítése kötődne, a piaci áruadjusztálás központjaiban. 'Sajnos a gépi betakarításra és osztá­lyozásra nem minden jelenleg ter­mesztett zöldségfajta alkalmas, ami a vetőmagnemesítőkre nem kis fel­adatot ró. Magyarországon e téren már jelentős haladás tapasztalható, hiszen számos egyszerre beérő para­dicsom- és paprikafajtát termesztenek már, egymást követő palántálási idő­megosztásban. Visszatérve a gyü­mölcstermesztés problémáira meg kell említenem, hogy új ültetvények telepítését a százhúsz hektárnyi meggyel és néhány hektárnyi almá­val lényegében befejezzük. Ennek oka, hogy a gyümölcsfákat nem le­het fagykár ellen biztosítani, pedig a hektárhozam a koratavaszi virágelfa­gyás következtében, főleg a barack miatt, az utóbbi négy évben 3—39 mázsa között ingadozott. Fokozni kí­vánjuk a növényvédelmet, javítani a tápanyagellátást, bár a tavalyi hek­táronkénti 274 kg tiszta tápanyag sem megvetnivaló. A barackfák öntözését kívánjuk bevezetni, mivel a hozam­fokozástól eltekintve, a júliusban, au­gusztusban esetleg szeptemberben ön­tözött fák jobban tűrik a fagyot. Szerkesztő: Milyen feladatok meg­oldásán fáradozik a tervezési rész­leg? DERAJ MICHAL mérnök: Három alapvető feladatot kell, egymással való összhangban mezőgazdaságunk­ban megoldani: fokozni a termelést, növelni a termelés gazdaságosságát és emelni dolgozóink életszínvonalát. Tudjuk, hogy ezt a termelés hatéko­nyabbá tételével érhetjük el, amihez azonban szűknek bizonyultak mező­gazdasági üzemeink jelenlegi keretei, hiszen az 1200 hektáros járási átlag mögött 150—5000 ha közötti területű üzemek sorakoznak. Ezért kidolgoz­tuk a termelés összpontosításának és szakosításának, valamint a mezőgaz­dasági üzemek 15 mikrorajónban és 3 agrokémiai központban való mély­reható együttműködésének tervét. Ezzel érvényesíteni kívánjuk a kor­szerű mezőgazdasági termelés összes elemeit. Első nagy akciónk eredmé­nyeképpen a Komárno (Komárom) melletti kisharcsási 2640 férőhelyes, kétemeletes üzemközi sertéshizlalda már működik. Ez egyúttal kísérlet volt arra, hogy nagyobb termőterüle­tek elfoglalása nélkül is lehet nagy­­kapacitású istállókat építeni. Oj itt ezen kívül a világítási program, a gépesített etetés és kitrágyázás, a turnusos hizlalásbevétel és elszállí­tás. Különösen jól bevált újdonság az osztrák gyártmányú Bodit nevű meleg padlóanyag, melynek hőszige­telő képessége a fához hasonló, s mi­vel a hugyannyal szemben elienállő, élettartama az eddigi tapasztalatok szerint húsz-huszonöt év. Az állatok szeretik ezt az alomnélküli meleg fekvőhelyet és súlygyarapodásuk raj­ta igen jó. Megoldásra vár még itt a szeparátoros ürülékszárítás. Mindeb­ből tanulni akarunk és ennek alap­ján a második etapban, 1975-ig még­­egy hasonló, de 4460 férőhelyes istál­lót építünk, miközben az eddigi hat beruházó társszövetkezethez további négy csoportosul. A harmadik etap­ban még hétszáz férőhelyes anyaser­­tésnevelővel egészül ki ez a zárt nagyüzem. Harmadik agrokémiai köz­pontunk körzete részére, amely a já­rási székhelytől nyugat felé terjed, jövőre kezdjük meg Horná Zlatnán (Felaranyoson) a 580 anyasertés és 4800 hízósertés részére készülő nagy­üzem építését, melynek kapacitását 1980-ig ennek kétszeresére bővítjük hasonló épületei: kiegészítésével. Já­rásunk keleti, első számú agrokémiai központunk körzete részére 3250 fé­rőhelyes szarvasmarha-hizlalda építé­sét kezdjük meg 1973-ban a mocsi pusztán. A közös beruházás részére öntözőgazdálkodást létesítünk. Az üzemekben felszabaduló istállóteret a fejőstehenek foglalják el. A már említett harmadik agrokémiai köz­pontunk Zemianska Olčán (Nemes­­ócsán) alakul és hatáskörébe tarto­zik majd a körzet efsz:ein kívül két állami gazdaság is. A központ fel­adata lesz teljesen gondoskodni a körzetébe tartozó üzemek földjeinek tápanyagellátásáról, növényvédelmé­ről, amihez közös raktárakat, géppar­kot, repülőtereket létesítenek. Ha­sonló központ alakul Chotínben (He­­tényben) a vasútállomás közelében. Minden mikrorajónban üzembehelye­zünk egy közös takarmányszárító gé­pet. A fejőstehenek részére 1975-ig minden mikrorajónban legalább egy háromszáz-négyszáz férőhelyes istál­lót szeretnénk korszerűsíteni, a to­vábbi öt év folyamán pedig korszerű, új istállókat építenénk, kiváló munka­­körülményekkel. A baromfitenyésztés terén a Komárno-i (Komárom-i) Ál­lami Gazdaság össz-szlovákiai hatás­körrel a nehéz tyúkfajták tenyész­­anyagának szaporításával és brojler­­csirke előállítással foglalkozik majd. A tojástermelés a jelenlegi kilenc üzemből távlatilag ötvenezres állo­mánnyal a Búü-i (Búcs-i) Efsz-be és kétszázezres állománnyal Kolárovóra (Gútára) összpontosul. Vojnicén (Bá­­torkeszin] jövőre 5000 db befogadó­képességű sertéshizlalda kezdi meg a mikrorajón részére üzemelését, vi­szont a baromfitenyésztést felszámol­ják. Idén kezdi meg a Bajč-i (Bajcs-i) Állami Gazdaság egy szintén 5000 db férőhelyes sertéshizlalda építését, a­­mely malacokról is maga gondosko­dik. A Gyulamajori Állami Gazdaság sertéshizlaldáját 3000 db részére bő­vítik ki. Főleg az üzemközi együttmű­ködés útján haladunk, de nem zárkó­zunk el az egyesítéstől sem, ha ez mutatkozik előnyösebbnek. Szerkesztő: Melyek a növényter­mesztés idei feladatai? JANEČKA MILAN mérnök: Az el­múlt évhez viszonyítva idén a gabo­nafélékből 32,8 %-kal, vagyis 1040 vagonnal többet kell az állami kész­letekbe átadnunk, amiből 600 vagon mennyiségű a kukorica. Fokozott mű­trágyázással, nagyhozamú kukorica­hibridek vetésével igyekszünk ezt a nagyarányban fokozott mennyiséget előállítani. Szerkesztő: Az állattenyésztés ez évben milyen feladatok előtt áll? LAMI ALEXANDER: Ezen a téren még igényesebbek a feladatok, mert itt a termelés több tényezőtől, főleg az állomány nagyságától, az istálló­tértől és a takarmánymennyiségtöl függ. A múlt évihez mérten a vágó­állatok eladását, a baromfin kívül csaknem 14 %-kal, vagyis 238 vagon­nal kell emelnünk. A baromfihús el­adást 5 %-al, a tejeladást pedig 7,5 %-al emeljük. Problémát okoz a szarvasmarha-állomány 3326 db-al való emelése, de a fejőstehenek há­romszázzal emelt, 14 800-ra előírt ál­lományszámát minden esetre be sze­retnénk tartani. Javítani szükséges a reprodukciós folyamat minden sza­kaszát és a takarmányozást. Szerkesztő: Politikai szempontból milyen jelentőséget tulajdonítanak a tervezett intézkedéseknek? SOBOTA JOZEF mérnök, igazgató: Mindazok az intézkedések, amelyek­ről járási mezőgazdasági társulásunk dolgozóival folytatott mai kerek-asz­tal beszélgetésünk alkalmával szó esett, alapvető módon hatást gyako­rolnak a termelés hatékonyságának fokozására, dolgozóink életszínvona­lának emelésére és szociális szükség­leteik jobb kielégítésére. Ezen fontos politikai, valamint társadalmi jellegű intézkedéseket jóváhagyta társulá­sunk elnöksége, mezőgazdasági üze­meink vezetősége, összes helyi párt­­szervezetünk és a járási pártbizott­ságunk. Feladatunk minél előbb meg­valósítani a tervefoglalt intézkedése­ket, amiben midenekelőtt a kommu­nistákat, de általában az összes irá­nyító dolgozókat érdekeltté tesszük. Terveink teljesítését nem csupán szaktevékenységnek, de főleg politi­kai célkitűzésnek kell tekinteni, ezért hasznos, hogy sikeres végrehajtásuk érdekében pártunk járási bizottsága és összes helyi szervezete hathatósan segítségünkre van. A tervben megszabott feladatok egyre hatékonyabb teljesítésére és túlteljesítésére mozgalom indult. Az egyes üzemek szocialista munkaválla­lásaiból néhányat már előzetesen kö­zöltünk. Beszélgetett: KUCSERA SZILÁRD

Next

/
Thumbnails
Contents