Szabad Földműves, 1972. január-június (23. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-08 / 1. szám
Az öntözés kérdései a korai zöldségféléknél Társadalmunk célja a földterület maximális kihasználása (új technológia, nemesített magvak, természeti viszonyok stb.). Hazánk legtermékenyebb részén az agrotechnika és agrobiológia alkalmazásán túl a vízgazdálkodás játszik nagy szerepet a hektárhozam növelésében. Ezért épült a Duna mentén nagyobb részt állami eszközökből öt efsz használatára 2040 ha-os nagyfelületű korszerű öntöző berendezés. (Beruházója az Állami Talajjavító Igazgatóság Bratislavában.) A vizet egy folyam felszínén úszó és éjjel-nappal működő merítő állomás szolgáltatja. Rövidesen mind az öt efsz igényeit kielégíti. Radvány ebből 499 hektárt, vagyis földterületének kétharmadát öotözi. Most pedig nézzük meg, hogy a korai zöldségfélék termelésénél, a régebbi 100 hektáros öntözőberendezéssel szemben milyen hatékonyságot Ígér az új létesítmény? A régi berendezést 1961-62- ben létesítették, amikor elkötelezték magukat a zöldségtermelésre. Az önsegélyes létesítmény két elektromotoros szivattyúval percenként 4000 liter vizet adott. A fővezeték és a hydrantok földfelettiek, ezért télre mindig leszerelték, így sok élőmunkát igényelt. Napi tíz órán át működött. Egy idényben átlagosan 207 500 m3 vizet adott, melynek felét a zöldpaprikára juttatták. A költség alakulása vízköbméterére a következőképpen alakult: anyagi szükséglet 0,44 rnunkaköltségek 0,35 rezsi költségek 0,36 Összesen 1,15 Kčs A későbbiek folyamán kiderül, hogy az évi vízmennyiség kevés, emellett az öntözés költséges. Ezzel szemben a nagyfelületű öntöző berendezés — amely automatikus vezérléssel 24 órán át üzemel és másodpercenként 470 liter vizet ad — sokkal gazdaságosabb. Vezetékük földalatti s egy idényben 891 ezer 835 m3 vizet ad. E mennyiségből a csapadékra legigényesebb hónapra, júliusra 219 200 m3 víz adagolása jut. Az üzpmeltetés hatékonysága kiszámításánál mindkét rendszernél szerzett tapasztalatokat értékelve elmondhatjuk, hogy az új formánál 1 m3 víz összköltsége 0,91 korona, vagyis jóval olcsóbb. Ezzel szemben, illetve ezen belül itt nagyobbak a költségek leírásai, amit viszont jócskán behoz a munkaköltségeknél elért megtakarítás. Az említett 891 ezer m3 vízfogyasztásnál a szövetkezet részére a költségek megtakarítása 187138 korona. Végül nézzük meg a kiemelt növényeink értékmutatóit: 1 ha - kaleráb öntözése 3300 m3 vízzel az egész idény alatt 792 koronával olcsóbb, a korai káposztánál 2500 m3 víz felhasználása mellett a megtakarítás 600 koronára rúg. A TAPASZTALATOK ÉRTÉKELÉSE Hogyan értékesítsük az adott éghajlati és más körülmények közt szerzett tapasztalatokat a kb. azonos nagyságú és nagyfelületű öntöző berendezés hatósugarába eső szövetkezetnél — merült fel a kérdés az alapos elemzés után. 1. A két elsődleges vitaminpótló növényből 13 ha t termeljünk s ebből kb. 10 ha legyen a kalarábé. 2. A zöldségfélék termesztésénél a munkaerők szemszögéből alaposan értékeljük a termelés szerkezetét. 3. Konkrét esetben (ahol az összbevételbőr 67,6 % esik a növénytermesztésre) a trágya nyerése érdekében alaposan felmérjük a szarvasmarha tenyésztést, esetlegesen társulás formájában nagykapacitású férőhelyekkel segítsünk a hiányon. 4. Kooperálás a palánták előállításánál. ■ 5. Rugalmasan mozgósítsuk a dolgozókat átmeneti és célprémiumokkal. 6. A gépesítés és vegyszerezés lehetőségeinek felmérése a munka normázásánál. 7. A korai növényeknél a nagyTiozamú fajták ültetése. 8. Csúcsmunka idején gondoskodjunk az utóbegyűjtésröl a fogyasztás céljából. 9. Figyeljük a kiadások alakulását a termés önköltsége további csökkentése érdekében. 10. A hagyományos formával szemben részesítsük előnyben a fólia alatti termelést. 11. Állandóan figyeljük és értékeljük a nagyfelületű öntöző berendezés maximális kihasználásának hatékonyságát. 12. A legújabb tapasztalatok figyelembevételével fejlesztjük a zöldségtermesztő csoport dolgozóinak szakképzettségét. Az említett efsz a köztársaság legmelegebb körzetében fekszik, ahol az adott viszonyok a melegkedvelő növények termelése mellett szólnak. Ezért a 'belterjes zöldségtermesztés területén első között foglalnak helyet a járásban. Ilyen irányú termelés azonban gyakorlatilag a tudomány, továbbá a legújabb technika alkalmazása, valamint a gépesítés és vegyszerezés csekély hányada, s főként az élőmunka ráfordítás miatt költséges. A jövőben a nagyfelületű öntözőberendezés és a fóliás termelés lehet az, ami gyorsan és hiánytalanul visszatéríti a befektetett költségeket. Ezek hamarabb elérhetők, mint a gépesítés és vegyszerezés általános megoldása. Ezért előtérbe kell .helyezni a termelés biztonságának kérdését. Például beruházásokkal s más anyagi befektetéssel ráállunk egy termelési vonalra — ahol érthetetlenül késik a gépesítés, a vegyszerezés, ingadoznak az árak, sántít az áru értékesítése stb. Ilyen esetben a várható veszteségek elkeserítik a dolgozókat, megbénítják a tervek megbízhatóságát. Ezek olyan problémák, amelyeket a soron következő efsz kongresszuson alaposan meg kell vitatni, s a hiá-. nyosságok eltávolítása érdekében hathatós intézkedést kell hozni. Gábris József A hol csak egy-két tőke ** szőlő terem, ott rendszerint a teraszok, tornácok, verandák dísze, a kerti utakat szegélyezi, vagy a kerítések kevésbé tetszetős részeit takarja. Az ilyen helyeken szinte kivétel nélkül változatos nagyságú és alakú lugasoknak nevelik. Ha azonban többet telepítenek belőle, gyakran felvetődik a kérdés: karós vagy huzalos szőlőt létesítsenek-e. A választás nem könnyű. Többek között azért sem, mert a nagyüzemek létrejötttéig hazánkban minden összefüggő ültetvény karós vagy gyalogszőlő volt. Ezeket a szőlőket többnyire 1X1 m-re vagy ennél kisebb tenyészterületre ültették, a vesszőket inkább rövidre metszették, a tőkéket gyenge kondícióban tartották. Általános volt a fedés, a korai és erős csonkázás. A szőlők sok kézimunkát igényeltek. Ahogy az üzemi tapasztalatok bővültek, egyre inkább bebizonyosodott, hogy a karós, illetve a gyalogszőlőknek mindinkább kevesebb az előnyük. A karót a huzalos támasz, a kötött talajokon a bakművelést a magas és félmagas kordonműfmlés, homokon pedig a régi csapos fejművelést a szálvesszős fejművelés váltotta fel. Az új művelések előnyei a hagyományossal összehasonlítva kettősek. 1. A nagyobb termőfelületű kordonművelésű, vagy szálvesszős fejművelésű szőlők nemcsak tőkénként, de területegységre átszámítva is többet teremnek, mert a) az ilyen tőkéken a termő- és meddőhajtások aránya kedvezőbb; b] a metszéskor többnyire a termékenyebb, s a fürtöket mindig bőven nevelő felsőbb rügyeket hagyjuk meg; c) esetenként a fejlődő für• tök is nagyobbak. 2. A huzalos támasz mellett kevesebb munkával nagyobb lombfelületet nevelhetünk, a hajtások kezelése egyszerűbb, könnyebb a permetezés, s a talajmunka is. Valójában ■ tehát sokkal kényelmesebb, kevesebb munkával többet ' termelhetünk, mint a hagyományos művelésű karós vagy gyalogszőlőkben, s ha a fajtákat jól választjuk meg, a minőség gyengülésétől alig kell tartanunk, ha szakszerűen járunk el, a téli fagyok kártétele sem sújt bennünket. A karós vagy gyalogszölők huzalos támaszú szőlőkké felváltása során a- sortávolságok növelése kívánatos. Ezzel kapcsolatban sokan úgy gondolják, hogy miután a házikertben úgysem használunk gépeket, a sorok szélesítése nem indokolt, sót terméscsökkenéshez vezet.. Nos, a tapasztalatok ennek ellenkezőjéről győznek meg bennünket. A karós- vagy gyalogsző■ lőnek talán egyetlen előnye a kevesebb támaszköltségen kívül az, hogy a tőkéket tápanyagban szegényebb talajon, kevés trágyával is termőerőben tarthatjuk, igaz, hogy ez esetben kis terméssel is számolunk. Szakszerű telepítéssel és neveléssel az átlagos tápanyageliátottságú talajokon nagyobb termőfelületű tőkéket is könnyen nevelhetünk, s minthogy most már műtrágyához is könnyebben juthatunk, helyesebben teszszük, ha a házikert összefüggő ültetvényeit is intenzív, vagyis szélesebb sortávú, huzalos támasz melletti művelésre rendezzük be. Dr. Csepregi Pál Karós vagy huzalos? gyakran előfordul, hogy bizonyos évjáratokban a leszüretelt szőlő mustjában igen alacsony a cukortartalom, ezért természetesei a bor is alacsony alkoholtartalmú lesz. Vannak bortermelők, akik örülnek, hogy jó könnyű, alacsony szesztartalmú a boruk. Igaz, hogy az alacsony cukortartalmú must gyorsabban erjed, sőt .még attól sem kell tartani, hogy az így nyert bor édeskés ízű marad. Az éremnek azonban egy másik, kellemetlenebb oldala is van. Ismeretes, hogy a borban Jelentős alkohol, valamint a különböző szerves savak — főleg a borkős-iv — borainkat tartósítják, konzerválják. Ezért az mat a nem teljesen feltöltött hordókban nagyon rövid időn belüi bekövetkezhet a bor pimpósodása. A 11 térf. °/o alkoholtartalmú, valamint az ennél erősebb boiok már nem oly hajlamosak e kellemetlen bőrbetegségre, ugyanis a Candida mycoderma magasabb alkoholtartalomnál elpusztul. A bor pimpósodását nem szabad összetévesztenünk az ecetesedéssel. Míg a bor pimpósodását élesztők okozzák, addig az ecetesedést baktériumok. A gyakorlatban a pimpósodásról úgy győződhetünk meg, hogy a hordóba gumicsövet eresztünk; majd 'a csövet a hordóból kihúzva, azon fehér réteg marad, akkor biztosak lehetünk benne, Előzzük meg a bor pimpósodását alacsony, alkohol, illetve szerves savtartalmú, úgynevezett „könynyű, homoki borok" igen gyakran és gyorsan ecetesedhetnek, azonban sokkal veszélyesebb és kellemetlenebb bőrbetegség az ún. pimpősodás. A bor pimpósodását ftíleg a Candida mycoderma (Mycoderma vini) bőrképző élesztő idézi elő. Ritkábban a Pichia, Hansenula, illetve Torulopsis élesztőféleségek is. Ezek az élesztők az alacsoríy alkoholtartalmú borok felületén — főleg, ha a levegő oxigénjével is érintkeznek — fehér színű összefüggő hártyát képeznek, melyek néhány nap alatt összezsugorodnak. Mikroszkóp alatt vizsgálva hosszúkás-alakú sejteket figyelhetünk meg, ezek azonban a nemes borélesztővel ellentétben átlátszóbbak. A sejtek plazmájában igen jól megfigyelhető 1—2 olajcsepp, melyek a reájuk eső fénysugarakat erősen törik. A „pimpó“ sejtjei minden mustban jelen vannak,'ahová a szőlőbogyókról, illetve a levegőből jutnak. Mivel erősen oxigén-igényesek, elszaporodásukhoz feltétlenül szükségük van a levegő oxigénjének jelenlétére. Erjedés folyamán a képződő szénsav mind a levegőt, mind az oxigént a- hordókból kiűzi. Az utóerjedés folyamán, vagy ha a' bor alkoholtartalma nem éri el legalább a 10,8—11,0 térf. % alkoholtartalhogy borunk megpimpósodott, mivel az ecetes bornál a gumicsövein fehér hártyát nem észlelünk. A bor pimpósodása igen kellemetlen és alattomos bőrbetegség, mivel az élesztőgombák hatására teljesen megváltozik a bor vegyi összetétele. Ugyanis a bor alkoholtartalma és zamatanyagai vízzé és szénsavvá alakulnak, ezért az ilyen bor teljesen ízetlen, mintha pár csepp borral kevert vizet innánk. A szerves savak elbomlása csökkenti a bor extrakttartalmát is, ezért a bor ízét „üresnek“ érezzük. A pimpósodás ellen leginkább úgy védekezünk, hogy hordóinkat minden esetben tisztán tartjuk, ha a pimpósodás még csak a bor felületén van, úgy a bort óvatosan fejtsük át másik tiszta hordóba, vagy pedig öntsünk a pimpős borra annyi egészséges bort, hogy a pimpóhártya a felöntés után a hordóból kiússzon. Ezzel természetesen veszítünk kb. 10—20 liter bort, azonban borunkat még megmenthetjük. Ezután minden hektoliter borba adjunk 1 tabletta borként (kálium pyroszulfátot). Nagyon fontos, hogy pimpós bor után a hordót azonnal jól kigőzöljük, tökéletesen kimossuk és kénezzük. BÖZNER MIKLÓS, Kísérleti Állomás, Hurbanovo — Sesíleš Az alma taplófoltossága Az alma taplófoltosságát táplálkozási zavarok okozhatják. Ha ez így van, akkor minden növekedési tényező részese a taplófoltosság fellépésének. Mivel az időjárási folyamatok nem befolyásolhatók, az almafa termőhelyét, a talajt kell úgy ápolni, hogy az időjárás szélsőségeit kiegyenlíthessük. Erre a talaj csak akkor képes, ha szerkezete alkalmas a fölösleges víz elvezetésére és csapadékszegény időben a víz tárolására. Bőségesen kell trágyázni szerves anyaggal és mésszel, valamint az eltömődött talajcsíkokat (traktornyomokat) ősszel fel kell lazítani. Különböző trágyázási módokat is javasolnak, amelyeket a taplófoltosság megelőzése érdekében ajánlatos elvégezni. A SIGMA n. v. sokféle gépet, felszerelést készít a kistermelők számára. A képen látható könnyen kezelhető gép mind öntözésre, mind permetezésre használható. Öntözésnél teljesítménye másodpercenként 40 liter víz, s permetezésnél 10 liter permetlé. A kislraktorok családjának kiváló tagja ~T-4K-14-es mind a kiskertészetben, mind a nagyüzemi gazdálkodásban és szolé« szetben, valamint szállításoknál egyaránt használható. /
