Szabad Földműves, 1972. január-június (23. évfolyam, 1-25. szám)

1972-03-04 / 9. szám

4

<17лклп FÖLDMŰVES _____________________________________________ 1972. március 4.

Az egységes földművesszövetkezetek

Összefogásban az erő

Kamenné Kosíhy (Kőkeszi) a Velký Kritíš-i járásban a kisközségek egyike, szövetkezetét azonban a nagyok közé sorolják. Joggal, mert 2235 hektár mezőgazdasági területtel rendelkezik, s ebből a szántő 1665 hektár. A nagy szövetkezet 1970-ben négy kisebb gazdasági egységből (Kamenné Kosfhy, Ďurkovce, Sirakov, Selany) alakult, s 1971-ben hozzájuk társult TrebuSovce Is. Mindez azért történt, hogy nagyobb földterületen közös erővel még eredményesebben gazdálkodhassanak.

A jó munkának köszönhetik, hogy nem a legkedvezőbb talajviszonyok mellett, búzából 34,2, árpából 29,8 mázsát termeltek hektáronként. Évelő takarmányszénából 64,6 mázsát takarítottak be a vetésterület hektárjáról. Búzából a tervezett 171 helyett 183 vagonnal, árpából pedig 46,5 helyett 52 vagonnal takarítottak be.

Ez az egyesített gazdaság szőlészettel is foglalkozik. Az 1964—65-ös években beletepített területből 12 hektár már termést adott. Az eredmény 935 mázsa szőlő volt. A szőlőterület összesen 70 hektár, s ebből ősszel további 17 hektár nyújt termést.

Állattenyésztési eredményeik nem kimagaslóak. Egyes szakaszokon azonban biztató sikereket értek el. A sertéseknél a napi súlygyarapodást 0,42 kgról 0,51 kg-га növelték. A jövőben nem szándékoznak bővíteni ezt az ágazatot, mivel a Velká Calomija-i 100 vagonos korszerű nagyhizlalda építéséhez 22 részvénnyel járultak hozzá, s a jövőben a sertéshústermelést közös erőfeszítéssel ‘ott oldják meg. A fősúlyt a szarvasmarha állomány fejlesztésére fordítják. Az eddigi 1257-ről az ötéves tervidőszak végéig 1350-ra bővítik az állományt. A tehenek számát a jelenlegi 243-ről 400-ra növelik. Lényeges javulást várnak a tejtermelésben is. Tervezik, hogy a fejési átlagot az eddigi 2550- ről 3100 literre emelik.

Tény, hogy a tervezett célkitűzések megvalósításához jelentős beruházásokra van szükségük. Már 9,5 millió koronás költséggel megkezdték egy 300 férőhelyes korszerű tehénistálló építését. Ezzel egyidejűleg egymillió 224 ezer koronás befektetéssel garázsokat is építenek. Az üzemanyagtöltő állomás pedig 140 ezer koronás költséggel készül.

A múlt év a gépesítésben is lényeges változást hozott, mert az összpontosítás lehetővé tette a nagy teljesítményű gépek jobb kihasználását. Űjabban vásároltak egy T—174-es rakodót, egy Crystal traktort, és 8 begyűjtő kocsit, összesen 850 ezer koronát fordítottak gépek vásárlására. Idén pedig 800 ezer koronát költenek gépekre. A géppark felújítása, bővítése azért szükséges, mert míg a járásban egy traktorra 50 hektár földterület jut, addig Kamenné Koslhyban 64 hektár, így nem véletlen, hogy a javításokra fordított összeg a tervezett 250 ezer helyett 315 ezer koronát tett ki.

A múlt évi eredmények folytán bizakodva néznek erre az évre Is. Különben ezt bizonyítják az efsz-ek VIII. kongreszszusára tett kötelezettségvállalások Is, mely pénzben kifejezve 377 860 koronát tesz ki. A kötelezettségvállalás fő célja a hústermelés fokozása, a cukorrépa hektárhozamának 13, a szőlő össztermelésének pedig 200 mázsával történő emelése stb.

Igaz, ezek csak számok, de mögöttük becsületes, dolgozó emberek állnak. A vezetők és a sortagok összefogásával mindent megtesznek az idei és a későbbi célkitűzések maradéktalan teljesítésére.

BÖJTÖS JANOS, Vinica

■Jrclet-Szlovákiában járva ellátogattam a Veľké Kamenec-i (Nagykövesd) földmű vesszüvetkezetbe. Fiatal agronómus KANDA GYÖRGY tájékoztatott a néhány nappal előbb lezajlott zárszámadó közgyűlés eredményeiről. Elmondta, hogy szövetkezetük a múlt évben árutermelési tervét 106 százalékra teljesítette, s azt sem hallgatta el, hogy a növénytermesztésben különféle okok végett nem mindenben teljesítették az előirányzott nyerstermelési tervet.

A búza felülmúlta a várakozást. Hektáronként 6,5 mázsával nyújtott többet, mint tervezték. Ugyanezt mondhatják a szőlészetről is, ahol a tervezett 80 mázsás hozammal szemben 134 mázsát értek el hektáronként. így a szőlőből származó többletjövedelem bőven takarta a növénytermesztés más ágazataiból be nem érkezett bevételt.

Közben előkerült JUHÁSZ JÁNOS mérnök, a szövetkezet elnöke, aki főleg arról beszélt, hogy a körzetben mint képzelik el a jövőt. Mert ők is s a környező gazdaságok is jól tudják, bogy a pár száz hektáros gazdaságokkal már nem lehet messzire jutni. Ilyen gazdasági egységek külön-külön egymástól elszigetelten nem képesek a növekvő feladatok teljesítésére. Nem képesek a nagy, drága gépek vásárlására, a korszerű, sok pénzbe kerülő istállók építésére. Olyan istállókat építeni, mint a régiek, ma már nem érdemes. Ezért szükséges tübb szövetkezet összefogása, hogy a pénzeszközök összevonásával kttzös létesítményeket, nagy befogadó képességű tehénistállókat, borjúneveldéket, marha- és sertéshizladákat építsenek.

A körzet szövetkezetei az együttműködés, helyesebben a többtermelés érdekében már megtették az első lépéseket. Hat gazdaság kooperációs viszonyra lépett egymással, s a szövetkezetek képviselőiből megválasztották a kooperáció tanácsát, melynek elnöke a Malé Horeš-i (Kisgéresj földművesszövetkezet elnöke, BARTA JANOS elvtárs lett. A kooperációs tanács egyes tagjai elnökei lettek a szakbizottságoknak.

Dicséretes jelenség, hogy az egymással kooperáló szövetkezetekben minden munkanormát egységesítettek, hogy ezen a téren is rendet tartsanak. Ezzel szemben a szövetkezetek gazdaságilag és pénzügyileg teljesen függetlenek egymástól.

Egyelőre úgy határoztak, hogy a nagyobb, drágább gépeket közös pénzeszközökből vásárolják és közösen használják, természetesen meghatározott illeték ellenében. További lépés a korszerű istállók épitése lesz, ugyancsak közös pénzeszközök felhasználásával.

Így a külön-külön gazdálkodó szövetkezetek egymás segítségével, belátható időn belül kellő színvonalra fejlődhetnek, s mikor elérkezettnek látják az időt, közös, korszerű nagyüzemet alakíthatnak. Ez persze még csak a jövő zenéje, mégis úgy vélekednek az egyesítésről, mintha ez a kooperációs viszonnyal máris megtörtént volna.

vényű igazságokat, melyek amúgy is ismeretesek a szövetkezeti életben. Igen ám, de azokat is fel kell bontani a körzetekre, a gazdaságokra, egyes csoportokra és emberekre. Csak úgy épülhetnek be a gyakorlatba.

Tudatosítanunk kell, hogy a kooperációs viszony az összpontosítás, a szakosítás, az összpontosított beruházási eszközök közös felhasználása, tehát minden, ami ekörül zajlik, a jobb termelési eredmények elérése érdekében történik. Tehát ebből a szemszögből kell megközelíteni a dolgokat, mert lia szükségképpen többet termelünk, bizonyos, hogy több jut a piacra, s a szövetkezeti tagságnak is haszna származik belőle.

Amikor a Veľké Kamanec-i földművesszövetkezetben átvették a kongresszusi vitaanyagot, éppen a fentiek

A TÖBBTERMELÉSÉRT

Egyelőre az a fontos, hogy ki-ki a saját portáján a lehető legjobban teljesítse a kitűzött feladatokat, a terv minden mutatóját, mert ha mindenki jól végzi a dolgát, az a szövetkezeti tagság s a társadalom számára egyaránt hasznos.

Feltételezhető, hogy a kooperáció szakbizottságai mindent okosan előkészítenek ahhoz, hogy a gazdaságok a jövőre nézve kifogástalanul fölkészülhessenek. Például a növénytermesztő szakbizottságnak okos tanácsaival arra kell törekednie, hogy a gabonatermesztés fellendítése mellett egyben kellő mennyiségű jó takarmány termesztésére ösztönözze a gazdaságokat. Ezzel szemben az állattenyésztési szakbizottságnak a szarvasmarha-állomány tökéletesítésére, termelőképességének szüntelen fokozására, az elfogyasztott takarmányok jő értékesülésére kell törekednie.

Abból kell kiindulni, hogy a legtökéletesebb szervezést alkalmazó gazdaságban is lehetne jobban, eredményesebben termelni, csak keresni kellene a módját. Persze, nem lenne értelme valamilyen recept leírásának. A szervezést körzetenként mindig a helyi viszonyokra kell alapozni. Meghatározhatnánk ugyan általános érértelmében jártak el. Az irányt, a termelékenység emelésére vették, s ma mindent elkövetnek, hogy ebben az évben többet termeljenek, mint tavaly. Tebát minden vonatkozásban fölmérték a lehetőségeket.

Többet akarnak termelni és értékesíteni gabonafélékből, húsokból és tejből. Marha- és sertéshúsból például 350 mázsával értékesítenek többet mint tavaly, tejből pedig mintegy 25 ezer literrel adnak többet piacra.

Örvendetes jelenség, hogy a szövetkezetben a munkatermelékenység szembetűnően emelkedik. Érdemes megemlíteni, hogy míg 1970-ben egy állandó szövetkezeti dolgozó munkatermelékenysége 75 721 korona volt, a múlt évben 88 778 koronát tett ki. S míg a nyerstermelés 1971-ben az előtte való esztendőhöz viszonyítva 28 százalékkal, a jutalmazás nagyon kedvezően 11 százalékkal emelkedett.

Az itt vázolt számok minden kommentár nélkül magukért beszélnek. Azt bizonyítják, hogy bár problémákkal küzdő, mégis fejlődőképes szövetkezetről van sző. S a fejlődésre korlátlan lehetőséget nyújt számára a kooperáció.

HOKSZA ISTVÁN

Eredményesebben gazdálkodunk

Aki 1969-ig ismerte a Nová Vieska-i (Kisújfalu) szövetkezet helyzetét, az tudja csak igazán értékelni a mai eredményeket. Akkor a szövetkezet vezetősége az évet közel 800 ezer korona ráfizetéssel zárta, s az eladósodás több mint 5 millió korona volt.

A járási mezőgazdasági társulás, valamint a járási pártbizottság négy lelkes, tapasztalt szakemberrel próbálta menteni a rosszulálló gazdaság helyzetét. Ezerkilencszázhetvenben kezdődött a konszolidációs folyamat. Eleinte nehéz volt bevezetni a rendet, munkafegyelmet, mert elsősorban meg kellett ismerkedni a környezettel — a termelés problémáival.

Összeállítottuk a tervet, amelyből 2 millió korona hasznot reméltünk. Szinte hihetetlennek tűnt a járás mezőgazdasági szakemberei, s a banktisztviselők körében, hogy tervünk sikerrel végződjön, mert ismerték a múltat és így nehezen hittek a teljesülés lehetőségében,

A járási értékelés bizonyította ugyanis, hogy a szövetkezet az utolsó helyen ballagott. Hogy csak egy-két példát említsek: a tejhozam 1969-ben 1870 liter volt tehenenként, s a járási átlag 2600 liter körül mozgott. A sertéshizlaldában a súlygyarapodás 39 dkg, s a Járási átlag közel 50 dkg volt. A gabonafélék hektárhozama 30 mázsa körül mozgott, míg a járási átlag 5—6 mázsával magasabb volt. így sorolhatnám tovább az akkori helyzetet.

Ennek láttán dolgoztuk ki az öt évre szóló konszolidációs tervet, azzal, hogy évente 1 millió korona adósságot tőrlesztünk. Így kezdtünk gazdálkodni. Azokat a termelési ágazatokat, amelyek nem voltak kifizetődők, igyekeztünk mellőzni. Maximálisan kihasználtuk a lehetőségeket az Intenzivebb termelés érdekében. Már az első évben sikerült a tervet elérni, sőt 1,5 millióval túlteljesíteni, ami reményt és erőt adott a termelés fokozására. (

Ezerkilencszázhetvenben sikerült megfigyelni és elemezni a nem rentábilis termelést. Leállítottuk a kertészetet és a melléküzemágban a „csárda működését“. Ezek helyett fokoztuk az állattenyésztés termelését, a szőlészetet, a növénytermesztésben pedig a napraforgóval próbálkoztunk. A melléküzemág szakaszán a téglagyártást stabilizáltuk.

Tervünk 1971-ben valóra vált és bebizonyosodott, hogy a szakszerűen alkalmazott technikai és technológia minden szakaszon meghozta a várt eredményt. A legnagyobb pozitívumnak azt tartjuk, hogy sikerült a termelést olyan mértékben fokoznunk, hogy ma már néŔány elért eredmény alapján járási méretben előkelő helyet foglalunk el. A kukorica termesztésben 54 mázsával a másodikok vagyunk a járásban!

A másik fontos tényező az, hogy lényegesen sikerült a termelési költségeket csökkenteni, arányban tartani az eredményekkel. Hogy fejlődésünket ábrázoljam, összehasonlításképpen az utolsó három év néhány adatát sorolom fel, melyek az 1969—

1971-es évek közötti terméskülönbséget ábrázolják;

Növénytermesztés: Búzából 15 mázsával, árpából 9 mázsával, kukoricából 8 mázsával, cukorrépából 86 mázsával, silókukoricából kereken 100 mázsával javítottuk a terméshozamot.

Állattenyésztés: Az évenkénti tejhozam 69-től 71-ig tehenenként 729 literrel emelkedett. A sertések súlygyarapodása naponta 10 dkg-mal, a hízőmarhák egyedenkénti súlygyarapodása 18 dkg-mal, a húseladás hektáronként 119 kg-mal, a malacelválasztás kocánként 4,4 darabbal emelkedett.

Közgazdasági tényezők:

A nyers mezőgazdasági termelés 1 ha mezőgazdasági területre 1969- ben 9 ezer 950 korona volt, 1971-ben 1850 koronával emelkedett, s a bevétel 1 ha mezőgazdasági területről 10 800 Kčs volt, ez 1700 koronával magasabb mint 1969-ben. A bérezés 1 ba mezőgazdasági területre 3121 korona volt, ami 1971-ben 529 koronával emelkedett, s egy állandó dolgozóra átlagban 15 200 Kčs évi kereset jutott, ami 3400 koronával jobb az 1969-es átlagnál.

Az összehasonlítás néhány adata hűen igazolja, hogy egy rosszul gazdálkodó szövetkezetei is előre lehet lendíteni néhány év alatt, ha jó a vezetés, s a dolgozók példás kiállással segítik a gazdálkodást.

Högy a már jónak mondható eredményeket megtartjuk-e vagy javítjuk, ez az egész munkaközösség kölcsönös viszonyától, a mindenre kiható szervezéstől függ. Őszintén reméljük, hogy így lesz;

HORVÁTH LAJOS, mérnök

Sikeresen zártak

A Stredné Turovce-i (Középtúr) Egységes Földművesszövetkezetben sikerekben gazdag évet zártak. Az eredmények mind az állattenyésztés, mind a növénytermesztés terén jobbak voltak az előirányzott terveknél. A sertéstenyészetben pl. az anyakocánként tervezett 17 malac helyett 18-at választottak el. A tejtermelésben viszont nem sikerült teljesíteni az eladási tervet, mivel a gondozók fegyelmetlen munkája és az újjáépített kifutó lényegesen csökkentette az eredményeket.

A növénytermesztésben elsősorban a gabonánál elért kiváló eredményeket kell említenünk, hiszen a szövetkezet e téren a járásban az első helyre került. Búzából a tervezett 35 mázsa helyett 52 mázsás hozamok születtek. Az árpánál 32 helyett 53 mázsa volt az átlagos hozam. A gabonafélékből a szövetkezet tehát magasan túlszárnyalta a tervezett menynyiséget. Búzából a tervezett 13 vagon helyett 22-t, árpából pedig 5 vagon helyett 7,5 vagont adtak el az állami felvásárlónak. A jó eredményekhez Matyó József agronómus Is nagyban hozzájárult. A szövetkezet dolgozói az elmúlt év eredményeiből kiindulva bizakodással tekinthetnek az 1972-es gazdasági év elé.

ANTAL ISTVÁN

Megbirkóznak a feladatokkal

A Rimavská Sobota-i (Rimaszombat) járásban a Bátkai Állami-Gazdaság múlt évben mind a növénytermesztésben, mind az állattenyésztésben jó eredményt ért el. Gabonaneműekből átlagosan 33,17 mázsa hektárhozamot értek el 2000 hektárról. A gazdaság dolgozói múlt évben 105 vagonnal több gabonát termeltek terven felöl. Ez a mennyiség 255 vagonnal meghaladta az 1970-es eredményeket. Azért, hogy az állami gazdaság a múlt év végén a növénytermesztésben jó eredményt könyvelhetett el, elsősorban a bátkai részleg dolgozóit illeti dicséret. Árpából 44,29 mázsás hektárhozamot értek el, 11 mázsával többet, mint az egész állami gazdaságban.

Pozitívan értékelhetjük az állattenyésztésben elért eredményeket is. A tervezett 2900 literes tejhozamot 3000 literre teljesítették, s az 1970-es évhez képest 100-zal növelték a fejőstehenek számát.

A sertéshizlalásnál átlagban 41 deka volt a súlygyarapodás, s a tervezett 15,5 helyett átlagosan 17 malacot választottak el kocánként. Ezen a téren Simon Béla a žípi részleg és Sólymos Jolán a tomašovcei részleg állatgondozója dicsekedhet a legkiválóbb eredménnyel. Átlagosan 20 malacot választottak el kocánként.

Az állami gazdaságban a múlt év decemberétől bevezették a szarvasmarhák szintetikus takarmányozását. A módszer már kipróbált, s jól bevált a gazdaságban. Mintegy 500 szarvasmarhát etetnek szintetikus takarmánnyal, s minden feltétel megvan ahhoz, hogy az állatok súlygyarapodásában jó eredményeket érjenek el.

A gazdaság állattenyésztői a múlt esztendőben terven felül 14 vagon húst juttattak a dolgozók asztalára.

Ebben az évben a gabonafélék termesztésénél átlagosan 34 mázsás hektárhozammal számolnak, ami hektáronként 0,83 mázsával több, mint a múlt évi átlag. Ebben a tekintetben nagy tartalékok vannak a radnovceí részlegen, ahol a múlt évben kisebb eredményeket értek el, mint a gazdaság többi részlegein.

Az állami gazdaság fő feladatai közé sorolható, hogy ebben az évben összhangba akarják hozni a növénytermesztést az állattenyésztéssel. Ez azt a célt szolgálja, hogy a fokozottabb takarmánytermesztéssel, önellátást biztosítsanak.

A beruházásos építkezések keretében folytatják az évi 100 vagon sertéshús kitermelésére alkalmas automatizált hizlalda építését, melyet ebben az évben szeretnének befejezni. Sajnos, a jesenskéi Agrostav vállalat dolgozói lassan dolgoznak, és így nincs meg az előfeltétele annak, hogy a hizlalda a tervezett időre elkészüljön.

Szőlőt és gyümölcsöst 150 hektáron telepítenek. A szőlőtelepítés teraszosan történik, hogy mind a megművelésnél, mind pedig a növényápolásnál kihasználhassák a gépeket, jelenleg még csak a talajrendezési munkák folynak, s csak az őszön kezdik a telepítést.

A közeljövőben a Bátkai Állami Gazdaság a žípi útkereszteződés közelében 1000 fejőstehén befogadására alkalmas korszerű, teljesen gépesített tehénistállót épít. A terveket a Banská Bystrica-i Kerületi Mezőgazdasági Tervező Hivatal készíti. A felsorolt beruházásokon kívül építenek még három stabil mezei cséplőrendszert a begyűjtőgépsorok Jobb kihasználása céljából.

GARAI JÁNOS