Szabad Földműves, 1972. január-június (23. évfolyam, 1-25. szám)
1972-03-18 / 11. szám
1972. március 18. SZABAD FÖLDMŰVES 5 l^emcsak a talajt pirkasztó ” „böjti szelek" ittléte, a vándormadarak érkezése, hanem a levegő és a talaj illata is a kérlelhetetlenül jelentkező tavasz hírnökei. Minden vérbeli gazda már nyugtalanul várja azt a pillanatot, hogy földjeire léphessen és megkezdesse a tavaszi talajelőkészítést. Tekintettel arra, hogy sokszor akaratlanul is mulasztást követünk el egyes munkák szakszerű elvégzésénél — s ez komoiy kihatással lehet a termelés eredményére — célszerű lesz foglalkozni ezzel a kérdéssel. Vegyük sorba azokat a talajmunkákat, melyek szóba jöhetnek és azokat a hibákat, melyeket leggyakrabban elkövetünk. A tavaszi telhető. Ez esetben azt már az előző menetre merőlegesen végezzük. Itt a talaj porhanyítása és nem egyengetése a fontos a hajszálcsövesség megszüntetésére. Ha a borona fogai ragadnának, úgy előzőleg sekélyen behatoló könnyebb boronával kell a talajt járatni, s csak bizonyos idő múlva szabad a talajt mélyebben, nehéz fogasokkal megjáratni. A cél, a hajszálcsövesség megszüntetése, ezzel is biztosítható, s őrizkednünk kell az alsó, nedves ún. „talajgaluskák“ felhozásától, amit a nehéz borona fogai hozhatnak a felszínre és ott vízkészletüket hirtelen elvesztve őszig szét nem omló betonkeménységű konglomerátumot alkotnak. SIMlTOZÁS. Az ősszel megszántott talajoknak rendszerint első ápolási munkája a tavaszi simítózás. Célja a hullámos felület megszüntetésével csökkenteni a talajnedvesség kipárolgását. Simítózni mindig a szántás irányára mért 45° szög alatt kell. Sohase simitózzunk sem a szántás irányában, sem arra merőlegesen! Simítózni akkor kell, ha a szántás ormai a szárító szél halasára megszürkültek, s a barázda még sötétes színű a talajnedvességtől. Minthogy a simítással a szántás ormait a barázdába húztuk, ezzel megszüntettük a talajvíz kipárolgását, de nem így az ormok helyén, ahonnan a földet lehúztuk. Ezekről a helyekről a hajszálcsöveken át azonnal megindult a víz kipárolgása. Ezt csakis úgy lehet megakadályozni, ha vagy a simítózással egyidejűleg vagy azt követően a legrövidebb idő alatt a simított talajt fogassal megboronáljuk. Jobb ezt a simítózással egyidejűleg gépcsoporttal végezni, mert ha közben esős idő állna be, sokkal nehezebben szárad a lesimázott föld mint a nem simázott, s ez jelentékeny időveszteséget jelent a talaj megművelésénél. FOGASOLÄ3. Nemcsak az ősszel szántott és tavasszal simázott földet fogasoljuk tavasszal, de azokat a földeket is, melyeknél a téli hótakaró nyomása folytán, vagy a talaj összetételének jellege miatt beálló ülepedés miatt nem szükséges. Ilyen talajokat csak lazítani kell, s ezt nehéz fogassal végezzük el. A fogasolásnál nem játszik szerepet a művelet iránya, lehet azt szántás mentén, vagy arra merőlegesen, de átló irányában is végezni. Ha egy menet nem elegendő, akkor a lazítás megismé-KUI.TIVÄTOROZÄS. A korán vetésre kerülő tavasziak vetöágyáuak elkészítésénél a kultivátorok csak ritkán kerülnek bevetésre. A kultivátorok tulajdonképpen mélyebben járó és alul lúdtaipszerüen kiszélesített fogú nehéz boronák. Hivatásuk a talaj hajszálcsöveinek mélyebb rétegű rombolásán kívül jó porhanyó magágy létesítése és a vegetatív úton (földalatti szárrészek segítségével] szaporodó és igen veszélyes gyomok irtása. Rendszerint a már későbbi vetésre kerülő növények (cukorrépa, kukorica stb.) talajelőkészítésénél nyernek felhasználást. A menetirány lehet tetszés szerinti, ha ismételni kell, úgy az előbbi irányra merőlegesen végezzük el. Tekintve azt, hogy a talaj felülete utánuk hullámos marad, bevetésüket minden esetben fogas borona járatásával kell egybekapcsolni, esetleg közbeiktatott simítózással is. Mindezen eszközök alkalmazása bizonyos elövigyázatot igényel, mivel a talaj tavasszal még a legnagyobb szárazság esetén is nedvesebb és idő előtt, vagy ' szakszerűtlenül alkalmazott talajelőkészítés évekre elronthatja a talaj szerkezetét. Lehetőleg tavasszal ne használjunk nehéz traktorokat, ne végezzünk a kelleténél több műveletet és főleg ne a kelleténél mélyebben lazítsuk a talajt. Ha az őszi mélyszántás bármily okból elmaradt volna, úgy tavasszal — hacsak lehet — a szántást forgatás nélküli talajporhanyítássai helyettesítsük. Ha mégis szántani kellene, úgy csakis sekélyen (12 cm-ig] szántsunk és a szántást azonnal kövesse a fogasborona. Tavasszal a mélyebb szántást minden esetben erősebb talajkiszáradás követi, nem beИ ■ talajelökészítés fontos szélve a nagyobb gyomfertőzésről és hantosabb vetőágyről. A műtrágyák elszőrását, ha az nem repülővel történt és felületi bedolgozással akarjuk végezni, lehetőleg simítózás után és fogasolás előtt kell elvégezni, nehogy a műtrágya a simító hatására a feltalaj különböző mélységű rétegébe kerüljön és a kelő növényzetnek ne biztosítsa az egyenletes tápanyagellátást. Fagyos talajoknál sokan még a hóborította talaj felületére juttatják a műtrágyát. Az egyenes területeken ez helyes és indokolható eljárás, lejtős területeken viszont fennáll a veszély, hogy a hirtelen hóolvadás esetén a fagyos talaj nem tudja a hóleben feloldott ásványi tápanyagokat magába venni és az lemosódik a lejtő aljára. Ügy a símázó mint a borona irtják a kora tavasszal magból kelő egyéves gyomokat. A később kelő gyomok ellen vagy gyomirtószerekkel vagy a kikelt és megerősödött növényzetben végzett fogasolással védekezzünk. A földalatti szárrészekkel szaporodó és később kelő gyomok ellen már csak a kultivátor esetleg a tárcsásborona fog használni, eltekintve a ritka sorokba vetett kapás növényeknél alkalmazott sarabolástól ,és kapálástól. összeíoglava az elmondottakat, melyek azok a hibák, melyeket a tavaszi talajművelésnél leggyakrabban elkövetnek és mire kell vigyázni, hogy károsodás ne érjen. Nedves talajokat ne műveljünk! Inkább várni egy pár napot, mintsem idő előtt gyúratni a talajt. Tavasszal lehetőleg könnyebb traktorokat használjunk és lehetőség szerint gépcsoporttal végezzük el munkáinkat, nehogy feleslegesen tiprassuk a talajt. A simítózást egybe kell kötni ,a fogasolással, mivel a sunítózás önmagában nem nyújt kellő védelmet (csupán a terület 50 °/o-án) a talajnedvesség kipárolgása ellen. Ülepedett, összefolyt talajoknál az Igényes feladatok előtt A Szovjetunió Kommunista Pártja XXIV. kongresszusán jóváhagyott kilencedik ötéves fejlesztési terv az eddigieknél is igényesebb feladatok elé állította a szovjet mezőgazdaságot. Az elkövetkező években továbbra is növelni kell a Szovjetunióban a szemesek, az ipari- és takarmánynövények termelését. Évente annyi gabonát és takarmányt kell termelnie a növénytermesztésnek, hogy hiánytalanul fedezni tudják a gazdasági állatok szükségletét, s mindemellett eleget kell tenni a lakosság élelmiszerekkel szembeni növekvő igényének is. A növénytermesztés intenzitásának fokozását az új, uagyhozamú fajták termesztésbe vétele, a vegyi anyagok és készítmények elterjedtebb használata, a tápanyagpótlás és a gépesítés fokozása útján szeretnék elérni. A szovjet mezőgazdasági üzemek több mint 20C millió hektáron gazdálkodnak, s ezen a földterületen több mint 70U féle mechanizmus dolgozik. A nagyteljesítményű gépek lényegesen hozzájárulnak a mezőgazdasági termelés színvonalasabbá, eredményesebbé tételéhez, valamint a mezögazdasagban dolgozók munkájának megkönnyítéséhez. Az új ötéves tervidőszak folyamán további lépéseket tesznek a Szovjetunióban az egyes mezőgazdasági munkálatok gépesítése fokozása érdekeben. A nyolcadik ötéves tervidőszakban csaknem 300 technikai újdonsággal gyarapodott az ország mezőgazdasági gépparkja. Ezerkilenc-. százhetvenötig további 400 új, az eddiginél modernebb, nagyteljesítményű géptípust kapnak a mezőgazdasági üzemek. Ezek a gépek lényegében teljesen megoldják a legnehezebb mezőgazdasági termelési folyamatok gépesítésének problémáit. A tervidőszak végéig 1,7 millió traktort, több mint S00 ezer betakarítógépet, kombájnt stb. kap a mezőgazdaság. A Szovjetunióban a növénytermesztésen kívül az állattenyésztés, a kertészeti, szőlészeti stb. termelés gépesítésére is gondoltak. Az országban pl. 1 millió 86 ezer hektár termőszolöt tartanak nyilván. Ez a terület a világ szőlőültetvényeinek 10 %-át adja. A tervidőszak végére 418 ezer hektárral szeretnék kibővíteni a szőlőültetvények területét. 1970-ben 31,36 tudnivalói első eszköz nem a' simázó, hanem a porhanyító nehéz borona, s a simázók csak a fogas után járjanak, mégpedig két fogas között, esetleg gépcsoportban. Ősszel nem szántott talajok porhanyítását lehetőleg talajforgatás (tavaszi szántás) kizárásával, fogasboronával, kultivátoiral vagy tárcsásboronával, esetleg ezen eszközök gépcsoportba való kombinálásával végezzük. A műtrágyát még fagyott talajokra célszerű (legalább a hótakarőra) elszórni, légiúton vagy gépekkel. Későbbi elvetését csakis a már lesimázott talajokon eszközöljük, nehogy a különböző mélységbe kerülő tápanyag egyenetlen tápanyagellátást biztosítson a kelő és fejlődő növényzetnek. A gépcsoporttal történő műveleteknél az egyes eszközök úgy legyenek elhelyezve a gépcsoportban, hogy az a kitűzött célnak és feladatnak megfeleljen. Prof. Dr. Dr. h. c. Ing. Frideczký Ákos OrSc millió mázsa szőlőt vásároltak fel a Szovjetunióban, 1975-ben 54 millió mázsát szeretnének átvenni a feldolgozóipar számára. Ahhoz, hogy ez lehetséges legyen, 1975-ben 64—65 millió mázsa, vagyis mintegy 60 Vokal több szőlőt kell produkálniuk, mint 1970-ben. Ezen célok elérése csak akkor lehetséges, ha a jövőben is megteremtik a kellő feltételeket a jó eredmények eléréséhez. A nagyüzemi szőlőtermesztéssel foglalkozó mezőgazdasági üzemek számára biztosítani kell a szükséges tápanyagokat, műtrágyákat, különböző vegyi készítményeket, s nem utolsó sorban a hozzáértő szakembereket és a megfelelő gépeket is, mivel a dimbes-dombos ültetvényekben, hegyoldalakon nem könynyü a talaj megművelése. A T 50 К és a DT 75 К jelzésű traktorok nagy segítséget nyújtanak a termelőknek. A nevezett erőgépek speciálisan erre a célra lettek készítve, s még a 30 fokos lejtőkön is olyan biztonsággal üzemeltethetők, mint a sík területen. Ebből is latható, hogy a Szovjetunióban nemcsak az igényes feladatok, célok kitűzésére gondoltak, hanem biztosítják a feladatok teljesítéséhez szükséges optimális föltéteket is, ami elübb-utóbb meghozza a várt eredményt. —bor— Uovatovább, egyre igénye- megoldani, ha maximális mér- jobban ki kell használni a gé*■ sebb feladatok hárulnak tékben kiaknázzuk a repett pesítés, a tapanyagpótlás és a szocialista mezőgazdaságunkra, tartalékokat. A célkitűzések el- vegyszeres kezelés fokozása, az melyeket csak úgy tudunk érése érdekében a lehető leg- új, bortermő fajták termesztés-A leghasználatosabb NÖVÉNYVÉDŐ KÉSZÍTMÉNYEK KEVERHiTOSEGI TÁBLÁZATA aracid j z о hо U_ со о ü_ < OĹ < BORDÓI KEV. DYKOL 1 FOSFOTION J INTRATI0N KARATHANE _l o CC QZ> lidykol I N0I1V13H METOXYCHLOR PEROZIN PHOSDRIN i POLYBARIT Q_ UJ Q wJ O CO SULIKOL I SULKA 1 г 3 4 5 6 f 8 9 10 11 12 13 14 75 16 17 ARAGID 1 M О s M M 0 s M 0 M M M s s M M s ARAFOSFOTION 2 0 M ■ M 0 O s S M 0 M M 0 s M M s BORDÓI KEV. 3 s ■ M R ■ R s O R s R 5 m R M Щ DYKOL 4 M M R M M M M M 0 M 0 M 0 s M M s F0SF0TION 5 M 0 ■ M M 0 M s M 0 M M 0 s M M s 1NTRATI0N 6 0 0 R M 0 M 0 M M 0 M M 0 s M M s KARATHANE ? s s s M M 0 M s M s M M s s 0 M s KUPRJKOL * 8 M s 0 M s M s M M M M s s ■ R M Щ LIDYK0L 9 0 M R 0 M M M M M 0 0 M 0 s M M s METATI0N 10 M 0 s M 0 0 s M 0 M 0 M 0 s M M s METOXYGHLCR 11 M M R 0 M M M M 0 0 M M M s M M s PEROZIN 12 M M s M M M M s M m M M s. I M M H PHOSDRIN 13 s 0 я 0 0 0 s s 0 M M s M я 0 0 Щ POLYBARIT 14 s s 1 s-s s s Ш s 0 _JL M s 0 0 SOLDER 15 M M R M M M 0 R M s M M 0 s M M s SULIK0L 16 M M M M M M M M M M M M 0 0 M M 0 SULKA 12 s s s s U 1 s s u UK. 0 s 0 M JELMAGYARÁZAT| g }-nem tanácsos keverni I и l-XFVfghFró I о 1 -A KE VERES NEM jON SZÁMÍTÁSBA GTWrfw ют* • Ш -**^**го FELHASZNÁLN PERMETLÉ A KELLŐ KONCENTRÁCIÓHOZ SZÜKSÉGES KÉSZÍTMÉNY оъ. /mennyisége lil-U-b 0,057. 0,1/. 0,15/. 0,2/. 0,3/. 0,Á’/. 0.5/. 0.2 5/. 0, i'/. 1У. 1,57. 2 У. 2,5/. ЗУ. Á-/. S7 1 0,5 1 1,5 2 3 4 5 ’‘.S S 10 15 20 25 30 40 50 5 2,5 5 . 7,5 10 15 20 25 37,5 40 50 25 100 125 150 200 250 ' 10 5 10 15 20 30 40 SO 25 80 100 150 200 250 300 4 00 500 16 9 16 2f 36 54 22 90 13 5 144 160 220 360 250 54 0 720 900 20 10 20 30 40 60 60 100 150 160 200 300 400 500 600 8 00 1000 22 11 22 33 44 66 88 110 165 126 220 330 440 550 660 CD Oo O 1100 25 12,5 25 J?5 50 25 100 125 1625 200 250 325 500 625 750 1000 1250 50 25 50 25 100 150 200 250 325 4 00 500 250 1000 1250 1500 2000 2500 100 50 10 0 150 20 0 3 00 4 00 500 250 ioo 1000 1500 2000 2500 3000 4000 5000 IKy-ЮОО^. HU>n,=10Zt; Az érdekeitek figyelmébe! be vétele és a korszerű nagyüzemi termelési eljárások gyakorlati alkalmazása állal létrehozott kedvező termelési föltételeket. Napjainkban egyre nagyobb tért hódít a különböző vegyi készítmények alkalmazása. Vitathatatlan tény, hogy ma már i aplikálni. Ebből a tapasztalatból kiindulva határoztuk el, hogy lapunk „Kertészet-Méhészet“ című szakmellékletében megkezdjük a hazánkban leginkább elterjedt vegyi készítmények eredetének, használatának és hatékonyságának ismertetését. Aki tüzetesen olmények keverhetöségét, valamint a különböző százalékos összetételű permetlé elkészítésének módját. Örömmel teszünk eleget olvasóink kérésének, mivel tudatában vagyunk annak, hogy ezzel hozzájárulunk munkájuk könnyebbé tételéhez, s lehetőűgyszólván el sem tudnánk képzelni szocialista mezőgazdaságunkat a nevezett anyagok használata nélkül, ami érthető is, hiszen a használatos vegyszerek óriási segítséget nyújtanak mindennapi munkánkban. Részben hazai, részben külföldi gyáraktól évről-évre több új, az eddigieknél hatásosabb vegyi készítményt kap a mezőgazdaság, melyek iránt állandóan fokozódik az érdeklődés. Néha egy-egy üzemben vagy kiskertészkedönél annyi féle vegyi készítmény halmozódik föl, hogy azt sem tudják melyiket, mikor és hogyan kell vassa lapunkat,. bizonyosan találkozott már ax„Növényvédelmi lexikon“ cím alatt közölt írásokkal. A beérkező levelekből, telefonhívásokból és személyes találkozások alkalmával folytatott eszmecserékből arra következtetünk, hogy a mezőgazdasági üzemek vezető, felelős dolgozói, valamint a kertészkedők is örömmel fogadták az útjára indított cikksorozatot. A beérkező levelek írói közül többen kéréssel fordultak szerkesztőségünkhöz, hogy közöljük le táblázatok formájában a leghatásosabb vegyi készítvé tesszük, hogy egyszerre többféle készítmény applikálását valósíthassák meg, amivel időt, s nem utolsósorban sok fáradságot takarítanak meg. Felkértük Ing. Vladimír Grečo elvtársat, lapunk tudományos munkatársát — az ő tollából közöljük a növényvédelmi lexikon anyagát is — tegyen eleget olvasóink kérésének. Az általa összeállított táblázatokat örömmel bocsájtjuk olvasóink rendelkezésére, s reméljük, hasznát veszik további munkájuk folyamán, melyhez sok sikert kívánunk! —dek—
