Szabad Földműves, 1972. január-június (23. évfolyam, 1-25. szám)

1972-02-19 / 7. szám

У Lehel, hogy az alcím furcsán hangzik, de gondoljunk arra, mi a legjellemzőbb az orvo­sokra. Természetesen a fegye­lem, a pontosság. A legcseké­lyebb pontatlanság is végzetes következményekkel járhat. A borászoknál ugyanez szüksé­ges. Ennek alapján Gállfy Lász­lót, a Borászati Üzemek duna- Szerdahelyi részlegének veze­tőjét nyugodtan nevezhetjük a borok orvosának. Idén huszonnégy éve, hogy Gállfy elvtárs hivatásszerűen foglalkozik a borászattal. AZ IDÖJÄRÄS KÖZBESZÓL Igen, a természet szeszélyei­vel mindig számolni kell egy szőlőtermesztőnek. így történt az is, hogy a dunaszerdahelyi borászati üzem 1970-ben 108 hektár termőterületről 130 va­gon szőlőt vásárolt fel, míg 1971-ben 180 hektárnyi terület­ről csupán 28 vagonnal. A szólás-mondás szerint ak­kor jő a bor, ha a szőlő gyö­kere is érezhető benne. Tavaly ugyanis a szőlő legmagasabb cukortartalma huszonhét ”!— fok volt, átlagosan pedig hu­szonegy. A LEGNAGYOBB HORDÓ A borászati üzemnek jelen­leg két fajta bora van: Rizling és Leányka. Tavaly a legjobb szőlőtermést a somorjai efsz szőlészetében érték el. A borá­szati üzem összesen tizenöt hordóval rendelkezik. Ezek kö­zül legnagyobb a 206 hekto­literes vasbetonhordó, s a fa­hordók közül a legnagyobb hordóban 112 hektoliter bort tárolnak . ÜJ BORÁSZATI ÜZEM SOMORJÄN A tervek szerint a dunaszer­dahelyi járásban 1980-ig hét­száz hektárra növelik a szőlő­­területet, de már 1975-ig mint­egy 497 hektárnyi termő szőlő­vel rendelkezik majd a járás. A dunaszerdahelyi borászati üzem pedig pillanatnyilag csu­pán tizenhárom vagon szőlő befogadására képes. A szőlő­­területek növekedése tehát Ter­mészetszerűleg megköveteli egy nagyobb kapacitású borpince építését, amit 1973 tavaszán kezdenek majd meg Somorján. Az új borászati üzemnek 55 ezer mázsa préskapacitása és 45 ezer mázsa raktározási ké­pessége lesz. EGY TANÄCS A KISTERMELŐKNEK Miből készül a jó bor? — Természetesen szőlőből — mondhatná valaki. A felelet persze tréfásan így is szólhat­na: „szőlőből is készülhet“. De ahogyan a borok orvosa Gállfy László mondja, a dolog nem ilyen egyszerű; bizony a jó szőlő leve is elrontható. A kis­termelők esetében megtörténik, hogy egyesek nem értenek a must cukrozásához. A fehér borok mustjának ideális cukor­­tartajma 22 fok (csehszlovák gyártmányú mérővel). Ha ke­vesebb a must cukorfoka, ak­kor fokonként 1,06 kg répa­cukorral huszonkét fokig ki­egészítjük. Más a helyzet a vö­rös borok készítésével, ahol húsz fokos cukortartalom is elegendő. Viszont ha ennél kevesebb a must cukra, a fris sen préselt szőlő levéhez fo­konként 0,76 kg répacukrot adunk. Tóth László, Dun. Streda Munka közben a „bororvos', Gállfy László Növényvédelmi lexikon II. FOLYTATÁS BÁLÁN A saláta és uborka földjét az egyéves, fűszerű, két­szikű gyomnövényektől mentesíti ez a permetanyag. Hatóanyaga: 20,38 % bethrodine. A közönséges kakaslábfű, konkolyperje (szédítő va­­dóc], libatopfélék, baracklevelű keserűfű és más gyo­­mos csírzó magjaira van hatással. Hosszú idejű a készítmény hatása, szinte a termés­betakarításig tart. Az uborka vetése előtt alkalmazzuk a Balant. Szükséges a vegyszer talajba juttatása 6—10 cm mélységig. Hektáronként az uborka földjébe 400— 600 liter vízben oldott 5—7 liternyi permetanyagot jut­tatunk, saláta esetében ezt a töménységet 6—8 literre növeljük. Ara mezőgazdasági üzemeknek: 43,30 Kés. Bolti ára: 45,— Kčs. Gyártja: ELANCO, USA BIRLANE 24 ЕС A haszonnövények kártevői pusztítására szolgáló emulziós permetanyag. Hatóanyaga: 24 °/o klórfenvinphosu. A rovarokra kontakt és maró hatású. A kolorádó­­bogár kártétele ellen 300—600 liter vízben vegyítve 1 kg permetanyagot használunk. Káposztafélék védelménél a káposztalégy pusztítására 0,2 %-os koncentrációban 80—100 ccm mennyiséget jut­tatunk egy-egy növény tövéhez. A fokhagymalégy ellen szintén 0,2 % hígításban alkalmazható úgy, hogy a so­rokat megöntözzük vele fél literes mennyiségben folyó­méterenként. Mérgező hatású készítmény, azért a védelmi idő 30 nap. Ara mezőgazdasági üzemeknek: 63,40 Kčs. Bolti ára: 86,—r Kčs. Gyártja: SHELL — Anglia BRASSICOL A talaj dezinfikálására szolgál a palánták megdőlése ellen. Hatóanyaga: 20 % pentaklórnitrobenzén. A talaj mikroorganizmusai ellen hatásos vegyi anyag, főleg a csírázó palánták megdőlését előidéző kórokozók ellen (Phoma, Phythium, Olpidium stb.). A talaj fertőtlenítése úgy történik, hogy 30—40 gramm Brassicolt összekeverünk egy mázsa földdel vagy 3—7 nappal a magok ültetése előtt a talaj köbméteréhez (m3) 300—400 g-ot juttatunk. Közvetlenül előkészített talajba 30—40 g m2 10 cm mélyen bedolgozunk a magok ültetése előtt 3—7 nappal. A talaj fertőtlenítését a megfelelő mennyiségű vegy­szer 4—5 mennyiségnyi homokkal vagy finom száraz földdel elkeverjük, majd az egészet gondosan össze­vegyítjük a földmennyiséggel. Hasonlóan dolgozzuk be 10 cm mélyen az előkészített talajba. Szükséges, hogy használatkor a talaj megfelelő mennyiségű nedvességet tartalmazzon. Brassicollal nem kezelhető az uborka, dinnye és a tök talaja. Ára mezőgazdasági üzemeknek: 11,20 Kčs. Bolti ára: 11,50 Kčs. Gyártja: HOECHST — Német Szövetségi Köztársaság. BRESTAN A zeller szeptóriás megbetegedése elleni permetanyag. Hatóanyaga: 20 % trifenylcínacetát. A betegség első tüneteinél hektáronként a zellert 1,6 kg Brestan 600 liter vízben feloldott anyagával per­metezzük. Szükség szerint 14 napos időközben megismé­teljük a védekezési eljárást. A zellerlevél nem haszno­sítható, nem konzumálható. Ara mezőgazdasági üzemeknek: 30,80 Kčs. Bolti ára: 32,— Kčs. Gyártja: HOECHST — Német Szövetségi Köztársaság. Olvasgassuk a méhcsalád jegyzetfüzetét Azt állítjuk, hogy a kor­szerűen dolgozó méhész számára a kijárónyílás és a röpdeszka, a méhcsalád na­ponta elénk tárt jegyzet­füzete, s abból a kaptárban lezajló eseményeket, kap­tárbontás nélkül is le tud­juk olvasni és meg tudjuk állapítani. Télen a kijárónyílás és a röpdeszka figyelésével ke­vesebb gondunk van. Ilyen­kor a röpdeszka fel van zárva. A kaptárból vízpárás, felhasznált levegő szivárog ki. Erősebb és huzamosabb fagyok idején a röpdeszka nyílása eljegesedhet. Ügyel­jünk, hogy ez ne forduljon elő, mert a teljes eljegese­dés a levegőcserét gátolná, s ez nagyon megzavarná a pihenő télifürt szabálysze­rűségét és kiegyensúlyozott ságát. A családokat időnként le­hallgatjuk. A csendes egyen­letes zsongás biztosít arról, hogy minden rendben van. Ha a zsongás nagyobb, néz­zük meg nincs-e gátolva a levegő kicserélődése, rende­sen ül-e a kaptár, a tető, nincs-e széltől lengő játé­ka, nem csapdos-e a szél valamit a kaptárhoz? Még az .is zavarólag hat, ha ilyesmi a szomszéd ^kaptár­nál fordul elő. A szakiroda­­lom azt állítja, hogy az erő­sebb zsongás néha szomjú­ság jele lehet. Mi azonban azt hangoztatjuk, korszerűen dolgozó méhésznél a téli szomjúság nem fordulhat elő, mert családjainkat víz beadásával teleljük be. Az erősebb zsongás csak akkor int éberségre, ha de­cemberben, januárban vagy­is addig észleljük, amíg nem indult meg a fiasitás a téli fürtben. Erre a mérle­gen álló kaptár, a készletek nagyobb fogyásával, kétség­telenül figyelmeztet. A ha­sítás már erősebb fűtést és mozgást jelent, ami a zson­gás erősödésével jár. Ilyen­kor tehát nem csak a zson­gásra, hanem a zsongás egyenletességére is figyelni kell. Ha a zsongás erős, szinte panaszosan síró, bizonyosak lehetünk, hogy a család anyátlan. Legjobb, ha ki­húzzuk a kaptárszőnyeget, melyen az anya hulláját meg szoktuk találni. Ennek a családnak különleges fi­gyelmet szentelünk. Ha ter­melőcsalád, a legelső jobb időjárás idején, akár a méz­kamrán keresztül, tartalék­családdal erősítjük fel. Ha csak anyával szeretnénk se gíteni, csakis kirágós ka­litkában adható be, mert huzamosabb anyátlanság után, álanyák lesznek a csa­ládban. A kijárónyílásban és a röpdeszkán pompás, kicsa­pongó játékokból olvassuk le a méhcsalád állapotát a tisztuló kirepüléskor. Meg­figyeléseink ilyenkor kivá­lóan kiegészítik a kaptár­­szőnyeg adatait, melyet már a tisztulás előtt kivettünk. Ezért kell jelen lennie a méhésznek. Mikor már langyosabb szellők fújdogálnak, a fürt­be tömörült méhek hőmér­séklete egyre nagyobb lesz. Szinte magunk előtt látjuk a közöttük lejátszódó fész­­kelődést. Megérzik, szük­ségtelen már a szoros tö­mörülés. A fürt naponta lazul, s egy napon néhány dolgozó jelenik meg a kijá­rónyílásban. Ez az első jele a tisztuló kirepülés közele­désének. A következő né­hány óra után, ha az időjá­rás langyos marad, biztosan bekövetkezik. A méhcsalád így figyelmeztet, már kive­­hetjük a kaptárszőnyeget, melynek rajzai tisztuló ki­repüléskor elmosódhatnak. Amint megindul a kirepü­lés, feltűnik az a féktelen öröm, amellyel hosszú fog­sága után, a rendben lévő család gyönyörködtet. A méhek egymásután tódulnak kifelé és felszabadultan kö­röznek a légben, miközben a felgyülemlett, emészthe­tetlen anyagokat elpotyog­­tatják. Majdnem mindig előadó­dik, hogy néhány méhecske csak kimászik a röpdeszká­­ra, kaptár falára és ott ürít­­kezik. Ez csak néhány ki­­merültebb dolgozó kivételes állapota. Semmi okunk az aggodalomra, ha a zöm für­gén, szaporán röppen fel. A bajt az jelenti, ha a dolgozó zöme fáradtan, ki­merültén mászkál. Próbál­nak felrepülni, de csak szárnyukat rebesgetik. Tel­jesen fölösleges lenne a kaptárbontás. Megnézzük a kaptárszőnyeget, s az ösz­­szevetett adatok egyönte­tűen igazolják, hogy ez a család éhezik. Azonnal mé­zeslepényt teszünk a kere­tekre és frissítjük a benti itatőt. Az erős siránkozás és a kaptárszőnyeg figyelmeztet már az anyátlanságra. Ilyen családnál a méhek ide-oda futkosnak, mintha csak ke­resnének valamit. Ez az anyátlanság további biztos jele. Az említett egyesítést vagy anyásítást most feltét­lenül el kell végezni. Ha látják, hogy a méhek tisztogatnak, elhullott tár­saikat hurcolják kifelé, biz­tosak lehetünk abban, hogy minden belső tevékenység szabályszerűen megindult. Az elpusztult fiasitás ki­­hurcolása már nagyobb bajt is jelenthet. Lehet, hogy né­ha csupán tisztogatási mű­velet. Ilyenkor kevés az el­pusztult fiasitás és rövide­sen meg is szűnik. Ám ha azt látjuk, hogy az elpusz­tult fiasítással gyakrabban foglalatoskodnak, meg kell a családot vizsgálni. Az ok vagy éhség vagy virágpor hiánya, de lehet meghűlés is, mert a család a tél fo­lyamán nagyon legyengült. Az ilyen családot mindvé­gig nagyobb figyelemmel kísérjük. Tavasztól késő őszig a ki­repülő és hazatérő méhek viselkedése lesz a szabály szerűség és kiegyensúlyo­zottság legbiztosabb bizo­nyítéka. Mindaddig, amíg a méhek puskagolyó gyorsa­ságával röppennek fel, vi­rágporos kosarakkal, nehéz­kesen huppannak a röpdesz­­kára, majd gyorsan futva térnek a kaptárba, nincs hi­ba semmiben. Ez az egész évi időszakra érvényes. Mi­helyt meglassul a kirepülés vagy nehézkesen, immel­­ámmal történik, azonnal nézzük meg mi az oka. Le­het mérgezés vagy más faj­ta veszedelem is. Ilyenkor cpak a tüzetes vizsgálat se­gít. A család mindenkori nagy­ságáról, erősségéről is a kirepülő méhek mennyisége tanúskodik. Néha szinte méhfolyamot látunk özön­­leni ki- és befelé. Ilyenkor igazán nyugodtak lehetünk. A porzó méhek is a csa­lád erősségéről tanúskod nak. Ha látjuk, hogy játé­kukban sok fiatal méh rep­­des á kaptár előtt, elége­dettek lehetünk. Ezek meny­­nyiségéből ugyanis követ­keztetni tudunk a kikelő méhek számára vonatko­zóan. Persze tudjuk, hogy ez csak hozzávetőleges becs­lés lehet és ilyenkor már biztosabb mennyiségi ada­taink vannak a vizsgálatok­ból, de ellenőrzésként ez az adat sem megvetendő. Nagyon érdekes olvas mány, amit az őrzőméhek­­ről tudunk leolvasni. Mind­addig, amíg a napi hordás érdemlegesebb, az őrzés mindig enyhébb. Este vagy bármikor, amikor a hordás megcsappan, egyszerre erő­sebb, éberebb. Az őrzők szá­ma megsokszorosodik, és az ellenőrzés olyan alapos, hogy még a saját dolgozói­kat is szorgos vizsgálat alá veszik. Nagyon szmorú lát­vány, amikor mérgezéstől fertőzött hozzátartozóikat öldösik, hogy hazatérésüket meggátolják. Az őrzők fontos feladata a rablás meggátlása. Erről is a kijárónyílásban és a röpdeszkán lejátszódó élet­halálra menő harcok tanús­kodnak. Legveszedelmesebb az az időszak, amikor a hor­dás időnként vagy teljesen megcsappan. Kezdődik a leg­kíméletlenebb kutatás, a gyengébb családok nyugta­­lanítása. Ez a jelenség, ami kor méheink maguk figyel­meztetnek a méhész legfon­tosabb kötelességére, a ki­esett méhlegelő utánpőtlá sára. Ilyenkor ne sajnáljunk néhány kg mézeslepényt. Ha a szellőztetés és tő gyelés nagyon korán meg­kezdődik, mindenkor arra mutat, hogy bővíteni kell a fészket, esetleg a mézkam­rát is, ha erre még lehető­ség van Olykor bizony a rajzás megindulásáról is olvasha­tunk. Korszerűen dolgozó méhésznek ezt irányítani kellene, de azért senkit el­ítélni nem lehet, mert a rajzás olyan különleges ese­mény, amely még a leggon­dosabb irányítás mellett is, bizony előfordulhat. Néha szárnyrebesgető mé­­heket látunk, de potrohúkat fölfelé megnyújtják és an nak utolsó gyűrűje után bar­nás illatmirigyét látjuk. Ezek nem a levegőcserét gyorsítják, hanem örömük­ben illatot terjesztenek. Ez a jelenség is mindenkor a szabályszerűség és kiegyen sűlyozottság bizonyítéka. Meg kell még emlékez nünk egy ritkábban látót! jelenségről, az ún. gyalu­­lásról. Időnként ez is elő adódik a kijárőnyílásban. Ez a jelenség bajt nem okoz, talán éppen ezért máig sem ismerjük jelentő­ségét. Fejét lehajtva, potro hukat felfelé merítve, előre­­hátra lengedeznek többen, mintha gyalulnának. Mi ezt a jelenséget is a szabálysze­rűség és kiegyensúlyozottság bizonyítékának tartjuk. Idősebb méhésztársaink e jelenségeket mindannyian ismerik. Az ismétlés azon ban mindig hasznunkra vá­lik. Kezdő méhésztársaink­nak pedig bizonyosan segít séglikre leszünk. Orv vél­jük, ez elsődleges küldeté­sünk. SZIRMAI ISTVÁN Miből készül a jó bor? A BORORVOS

Next

/
Thumbnails
Contents