Szabad Földműves, 1972. január-június (23. évfolyam, 1-25. szám)
1972-03-04 / 9. szám
Nttvenvvčdelem A LOMBHULLÁS UTÁN KEZDŐDIK A FATÜRZS KÁRTEVŐI A gyümölcslékor) látott kórkép alapjan felismerhető a kártevő és ennek alapján dönthetünk, a fatisztogatás során milyen mechanikai vagy vegyi védekezést alkalmazzunk. A kérgen keletkező, nagyobb terjedelmű rágásnyomokat, főként facsemetében, rágcsáló emlősök okozzák (mezei nyúl, üregi nyúl, mezei pocok). A rágásfelilleten páros metszőfogak nyoma látható. Az őz és a szarvas kártételére a szabálytalanabb kéregrágások jellemzők, amelyek esetenként ágtördeléssel, hasítással, kéregdörzsöléssel párosulhatnak. A szúbogarak által okozott kórkép olyan, mintha a gyümölcsfák törzsének vagy ágainak kérgébe sörétes puskával lőttek volna. Ha a fa kérgén számos kerek, körülbelül 2—3 mm átmérőjű lyuk látható, ezt egyedeket támadnak meg. Erősen megtámadott törzsű, különösen fiatal, fagyfoltos, vagy egyéb okból beteg fákat március végéig vágjuk ki és égessük el. A kis farontólepke hernyója (Zenzera pirena) a vékony ágak rügyeinél rágja be magát, majd egyre vastagabb ágakba hatolva hosszanti járatokat rág, és eljut a törzsbe is, ahol áttelel. A kiüregesített ágak a szél vagy hó nyomása, vagy a termés súlya aiatt letörnek, a vékony ágak elszáradnak. Leggyakrabban az almafát és az orgonát károsítja. Jelenlétére az ágakon és a megtámadott fák koronája alatt sárgásbarna, ürülékcsomók hívják fel a figyelmet. A nagy farontó lepke (Cossus cossus) tópnövényeként a gyümölcsfákon kívül sok egyéb lombos la is szerepel. Főként ab a) kis kéregszú és kártétele, b) nagy kéregszú által készített anyajárat В—12 mm hosszú, amelyből a lárvamenetek sűrűn eleinte le, majd felfelé irányulnak. a kis kéregszú (Scolytus rugulasus) vagy a nagy kéregszú IScoiytus jnali) okozta. Ezek a lyukak a szú kibúvó nyílásai. A megtámadott fa kérge tele van kéregszú lárvákkal. idősebb fák törzsében nagy átmérőjű lyukakat rágnak. Az évről évre mindjobban üsszefurkált fa sínylődik, végül elpusztul. A károsított fa alján feltűnőek a járatokon kitolt Ha a járatok az • ágakban vagy a törzsben hosszabbak, az említett nyílásoknál valamivel nagyobb és ritkábban fekvő nyílásokat észlelünk, ezt követve a kérget lehántva, a fatestben látható egyik évgyűrű mentén a vízszintesen rágott rövid járat, 2—3, derékszögben kiágazó oldalággal, 4 mm-t meg nem haladó lárvákkal — ez a kártétel a púpos szú (Anisandrus disparj jelenlétére utal. Л károsítás egyes ágakra, de az egész gyümölcsfára is kiterjedhet. Erősebb szélben a fiatal fák vékony törzse, idősebb fák ága a körkörös járatok mentén eltörik. A letört részek elpusztulnak. A szúbogarak főként legyengült fákat, fagykárral sújtott ürülékhalmocskák. Mindkét hernyó fejlődése két éves. A járatokba csipesszel Metation E—50-be mártott vattát tömjünk be s zárjuk le oltóviasszal. Az erősen megtámadott pusztuló fákat, amelyek a kártevő gyűjtőhelyeiő vágjuk ki. A fiatal telepítéseket tartsuk szemmel. A kéregmoly (Lasperyresia woebei'iana) tápnövényei a mandula-, cseresznye-, meggy-, kajszi, őszibarack-, kevésbé az alma- és körtefák. A fertőzést a csonthéjas fákon a törzsből kitüremlő szüvedékes rágcsálók- és ürülékhalmok árulják el. A gyökérnyaktól a koronaleágazás vastag vázágainak alsó részéig fordul elő kártétele. Almatermésű fákon rákszerűen burjánzó, egyre terjedő fekélyek keletkeznek a hernyók rágása nyomán. Évek során a megtámadott kéreg, feleltük az ágak fokozatosan elhalnak. Ha erős a fertőzés, az egész fa elpusztul. Az elhalt kéregrészeket eltávolítjuk, a törzset pedig a gyantától s egyéb felesleges anyagoktól megtisztítjuk. A kerekpajzsú pajzstetvek közül igen jelentős kártevő a kaliforniai pajzstetű (Quadrospidiotus perniciosus). A mintegy 150 tápuövénye között a legkedveltebbek a ribiszke, almafa, körtefa, kajszi, szilva, őszibarack stb. Súlyos fertőzésnél — rétegesen megtelepedett pajzstömeg alatt — a szívás nyomán mérgezett fatest sejtjei pirosra színeződnek, az ágak elhalnak, „csúcsszáradás“ lép fel, majd a fa 3—5 év alatt elpusztulhat. Az almatermésűek gyümölcsének szár- és csészemélyedései „lázfoltosak“, egyes fajtáknál „olajfoltosak“, a gyümölcsök kisebbek, torzultak. Valamennyi pajzstetű között tömeges szaporodásra leghajlamosabb és legjelentősebb faj. A megtermékenyített nőstény álelevenszüléssel 80—100 lárvát szaporít. A kárlevőre jellemző a lapos, apró 1—2 mm-es pajzsokból álló telep (águkon, vesszőkön, törzsön); a pajzs könnyen leválasztható az állat testéről; a nősténypajzsok kerekek, a hímpajzsok hosszúkásak. A sötét pajzson gyűrű, világos színű kiemelkedés („kráter“); első lárvaként telel. A piros kürtepajzstetü (Epidiaspis leperei) pajzson hasonlóak a fentebb leírt kaliforniai pajzstetű pajzsaira, azonban a gyűrű alakú kiemelkedés („kráter“) nincs a pajzson. A nősténypajzs alatt meggypiros színű állat; a kifejlett nőstény telel át. A sárga alma-pajzstetű pajzstelepe hasonló a piros körtepajzstetűéhez, azonban a nősténypajzs alatt citromsárga állat található. A nagyobb pajzstetvek (4— 6 mm) közül a teknős pajzstetvek a veszedelmesebbek. Az akác-pajzstelű (Eulecanium cornij telepe erősen domború 4—5 mm hosszú pajzsokból áll (nőstények), amelyek alapja ovális, a pajzson hosszanti gerinc. A hím kicsi, lapos, ovális alakú. A szilva-pajzstetíinek (Eulecanium prunastri) valamivel kisebb, 3—4 mm hosszú a pajzsa. Tápnövényei közül leginkább az őszibarackon szokott elszaporodni, de szilván és ringlón is gyakori. Kártétele a szilva- és akác-pajzstetűnek hasonló. A lárvák szívogatása nyomán u hajtásokon és a leveleken halványzöld foltok jelennek meg. A bőségesen termelt mézgaharmalon megtelepülő koronapenészgomba a fa asszimilációs tevékenységét zavarja, a gyümölcs piaci értékét csökkenti. A fekete bevonat elárulja a teknős pajzstetvek jelenlétét. Nagj tömegben elszaporodva a fa részleges, vagy teljes pusztulását okozhatja. A pajzstetű irtásának első követelménye, hogy a fertőzött fa törzsét és vastagabb ágait (őszibarackfák vázágának a föld felé néző oldalát is) kéregkaparóval, drótkefével gondosan tisztítsuk meg. Ezután téli permetezést alkalmazunk Arborol, Arborol M, vagy Arborol AC vagy Nitrosan permelezőszerrel. VANEK ARANKA mérnök, a Dimitrov Vegyi müvek doigozója mm. Púpos szú. A nőstény hosszú 3—3,5 mm, a hím 2 A nőstény egy évgyűrű mentén járatot rág le és felfelé. Kaliforniai pajzstetű; a nőstény 0,8—1,1 mm-es, a kerek, enyhén domború 1,7—2,1 mm-es pajzs alatt ét helyhez kötötten. A 0,7 mm-es szárnyas hím pajzsa körte alakú, kibúvása után szabadon mozog. A megtermékenyített nőstény B0—100 lárvát szaporít. Nálunk évente 2 nemzedéke van. Akác-pajzstetű; a nőstény félgömb alakú, 4—5 mm hoszszú, fényes sötétbarna színű. A hint kicsi, lapos, ovális alakú. Nagy kéregszú. találkozója Olomoucon Kertészek A közelmúltban a Mezőgazdasági- és Élelmezésügyi Minisztérium háromnapos országos szemináriumot rendezett Olomoucon, ahol az ország legjobb szakemberei ismertették a zöldségkertészet jelenlegi állapotát, valamint a következő évek tennivalóit. Az előadássorozat lényegében magában foglalta az egyes növények termesztésének nagyüzemi technológiáját, vetéstől a feldolgozásig. A zöldségtermesztés tavalyi mérlege nem volt kielégítő. A feltételezett áru nem került a piacra, a konzervgyárakba. Az osztályozás körül is hiány mutatkozott, ugyanakkor a zöldség minősége megközelítően sem volt kielégítő. Idén tehát nagyobb gondot kell fordítanunk a zöldségtermesztésre, annál inkább, mivel konzervgyáraink pótolni szeretnék a tavalyi lemaradást. Ez érthető, hiszen а XIV. pártkongresszus irányelvei alapján élelmiszeriparunk évről-évre növeli a zöldségfélék konzerválását, hűtőházakban történő tárolását. E téren a hozzánk hasonló fejlett államok mögött kullogunk. A hosszúlejáratú tervek szerint kétszeresére kell növelnünk a zöldségtermesztést. A lakosság részéről is egyre nagyobb kereset mutatkozik a konzervált áru iránt. Főleg az olajos paprikát, az ecetesuborkát, zöldborsót, zöldbabot és a spenótot keresik. Megállapított tény, hogy konzervuborkából legnagyobb a fogyasztás a világon. Nekünk élnünk kell e lehetőséggel, hiszen hazánk éghajlata nagyon is megfelel az. apró uborka termesztésére, sőt Szlovákia déli részén a korai növények után másodnövényként is sikerrel termeszthető. Sajnos, a-kertészek többsége idegenkedik termesztésétől, mivel szedése sok kézi erőt igényel, emellett felvásárlási ára a többi zöldségféléhez hasonlítva aránylag elég alacsony. A konzervipar számára növelnünk kell továbbá a zöldbab, spenót, paradicsompaprika és karfiol termesztését. A friss zöldség nagyobb arányú tárolása Is folyamatban van. Idén például mintegy 22 millió korona értékben hat zöldségtároló építésével számol népgazdaságunk. Sajnos, az eddigi tárolók nem váltották be a hozzáfűzött reményeket. Amellett, hogy a tárolás eléggé költséges, Időközben nagy veszteségek mutatkoznak. A tárolással járó további fogyatékosság az árpolitikában is keresendő. Errevonatkozóan hada említsünk egy konkrét esetet. A seneci (Szene) szövetkezet elég nagymennyiségű paprika tárolására vállalkozott. Természetes, hogy az áru a fagyok előtt került a . drága pénzen felépített hütőtúrolóba. Csakhogy a paprika nem bírta a huzamosabb tárolást, kb. egy hónapig maradt teljes épségben. Ezt követően kisebb nagyobb mértékben romlani kezdett. Ily esetben mi mást tehet a kertész, piac után néz. Igen ám, de nálunk a paprika ára abban az évben nem változik. így а tárolóból kikerült termék ugyanolyan értéket képviselt, akárcsak a száráról eladott jiaprika. Ezek után nem csoda, hogy Trhovanec János az említett efsz kertésze nincs elragadtatva a hűtőtárolótól. A zöldségtermesztés helyzete, akárcsak más gazdasági növényeké, válaszút előtt áll. Elengedhetetlen a körzetesítés, specializálás. Nagyüzemileg kell termelni az egyes növényeket. Ma már számos zöldségféle termelhető teljes gépesítéssel, minimális kézierővel. Például a vöröshagyma, paradicsom és a sárgarépa termesztésének komplex gépesítése napirenden szerepel. Természetes, hogy ennek velejárója a vegyszeres gyomirtás. E téren pedig jelenleg még nagyon sok hiányosság mutatkozik. Igaz ugyan, hogy a vegyszerek egész skálájával rendelkezünk, ám széleskörű alkalmazásuk lassan terjed, mivel megbízható eredményekkel még kevés gazdaság dicsekedhet. További hiányosság, hogy a vegyszerek gyakran váltják egymást, így a bevált anyagok hosszútávol alkalmazására jóformán alig kerülhet sor. Természetes, hogy az eredmény nemcsak a vegyszeren, hanem emberek szaktudásán is múlik. Minden vegyszernek megvan a technológiája, alkalmazásának hogyanja, mikéntje. S ezt be kell tartanunk, máskülönben az eredmény nem lesz kielégítő vagy kárt is okozhatunk. Nem vitás, hogy a jövő zenéje a zöldségfélék termesztésének komplex gépesítése, ezen belül a vegyszeres gyomirtás, vagyis a kézi munka teljes felszámolása. Ehhez azonban hatékonyabb, megbízhatóbb vegyszerekre, jól képzett szakemberekre van szükség. Ez a megállapítás nemcsak a gyomirtó herbicidekre vonatkozik, hanem a növényvédelmet szolgáló kémiai szereket is érinti. Megengedhetetlen például, hogy a káposztalepke tojásai, hernyói ellen ötször-nyolcszor kelljen permeteznünk, ami tavaly több kertészetben előfordult. Egyikmásik kertész a legerősebb vegyszer alkalmazásától sem riadt vissza, hogy mentse a menthetőt. E tény megállapításánál felmerül a kérdés, mi ér többet, az ember egészsége, vagy a káposzta? Híszpii nem kell bizonygatnunk, hogy a kémiai anyagok többsége az emberi szervezetre ártalmasok. Már pedig az agyon permetezett, vegyszerrel beitatott káposztában minden bizonnyal akadtak visszamaradt, egészségi szempontból káros anyagok. A zöldségtermesztés gépesítése, illetve a komplett növényvédelem tehát kémiai iparunktól is színvonalasabb munkát követel. A három nap alatt mind az előadások, mind az esti beszélgetések folyamán sok szó esett a fóliáról. Nem csoda, hiszen egyes vidékeken kitört a „fóliaháború“. Lótnak-futnak a kertészek, egymást érik a tanulmányutak, ahol már élnek, ezzel a bevételt fokozó lehetőséggel. Hogy ml mindenre alkalmazható a fólia, — az külön cikkbe kívánkozik, hiszen számtalan lehetőséget nyújt a primőráruk előállítására. Most csak annyit, hogy a jelenleg megindutl „háborúnak“ egyhamar nem lesz vége. Arról van szó, hogy iparunk nem gyárt elegendő fóliát s bizony nagyon ügyes embernek kell lennie, aki nagyobb mennyiségben és minőségben, időben kézhez kaparintja. Megbízhatóan nem tudjuk, voltaképpen mi akadályozza a fóliagyártás ütemének fokozását, ám annyi biztos, bármennyi elkelne belőle. Már pedig nemcsak a termelők, hanem országunk minden lakójának érdeke, hogy a friss zöldségfogyasztás ideje néhány héttel, hónappal hosszabbodjon. Nem titok, hogy a fólia sátrakban négy-hat héttel hamarabb értékesíthető a paprika, uborka, paradicsom, mint a hagyományos szabadföldi termelés esetén. S ebben az időszakban az ember szervezete sokkal jobban igényli a friss zöldségből nyert vitaminokat, mint mondjuk novemberben— decemberben, amikor a hűtőtárolókból piacra kerül az árú. Szerintünk tehát nemcsak a hűtőtárolók építését kellene szorgalmaznunk, -hanem a főliagyártás ütemének fokozását is, mégpedig minél hamarabb! Nagy vonalakban országos méretben megismerkedtünk a zöldségtermesztés jelenlegi helyzetével, az ötéves terv követelményeivel, valamint az 1980-ig kidolgozott távlati tervekkel. A pozitív értékelést követően azonban néhány bíráló szó is papírra kívánkozik. Az történt ugyanis, hogy a harmadik napra beharangozott nagy érdeklődéssel várt filmvetítés nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket. Nem csoda, hiszen a filmkockákon nem az előadásokkal kapcsolatos nagyüzemi zöldségtermesztéssel, az egyes növények komplex géjjesítésével, hanem a juhtenyésztés technológiájával Ismerkedhettek meg a jelenlevők. Ügy gondolom erre semmi szükség, hiszen kertészből véletlenül sem lesz zootechnikus. Lehet, hogy az illetékeseknek más a véleménye. SÁNDOR GÁBOR
