Szabad Földműves, 1972. január-június (23. évfolyam, 1-25. szám)
1972-03-11 / 10. szám
.SZABAD FÖLDMŰVES 1972. március 11. 6 Az alkoholmentes Italok gyártása az élelmiszeripar azon termelési ágazatai közé tartozik, amely az utóbbi években szintén gyors fejlődést mutat ki. Szervezésileg az alkoholmentes italok gyártása tüDb tárca és termelési ágazat között oszlik meg. Ugyanis ezeket az italokat a Mezőgazdasági- és Élelmezésügyi Minisztérium, az Egészségügyi Minisztérium és a Fogyasztási Szövetkezetek Szövetségének hatáskörébe tartozó termelő üzemek is gyártják. Viszont az alkoholmentes italok gyártásának zöme mégis a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium hatáskörébe tartozó két ágazat termelési-gazdasági egységeire, éspedig a sör- és malátagyárakra, valamint a szeszfőzdékre és konzervgyárakra hárul. Mit sorolhatunk idg? Az alkoholmentes italok csoportjába tartoznak a szikvíz (szódavíz) és a limonádék, a limonádés szirupok, a természetes gyümölcslevek és mustok, dzsúszok, alkoholmentes italok por alakban és az ásványvizek. Ezekből az italokból a legnagyobb mennyiséget a sör- és malátagyárak termelik; az általuk előállított menynyiség az alkoholmentes italoknak több mint 70 százalékát teszi ki. A fennmaradó mennyiség előállításában a LIKO szakágazati igazgatóság üzemei és a többi tárcához, illetve szakágazathoz tartozó vállalat osztozik. Sokéves hagyományra tekinthet vissza hazánkban az alkoholmentes Italok gyártása, de termelése, előállítása aránylag nagyon elavult üzemekben, alacsony színvonalú technikával folyik. Néhány újonnan épült üzemen kívül a termelést szolgáló egységek kisiparosoktól örökölt, a higéniai-müszaki feltételeknek alig megfelelő alacsony fokon álló üzemek, ahol gyakorlatilag a termelés továbbfejlesztése szinte a lehetetlennel határos. Az alkoholmentes italok gyártásának kapacitásai nem elegendőek s ezért a fogyasztók igényeit teljes mértékben ebből az árucikkből nem tudjuk kielégíteni. Különösen a nyári időszakban, a legforróbb hónapokban nem lehet kielégíteni a keresletet, s a fogyasztóközönség ezt a helyzetet jogosan kifogásolja. Az alkoholmentes italok minőségi színvonalát végeredményben jelentősen befolyásolja az is, hogy a kereskedelmi hálózat nincs kellőképpen ellátva hűtőberendezésekkel s így a fogyasztó az alkoholmentes italokat nagyon sokszor kapja melegen, hűtetlen állapotban, ami természetesen a minőség rovására megy. Az alkoholmentes italok legnagyobb mennyiségét a szikvíz- és limonádégyárak állítják elő. Sorrendben őket követik a gyümölcsszörpöket és gyümölcsitalokat gyártó üzemek. Az utóbbi esztendőkben gyors fejlődésnek indult a dzsúszok gyártása, ami igen közkedvelt és keresett Itala lett különösen az ifjúságnak. Az irántuk mutatkozó egyre növekvő keresletet az is fokozza, hogy sokáig tárolhatók és kezelésük könnyű, mivel általában bádogdobozokban kerülnek forgalomba. A motorizmus fejlődése és az a rendelkezés, hogy a gépkocsivezetőknek tilos bármiféle szeszesitalt fogyasztaniuk a gépkocsivezetés előtt és alatt, szintén nagy mértékben fokozza az alkoholmentes italok iránti keresletet, különösen a gépkocsivezetők sorában. Az előbbieket összegezve elmondhatjuk, hogy az alkoholmentes italok gyártási ágazata napjainkban a további, rohamos fejlődés küszöbén áll, amit feltétlenül újabb korszerű üzemek építésével és a már meglevők újjáépítésével, korszerűsítésével lehet elérni. A legközelebbi időszak Az előttünk álló esztendőkben számolnunk kell azzal, hogy még a jelen ötéves terv időszakában, tehát 1975-ig, az alkoholmentes Italok gyártása két és félszeresen, 1330 ig pedig négyszeresen emelkedik. E probléma megoldásakor abból indultak ki, hogy az alkoholmentes italok fogyasztása elsősorban a nyári, meleg hónapokra összpontosul.' Az eddigi felmérések alapján megállapították, hogy a kereslet 60 százaléka éppen a nyári hónapokra esik. Az új üzemek építését egyenletesen az összes kerületben folyamatosan kell megoldani és ki kell bővíteni gyakorlatilag az összes járásra is. Különös figyelmet követel az új kapacitások létesítése Bratislavában, valamint a turista- és üdülőközpontokban. Meg kell állapítani, hogy 1980-ig Szlovákia csaknem minden járásában végre kell hajtani a már meglevő üzemek újjáépítését, korszerűsítését, illetve az alkoholmentes italok gyártását elősegítő új kapacitások építését. Napjainkban, mivel az ivóvíz minősége állandóan romlik, egyre nagyobb fontosságra tesz szert az úgynevezett szabadon forgalmazott italok, az alkoholmentes italok iránti kereslet kielégítése. Az alkoholmentes italok gyártásának fejlesztése elsősorban kellő mennyiségű gyümölcs kitermelését teszi szükségessé, esetleg zöidségszörpök előállítását követeli meg, ami feltétlenül kell a dzsúszok, gyümölcsszirupok, gyümölcsitalok és limonádék stb. gyártásához. Sok félkészárú E feladat sikeres megoldásában jelentős szerep és feladat hárul a konzervkészítő iparra, hogy a hazai termelésű gyümölcs- és zöldség kellő mennyiségét tárolhassa a dzsúszok, gyümölcs-koncenírátumok előállítására s ezáltal a szükséges alapanyagtartalékot . kialakítsa. A gyakorlat alapján jól tudjuk, hogy a gyümölcsös a zöldség terméshozama az egyes évek folyamán és egyetlen év alatt is jelentősen ingadozhat. Éppen ezért a félkész áruk és készítmények kellő tartalékával a terméketlen esztendők nyersanyaghiányát át lehet hidalni és kialakítható az alkoholmentes italok gyártásának olyan feltétele, amely elősegíti a lakosság folyamatos ellátását még a terméketlen, illetve gyengébb terméseredményű esztendőben is. Például 1971-ben gyengébb gyümölcs- és zöldségtermést értünk el és az alkoholmentes italok iránti, gyorsan növekvő kereslet a gyümölcsszörpök hiányában mutatkozott meg. Ezt a hiányt utólagosan és igen nehéz körülmények között csupán külföldi behozatallal sikerült úgy ahogy fedezni. Ezért legelső sorban a konzervgyártó Ipar félkész árukat gyártó kapacitásait kell kiépítenünk és kibővítettünk, hogy elegendő gyümölcs- és zöldség koncentráturn álljon rendelkezésünkre. Ez a feladat a már létező és az újonnan épülő üzemek szempontjából is kötelező. A konzervkészítö üzemek korszerűsítése mellett szüksége mutatkozik annak is, hogy a legközelebbi esztendőkben két új italgyártó üzemet létesítsünk, éspedig egyet Kelet-Szlovákiában, Košice körzetében, a' másikat pedig Nyugat-Szlovákiában Bratislava közelében. Ezáltal a legnagyobb fogyasztókörzetek és központok folyamatos ellátásának biztosítása mellett kedvező feltételeket lehet kialakítani a szükséges nyersanyagok előállításához is, hogy ezáltal Szlovákia többi körzeteiben is fokozni lehessen az alkoholmentes italok gyártását. Nagyobb súlyt Külön figyelmet érdemel a minőség javításának kérdése is éppen az alkoholmentes italokkal kapcsolatban. Gondolunk itt arra, hogy az alkoholmentes italokat nagyobb mértékben kell szénsavval dúsítani és növelni kell az eltarthatóságukat is. Ami a fogyasztók Igényeinek közvetlen kielégítését illeti, ki kell építeni a kiskereskedelmi hálózatot s ezt el kell látni hűtő- és tároló kapacitásokkal. Az állóeszközök újratermelésének összköltsége ebben a termelési ágazatban a legközelebbi tíz év során több mint 250 millió'korona ráfordítást Igényel, ebből az új építkezésekre körülbelül 200 millió korona kell majd. Befejezésül megjegyezhetjük, hogy az alkoholmentes italok gyártásának fejlesztése már jelenleg is tokozott figyelmet követel egyrészt a központi, másrészt az irányítás helyi szerveinek részéről Is, mivel a lakosságnak ivóvízzel való ellátásában bekövetkezett súlyos helyzet miatt (amilyen pl. jelenleg Bratislavában és Szlovákia más városaiban is fennáll) fokozott igényt támasztanak az alkoholmentes italok gyártásával és forgalmazásával szemben. Ezért igen szükséges, hogy a korszerűsítés és az új üzemek építésének minden akcióját, mivel több tíz új üzem is épül, a projekció szempontjából idejében előkészítsék s így az építkezés folyamatosan haladhasson, hogy az alkoholmentes italok gyártását a központi irányító szervek elképzeléseivel és lakosságunk szükségleteivel összhangban bövíthessük, fokozhassuk. • ' ' Így elérhető lesz, hogy a lakosság jogos kívánságát kielégíthessük, kellemessé teltessük a munka utáni pihenésüket az üdülőközpontokban és jelentős mértékben járuljunk hozzá a közelekeciés biztonságának fokozásához is közutalnkon. Ezeket az össztársadalmi szempontokat tartsák "szemelőtt állami és gazdasági szerveink fe.lelős vezető dolgozói, akik bármi módon befolyásolhatják e termelési tág kapacitásainak fejlesztését és a termelés többi tér nyezoit.jgfhogy az alkoholmentes italok előállftrrsának, a termelés e progreszszív és társadalmilag jelentős ágazatának gyors és komplex fejlesztései a közösség, a fogyasztók megelégedésére biztosíthassuk., LADISLAV SPAClNSKÝ щеток, CSc Növekszik a KGST országok mezőgazdasági termelése Az európai szocialista országokban az utóbbi esztendőkben olyan ösztönző intézkedéseket foganatosítottak a mezőgazdasági termelés fejlesztése érdekében, amelyeknek eredményessége máris megmutatkozik. A mezőgazdasági termelés átlagos évi növekedési üteme az 1961—1965-ös évek 2,2 százalékáról az 1966—1970-es időszakban 3,4 %-ra növekedett. Jelentős fejlődést mutat fel a mezőgazdasági munkák gépesítése is. Л KGST országuk im?zogazdaságában jelenleg 2.6 millió traktor dolgozik az 195U-es év 720 ezer traktorával szemben. A mezőgazdaság műtrágya felhasználása ez alatt az idő alatt hatszorosára emelkedett. A mezőgazdaság műszakianyagi bázisának megerősödése következtében a termelés magasabb fejlődési szakaszba lépett. Lényegesen növekedtek a gabonafélék terméshozamai és ennek eredményeképpen több urszág már önellátóvá vált. A gabonafélék bmttótermelése a KGST országaiban az elmúlt ötéves terv időszakában átlagosan 227 millió tonna volt, a világ termelésének mintegy egyötöde. Egy konferencia margójára Élelmiszeriparunk legfontosabb alapanyagai közé tartozik a sörárpa A közelmúltban ez a jelszó volt olvasható a Nitrai Mezőgazdasági Főiskola dísztermében, hol 250 szakember részvételével konferenciát tartottak az említett növény, s általában a söripar kérdéseivel kapcsolatban. Az ülésnek főleg a következő okok miatt kell nagy jelentőséget tanúsítanunk: az utóbbi években jelentősen leromlott a sörárpa termesztési mutatója, ami hazánk gazdasági helyzetét — főleg a valutabevétel szempontjából — eléggé befolyásolta. Hogy némileg érzékeljük e termesztési ágazat jelenlegi állapotát, néhány adatot kell bevezetőül megemlítenünk: fa sörárpa átlaghozama Csehszloiában 31,1 mázsa, ami a külföldi hozamokhoz viszonyítva igen alacsony; e ha a további mutatókat figyeljük, Franciaországban az össz-gabonatermelés 36,6 százalékát a sörárpa teszi ki, az NSZK-ban ennek 36,4 százalékát. Habár a mi termesztési körülményeink 10 százalékkal jobbak az emulítettekénél, mégis jóval alacsonyabb százalékarányban termesztjük a sörárpát hazánkban. Ahhoz képest, hogy Szlovákia területén nagyteljesítményű sörgyárakat építettünk (hamarosan teljes kapacitással beindul a Banská Bystrica-i sörüzem is), eléggé visszatetsző az a tény, hogy az alapanyagot külföldről és Csehországból kell behozni. Tavaly a cseh területekről nem kevesebb, mint 92 ezer tonna sörárpát hoztunk be annak érdekében, hogy az azt feldolgozó gyárak legalább normál kapacitással üzemelhessenek. Hogy a sörfeldolgozó üzemek szükségletét a 240 ezer tonna évi magmennyiséget biztosítani tudja Szlovákia saját termőterületeiről, ezt alaposan növelni kell. Erre a feltételek adottak. Az országos ötéves terv határozottan leszögezi: a sörárpa területe 197ő-ben túl kell, hogy haladja a 279 ezer hektárt. Ing. Peter Vendelín, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium osztályvezetőjének megnyitőbeszéde után Prof. Dr. Emil Špaldoň DrSc. olvasta fel beszámolóját, ami nagy figyelmet és érdeklődést váltott ki a szakemberek körében. Az akadémh kus az agrotechnikai szintézis előnyeit ismertette, s az ezzel kapcsolatos kutatások lényegesen eredményeiről számolt be. — Az emberek nem figyelik, s ezáltal nem alkalmazzák az aktuális termesztési módszert — emelte ki Spaldoň mérnök. Persze, ha a termelők efölött továbbra is elsiklanak, nem jut érvényre a „mottó“ — 2000-ben a sörA konferencia elnöksége. íolo: — kaltia — Nagy tervek, új módszerek a sörárpa termesztésének feljavítása érdekében Egy csehszlovák állampolgár átlagban 110 liter sört fogyaszt el évente 2000-ben már 50 mázsa felett Prof. Dr. Emil Špaldoň beszámolója nagy figyelmet és érdeklődést váltott ki. árpa hektát'hozama túl kell hogy haladja az 50 mázsát. — A korszerű termesztésre vonatkozó eljárások nálunk jól kidolgozottak — mondta Špaldoň elvtárs, aki a továbbiakban felkérte a jelenlévő szakembereket; bármikor, bármilyen problémával forduljanak a Nitrai Mezőgazdasági Főiskola ezzel foglalkozó növénytermesztői szakembereihez, kik részletes tájékoztatást nyújtanak, esetleg gyors kísérlet tárgyává teszik a problémát. Ing. Štefan Junas, a szlovákiai sörüzemek vezérigazgatója többek között azt a tényt emelte ki, hogy az utóbbi években a sörárpa kedvezőtlen mennyiségét, minőségét az ökonómiai „tévutak“ is hathatósan befolyásolták. Hiányosan szervezték meg a termesztővel fenntartott kapcsolatot, s mintha „húzódozó“ hangulat alakult volna ki a gazdászok körében. Persze ez a kérdés ma már lényegesen javult, ami nagyban befolyásolja a további eredményeket is. A nehézségek ellenére is meg kell említeni, hogy a múlt évben a szlovákiai sörüzemek összesen 5 millió hl. árut állítottak elő.'Ha ezt az adatot hasonlítjuk a világ sörtermelésének 94 millió hektoliteréhez, még inkább látni: — ez nem kis eredmény. S hogy ezt a mennyiséget a jövőben már saját alapanyagból állítsuk elő, az csakis a sörárpa termesztőinek odaadó, kifogástalan munkájától függ. KALITA GABOR í i ' t I Társadalmilag fontos ägazat fiz alkoholmentes italok gyártásának fejlesztési távlata
