Szabad Földműves, 1972. január-június (23. évfolyam, 1-25. szám)
1972-03-11 / 10. szám
.SZABAD FÖLDMŰVES 1972. március 11. A 2081 hektáron 27 174 000 korona értékű közös vagyonnal gazdálkodó Ciöarovce-i (Csicser) Efsz egyike a trebišovi járás ama néhány szövetkezetének, amely mind a társadalmi termelés, mind a szövetkezeti alapok biztosítása, valamint a tagság életszínvonala tervszerű és folyamatos növelése szempontjából élenjárónak számít. Erről tett bizonyságot a közelmúltban megtartott zárszámadó közgyűlés is, amikor számos eľsz-el ellentétben, nagyszerű eredményekről adtak számot. £s ez nem véletlen. Mindennek talán legkézenfekvőbb magyarázata, hogy hamar felismerték a helyzetet, s a szövetkezet irányítását fiatal, agilis, az újért lelkesedő és szakmailag tehetséges vezetőkre bízták. A dolgozó szövetkezeti tag általában a munkadfjazáson keresztül, vagyis jövedelme szerint méri fel a helyzetet. Kezdjük talán a szövetkezet esetében is ezzel. Például az 1971-es év mérlegének elkészítése alapján egy mnnkanormára pénzben 33 korona jutott. Természetesen ezenkívül valamennyi termelési ágban felhasználták a premizálást is. Ha azt hozzászámítjuk a munkanorma értékéhez, lényegesen többről lehetne beszélni. £s ha mindehhez hozzáadjuk a természetbeni juttatásokat és a háztáji gazdálkodásból befolyó javakat, akkor elmondhatjuk, hogy az itt dolgozó tagság jövedelme nemcsak eléri, de meg is haladja az ipari dolgozók jövedelmét. S hogy ez így van, mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy az állandó dolgozók átlagos havi keresete eléri a 3000 koronát, de igen sokan vannak, akiknek az átlagos havi keresetük pénzben 3800 korona volt. De lássuk, mit mond a zárszámadó közgyűlés elnöki beszámolója. Itt mindjárt el kell mondani, hogy az efsz határát tavaly három ízben érte jégverés. Például 105 hektárnyi búzát, 100 hektár kukoricát teljesen elvert a jég, és súlyos károk keletkeztek a zöldségkertészetben is. Kedvezőtlen helyzetet alakított ki a termelésben az egyenlőtlen csapadékmennyiség. Előbb a gyakori esőzések, később pedig a Kelet-Szlovákiára oly jellemző aszály ártott a növényzetnek. így csupán a korai burgonyából sikerült elérni a 130,6, a dohányból 114 és a lóheréből 118 százalékos termelési eredményt, ezzel szemben a többi növényzetből elmaradtak a tervezett hozamok. Mindennek ellenére a szerződésben rögzített eladási tervet gabonaféleségekböl 101,7 százalékra sikerült teljesíteniük. Figyelemreméltó a korai burgonya és a dohány eladási tervének 111,3 százalékos teljesítése. Itt érdemes megemlíteni azt a törekvést is, ami a talaj termőerejének fokozásában megnyilvánul. Míg egyes mezőgazdasági üzemek nem képesek biztosítani a szántóterület 25 százalékának évenkénti istállótrágyázását, addig a ciéarovceiek már 26 százalékról beszélnek, s tavaly minden hektár szántóföldre 212 q műtrágyát is adtak. Kezdeményező munkájukat megkönynyíti az is, hugy bátran alkalmazzák az új technika és technológia valamennyi bevált módszerét. Joggal állíthatjuk, hogy az a 19 870 munkanorma megtakarítás, amelyet tavaly elértek a jó szervezés mellett, nagy mértékben a vegyszeres gyomirtásnak köszönhető, melyről nemcsak kedvezően nyilatkoznak a éiéarovcei szövetkezetesek, hanem erre egyre jobban berendezkedtek és ezt egyre nagyobb területen alkalmazzák. Azért is — ahogyan POTOCKÝ ISTVÁN elnök leszögezte —, hogy tovább csökkenthessék a kimerítő fizikai munkát. Noha az efsz-ben nagy súlyt helyeznek a takarmányok termesztésére — újabban a kukorica termesztésére — az e téren kifejtett erőfeszítéseket még nem minden esetben tükrözik az állattenyésztés eredményei. Míg az állammal szembeni feladataikat szarvasmarhahúsból 101, sertéshúsból 103, tejből 113,2 százalékra teljesítették, ugyanakkor nem érték el az előirányzott termelési mutatókat. Ez azt jelenti, hogy a jövőben teljes mértékben hozzá kell látni a tartalék feltárásához, — ami ebben a szövetkezetben bőven van. Kritikus hangvételben esett szó a gépesítés, s egyáltalán az itt dolgozók munkájáról. A 4 millió 720 ezer S32 korona értéket képviselő géppark dolgozóival bármilyen feladatok megvalósítására is képes a szövetkezet. Ugyanakkor nem kis problémát okoz a pótalkatrészek beszerzése, melynek következtében sok a gépkiesés, ami végül is a termelést fékezi. Ezt mind a vezetők, mind a traktororosk és a többi gépkezelők tudatosítják, s éppen ezért nagy gondot fordítanak a gépek megbecsülésére, a rendszeres és gondos karbantartásra. Ezzel kapcsolatosan az elnök bár fokozottabb gondozásra figyelmeztetett, ugyanakkor az elismerő szavakkal sem fukarkodott azokkal szemben, akik a gépekkel jó munkát végeztek. Az efsz gazdasági előrelépését és a fejlesztési program tervszerű megvalósítását igazolják azok a beruházások is, amelyeket tavaly megvalósítottak. Megoldották például a gazdasági udvar vízellátását stb. A dolgozókról való gondoskodás ékes megnyilvánulása az is, hogy a javítóműhelyekbe és a garázsokba bevezették a központi fűtést, de a szövetkezet építkezési csoportja számos olyan munkafeladatot is megvalósít, amely a termelőmunka, a dolgozók élet- és munkakörülményeinek, valamint szociális helyzetének további javítását célozza. S hogy a zárszámadó közgyűlésen még miről volt szó? — azt világosan tükrözi a határozat, amelynek kiinduló pontja a CSKP XIV. kongresszusának a mezőgazdaság fejlesztésére vonatkozó határozata, amely a munkafegyelem, a személyes felelősség megszilárdítása mellett a jobb szakmai felkészültséget, az új és a haladó munkamódszerek alkalmazását helyezi előtérbe. Egyébként a határozat konkrétan is rögzíti az egyes termelési ágak feladatait. Például a termelés további fokozását szolgálja az a célkitűzés is, amely a trágyagazdálkodás tökéletesítésére, a földalap jobb kihasználására és a vegyszeres gyomirtás további bővítésére ösztönöz. Egybevetve az egy év munkája eredményeit és fogyatékosságait summázó efsz zárszámadó közgyűlésének tanulságait elmondhatjuk, hogy minden lehetőség adva van ahhoz, hogy idén még nagyobb sikerekről adhassanak számot. A szemlélőnek feltűnt ugyanis, hogy a tagság részéről kevés volt a kezdeményezés. Ez arra figyelmeztet, hogy a tartalékok feltárását célzó vezetőségi kezdeményezés mit sem fog érni, ha ehhez nem nyerik meg a tagságút. Ennek viszont egy útja van: fokozottabb politikaiszakmai nevelőmunkát végezni, felrázni a tagságot a megelégedettségből. a közömbösségből és a passzivitásból. Mert ne tévesszék szem elől, hogy az a 3 millió 997 ezer korona tartalék, amellyel ma a trebišovi járásban úgyszólván egyedül ez az efsz rendelkezik, további jó eredmények elérésére kötelezi mind a vezetőket, mind pedig a tagságot. KASZONYI ISTVÁN, Trebišov A LEN JÖVEDELMEZŐ KULTÚRNÖVÉNY Д SZABAD FÖLDMŰVES egyik számában közölte a „Gondos munka eredménye“ című írást. A szerző helyesen nem csupán a len termesztési előnyeit vázolja benne, hanem egyben keresi az értékesítés lehetőségeit. Cikkemet azzal a céllal írtam, hogy hozzászóljak, kibővítsem a témát. Kétségtelen, hogy a legtöbb ipari növény jövedelmező termesztését sok tényező döntően befolyásolja. Ha a feltételek kedvezőek, ügy a termesztés jövedelmezőbb, s nagyobb területre is kterjeszthető. Az ismert feltételek nélkül a földművelő csak annyiban javíthatja a termesztést, hogy kellő mennyiségű és minőségű hozam elérésére törekszik. Az említett növény termesztése a rost nyeredéken kívül olajgyártás szempontjából is jelentős. A lenrost feldolgozása olyan egyszerű, hogy azzal a termesztő félgyártmány készítése céljából is foglalkozhat. Az olajkészítés és a lenrostkészítés egyszerű technológiával végezhető. A len jó erőben lévő, enyhén meszes, mélyrétegű középkötött talajon fejlődik a legjobban. A kötött és laza homoktalajok len termesztésére nem alkalmasak. A fonál len az üde, nem túl száraz talajokon terem legeredményesebben. A nitrogéndús talajokon a durva fonalú len termesztését ajánlatos előtérbe helyezni. A maglen a talaj minőségével szemben kevésbé igényes, de kötött talajokon, tartós tavaszi szárazság esetén nagyon alacsonyra nő és gyenge hozamot nyújt. Túlzottan savas kémhatású talajokon nem jól fejlődik, a közvetlen istállótrágyázás mellett pedig megdől, gyomosodik és durva rostú szálat terem. Ami a trágyázást illeti, rövid tenyészidejére való tekintettel a foszforsav trágyák közül számára legalkalmasabb a szuperfoszfát. Az őszi mélyszántást elhalasztani nem szabad. A tapasztalatok-, igazolják, hogy a vetőmagnak jó csíraképességűnek és gyommentesnek kell lennie. S fontos, hogy a maglen ezermagsúlya semmi esetre se legyen 6 gramm alatt. A fonál-lennél az ezermagsúlynak 3,5—4,5 grammnak kell lennie. Kísérletek bizonyítják, hogy a jó lenmag telt, és vízbe dobva alámerül, olajtartalmát a világosabb barnás-sárgás színe árulja el. Vetése március első felében történik. Ha persze a nyár eléggé esős, akkor a májusi hónap alkalmával betakarított növények után is sikerülhet. A mag kikelését számtalan esetben a talaj cserepedése hátráltatja. Ezen könynyen segíthetünk a gyürűshengerrel. Fontos ápolási munkái közé soroljuk a gyomirtást. Megfelelő kapálással a sorközöket gyomtalanítjuk. Nitrogéndús talajokon foszforsav és kálium műtrágyákkal ellensúlyozhatjuk a nitrogén káros hatását. Nem szabad elfeledni, hogy a fonál len rostjának minősége akkor a legjobb, amikor a magja még csak érésben van. Betakarítását csak száraz időben szabad végezni. Termésének minősége a vetés sűrűségén kívül hosszúságától is függ. A „Gondos munka eredménye“ című írásban olvashatjuk, hogy a pincinai efsz-ben lenrostból 30 mázsás, magból pedig 4,5 mázsás átlaghozamot értek el. Ez is bizonyíték arra, hogy nálunk lent sikeresen termeszthetnek. Felsorolt előnyein kívül még azt fűzhetném hozzá, hogy a hírneves magyar tudós. Cserháti professzor szerint a legmagpogácsában átlagban 32 százalék nyersfehérje, 9 százalék nyerszsír, 31 százalék nitrogén mentes kivonható anyag van, ezért nagyon alkalmas a takarmánykeverékek készítésénél. LADISLAV KMOŠKO, ménrök Takarékoskodjunk a termőfölddel! Országunk mezőgazdasági és erdészeti szakemberei mindig gyakrabban teszik fel a kérdést: „Hová vezet, ha az évek folyamán hektárok százai vesznek el hazánk termőföldjéből, legelőkkel és fákkal borított területeiből?“ A kérdés jogos, hiszen szemünk láttára foglalják el a termőföldet az új városrészek, gyárak, utak és más létesítmények. Erdőinknek egyre nagyobb része kerül „fűrész alá“, s az újonnan kiültetett területek ehhez viszonyítva minimálisak. Mint ismertes, nálunk az egy lakosra eső termőterület nagyon kevés, s ez arra figyelmeztet, hogy takarékoskodjunk a szántóföldekkel, erdőterületekkel. Csakhogy ez nincs, és úgy látszik nem is lesz betartva. Mert mit mondanak a gyárfejlesztő és építőipari szakemberek: „Terület nélkül ne várják, hogy színvonalasan alkossunk.“ Ugyanezt állíthatnák a mezőgazdasági szakemberek is. Itt azonban szükségtelen magyarázkodásba, vitákba bocsátkozni. A lényeg minden esetben egy marad: Takarékoskodjunk a termőterületekkel, feleslegesen ne pazaroljuk egyetlen négyzetméterét sem! —kalifa— TÁRSADALMUNK a szociális és gazdasági program keretében az emberek kényelmét szolgáló létesítmények építésével páruzamosan hatalmas összegeket költ a gazdasági alapok célszerű livítésére és tökéletesítésére. Mostanában ez történik a mokranect (lakranc) földművesszövetkezetben is a földalap termőerejének jaftásában. A nagyszabású akcióban, az ötödik ötéves terv éveiben, 93 hektárnyi földterületen végzik el a vadvizes terület lecsapolását, hoy megtöbbszörözhessék a termelést. Ebbe az akcióba 11 millió kobnát ruháznak be, s az összegnek 80 százalékát társadalmunk fed^i. A meliorációs munkálatokat már megkezdték, s amint Tóth István, i földműveszövetkezet elnöke elmondta, évenként 300 hektár lecsaolt területet kapcsolnak termelésbe. A szövetkezet összesen 1490 Ijktár mezőgazdasági földet birtokol. Ebből a szántó — a vadvizes, iiocsaras területtel ,együtt —* 1200 hektár. Úgy ervezik, hogy az első 300 hektáros drénezett szántóterületet ez év septemberében kapcsolják a termelésbe, s ugyanígy történik a későbi években is. így a szövetkezet időben elvetheti az őszieket s a felj&ított föld minden bizonnyal bő termésátlaggal hálálja meg a társadlom gondoskodását. A munálatok teljes befejezéséig a szövetkezet kényszerűségből módosított termelési tervét, mert hiszen évente újabb 300 hektárt vonnak к a termelésből, s ez nem történhet problémák nélkül. Ezzel párhzamosan korrigálásra szorult az értékesítési terv is. Tavaly példái 105 vagon szemesterményt adtak a társadalmi alapba, idén pedig \z említett körülmény folytán csak 80 vagont adhatnak. Eddig évete mintegy 300 hektáron vetettek búzát, s a talajjavítás teljes befejeése után — 1975-ben — már 400 hektár búzavetésük lesz. Ahogya. elnéztem a hektárhozamok alakulásának tervét, láthattam, hogy 1970-től kezdve állandóan növelik. így például 1975- ben a búza bktárhozama 6 mázsával lesz nagyobb, mint 1970-ben, Gazdasági helyzetünk szilárdítása igényes politikai feladati s a többől természeteen a társadalom is lényegesen többet kap, mint régebben. Előzetes elképzelés serint az ötéves terv végéig a hústermelés és eladás marad a jeleüegi keretek között — 1800 mázsa húst adnak évente a közellátásiak. Ezzel szemben lényeges javulással számolnak a tejtermelés és értékesítés terén. Például 1970-ben 608 ezer liter tejet adtak el, s 195-ben 850 ezer, idén pedig 720 ezer liter tejet adnak piacra. A szarvasmarhák haszmsságát jó minőségű terimés takarmányokkal serkentik. Silókukoriclból mintegy 5000—5500 mázsa terméshozammal számolnak, széléből pedig 5500 mázsát készítenek be. Mindkét terimés takarmányéléből némi tartalékot is képeznek. A szövetkezetben a tiszta jövedelem alakulása eddig is a növénytermesztésben bizonyult jobbiak, mint az állattenyésztésben. Például mé gidén a növénytermesztésen 2 millió 117 ezer, addig az állattenyésztésben egymillió kororás tiszta hasznot értek el. Az önköltségtételek alakulását figyelve megállapították, hogy a malacnevelés eléggé költséges, ezzel szembei a hizlalás nyereséges. A sertéshús termelésében 600 ezer korona tiszta haszonnal zárták az évet. Megfigyelték azt is, hogy a tejtermelés anyagköltsége a múlt évi 2850 literes átlagos tejelékenységnél literenként 23 fillérrel volt nagyobb a realizációs árnál. így a munkaköltséggel együtt literenként 25 fillérrel többe került termelési, mint értékesítése. A szövetkezet komoly munkaető-problémával küzd. A munkaerő teljes létszáma 130, ebből 70 a nldolgozó. A legnagyobb probléma, hogy az állattenyésztés nem vontó a férfiak számára. Az állatok etetésénél csupán két férfi dolgozit, tehát a munkaerő többsége nő. Ha már a nők ilyen jelentős számban résztves'znek a munkában, s a szövetkezet pénzügyi helyzeténél kedvező befolyásolásában, gondoltam, a vezetésben is arányosan részesednek. Sajnos, nem így van, s amint az elnök említette, a nők vonakodnak bekapcsolódni a vezetésbe. Vajon miért? Tény, hogy az okot nem kutattam. Egy azonban bizonyos, a férfiaknak, a szövetkezet vezetőinek, a kommunistáknak többek közt az is feladatuk, hogy a nőket politikailag neveljék, és közülük a legjobbakat bevonják a vezetésbe. Ugyanis a nők egyenjogúságával kapcsolatosan általánosságban aggasztó felfogás alakult ki. Joguk és mondhatnánk kötelességük bekapcsolódni a társadalom fejlődését, gazdasági erejét előmozdító termelőmunkába. Ebben nincs is hiány. Esetünk is bizonyítja, hogy a szövetkezet dolgozóinak többsége nő. Ezért itt akaratlanul is felmerül a nagy kérdés: a nők valóban vonakodnak a vezetésben való részvételtől, vagy pedig a férfiak úgy állítják be a dolgot?! Azt hiszem, az utóbbi jobban megközelíti az Igazságot, mert ugyan ki ébreszti fel a nőkben a kisebbségi érzést? Ugyan ki? Ha előbbre akarunk jutni, elengedhetetlenül szükséges társadalmunk gazdasági erejének maximális fejlesztésére törekedni. Ugyanis a kisebbségi érzés gátlólag hat az egyéni alkotókezdeményezés kibontakozásában, ami következményként károsan befolyásolhatja gazdaságpolitikánk alakulását. Közömbösséget válthat ki azokban, akikre rákényszerítettük a kisebbségi érzést, mert hát úgy állítottuk be, hogy ők tulajdonképpen nem is akarnak, esetleg alkalmatlanok is a felelősségteljesebb beosztásra. Márpedig gazdasági helyzetünk kedvező alakulása a nagy tetteken kívül leginkább a dolgos hétköznapok eseményeitől, a dolgozó milliók gerinces elkötelezettségétől, a kisebbségi érzés és a közömbösség feszlámolásától függ. Hoksza István TÖBBET MINT TAVALY Szövetkezetünk elnöke csupán egy esztendeje vezeti közös gazdaságunkat, tehát az évzáró közgyűlésen első beszámolóját tartótja. Aprólékosan összehasonlította az 1970—1971-es évek eredményeit. A beszámolóból bebizonyosodott, hogy mezőgazdasági termelésünk 10,70, árutermelésünk 8,31 százalékkal emelkedett. Ez arra utal, hogy a hektárhozam s a súlygyarapodás tavaly jobb volt, mint 1970-ben. Más oldalon persze a költségek arányusak vagy alacsonyabbak voltak, mint ahogy a termelési terv előirányozta. Az 1972-es terveink a XIV. pártkongresszus irányelveiből erednek, s efsz-ünk a VIII. szövetkezeti kongresszus tiszteletére figyelemreméltó kötelezettségvállalást is tett. A növénytermesztés szakaszán az évi termelési terven felül a búzánál 44 200, az árpánál 27 200, a cukorrépánál 18 000, a silókukoricánál 14 600, a fűszerpaprikánál pedig 44 ezer koronával termelünk többet. Az állattenyésztésben köteleztük magunkat, hogy ingyen ledolgozunk 200 brigádórát 9000 korona értékben. Cgyszintén 5000 kg-mal emeljük a termelést a súlygyarapodás javításával. Szocialista kötelezettségvállalásunk a növénytermesztésben és az állattenyésztésben 209 ezer korona értéket tesz ki. A vállalást úgy érjük el, hogy az említett növényeknél és termékeknél betartjuk a tudomány tanácsait s a termelési gyakorlat sokéves tapasztalatait. FÜLÖP MIHÁLY, Podhorany
