Szabad Földműves, 1972. január-június (23. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-08 / 1. szám

1972. január 8. .SZABAD FÖLDMŰVES 15 r1 r< írvények ! J \ 'RENDELETEK 'Az alap célja és Kezelése Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma az SZSZK Pénzügyminisztériumával megegyezve, létrehozta a szocia­lista mezőgazdasági szervezetek növénytermesztésében keletkezett, biztosíthatatlan károk (vesztesé­gek) csökkentésének pénzalapját. Ez az alap olyan károk esetében használható fel. amely káreseteket nem lehet a Tt. 184/1969 számú rendelet értelmében biztosítani, s amelyekre nem vonatkozik a me­zőgazdasági üzemek szerződéses biztosítása a Tt. 48/1964 számú rendelet szerint (például aszály, vízkár, növényi betegségek és kár­tevők, hőpenész, megdőlés és ki­fagyás következtében e hozamban keletkezett kár). Ezt a pénzalapot az SZSZK Me­zőgazdasági és Élelmezésügyi Mi­nisztériuma kezeli és a vele való gazdálkodásról nyilvántartást ve­zet. Gazcľälkoclás az 'alap pénzeszközeivel Az alapot a költségvetési eszkö­zökből nyert összegek képezik. Az alapban tartalékolt pénzeszközö­ket, amelyeket a folyó évben nem használtak fel, a következő esz­tendőben lehet felhasználni. Ezt a tartalékalapot az SZSZK Mezőgaz­dasági és Élelmezésügyi Miniszté­riumának külön számláján a Cseh­szlovák Állami Bank kezeli. A fel­használt összegeket a szövetkeze­tek, az állami gazdaságok és a központilag irányított mezőgazda­­sági szervezetek számára külön tartják nyilván. Az alapból kapott összegeket a kártérítésre jogosul­tak ugyanúgy könyvelik el, mint az Állami Biztosító által kifizetett kártérítési összegeket. 'Az alap pénzeszközeinek felHaszríál’ása és a kártérítési összeg megfiáfároz'ása Ebből az alapból a Mezőgazda­sági és Élelmezésügyi Miniszté­rium a mezőgazdasági üzemeknek a növénytermesztésben elszenve­dett károk mérséklésére kártérí­tést adhat a nem biztosítható, il­letve a biztosítás alá nem eső ká­rokért, ha: # a kár (veszteség) nem a me­zőgazdasági üzem közvetlen hibá­jából, például az agrotechnikai intézkedések elhanyagolása követ­keztében keletkezett, és nem olyan kárról (veszteségről) van szó, amelyből kifolyólag a mezőgazda­sági üzem az érvényes előírások ^lapján kártérítést követelhet (ká­ros exhalátumok, szennyvíz stb.), Ф a műszaki eszközöket, ame­lyeket a mezőgazdasági üzemek­ben a káros hatások kiküszöbölé­sére, illetve mérséklésére rendsze­rint alkalmaznak nem lehetett fel­használni, esetleg alkalmazásuk hatástalan volt. A mezőgazdasági üzemeknek ilyen kártérítést csupán az alap­­''ban levő összeg erejéig adhatnak. Ebből az alapból adott kártérítés­solatát az érdekelt szerveknek, valamint a kárt szenvedett mező­­gazdasági üzemnek is kézbesítik. A veszteség terjedelmének meg­határozásakor igazolják a kár ke­letkezésének okait, a kár mérté­két, valamint pénzbeli értékét az állandó elszámolási árakban kife­jezve. Az egyes növényekben előállott kár összegezésekor megkapják a nem biztosítható esemény követ­keztében előállott veszteség össz­értékét. Ha megállapítják, hogy a kárt csupán a biztosító, a járási helytelen termelési technológia, vagy más mulasztás okozta, úgy a kárt csupán a ibztosító, a járási mezőgazdasági társulás (mezőgaz-A szocialista mezőgazdasági szervezetek növénytermesztésében kelet­kezett károk (veszteségek) csökkentésére létesített alap fel­­használásának módosításáról re a mezőgazdasági üzemek jog- | igényt nem formálhatnak. A kár- i térítést elvben csupán a növény­zetben az év folyamán előadódó egy vagy több káresetre adhatnak, j j ha az 1800 hektárt meg nem hala­dó mezőgazdasági földterülettel rendelkező üzemben a kár a me­zőgazdasági földterület 15 száza­lékának, az 1800 hektárt meghala­dó területtel rendelkező üzemek­ben mezőgazdasági földterület 10 százalékának növénytermesztési nyerstermelését sújtotta. A veszteség nagyságát az egyes kárt szenvedett növényzetekben a Szlovák Állami Biztosító a járási mezőgazdasági társulással (mező­­gazdasági termelési igazgatóság­gal), esetleg a mezőgazdasági üzem felettes szervével együttmű­ködve állapítja meg az SZSZK Me­zőgazdasági és Élelmezésügyi Mi­nisztériuma, valamint a Szlovák Állami Biztosító közötti megegye­zés alapján, amennyiben a veszte­séget a károsult üzem az említett szerveknek bejelentette. Az előbbiekben említett szervek kötelesek minden bejelentett kárt kivizsgálni és megállapítani. A vizsgálat eredményéről jegyző­könyvet készítenek, amelynek má­dasági termelési igazgatóság) eset­leg az üzem felettes szerve által az egyes növényi kultúrákban ke­letkezett, ténylegesen elismert veszteség alapján határozzák meg. Ugyanilyen eljárást követnek, ha a károsult üzem az összes kárt nem jelentette be idejében. A kártérítési összeg > jóváhagyása és kiutalása Az alapból adott kártérítés jóvá­hagyásakor tekintetbe veszik mind­azokat a károkat (veszteségeket), amelyek a folyó évben keletkez­tek, ha ezeket bejelentették, s ter­jedelmüket az előzőkben felsorol­tak alapján megállapították. Az évi könyvelési kimutatások kidolgozása után a mezőgazdasági üzemek okmánybélyeggel ellátott kérvényei alapján és a nem bizto­sítható károk előterjesztett össze­geiből a járási mezőgazdasági tár­sulás (mezőgazdasági termelési igazgatóság), esetleg a mezőgaz­dasági üzem felettes szerve az év végén összeállítja a károk össze­sített jegyzékét, a károk összegé­nek feltüntetésével, és javaslatot ad a kártérítés összegének magas­ságára. Az összegező jegyzékeket négy példányban készítik el, külön az állami gazdaságok, s esetleg külön a többi mezőgazdasági szervezet részére. A járási mezőgazdasági társulás (mfezőgazdasági termelési igazga­tóság) igazgatója által jóváhagyott •két jegyzéket felterjesztik az SZSZK Mezőgazdasági és Élelme­zésügyi Minisztériumára, legké­sőbb az illető év december 31-ig. Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma a ká­rok összterjedelmének megállapí­tása után és az alapban levő pénzeszközök szerint dönt a kár­térítési összegek odaítélésében, és döntését közli a járási mezőgazda­sági társulással, vagy mezőgazda­­sági termelési igazgatósággal), Il­letve az üzem felettes szervével, hogy a megígért kártérítési ösz­­szeget a mezőgazdasági üzem évi könyvelési kimutatásában még ab­ban az évben elkönyvelhesse, amelyben a káreset keletkezett. / A kártérítési összegek magassá­ga nem haladhatja meg, még a minisztérium által engedélyezett kivételek alapján sem az alapot képező kiszámított mezőgazdasági nyerstermelés 90 százalékát, a biz­tosító által fizetett kártérítési ösz­­szegekkel együtt. Ha valamelyik mezőgazdasági üzemben a növényzetet olyan nem biztosítható káreset érné, amely az év folyamán gazdasági szilárd­ságukat veszélyeztetné és megha­ladja a kiszámított növénytermesz­tési nyerstermelés 20 százalékát (qz 1800 ha mezőgazdasági föld­területnél többel rendelkező üze­mekben a 15 százalékot), az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma kivételesen a mező­­gazdasági üzem kérésére a nem biztosítható veszteség kiszámított összegének 50 százalékáig előleget adhat a károk részleges fedezé­sére, ha e kérvényt a mezőgazda­sági üzem az illető év november 30-ig benyújtja és a kérvényt a járási mezőgazdasági társulás (me­zőgazdasági termelési igazgató­ság), esetleg az üzem felettes szerve javasolja. E kérvényeket okmánybélyeggel kell ellátni, és mellékelni kell a nem biztosítható kár jegyzékét az elszenvedett vesz­teség összegét feltüntetve. 'Az alap ’felszámolása Ezt az alapot az SZSZK mező­gazdasági és Élelmezésügyi Mi­nisztériuma, valamint az SZSZK Pénzügyminisztériuma szüntetheti meg, számolhatja fel. Az alap meg­­szüntetésekar az eszközök további felhasználásának módját is meg­állapítják. Ez a rendelkezés, illetve módo­sítás meghirdetésének napján lé­pett életbe. A fagyos napok előtt Vajon van-e esély arra, hogy valaki váratlan helyzetben épség­ben kilábaljon egy általános fel­fogás szerint már-már elkerülhe­tetlennek látszó, vagy kivédhetet­lennek vélt baleseti helyzetből? Sok! A lényeg az, hogy a meg­szokottól eltérő forgalmi szituá­ciók láttán, vagy kocsink normá­listól eltérő menettulajdonságait észlelve, ne a pánik, hanem a jó­zan megfontolás, a gyors helyzet­­felismerés uralja tetteinket. Más szóval tehát, ne az egyébként' megszokott, de adott esetben ér­telmetlen izomreflexek parancsai­nak engedelmeskedjünk. Vegyünk egy gyakorlati példát. Sík, viszonylag jól belátható úton robogunk. Talán észre sem vesz­­szük, amikor az autónk már egy hídon halad, vagy éppen egy er­dővel övezett völgyben a párale­csapódás hatására csúszós, eset­leg vékony jégpáncéllal borított útfelületre fut rá. Amíg változat­lan tempóval (gázadással) és irá­nyítással haladunk, ezt a körül­ményt esetleg észre sem vesszük. A baj ott kezdődhet, ha valami^ lyen okból hirtelen gázt adunk (esetleg a gázt elvesszük), kor­mányozunk vagy fékezünk. Ebben az esetben kétségtelenül a féke­zés legveszélyesebb. Ilyenkor szo­kott a leggyakrabban előfordulni az, ami a legtöbb autóst zavarba ejti. A jeges útfelületen az autó hátsó része hirtelen — mondjuk éppen jobbra — kifarolmi, csúszni kezd. Aki ilyenkor megijed, rend­szerint még jobban belelép a fék­be, és lázasan a kitárolással el­lentétes irányba kormányozva pró­bálja ismét a jó útra téríteni az autót. Ez persze így ,nem megy. Sót, a kocsi még jobban keresztbe fordul. Esetleg fel is borul. Ilyen­kor tehát (ilyenkos is!) a tudatos vezetésmódszertani magatartás készségével azonnal le kell tud­nunk győzni magunkban az értel­metlen izomreflexek parancsait. Ilyen helyzetben ugyanis mindig a kitárolás irányába kell kormá­nyozni. Kizárólag így, tehát nem csúszva, hanem gördülve „előre­mutató“ kerekekkel továbbhalad­va tudjuk újra egyenes irányba terelni a kocsit. Hogy a tizennyolcórás vezetés során nem tanították ezt? Nem tesz semmit. Forgalommentes úton többszöri önálló gyakorlással, ké­sőbb önállóan is reflexünkké ér­lelhetjük az ilyen manőverezési készséget is. Ugyancsak a kezdő, pontosab­ban a rutint nélkülöző autóssal szokott előfordulni, hogy pánikba esik, ha netán fél keréknyommal az útpadkára téved le a kocsi. (Ez télen különösen gyakran megesik. 1 Az értelmetlen izomreflexek azt diktálják, hogy azonnal, amilyen gyorsan csak lehet, ebből a szo­rult helyzetből ki kell kerülni. Vagyis azonnal fel kell „kapatni“ ismét az egyedüli biztonságot je­lentő szilárd útfelületre. „Nekitá­masztjuk“ tehát a mellső kereke­ket az út mélyén a padkára le­nyúló szegélynek, és dús gázadás közepette próbálunk visszamene­külni. Az ilyen meggondolatlan manőverezések vége rendszerint az szokott lenni, hogy a kocsi a szegély mellett csúszik egy dara­big, majd — ahol a szintkülönb­ség már nem olyan magas — vá­ratlanul, teljes gázzal átvágódík a túlsó oldalra. Külön szerencse, hanem tovább, vagy ha szembe éppen akkor nem jön semmi. Mi hát a helyes magatartás ilyenkor? A legfontosabb, hogy maradjunk ott az útpadkán! Finom fékező-szabályozással, további me­netben — félkerékkel még mindig a padkán — lassítsuk le a kocsit. Majd alkalmas helyen, esetleg még csak indító fokozattal „kapta­tunk“ fel ismét a szilárd burko­latú útra. Amikor a városok utcáit hólepel borítja, a kereszteződések áteresz­tőképessége is lecsökken. Előfor­dul, hogy egy-egy kereszteződés­hez közelítve még bőven a zöld időn belül érkezünk, azonban lát­juk (látnunk kell!), hogy a hótól nehezen járható, esetleg egy nyomra leszűkült úton az előttünk éppen hogy átjutott kocsisor vége a kereszteződés közvetlen közelé­ben vesztegel. Ilyenkor tehát — függetlenül attól, hogy még zöldet mutat a lámpa — tilos a keresz­teződésbe behatolni. Mi sem jut­hatunk tovább, s ugyanakkor a kereszteződés kellős közepén ra­gadva — teljesen eltorlaszoltuk a keresztirányú forgalom éppen sza baddá váló útját. Télidőben a száraznak tetsző, de vaľójában esetleg csúszós, jeges felületszakaszokra számítva előre­­látóbban kell megközelítenünk a lámpával irányított kereszteződé­seket is. Alihoz, hogy a hirtelen fékezések ilyenkor hatványozottab­ban Jelentkező veszélyét eleve ki­védhessük. tudnunk kell, hogy adott esetben egy hirtelen sárgára váltó lámpa előtt mintegy 40 km-es tempóval-még baj nélkül átjuthatunk az egyébként üres ke­reszteződésen. Feltéve, ha már a jelzési kép zöldről sárgára válto­zásakor legalább 50 méteren belül vagyunk. A túlzott óvatosságból adódó ko­rai fékezések, megállások a lám­pák előtt a síkos, jeges útviszo­nyok között ugyancsak balesetve­szélyt rejtenek. Előrelátással és a közvetett megfigyelés tapasztala­taival azonban rendszerint elke­rülhetjük, hogy — jóhiszeműen bár — tilosba hajtsunk, vagy ép­pen a lámpa előtti váratlan féke­zésünkkel veszélybe sodorjunk másokat. És persze magunkat is. Gyújtás télen A téli hideg indítáá különleges igényeket támaszt a gyertyák iránt is: sokkal nagyobb szikrára van szükség, mint nyáron. Ehhez vi­szont gondoskodni kell az előfel­tételekről. Az áramszaggató kala­pácsot, az úgynevezett platinát, valamint a gyertyákat is tökélete­sen meg kell tisztítani. Semmikép­pen se mulasszuk el ezt a karban­tartási , munkát, mert különben könnyen megtörténik, hogy télen segítség nélkül maradunk valahol az úton. Ennek a feladatnak a jelentőségét bizonyítja az is, hogy minden reggel sok autós kínlódik a gyújtással és próbál segítséget szerezni, hogy megtolják a kocsit. Ajánlatos, hogy az elosztófejet, a kábeleket, az áramszaggató ka­lapácsot, az indukciós tekercset befújjuk valamilyen erre a célra szolgáló spray-jel, mert ezek az anyagok valóban jó védelmet nyúj­tanak a nedvesedés, az áramvesz­teség ellen, tehát nagy mértékben elősegítik a gyújtást. (—e) I ALASZUNK ^^KfRD&ŰKR Térítés az egészségügyi szolgál­tatásokért Egy nyitral olvasónk kérde­zi: „Köteles vagyok-e fizetni a műtét előtti kivizsgálásért, ha engedélyt kérek a terhesség megszakításéra? Mi számít ki­zárólag személyi érdekben vég­zett orvosi vizsgálatnak?“ Az SZSZK Egészségügyi Mi­nisztériuma Közlönyében (1970. május 25., 8. rész) jelentek meg az „Irányelvek azokról az egészségügyi szolgáltatásokról, amelyek nem elkerülhetetlenül szükségesek“. Ezen irányelvek I. cikkelye meghatározza azo­kat az egészségügyi szolgálta­tásokat, amelyek nem feltétle­nül nélkülözhetetlenek. Ezek a következők: • a kozmetikai és más esz­tétikai hibák kiküszöbölésére nyújtott szolgáltatások (telje­sítmények), • a vérben levő alkohol vizsgálata, amennyiben a vizs­gálat eredménye meghaladja a fél ezreléket VIDMARK alap­ján, • kizárólag személyi érdekű orvosi vizsgálat, • gyógyszerkiadás a patika készültségi szolgálatán. Kizárólag személyi érdekű orvosi vizsgálatnak mlnősíten­­dök azok a vizsgálatok, ame­lyek megelőzik az orvosi iga­zolás kiállítását az egészségi állapotról: • vezetői jogosítvány kiadá­sához, ф adókedvezmény kérelme­zéséhez, ф bírósági eljáráshoz, ф lakásügyekben, • különböző magánutazás­hoz, • külföldi gyógykezeléshez, amelyet a páciens fizet, Ф lőfegyver birtoklásához és viseléséhez szükséges enge­délyhez. Az „Irányelvek“ részletesen felsorolják azokat az eseteket, amikor a kivizsgálásokat kizá­rólag személyi érdekűnek mi­nősítik és ezért nem lehet kö­zéjük sorolni a fel nem hozott eseteket. Véleményünk szerint a műtét előtti kivizsgálások nem tartoznak a kizárólag sze­mélyi érdekben végzett kivizs­gálások közé (lásd az „Irány­elvek“ 3. cikkelyét) és ezért nem helyes, ha ezért térítést kérnek. Amennyiben ezért a vizsgálatért térítést fognak kér­ni öntől, akkor figyelmeztesse őket az SZSZK Egészségügyi Minisztériumának 1971. május 25-i Közlönyére, ahol a „Hírek és közlemények“ részben a 15. oldalon utalnak az említett ténykedésért való Illeték be­szedésével kapcsolatos helyte­len gyakorlatra. Végezetül a teljesség kedvé­ért emlékeztetünk arra, hogy a nem elkerülhetetlen egészség­­ügyi szolgáltatásokért való té­rítési díjszabás mellékletét ké­pez^ az említett „Irányelvek­nek“, s ezekben sem szerepel a terhesség megszakításához való engedélyhez szükséges mű­tét előtti kivizsgálásért az Ше­­ték összege. AP^HlRPETgS • Nagyon jó állapotban levő T 603 személygépkocsit pótal­katrészekkel családi okokból eladok. Cím a Szabad Földmű­ves szerkesztőségében. ч I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents