Szabad Földműves, 1972. január-június (23. évfolyam, 1-25. szám)
1972-03-18 / 11. szám
* Ismét 100 ezer korona állami támogatás Szlovákiában a szervezett és a Szlovákiai Méhészszüvetség által irányított anyanevelés, az állam anyagi támogatásával 1970-ben indult s már az első évben jelentős eredményekkel zárult. A méhészek az anyák vásárlásánál 50 százalékos kedvezményben részesültek, amit a tenyésztőnek az állami támogatásból a SZMSZ kiegyelített. Ezerkilencszázhelveuben a megrendelés körülményesnek bizonyult, vagyis több méhész az adminisztrációs munka végett nem élt ezzel a kedvezménynyel. Az 1971-es évben ezt a kifogásolt adminisztrációs munkát kiüszöbölték azzal a módosítással, hogy a méhész a megrendelést egyenesen annak a tenyésztőnek küldi, amelyiktől vásárolni akar. Ha valamelyik tenyésztő nem kap megrendelést, az azt jelenti, hogy nem állja meg a helyét, mint tenyésztő. Ezek után a nyilvántartásból kiesik, és jelentkezhetnek tenyésztőknek újabb rátermett, szaktudással rendelkező méhészek. Az anyák megrendelése tényleg egyszerűbb volt, mint az előző évben és nagyban elősegítette az anyák vásárlását. Ennek köszönhető, hogy a szlovákiai méhészek 2598 darab anyát vásároltak az 1970-es 1100 darabbal szemben. A nyilvántartott tenyésztők száma 28-ról 60-ra növekedett. A tervezett 80 ezer korona állami támogatás helyett 108 870 koronát fizettek ki. Az anyák eladása a tenyésztők között a következőképpen oszlott meg. A nyilvántartott hatvan tenyésztő közül csupán 36-an adtak cl anyát, mivel egyesek nem kaptak apyára megrendelést, mások viszont jelentkeztek, de nem neveltek, esetleg egészségügyi zárlat alatt voltak. Hogyan történt ez a nem kívánatos jelenség, hogy 60 tenyésztő közül csak 36-an adtak el anyát, amellett csupán nyolc tenyésztő dolgozott kielégítően? Az anyanevelőket toborzásszeríien szervezték, elég volt hozzá a Szlovákiai Méhészszövetség helyi szervezet titkárának javaslata. Semminemű vizsgát nem követeltek tőlük, így kerültek a nyilvántartásba többen, keltő szaktudással nem rendelkező tenyésztők. Minden méhész tud anyát nevelni, ilyen vagy olyan módszerrel. Sőt a legtöbb kezdő méhészkedése kezdetén anyanevelései próbálkozik, ám az anyát vásárló méhész elvárja, hogy a királynőt a legtökéletesebb módszerrel neveljék, kiváló tulajdonságokkal rendelkezzenek, és ne legyen silányabb, mint az, amit önmaga nevel. Ha egy tenyésztő saját falujában vagy körzetében nem tud eladni anyákat, alig boldogul tovább mint tenyésztő. Tavaly a sok új közül négy tenyésztő kiemelkedett. így a kiváló tenyésztők száma nyolcra növekedett. Ez a nyolc tenyésztő összesen 1453 darab anyát adott a méhészeknek. Most pedig nézzük meg a négy legkiválóbb tenyésztő teljesítményét, hiszen az előző évben mindannyian az élen jártak. Antal Z., Šafárikovo (Tornaija) 339 db, Dedinský E. mérnök, Bratislava 207 db, Galata R., Pohr. Ruskov (Oroszka) 186 db, Smolinský L., Stará Turá 191 db. A felsorolt négy kiváló tenyésztő 1970-ben összesen 547 db-ot, 1971-ben pedig 923 darabot adott el. Elgondolkoztató, hogy amíg a hat körzeti állomás együttvéve 1970-ben összesen 333 darabot adott el, 1971-ben már csak 99 darabot. Talán nekik az anyák tenyésztése eladásra nem kifizetődő? A méhészszüvetség idén még nagyobb érdeklődésre számít a fiatal anyák vásárlására, vagyis 5000 darabra tervez állami segélyt. Ez azt jelenti, hogy az előző évi 2500 darabbal szemben már 5000 darab fiatal anyára lesz szükség. Az állami támogatást 80 ezer koronáról 100 ezer koronára emelték. Mivel az állami támogatás összege már nem emelkedhetett arányosan, a tervezett anyák mennyiségével, ezért az egy anyára eső állami pótlékot 50 százalékra csökkentették; a körzeti állomásoknak 40 százalékra a regisztrált tenyésztőknek 25 százalékra. Az anya ára a körzeti állomásokon 100 Kés, a regisztrált tenyésztőknél 80 Kés. Ez azt jelenti, hogy a vásárló mind a körzeti állomásokon, mind a regisztrált tenyésztőknél csak 60 koronát fizet a vásárolt anyákért. Az anyák megrendelésénél nem történt változás, vagyis az anyát igénylő megrendelését annak a tenyésztőnek küldi vagy adja át, akitől az anyát vásárolja. A tenyésztők neve és címe a „Vöelár“ áprilisi, valamint a Szabad Földműves Szakmellékletének májusi számában jelenik meg, bővebb felvilágosítással. Az anyák nevelését a tenyésztők tervezik, erre állami támogatást kapnak. Az érdeklődők mielőbb jelentkezzenek. A tenyésztők további anyákat is eladhatnak az igénylőknek, az anya teljes értékének megfizetésével, mivel a tervezett mennyiségen felül a tenyésztők nem részesülhetnek állami támogatásban. A fiatal anyák után évről évre növekszik az érdeklődés, kísérjük figyelemmel az említett lapokat, hogy az anyákat idejében megrendelhessük a tenyésztőknél. ÉRDEKES MEGFIGYELÉS A rajzó méhcsaládok kereteit vizsgáló méhészek előtt ismeretes, hogy ha a méhek között egy frissen kikelt anya bujkál és közben „tü-tii“ hangokat hallat, ugyanakkor a keret méhei „hasra ereszkednek" és néhány másodpercig mozdulatlanok maradnak. Ha ilyenkor a még bölcsőben lévő és kikelésre váró növendék anya „kvá-kvá“ hanggal válaszol, az addig mozdulatlanul „fekvő“ anya a hang irányába indul és vele együtt a méhek is mozgásba jönnek. Méhészetemtől mintegy 30 méterre vasúti sín halad Űjabban gőz- és Diesel-mozdonyos a vontatás vegyesen Számtalanszor megfigyeltem, hogy amikor a Diesel mozdony többhangú sípja élesen visít, a kezemben lévő keretek méhei ugyan úgy „lehasalnak“ és mozdulatla nul maradnak, mint az anya „tütülésekor“. Ez a jelenség nem tapasztalható akkor, amikor a gözmozdony erősen sípol, mert valószínű ez a hang a méhek számára nem érzékelhető rezgésszámú. Mivel a jelenséget több ízben volt alkalmam megfigyelni, kiváncsi voltam, hogy a kézben tartott kereteken észleltek, a nyitott kaptár népeinél is ugyan ilyen hatást vált-e ki? Többszöri kísérletem alkalmával tapasztaltam, hogy a nyitott kaptár népe ugyan úgy viselkedett, ami azt bizonyította, hogy a méhek a kaptáron belül is felfogják a hanghullámokat, akárcsak a kézbentartott kereteken. Elképzelhető volt, hogy a téli méhcsomóbnn az éles síphang ugyan ilyen következménnyel járhat. Ezért tölcséres hallgatóval elhelyezkedtem jónéhányszor a kaptárak előtt és vártam az érkező Diesel mozdony állomásbejárati sípjelzésát. A síphang megszűnte után azonnal a kaptárak rőpnyílásához helyeztem a tölcsért és gondosan megfigyeltem, változott-e a család korábbi csendes zúgó moraja a sípolás után? Többszöri hallgatás alatt egyetlen egyszer hallhattam élénkebb zúgást, amely kb. 1 percen belül megszűnt. Az emberi, állati vagy zenei hangok különféle rezgésszámú ún. hanghullámok. Ha a méhek csápjai bizonyos rezgésszámú hanghullámra érzékenyek, akkor felfogják, illetve érzékelik az oda érkezett hanghullámokat. A magasabb hangok magasabb rezgésszámon, a mélyebb hangok alacsonyabb rezgésszámon terjednek tova. így magyarázható, hogy a gőzmozdony által terjesztett hangok rezgésszámait a méhek csápjai nem képesek felfogni. Ezek után nyitott kérdés maradt, hogy a téli nyugalom ideje alatt a naponta megismétlődő és a méhek által érzékelhető hanghullámok, nem váltanak-e ki előbb-utóbb kellemetlen következményeket? Több évi taoasztalatom szerint nem! NÉMETH I.ÁSZLÓ KERTÉSZET-MÉHÉSZÉT A Szabad Földműves szak melléklete len a mezei nyúl nagy károkat tehet a gyümölcsösökben, háztáji kertekben, ha kellőképpen nem védjük a fákat bekötözéssel, dróthálóval vagy kerítéssel. A papírkötések eltávolításával tél végén ne siessünk, mert a nyulak még a tavasz érkezése után is megrághatják a fákat. Ha a téli permetezést későbben végezzük (kevéssel rügyfaltadás előtt) a kötéseket természetesen leszedjük, hogy a fák törzseit is áztatásszerűen megpermetezzük. Az esetben, ha fáinkat mégis károsodás érte a nyulak által, azokat a következő módon gyógyíthatjuk: Miután észleltük a nyúlrálegyenek), a megfelelő hosszúságban elvágjuk és két végén srég vágást végzünk. A vessző két végét beillesztjük a kérgen kieszközölt vágásba, majd ezt műanyagszalaggal rögzítjük. A törzs vastagságától az áthidalás lehet egy vagy több (2—4). Az így kezelt fát a szokásosnál mélyebben kell visszametszeni. Az áthidalás átveszi a törzs szerepét és ha majd kellően megvastagodott, a közben lévő kéregtelen törzsrészt kimetszszük. Az áthidaláshoz használt hajtásvesszők ugyanazon fajhoz tartozók legyenek, mint amiben oltjuk, mert csak így fogan (almát almára, körtét körtére stb.). A körténél még fajták között is különbözetet mikötés alatt új kéreg képződik és a fa tovább fejlődik. A mély visszametszést ez esetben is el kell végezni. Az áthidalást ennél a módszernél is alkalmazni kell, hogy első éven biztosítva legyen a fa anyagcsereforgalma. Az új kéreg megerősödése után az áthidalóvesszőt eltávolíthatjuk. Az így kezelt fákat a tenyészidő alatt száraz időjárás esetén többször > megöntözzük, hogy ezzel is hozzásegítsük a mielőbbi gyógyuláshoz. Hogy mennyire fontos a lakótelepektől távol eső gyümölcsösök védelme a mezei nyúl ellen (amint azt a cikk elején elmondtam), azt az is bizonyítja, melyet itt elmondok. Egy 6. SZÁM 1972. MÁRCIUS 18. • A TARTALOMBÓL • Nyúlrágta gyümölcsfák gyógyítása Növényvédelmi lexikon 0 Öszibarackfák mézgásodása 0' Eredmények a szűlőperonoszpóra és a botritísz elleni új növényvédő szerekkel 0 Fólia alatti konzervuborka termesztés 0 Növényvédelem a lombhullás után kezdődik 0 Egy vagy két törzs? 0 Egy helyben topugunk? 0 A rajzás előidézője az olajrepce virágpora? 0 Ismét 100 ezer korona állami támogatás NYÚLRÁGTA gyümölcsfák gyógyítása tett pénze és fáradsága kárba veszett. Ekkor hívott s megpróbáltuk megmenteni az addig szépen fejlődő középmagas törzsű almafákat. Az előbbi áthidalási módot alkalmaztuk, mondhatom jó sikerrel. Nyáron a fák aránylag erőteljes fejlődést mutattak, szinte meg sem látszott rajtuk, hogy rágás érte őket. Őszre a sebek behegedtek, az áthidaló vesszők a törzzsel jól összeforrtak és megvastagodtak. Jól helyettesítették a lerágott kérget, a tápanyagcserét kellően biztosították. Hogy a két módszer közül melyik a jobb, mindig az adott körülmény szabja meg. A rágás mértékétől, az áthidaláshoz használt vesszőktől, dé a munkafolyamat végzésének technikájától is függ. Mindkettő bevált, így ha szükségünk lesz rá, próbáljuk ki. Borcsik Dénes mérnök 1 T77? Az áthidalás folyamata. 4 gást, a sebeket a legrövidebb időn belül oltóviasszal kenjük be, hogy megvédjük a kiszáradástól. Bekenés előtt a sebeket éles késsel egyenlítsük ki, hogy a forradás könnyebben megtörténjen. Ha a fa törzse teljesen körül van rágva, vagy több mint fele, úgy áthidalással segítünk az alábbi módszer szerint. A seb ép kérgén T-alakű bevágást végzünk, ugyanúgy a seb fölött fordított T-alakban bevágjuk. A kiválasztott egyéves hajtásvesszőt, amit előzőleg készítettünk (vízhajtásokat is felhasználhatunk Idősebb fákról, csak egészségesek tehetünk, mert nem mindegyiknek egyforma a finitása. Egy másik módszer szerint a megrágott fákat a rágások helyén éles késsel kiigazítjuk, megtisztítjuk és a sebeket két centimétarnyi széles bicikli gumibelsővel légmentesen körülkötjük úgy, hogy a kötés ráérjen az eleven kéregre is. A gumikötést a villanyszerelésnél használatos szigetelőszalaggal vagy más anyaggal körülvonjuk, hogy a gumi meg ne repedezzen a nap hatására. A kötést a fán hagyjuk a következő év tavaszáig, vagy őszéig (a fa fejlődésétől függően). A légmentesen zárt gukezdő kertész ismerősöm az elmúlt éven közvetlen rügyfakadás előtt végezte kétéves gyümölcsfa ültetvényén a téli permetezést, amikor a papírkötéseket eltávolította, a permetezés után viszont már szabadon hagyta a fákat, gondolván, a nyulak már úgysem tesznek bennük kárt, mert a zöldülő mezőn jobb eledelt találnak. Egy héttel később azonban minden fát kisebb-nagyobb mértékben megrágva talált. Egyes fák 30—40 cm hosszúságban teljesen körül voltak rágva. Tán mondanom sem kell, hogy e látvány mennyire letörte a tulajdonost. A befekte
