Szabad Földműves, 1972. január-június (23. évfolyam, 1-25. szám)
1972-03-11 / 10. szám
L 1972. március 11. .SZABAD FÖLDMŰVES. Л HALADÓ TAPASZTALATOK ISKOLÁJA Hogyan csökkenthetők a nagyüzemi szőlőtelepítés költségei ? A baromfiürülék szárítása A szőlőtermesztés fejlesztését hazánkban az össztársadalmi szükséglet szabja meg. Mivel egyre nagyobb igény mutatkozik a szőlő Iránt, a nevezett ágazat fejlesztési terve szerves részét képezi a nagyüzemi mezőgazdasági termelés fejlesztési tervének. Hazánk szőlőtermesztése az elmúlt 20 év alatt — természetesen állami támogatással és nagyüzemi szinten — nagyot lépett előre a fejlődés útján, s ma már jelentős helyet foglal el a nemzetgazdaságban. Csehszlovákéiban jelenleg 33 ezer 950 hektár szőlőterületet tartanak nyilván, amiből 23 ezer 970 hektár Szlovákiában található. Igaz, ez a terület csupán a mezőgazdasági földterület egy százaléka, de jövedelmezősége nemzetgazdaságunk számára társadalmi és ökonómiai szempontból sokkal többet jelent, nem beszélve arról, hogy szőlőink nagy része olyan területeken van telepítve, amelyek más növények termesztésére kevésbé, vagy egyáltalán nem alkalmasak, főleg nem gazdaságosak. Az elkövetkező években a távlati fejlesztési terv további hasonló területek ilyencélú hasznosításával számol. A XIV. pártkongresszus által jóváhagyott 5. ötéves népgazdaság-fejlesztési terv szerint 1975-ig 9700 hektár szőlő telepítését kell megvalósítani. Ebből 6700 hektár új területen, három ezer hektár pedig a kiöregedett szőlők helyén lenne újratelepítve. Ezek a munkálatok, valamint az 1980-ig tervezett telepítések óriási beruházási költségeket igényelnek. Az állami terv egy hektár szőlő telepítésére és annak termörefordulásáig — ötéves korig — történő gondozására 140—160 ezer korona beruházási költséggel számol. Ha figyelembe vesszük, hogy a szőlőtelepítésre készülő eísz-ek és állami gazdaságok kénytelenek az említett beruházási költségek teljes vagy jelentős részét saját forrásból fedezni, akkor érthető, hogy az egyes üzemek igyekeznek mindent elkövetni annak érdekében, hogy a minimálisra csökkentsék az egy hektárra eső beruházási költségeket. Szövetkezetünkben (Gbelce, Nové Zámky-i járás) 1962-ben vét te kezdetét a nagyüzemi szőlőtelepítés. A múlt évig összesen 94 hektáron végeztük el a nagyüzemi szőlőtermesztés követelményeinek megfelelő széles sorokba történő telepítést. Ezen munkálatok során értékes tapasztalatokra tettünk szert, s most röviden fölvázolom, hogyan jártunk el a telepítés folyamán, s hogyan alakultak a telepítéshez szükséges költségek. A telepítést a Meliorációs Szövetkezettel kötött szerződés alapján önsegéllyel végeztük. Ez lényegében annyit jelent, hogy a tervdokumentációkat, a talajelőkészítést, rigolozást, a terület bekerítéséhez és a támberendezés kiépítéséhez szükséges anyagokat (betonoszlopok, drótháló, horgonyzott drót, kavics, cement) ők biztosították. Az anyagok szállítását, valamint az összes kézi és gépi munkát mi végeztük el. Az ültetőanyagot (oltványok) kezdetben vásároltuk, később magunk állítottuk elő. Az említett megegyezés és tervezés alapján 1 hektár szőlő telepítés költségei az általunk alkalmazott állami normák szerint 60 ezer 321 koronát képviselnek, amihez hozzá kell számítani a támberendezés anyagi és beépítési költségeit — összesen 41 ezer 383 korona hektáronként — is. így az összes tervezett kiadás 104 ezer 704 korona volt egy hektárra, ami lényegesen kevesebb, mint amennyivel az állami költségvetés számol. Az áttekinthetőség kedvéért részletesen feltüntetem a fenti összeg anyag- és munkaköltségeinek megoszlását a termőrefordulás idejéig eltelt évekre számítva. Első év: Munkaköltségek egy hektárra, koronában kifejezve: rigolozés 60—70 cm mélységig 2 030,— talajelókészités 152,— kiültetés + karózás 9 449,— permetezés 253,— sarabolás 2X 168,— fedés (géppel) 150,— összesen 12 252,— elhasznált anyagok értéke ha/K£a: ültetőanyag (3330 darab oltvány) 16 998,— műtrágya 587,— talajfertőtlenitö — HCH 165,— komposzt 200,— növényvédőszer 1 100,— szállítási költségek 571,— anyagköltségek összesen 19 621,— rezsiköltségek — 22,4 °/o 4 395,— Az első évi kiadások összesen ha/KCs 36 268,— Második év: Az ültetvény gondozási költsége ha/KCs: nyitás géppel metszés — 3330 darab tő sorközötti sarabolás — 4X sorkapálás permetezés — 5X műtrágyázás fedés géppel a felhasznált anyagok értéke és a szállítást költségek A második év kiadásai összesen ha/KCs Harmadik év: Munkaköltségek (az előzőkhöz hasonlóan) A felhasznált anyagok értéke A harmadik év kiadásai összesen ha/KCs Negyedik év: munkaköltségek a felhasznált anyagok értéke A negyedik év költségei összesen ha/KCs A négyévi időtartalma tervezett kiadások összeg 60 321 KCs volt. 150,— 600,— 337,— 150,— 1 150,— 59,— 150,— 9 296,— 12 648,— 2 956,— 1 870,— 4 826,— 4 556,- 2 023,— 6 579,— A támberendezés építésének költségei ha/KCs-ban: Vasbeton-oszlopok, sarok, támasz és soroszlopok, 10X8X250 cm, összesen 675 db horganyzott drót 3 mm-es, 920 kg felfogató kapcsok 1000 db szállítási költségek rezsiköltség — 22,4 % 17 234,— 3 008,— 394,— 6 027,— 5 973,— összesen 32 636,— Munkaköltségek: gödör kiásás — oszlopoknak 2 218,— soroszlopok beállítás betonozás nélkül 2 703,— sarok- és támoszlopok beállítása betonozással 2 116,— dróthuzalok felszerelése 1 710,— munkaköltségek összesen 8 747,— A támrendszer beépítésének össz-költsége 41 383,— Szükségesnek tartom megjegyezni, hogy az említett 94 hektárra kidolgozott kalkuláció 250 cm sor- és 120 cm tőtávolságra történő telepítésre készült. Az egész területen különleges tereprendezésre (terasszolás vagy hasonló) nem volt szükség. A tervezett kiadásokkal szemben a 94 hektáron megvalósított telepítésre — három éves gondozási időszakot számítva — 1 hektárra átlagosan 43 ezer, a támberendezés kiépítésére 24 ezer, vagyis összesen 67 ezer koronát merítettünk ki. Így hektáronként 37 704 koronát takarítottunk meg a tervezett beruházási költségekből, ami ekkora területnél jelentős összeget tesz ki. A beruházási időszakot csak három évre terveztük négy év alatt, mivel a negyedik éves ültetvény már 50 °/o-os* tervet, megterhelést — 40 q/ha hozam — kapott, s ezáltal M az évi ráfordítási költségek mellett már némi tiszta jövedelmet is hozott a nevezett terület. A tervezett beruházási költségekkel szembeni jelentős megtakarítás okát abban látom, hogy egy évvel lerövidítettük a termőrefordulási időt, s az összes munkálatokat saját munkacsoportokkal és a nálunk használatos normák szerint végeztük el. Különböző módosításokat eszközöltünk: pl. a támoszlopok beépítéséhez szükséges gödröket nem ásóval, hanem saját készítésű, 10 cm átmérőjű kézi fúrókkal végeztük. így ezt a munkát az egy hektárra tervezett 6835 korona helyett 1500 korona ráfordítással biztosítottuk. A drőthuzalok felszerelés* 1700 korona helyett 750, az oltványok kiültetése és karózása 9500 helyett 2500 korona ráfordítással valósult meg, s így sorolhatnám tovább. Csaknem minden munkafolyamatnál jelentős megtakarítást értünk el a megvalósított módosításokkal, ésszerűsítésekkel. Az áttekinthetőség kedvéért az alábbiakban részletezem a legutóbbi, 1969-ben megvalósított 24 hektáros telepítésünk költségeit. Erre a telepítésre 1 millió 608 ezer 564 korona volt a ráfordítás, amiből 1 millió 24 ezer korona volt az ültetőanyag értéke, a támberendezésre pedig 584 ezer 564 koronát fordítottunk. Az egy hektárra jutó össz-kiadás 67 ezer 23 korona volt. Az AS 25 jelzésű, dobos szerekezetü szárítókapacitás a CICONEG belga cég gyártmánya, s a nagy baromfifarmoknn kitermelt ürülék szárítását szolgálja. Óránként 2500 liter vizet párologtat el, s egy liter víz elpárologtatósához 850 kcal hőenergiát igényel. A legjobb eredmény a 80 %-os nedvességű szubsztrát 10 °/«-os nedvességtartalmú végtermékké való szárítása, kikészítése és csomagolása esetén érhető el a nevezett berendezés segítségével, mely egyúttal szagtalanítja is a végterméket. ISMERKEDÉS Ш MÓDSZEREKKEL Gazdálkodás Tudományos Intézetének közleményei Munkaszervezés és a konurieK gépsorok Anyagköltségek: tervdokumentáció talajrigolozás ültetőanyag 3100 +10 % vasbeton oszlopok 600 db á 17 KCs horgonyzott drót 3 mm, 10 q lstállőtrágya 500 q/ha műtrágya 40 q/ha cement 20 q/ha kavics 15 m3 kerítés kút, víztartály, raktár, szoc. épület karó \l00 db 2 000,- 2 000,- 17 250,- 10 200,-3 500,- 2 500,- 2 400,-600,- 275,- 2 000,- 2 000,-4 000,-48 725,— anyagköltségek összesen Munkaköltségek: az oltványok kiültetése, a támberendezés építése, az ültetvény gondozása 1969-től 1971-ig, szállítások, üzemanyagszükséglet, összesen 18 ezer 298 korona. A fenti területről 1971-ben összesen 700 mázsa szőlőt szüreteltünk, vagyis hektáronként 29 mázsát. Ennek értéke — 7,65 KCs/kg — 22 ezer 185 korona. Ennek következtében a telepítésre fordított költségek még kedvezőbben alakultak. Minden -remény megvan arra, hogy ez a parcella 1973-ban, vagyis a telepítés utáni ötödik évben teljes mértékben megtéríti a beruházási költséget. Ahhoz, hogy ilyen vagy ehhez hasonló eredményt lehessen elérni, feltétlenül fontos, hogy sikeres legyen a telepítés. Ennek legfontosabb előfeltétele a szakszerű talajelőkészítés. Mi a talajforgatás során sehol sem adtunk szerves trágyát a talajba. A szerves trágyát mindig a telepítés utáni első—második évben adagoljuk 500 q/ha adagban a sorok mellé. Az utóbbi 24 hektáros parcellán forgatáskor 10 q Thomassalakot, 5 q szuperfoszfátot és 10 q reformkálit juttattunk a talajba hektáronként. Másik nagyon fontos tényező az ültetőanyag. Csak kifogástalan, jó minőségű ültetőanyaggal, oltványokkal érhető el, hogy az ültetvény jól eredjen és a harmadik évben hiány nélkül álljon, ne pedig foghíjasán. Ha az ültetést nem szakszerűen végezzük, elhanyagoljuk a növényvédelmet, akkor három—négyéves korig nem győzzük a hiányokat pótolni, amivel természetesen nemcsak a telepítési költségeket növeljük, hanem kitoljuk a termőrefordulás Időpontját is, s ezzel jelentős anyagi veszteséget okozunk gazdaságunknak. Az elmondottakat összegezve csak annyit tanácsolhatok a szőlőtelepítésre készülő mezőgazdasági üzemeknek, hogy megfontoltan fogjanak hozzá ehhez a fontos feladathoz, s minden erejükkel azon legyenek, hogy a helyi adottságokat kihasználva, rugalmas munkaszervezéssel és lelkiismeretes munkával valósítsák meg terveiket, mert csak ilymódon lehet jelentősen csökkenteni a beruházási költségeket. Varga József, a szövetkezet szőlészeti főkertésze A Gazdálkodás Tudományos Intézetének szakemberei megfigyelték, milyen hatással van a munkaszervezés a silókukorica betakarítási, silózási és takarmányozási munkálatai komplex gépsorokkal történő elvégzésének gazdaságosságára. A nagy szárazanyagtartalmú silókukorica betakarításával és egyéb munkálataival kapcsolatos megfigyelésedet a neniCihanyi szövetkezetben valósították meg. A silókukorica területe 32 ha, átlaghozama pedig 275 mázsa volt. A komplex gépsor összetétele a következő volt: a betakarítást két traktor — Z 8011 Crystal, Z 5545 — és két SRUB—183 jelzésű betakarítógép végezte, a szállítás négy db B. osztályba tartozó traktor és 6 db 3,5—5' tonnás pótkocsi segítségével történt, a siló tömörítését S JOO-as, a silónak az istállókba történő szállítását pedig Z 3011-es traktor végezte, amely 3,5 tonnás pótkocsival dolgozott. A betakarításnál 2 + 2, a szállításnál 4, a siló tömörítésénél 1 + 3, az istállóba történő szállításnál pedig 1 + 2 személy dolgozott. A gépsort a SRUB—183-as betakarítógépek teljesítőképessége alapján állították össze. Azért voit szükséges két gépet üzemeltetni, mert 20 nap alatt kellett elvégezni a betakarítást, hogy a növényzet szárazanyagtartalma ne haladja meg a 40 százalékot. A gépek mindössze kétszer hibásodtak meg. Az egy hektár termésével való manipuláció összesen 23,67 órát vett igénybe, ennek 53,19 százaléka gépi-, 13,68 százaléka kézimunka, a felmaradó rész pedig a gépkezelők munkája volt. A gépi munka túlnyomó többségét — 61,16 százalékát — a betakarított anyag szállítása adta. A kézimunka 76,85 százaléka a siló veremben történő elegyengetésére, a többi pedig a vermek betakaráséra volt fordítva. A további műveletek mutatói már egy tehénre vannak átszámítva. Egy fejősre számítva összesen 13,30 óra munkaráfordítás voit szükséges, ebből 23,31 százalék gépi-, 65,04 százalék kézi munka, a többi pedig a gépkezelők munkája volt. A silót a veremből kézzel rakták a pótkocsira, és kézimunka segítségével juttatták az előkészítő helyiségből a ta karmányozó vályúkba. Ebből is látható, hogy a silózásnál a gépi munkaráfordítás volt túlsúlyban (53,19 százalék), a takarmányozásnál viszont a kézi munkaráfordítás (65,04 százalék) dominált. Az elvégzett munkálatok ökonómiai értékelése rámutat, hogy az egy hektárra jutó 605 korona ráfordítás 16,36 százaléka munkaköltség, 26,45 százaléka anyagköltség, a többi pedig a leírásokból származik. Az egy tehénre jutó 183 korona ráfordításból 87,98 százalék munkaköltség, 8,74 százalék anyagköltség, a leírások viszont csak 3,24 százalékban részesültek a ráfordításokból. Mindebből látható, hogy a munkálatok első fázisában, ahol a gépimunka dominált, kisebb volt a munkaköltség, a második tázisban pedig fordítva alakult a helyzet, ami érthető is, hiszen itt a fizikai munkaráfordítás volt túlsúlyba n. Végezetül még talán annyit lehetne hozzáfűzni az egészhez, hogy helyesen a gépsort állították össze, tökéletesen kihasználták a gépeket, és jól megszervezték a munkát, minek következtében kisebb volt az időveszteség s a felesleges időráfordítás. A szakemberek ezt a gépsort ökonómiai szempontból is pozitiven értékelték, mivel egy mázsa takarmányra csak 2,40 korona anyagköltség jutott a megfigyelt munkálatok során, s ez arra enged következtetni, hogy az önköltségek sem haladják meg a növény rentabilitási mutatóinak határát. a GTI közleménye nyomán: —dek— I 1
