Szabad Földműves, 1972. január-június (23. évfolyam, 1-25. szám)
1972-02-26 / 8. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 1972. február 26. A tejipar fejlődésének távlatai A leggyorsabb fejlődés előtt A tejipari termelési ágazatot a szocialista építés során lényegében alapjaitól kellett létrehozni. A felszabadulásig Szlovákiában csupán néhány kisebb tejüzem és juhsajt gyér volt. Szlovákiában még 1948-ban is csupán 42,6 millió liter tejet vásároltak fel a gomolyasajt mennyiséggel együtt. A szocialista építés esztendeiben gyors ütemben épültek a korszerű tejüzemek és 1971-ig 40 tejfeldolgozó üzem létesült, illetve épült újjá, s ezek kapacitásukat tekintve naponta 20 ezertől 250 ezer liter tej feldolgozására alkalmasak. Gyors ütemben növekedett. a tej felvásárlása is. Az elmúlt évben, 1971-ben már 964 millió liter tejet vásároltunk fel, ami azt jelenti, hogy a tej felvásárlása 1948 óta 23-szorosára emelkedett. A felvásárlással párhuzamosan rohamosan fejlődött a tejipari termékek előállítása is. A fogyasztási tej előállítása 13-szorosan, a vajtermelés több mint 30-szorosan, a sajtok gyártása pedig 12-szeresen emelkedett. A tejipari ágazat jelenleg az élelmiszeripar egyik legnagyobb termelési ágazata. Az élelmiszeripar nyerstermelésének 12,7 százalékát, a piaci árumennyiség 8,7 százalékát és a kivitel 7,8 százalékát adja. A termelés ilyen rohamos fejlődése segítette elő a lakosság tej- és tejtermék ellátásának lényeges feljavítását. Jelenleg a piacon a sajtok aránylag nagy választékát találjuk, s a választék a tej-specialitásokból és más tejtermékekből sem csekély. Az utóbbi években feljavult a csomagolástechnika színvonala is. A klasszikus üveggóngyölegeket felváltották a korszerűbbek — a műanyag csomagolóanyagok, elsősorban a polietilén, a cryovac, az alumíniumfólia és mások. Ezek a göngyölegfajták a készítmények esztétikai külalakjának feljavítása mellett jobban védik a kész termékeket a külső behatásoktól és a kereskedelemben biztosítják a legszigorúbb higiéniát. Az új tejfeldolgozó üzemeket Szlovákia területén az alapnyersanyag — a tej — termelőhelyeivel Összhangban egyenletesen létesítették. A tejfeldolgozó ipar nagyarányú fejlesztése ellenére sem elégséges a jelenlegi feldolgozó kapacitás a szocialista mezőgazdasági üzemekben kitermelt tejmennyiség maradéktalan feldolgozására és különösen a nyári hónapokban komoly aránytalanság lép fel a felkínált tejmennyiség és a feldolgozási lehetőségek között. KÜLÖNLEGES PROBLÉMÁK Szlovákia specifikus problémája az alapnyersanyag — a tej nyersanyaga tökéletes felhasználásának kérdése a végtermékek nyerésére. A tejet alaptermékekké és a felesleget vajjá dolgozzák fel, emellett csupán a tejzsírt hasznosítják és az igen értékes tejsavót f tejplazmát) nem használják ki. A fölözött tej friss állapotban nagy mennyiségekben kerül vissza a mezőgazdasági üzemekbe takarmányozási célokra. A nyári hónapokban ez jelentős mennyiségeket tesz ki, amit nem mindenütt és nem mindig használnak ki gazdaságosan, mivel ilyenkor elegendő más takarmány is akad. Emellett a friss tejnek takarmányozási célokra való felhasználása, választékát és az időszakot tekintve, korlátozott. Ezért sürgetőbben lép fel a szükséges tejszántó kapacitások létrehozásának kérdése, amit már megemlítettünk a takarmánygyártó ipar fejlesztéséről szóló egyik előző cikkünkben is. Továbbá szükséges kiépíteni a tejporból készült félkész élelmiszereket készítő üzemeket egyrészt a háztartások, másrészt a nagy fogyasztók számára. Bővíteni kell a fagyasztott tejtermékek, tejkrémek és tejspecialitások gyártását. A sajtgyártás választékát tekintve szintén nem éri el a fejlett tejtermelő országok színvonalát, sőt még a Cseh Szocialista Köztársaságban elért színvonalat sem üti meg. A legközelebbi esztendőkben meg kell oldanunk a bébi-ételek gyártási kapacitásának kérdését, mivel ezzel Szlovákia gyakorlatilag egyáltalán nem rendelkezik. A JÖVŐ TERVEI Távlatilag számolni keli azzal, hogy a mezőgazdasági üzemek tejtermelésének fokozásával összhangban továbbra is gyors ütemben fejlődik majd a tejfeldolgozó ipar. Az egyes ötéves tervek időszakaiban 1990-ig számításba vettük azt, hogy a tej felvásárlása és feldolgozása folyamatosan növekedni fog. A távlati fejlődés elméletei szerint 1990-ig feltételezhető, hogy a tej felvásárlása Szlovákiában több mint kétszeresére emelkedik. Ezzel kapcsolatban megjegyezzük, hogy 1972-ben — Szlovákia történelmében először — lépi túl a tej felvásárlásának mennyiségét az 1 milliárd litert. A tejfelvásárlás növekedésének leggyorsabb ütemét a kelet-szlovákiai és a közép-szlovákiai kerület mutatja ki, mivel ezekben a kerületekben a felvásárlás intenzitása jelenleg még nem éri el a legtermelékenyebb nyugat-szlovákiai kerület színvonalát. Mérlegelik azt, hogy a tejfeldolgozó ipari ágazat a racionális élelmezés szükségleteivel összhangban fejlődik majd, s így a tej, valamint a tejtermékek hányada élelmezési és táplálkozási mérlegünkben lényegesen emelkedik. A tej és a tejtermékek fogyasztásának növekedése a fölözött tej értékében 1990-re eléri az egy lakosra eső több mint 300 kg-os színvonalat, az 1960-as év 172 kgjával szemben. Az új kapacitásokat a tehéntej kitermelésének körzeteivel összhangban építik majd az egyes körzetekben. Az elsődleges tejkezelés kapacitásainak bővítésén kívül, amelyek a jelenlegi állapottal szemben két és félszeresen növekszenek meg, a kapacitásuk leggyorsabb növekedését a szárított tej, a tejpor, termelésének kapacitásai képezik majd, amelyek csaknem 8-szoros növekedést kell hogy kimutassanak. Gyors ütemben növekszik majd a fagyasztott tejszínes krémek, a sajtok (kemény és ömlesztett sajtok), valamint a vaj előállítása. Számolnak azzal is, hogy megjavul e termékek fogyasztói csomagolása, bővül választékuk, különösen a kisebb mennyiségeket tartalmazó fogyasztói csomagolásban. A fogyasztási tej esetében feltételezhető, hogy lényegesen megnövekszik e cikk termelése térítésmentes göngyölegben, és kisebb adagokba csomagolva, jelentősen megnövekszik a cryovac tasakokba csomagolt és adagolt kemény sajtok termelése, éspedig 12- szeresen. A sajtok fogyasztói csomalásban piacra kerülő mennyisége a legközelebbi négy ötéves terv időszaka alatt több mint ötszörösére fokozódik. 0f KAPACITÁSOK Az 1990-es esztendőig több mint 40 üzem újjáépítését, illetve új üzem építését kell megvalósítani. A legnagyobb építkezések az ötödik ötéves terv időszakában, 1971—1975-ben valósulnak meg, amikoris 19 üzemet építünk, illetve rekonstruálunk, és az e termelési ágazatba fektetett beru-Egy konzervgyár újabb sikerekre törekszik A haladás útja adva van — Eddig ma már két újságíró kereste fel az igazgató elvtársat — közölte velem a titkárnő, amikor röviden elmondtam, miért keresem a Nyugat-szlovákiai Baromfiüzem Dunajská Streda-i konzervgyárának igazgatóját. — Megkérdezem, lesz-e még ideje magával is beszélgetni — s ezzel eltűnt az igazgatói szoba párnázott ajtaja mögött. Rövid várakozás után, amint az előző látogatójától elbúcsúzott, szívélyes szavakkal invitált beljebb Sipos Mihály elvtárs, a konzervgyár igazgatója. Hogy ne sokat raboljak értékes Idejéből, azonnal feltettem az első kérdést, mivel foglalkozik az üzem, mi a termelésének, munkájának alapja. — Üzemünk a baromfihús feldolgozásával, továbbá a tojás felvásárlásával és értékesítésével, valamint a baromfi- és a vadhús konzervek készítésével foglalkozik. Termelésünk mennyisége az utóbbi két év alatt jelentősen emelkedett. Ezt a következő adatok bizonyítják. Míg 1969-ben a felvásárolt mennyiség 3600 tonnát, vágósúlyban 2480 tonnát tett ki, a múlt évben élősúlyban 4370 tonnát, azaz vágósúlyban 3150 tonnát értünk el. A tojásfeívásárlás az 1969-es év 55 millió 500 ezer darabjáról a múlt évben 66 millió 800 ezer darabra emelkedett. A legyártott konzervek mennyisége 1969-ben 643 tonna, míg 1971-ben már 1050 tonna volt — mondta bevezetőben Sipos Mihály igazgató. Még számos adatot sorolt fel, amelyek mind a fejlődés emelkedő irányzatát mutatták. Ez késztetett arra, hogy megkérdezzem, minek köszönhető ez a jelentős fejlődés. Talán az új gépek és berendezések, vagy a dolgozók szamának emelése segítette ezt elő. Közbevetett kérdésemre az igazgató elvtárs mosolyogva jegyezte meg, hogy a dolgozók számának növekedése nem volt olyan, amivel a termelés növekedését indokolni lehetne. — Hogy ismét számokkal bizonyítsak, — mondotta — dolgozóink átlag létszáma 1969-ben 377, és 1971- ben 421 volt, tehát a két év előttihez viszonyítva nem sokkal emelkedett. Az eredményekben döntő szerep jutott a termelési intenzitás fokozásának, a gépi berendezés kisebb korszerűsítésének, és a munkafolyamatok jobb, ésszerűbb megszervezésének. Itt mindjárt meg kell jegyeznem, hogy a minőségi mutatok terén is csupán emelkedést, javulást tudunk felmutatni. Az üzem export-feladatokat is teljesít, s ezért további kérdésemmel eddigi kivitelük alakulása felöl érdeklődtem. — A külföldre irányuló exportban ugyancsak komoly lépést tettünk, hiszen a konyhakész baromfi-kivitelünk 254 tonnáról (1969-ben) a múlt évre kerek 500 tonnára növekedett, tehát csaknem megkétszereződött. Ez a növekedés pénzben kifejezve annyit jelent, hogy míg 1969-ben 8 millió 26 ezer koronát, a múlt évben 23 millió 842 ezer korona volt az exportból eredő bevételünk. S tegyük hozzá azt is, hogy múlt évi tervünk csupán 20 millió 543 ezer koronás exportbevételt irányzott elő. Az elmondottak alapján sejthető, hogy nyereséggel zárták az évet. Ez biznyára megmutatkozott a dolgozók keresetében is. — Az egy dolgozóra merített átlagbér 1969-ben 1650 korona volt, ez a múlt évben már 1777 koronára emelkedett, ami szintén eredménynek számít, mivel egy régi, a mai követelményeknek már nem megfelelő üzemben sikerült ezt a munka jobb megszervezése és a dolgozók öntudatos, áldozatkész munkája révén elérni. Azonban épül már az új konzervgyár, amelyben korszerű adottságok mellett fejleszthetik tovább munkájukat, Milyen tervekkel készülnek a jövőre, milyen újdonságokat akarnak bevezetni? — tettem fel a további kérdést. — Igen, épül az új üzem, és előreláthatólag 1974 őszén megkezdhetjük próbaüzemeltetését. Teljes kapacitással 1975-tül dolgozik majd az űj gyár. Az előttünk álló időszakra, a jelenlegi ötéves tervre kidolgoztuk a racionalizálás programját. Termelésünket mennyiségileg nem kívánjuk tovább növelni, célunk inkább a minőség javítása és a választék bővítése. Növelni szeretnénk továbbá a félkész áruk gyártását, hogy ez össztermelésünk 25—30 százalékát tegye ki. Racionalizálási terveinkben a tartalékok jobb kihasználására törekszünk. Tartalékaink azonban csupán az energiagazdálkodás, a szállítás, és a raktározás terén mutatkoznak. Ez úgy értendő, hogy raktáraink .szétszórtan, az ország majd minden részében, Prešovban, Cíferben, Zilinában találhatók. így igen sok munkaerőnket éppen e raktárak kezelése, őrzése köti le. Természetesen a készárukat ezekbe a távollevő raktárakba kell elszállítanunk, ami jelentősen növeli az üzem szállításra fordítót kiadásait. Az új üzem felépítése után reméljük megoldódik ez a probléma is, lecsökken az áru raktárba házás hozzávetőlegesen 800 millió koronát tesz majd ki. A legnagyobb üzemeket Bratislavában, Levicén (Léva), Nové Zámkyban (Érsekújvár), Luöeneceu (Loson), Liptovský Mikuláson, Michalovcen, Sabinovban, Rožňaván (Rozsnyó), Bardejovban és más járásokban építik. Az építkezéssel párhuzamosan és gyors ütemben halad majd a már meglevő üzemek korszerűsítése és a progresszív technológiai folyamatok bevezetése. Az új technika leglényegesebb fejlődését abban kereshetjük, hogy a termelést az üzembehelyezett és komplex módon gépesített termelési vonalakon végzik majd, s így állítják elő a konzumtej, a vaj, a sajtok, a tejpor és a tejkülönlegességek, specialitások döntő többségét. A gépesítés, az automatizálás és az igényesebb technológia alkalmazása a villamosenergia fogyasztásának gyorsabb növekedését követeli, s ugyanakkor a munkatermelékenység növekedésében mutatkozik majd meg előnye, amely csaknem 60 százalékkal növekszik 1990-ig, az 1970-es év színvonalával összehasonlítva. Az elektromos energia fogyasztása 3,5- szeresen emelkedik. A termelésbe bevezetik a műanyagok alkalmazását az egyes termékek csomagolására, és kibővítik az eddig már meglevő progressszív göngyölegek alkalmazását, ami kedvezően befolyásolja majd a tejipari termékek külalakját, s ugyanakkor nagymértékben kihat e termékek minőségére, s meghosszabbítja eltartási időtartamukat. Megoldásra szorul még a hosszabb ideig tárolható tej gyártásának kérdése, tetrapack csomagolásban. Ezt a turistaforgalom várható növekedése és a munkaszünetek meghosszabbítása következtében az üdülésre fordított idő lényeges megnövekedése követeli meg. Az előbbiekben elmondottakból arra a következtetésre juthatunk, hogy Szlovákia tejfeldolgozó ipara a közel jövőben az élelmiszeriparnak azon termelési ágazatai közé sorolható, amelyek a leggyorsabb fejlődést, előrehaladást mutatják. A tejfeldolgozó ipar az eddiginél még jelentősebb feladatot kap a lakosság racionális élelmezésének biztosítása kérdésében, amint ez a CSKP XIV. kongresszusának határozatai alapján elvárható. Jelenleg tejfeldolgozó iparunk jelentős mértékben járul hozzá a szocialista mezőgazdaságunk állattenyésztése számára szükséges ipari takarmánytápok gyártásának gyors fejlesztéséhez is. LADISLAV ŠPAČINSKÝ, mérnök, CSc. szállításának a költsége és sok munkaerő szabadul fel, amely munkaerőt közvetlenül a termelésben hasznosíthatunk. Megfelelő és korszerű gépesítéssel az élő munkát is csökkentjük, ami jelenleg szintén jelentős költségeket emészt fel. Az új gyárban, amely 72.5 millió korona beruházással épül, így egy óra alatt nem 1500, hanem 3600 csirkét, 2000 kacsát, illetve 1200 pulykát tudunk majd feldolgozni. Számításaink szerint elérhetjük, hogy az egy dolgozóra jutó átlagkeresetet legalább 2000 koronára emelhessük. Nagyon szeretnénk elérni azt is, hogy exportüzemmé válhassunk. Ezért termelésünket olyan irányba kívánjuk fejleszteni, hogy gyártmányaink 60—79 százalékát kivitelre adhassuk. Az eredmények alapján arra lehetne következtetni, hogy egyes kisebb nehézségektől eltekintve, komolyabb problémáik talán nincsenek is. Ezirányú kérdésemet az igazgató elvtárs szintén nem hagyta válasz nélkül. — Az előbbiekben csak futólag érintett hiányosságokon kívül bizony komolyabb nehézségekkel is meg kell küzdenünk. Sok kívánnivalót hagy maga után a csomagolástechnika. E téren el kell érnünk, hogy korszerű göngyölegek és ízlésesebb csomagolás által készítményeink önmagukat reklámozzák, árusítsák. Sok nehézséget okoz, hogy nyersanyagszükségletünket, értve itt a feldolgozásra kerülő baromfi- és vadmennyiséget, csak a felvásárló üzem útján tudjuk biztosítani, s a termelőkkel nincs közvetlen kapcsolatunk. Problémáinkat azonban igyekszünk az érdekelt szervek közreműködésével úgy megoldani, hogy termelésünk felfelé Ívelő irányzata meg ne törjön. A haladás útja tehát adva van. Ezt az utat a CSKP XIV. kongresszusa tűzte ki, s mindannyiunk érdeke, hogy az adott úton sikeresen célbaérjünk. OBENAU KÁROLY sJj-ÜLM UN. ! 1LLÍ1I ÜSI FIGURÁK NYÍRFAKÉREGBOL Szovjet régészek régi mesterek kőbe, fába, bronzba és csontba vésett munkáit találták meg Tuvában (Tuvai ASZSZK), egy kétezerötszáz éves temetkezöhelyen. A napvilágra került agyag- és' bronzedényeken, arany- és ezüstlemezeken, nefriten és elefántcsonton állatábrázolások vannak, de akad a leletek között nyirfakéregből készült emberi figura is. Ilyen műveket a régészek első ízben most fedeztek fel. FÖLDALATTI KOERÜÖ A szovjetunióbeli Komi ASZSZK területén, az egyik szénbányában megkövesedett föld alatti erdőségre bukkantak a bányászok. A kutatók vizsgálatai szerint a mintegy 400 m mélyen fekvő lelet 270 millió éves. Akkoriban ott hatalmas zsurlók és páfrányok alkotta erdőség húzódott. Az erdőség iszap és víz alá került, a víz felett levő részek elrohadtak, a betemetett részeket pedig az ásványt sók átjárták és konzerválták. így keletkezett a föld alatti kőerdö. HALFOGÁS EZER MÉTER MÉLYSÉGBEN A Szovjetunióban nemrég próbaképpen 900—1000 m mélységben végeztek vontatóhálókkal halíogási kísérleteket (eddig csak 400—600 méteres mélységig halásztak). A kísérletek azt mutatták, hogy még ezekben a nagy mélységekben is találhatók jelentős mennyiségben sügérek és lepényhalak. a jégmozgas mérésé LÉZERREL A gleccserek mozgási jelenségeinek lézersugarakkal való vizsgálatát 1968-ban indítványozták szovjet szakemberek. A következő évben I. M. Belouszova kandidátus vezetése alatt hozzáláttak e célra egy lézerdoppler rendszer kifejlesztéséhez. Azóta már számos helyen végeztek méréseket e műszerrel, amely egy mozdulatlan ponton rögzített lézerből és optikai jelfogóból, továbbá a gleccserre állított irányjelzö oszlop tükréből áll. A lézer szakadatlanul sugárnyalábot lövell a tükörre, az visszaveri a jelfogóra. A gleccser elmozdulása állandóan változtatja a visszavert sugár fázisát. A műszer egészen kicsi, és évi néhány centiméteres sebességet is gyorsan meg tud határozni. Kipróbálták az 1970. évi észak-sarki expedícióban, majd a Déli-sarkon, az Ürhajósoktengere közelében felállított Mologyozsnája állomás közelében egy gleccserrel. Ott állapították meg, hogy a jégtömegek időnként vibrálnak: az alatt az idő alatt, amíg a kinetikus energia fölhalmozódik bennük. Amikor ez az energia elér egy bizonyos értéket, a gleccser legyőzi ágyazatának ellenállását, és bonyolult mozgásba kezd, amely fokozatosan lelassul a teljes nyugalom állapotáig. Az ilyen ciklusok szabálytalanul ismétlődnek, olykor néhány perces mozgást néhány órás nyugalom követ, máskor több órás mozgás ugyanolyan hosszú nyugalommal váltakozik. A megfigyelések során a maximális sebesség a mozgások idején másodpercenként 50—60 mikron volt, az átlagos azonban csak 0,1—3 mikron. Ez látszólag roppant kicsi, ám ha a gleccser megszakítás nélkül ígv mozognáj akkor a maximális sebességgel 2000, az átlagos sebességgel 3 és 100 m közti távolságot tenne meg egy év alatt.
