Szabad Földműves, 1972. január-június (23. évfolyam, 1-25. szám)
1972-02-19 / 7. szám
У Lehel, hogy az alcím furcsán hangzik, de gondoljunk arra, mi a legjellemzőbb az orvosokra. Természetesen a fegyelem, a pontosság. A legcsekélyebb pontatlanság is végzetes következményekkel járhat. A borászoknál ugyanez szükséges. Ennek alapján Gállfy Lászlót, a Borászati Üzemek duna- Szerdahelyi részlegének vezetőjét nyugodtan nevezhetjük a borok orvosának. Idén huszonnégy éve, hogy Gállfy elvtárs hivatásszerűen foglalkozik a borászattal. AZ IDÖJÄRÄS KÖZBESZÓL Igen, a természet szeszélyeivel mindig számolni kell egy szőlőtermesztőnek. így történt az is, hogy a dunaszerdahelyi borászati üzem 1970-ben 108 hektár termőterületről 130 vagon szőlőt vásárolt fel, míg 1971-ben 180 hektárnyi területről csupán 28 vagonnal. A szólás-mondás szerint akkor jő a bor, ha a szőlő gyökere is érezhető benne. Tavaly ugyanis a szőlő legmagasabb cukortartalma huszonhét ”!— fok volt, átlagosan pedig huszonegy. A LEGNAGYOBB HORDÓ A borászati üzemnek jelenleg két fajta bora van: Rizling és Leányka. Tavaly a legjobb szőlőtermést a somorjai efsz szőlészetében érték el. A borászati üzem összesen tizenöt hordóval rendelkezik. Ezek közül legnagyobb a 206 hektoliteres vasbetonhordó, s a fahordók közül a legnagyobb hordóban 112 hektoliter bort tárolnak . ÜJ BORÁSZATI ÜZEM SOMORJÄN A tervek szerint a dunaszerdahelyi járásban 1980-ig hétszáz hektárra növelik a szőlőterületet, de már 1975-ig mintegy 497 hektárnyi termő szőlővel rendelkezik majd a járás. A dunaszerdahelyi borászati üzem pedig pillanatnyilag csupán tizenhárom vagon szőlő befogadására képes. A szőlőterületek növekedése tehát Természetszerűleg megköveteli egy nagyobb kapacitású borpince építését, amit 1973 tavaszán kezdenek majd meg Somorján. Az új borászati üzemnek 55 ezer mázsa préskapacitása és 45 ezer mázsa raktározási képessége lesz. EGY TANÄCS A KISTERMELŐKNEK Miből készül a jó bor? — Természetesen szőlőből — mondhatná valaki. A felelet persze tréfásan így is szólhatna: „szőlőből is készülhet“. De ahogyan a borok orvosa Gállfy László mondja, a dolog nem ilyen egyszerű; bizony a jó szőlő leve is elrontható. A kistermelők esetében megtörténik, hogy egyesek nem értenek a must cukrozásához. A fehér borok mustjának ideális cukortartajma 22 fok (csehszlovák gyártmányú mérővel). Ha kevesebb a must cukorfoka, akkor fokonként 1,06 kg répacukorral huszonkét fokig kiegészítjük. Más a helyzet a vörös borok készítésével, ahol húsz fokos cukortartalom is elegendő. Viszont ha ennél kevesebb a must cukra, a fris sen préselt szőlő levéhez fokonként 0,76 kg répacukrot adunk. Tóth László, Dun. Streda Munka közben a „bororvos', Gállfy László Növényvédelmi lexikon II. FOLYTATÁS BÁLÁN A saláta és uborka földjét az egyéves, fűszerű, kétszikű gyomnövényektől mentesíti ez a permetanyag. Hatóanyaga: 20,38 % bethrodine. A közönséges kakaslábfű, konkolyperje (szédítő vadóc], libatopfélék, baracklevelű keserűfű és más gyomos csírzó magjaira van hatással. Hosszú idejű a készítmény hatása, szinte a termésbetakarításig tart. Az uborka vetése előtt alkalmazzuk a Balant. Szükséges a vegyszer talajba juttatása 6—10 cm mélységig. Hektáronként az uborka földjébe 400— 600 liter vízben oldott 5—7 liternyi permetanyagot juttatunk, saláta esetében ezt a töménységet 6—8 literre növeljük. Ara mezőgazdasági üzemeknek: 43,30 Kés. Bolti ára: 45,— Kčs. Gyártja: ELANCO, USA BIRLANE 24 ЕС A haszonnövények kártevői pusztítására szolgáló emulziós permetanyag. Hatóanyaga: 24 °/o klórfenvinphosu. A rovarokra kontakt és maró hatású. A kolorádóbogár kártétele ellen 300—600 liter vízben vegyítve 1 kg permetanyagot használunk. Káposztafélék védelménél a káposztalégy pusztítására 0,2 %-os koncentrációban 80—100 ccm mennyiséget juttatunk egy-egy növény tövéhez. A fokhagymalégy ellen szintén 0,2 % hígításban alkalmazható úgy, hogy a sorokat megöntözzük vele fél literes mennyiségben folyóméterenként. Mérgező hatású készítmény, azért a védelmi idő 30 nap. Ara mezőgazdasági üzemeknek: 63,40 Kčs. Bolti ára: 86,—r Kčs. Gyártja: SHELL — Anglia BRASSICOL A talaj dezinfikálására szolgál a palánták megdőlése ellen. Hatóanyaga: 20 % pentaklórnitrobenzén. A talaj mikroorganizmusai ellen hatásos vegyi anyag, főleg a csírázó palánták megdőlését előidéző kórokozók ellen (Phoma, Phythium, Olpidium stb.). A talaj fertőtlenítése úgy történik, hogy 30—40 gramm Brassicolt összekeverünk egy mázsa földdel vagy 3—7 nappal a magok ültetése előtt a talaj köbméteréhez (m3) 300—400 g-ot juttatunk. Közvetlenül előkészített talajba 30—40 g m2 10 cm mélyen bedolgozunk a magok ültetése előtt 3—7 nappal. A talaj fertőtlenítését a megfelelő mennyiségű vegyszer 4—5 mennyiségnyi homokkal vagy finom száraz földdel elkeverjük, majd az egészet gondosan összevegyítjük a földmennyiséggel. Hasonlóan dolgozzuk be 10 cm mélyen az előkészített talajba. Szükséges, hogy használatkor a talaj megfelelő mennyiségű nedvességet tartalmazzon. Brassicollal nem kezelhető az uborka, dinnye és a tök talaja. Ára mezőgazdasági üzemeknek: 11,20 Kčs. Bolti ára: 11,50 Kčs. Gyártja: HOECHST — Német Szövetségi Köztársaság. BRESTAN A zeller szeptóriás megbetegedése elleni permetanyag. Hatóanyaga: 20 % trifenylcínacetát. A betegség első tüneteinél hektáronként a zellert 1,6 kg Brestan 600 liter vízben feloldott anyagával permetezzük. Szükség szerint 14 napos időközben megismételjük a védekezési eljárást. A zellerlevél nem hasznosítható, nem konzumálható. Ara mezőgazdasági üzemeknek: 30,80 Kčs. Bolti ára: 32,— Kčs. Gyártja: HOECHST — Német Szövetségi Köztársaság. Olvasgassuk a méhcsalád jegyzetfüzetét Azt állítjuk, hogy a korszerűen dolgozó méhész számára a kijárónyílás és a röpdeszka, a méhcsalád naponta elénk tárt jegyzetfüzete, s abból a kaptárban lezajló eseményeket, kaptárbontás nélkül is le tudjuk olvasni és meg tudjuk állapítani. Télen a kijárónyílás és a röpdeszka figyelésével kevesebb gondunk van. Ilyenkor a röpdeszka fel van zárva. A kaptárból vízpárás, felhasznált levegő szivárog ki. Erősebb és huzamosabb fagyok idején a röpdeszka nyílása eljegesedhet. Ügyeljünk, hogy ez ne forduljon elő, mert a teljes eljegesedés a levegőcserét gátolná, s ez nagyon megzavarná a pihenő télifürt szabályszerűségét és kiegyensúlyozott ságát. A családokat időnként lehallgatjuk. A csendes egyenletes zsongás biztosít arról, hogy minden rendben van. Ha a zsongás nagyobb, nézzük meg nincs-e gátolva a levegő kicserélődése, rendesen ül-e a kaptár, a tető, nincs-e széltől lengő játéka, nem csapdos-e a szél valamit a kaptárhoz? Még az .is zavarólag hat, ha ilyesmi a szomszéd ^kaptárnál fordul elő. A szakirodalom azt állítja, hogy az erősebb zsongás néha szomjúság jele lehet. Mi azonban azt hangoztatjuk, korszerűen dolgozó méhésznél a téli szomjúság nem fordulhat elő, mert családjainkat víz beadásával teleljük be. Az erősebb zsongás csak akkor int éberségre, ha decemberben, januárban vagyis addig észleljük, amíg nem indult meg a fiasitás a téli fürtben. Erre a mérlegen álló kaptár, a készletek nagyobb fogyásával, kétségtelenül figyelmeztet. A hasítás már erősebb fűtést és mozgást jelent, ami a zsongás erősödésével jár. Ilyenkor tehát nem csak a zsongásra, hanem a zsongás egyenletességére is figyelni kell. Ha a zsongás erős, szinte panaszosan síró, bizonyosak lehetünk, hogy a család anyátlan. Legjobb, ha kihúzzuk a kaptárszőnyeget, melyen az anya hulláját meg szoktuk találni. Ennek a családnak különleges figyelmet szentelünk. Ha termelőcsalád, a legelső jobb időjárás idején, akár a mézkamrán keresztül, tartalékcsaláddal erősítjük fel. Ha csak anyával szeretnénk se gíteni, csakis kirágós kalitkában adható be, mert huzamosabb anyátlanság után, álanyák lesznek a családban. A kijárónyílásban és a röpdeszkán pompás, kicsapongó játékokból olvassuk le a méhcsalád állapotát a tisztuló kirepüléskor. Megfigyeléseink ilyenkor kiválóan kiegészítik a kaptárszőnyeg adatait, melyet már a tisztulás előtt kivettünk. Ezért kell jelen lennie a méhésznek. Mikor már langyosabb szellők fújdogálnak, a fürtbe tömörült méhek hőmérséklete egyre nagyobb lesz. Szinte magunk előtt látjuk a közöttük lejátszódó fészkelődést. Megérzik, szükségtelen már a szoros tömörülés. A fürt naponta lazul, s egy napon néhány dolgozó jelenik meg a kijárónyílásban. Ez az első jele a tisztuló kirepülés közeledésének. A következő néhány óra után, ha az időjárás langyos marad, biztosan bekövetkezik. A méhcsalád így figyelmeztet, már kivehetjük a kaptárszőnyeget, melynek rajzai tisztuló kirepüléskor elmosódhatnak. Amint megindul a kirepülés, feltűnik az a féktelen öröm, amellyel hosszú fogsága után, a rendben lévő család gyönyörködtet. A méhek egymásután tódulnak kifelé és felszabadultan köröznek a légben, miközben a felgyülemlett, emészthetetlen anyagokat elpotyogtatják. Majdnem mindig előadódik, hogy néhány méhecske csak kimászik a röpdeszkára, kaptár falára és ott ürítkezik. Ez csak néhány kimerültebb dolgozó kivételes állapota. Semmi okunk az aggodalomra, ha a zöm fürgén, szaporán röppen fel. A bajt az jelenti, ha a dolgozó zöme fáradtan, kimerültén mászkál. Próbálnak felrepülni, de csak szárnyukat rebesgetik. Teljesen fölösleges lenne a kaptárbontás. Megnézzük a kaptárszőnyeget, s az öszszevetett adatok egyöntetűen igazolják, hogy ez a család éhezik. Azonnal mézeslepényt teszünk a keretekre és frissítjük a benti itatőt. Az erős siránkozás és a kaptárszőnyeg figyelmeztet már az anyátlanságra. Ilyen családnál a méhek ide-oda futkosnak, mintha csak keresnének valamit. Ez az anyátlanság további biztos jele. Az említett egyesítést vagy anyásítást most feltétlenül el kell végezni. Ha látják, hogy a méhek tisztogatnak, elhullott társaikat hurcolják kifelé, biztosak lehetünk abban, hogy minden belső tevékenység szabályszerűen megindult. Az elpusztult fiasitás kihurcolása már nagyobb bajt is jelenthet. Lehet, hogy néha csupán tisztogatási művelet. Ilyenkor kevés az elpusztult fiasitás és rövidesen meg is szűnik. Ám ha azt látjuk, hogy az elpusztult fiasítással gyakrabban foglalatoskodnak, meg kell a családot vizsgálni. Az ok vagy éhség vagy virágpor hiánya, de lehet meghűlés is, mert a család a tél folyamán nagyon legyengült. Az ilyen családot mindvégig nagyobb figyelemmel kísérjük. Tavasztól késő őszig a kirepülő és hazatérő méhek viselkedése lesz a szabály szerűség és kiegyensúlyozottság legbiztosabb bizonyítéka. Mindaddig, amíg a méhek puskagolyó gyorsaságával röppennek fel, virágporos kosarakkal, nehézkesen huppannak a röpdeszkára, majd gyorsan futva térnek a kaptárba, nincs hiba semmiben. Ez az egész évi időszakra érvényes. Mihelyt meglassul a kirepülés vagy nehézkesen, immelámmal történik, azonnal nézzük meg mi az oka. Lehet mérgezés vagy más fajta veszedelem is. Ilyenkor cpak a tüzetes vizsgálat segít. A család mindenkori nagyságáról, erősségéről is a kirepülő méhek mennyisége tanúskodik. Néha szinte méhfolyamot látunk özönleni ki- és befelé. Ilyenkor igazán nyugodtak lehetünk. A porzó méhek is a család erősségéről tanúskod nak. Ha látjuk, hogy játékukban sok fiatal méh repdes á kaptár előtt, elégedettek lehetünk. Ezek menynyiségéből ugyanis következtetni tudunk a kikelő méhek számára vonatkozóan. Persze tudjuk, hogy ez csak hozzávetőleges becslés lehet és ilyenkor már biztosabb mennyiségi adataink vannak a vizsgálatokból, de ellenőrzésként ez az adat sem megvetendő. Nagyon érdekes olvas mány, amit az őrzőméhekről tudunk leolvasni. Mindaddig, amíg a napi hordás érdemlegesebb, az őrzés mindig enyhébb. Este vagy bármikor, amikor a hordás megcsappan, egyszerre erősebb, éberebb. Az őrzők száma megsokszorosodik, és az ellenőrzés olyan alapos, hogy még a saját dolgozóikat is szorgos vizsgálat alá veszik. Nagyon szmorú látvány, amikor mérgezéstől fertőzött hozzátartozóikat öldösik, hogy hazatérésüket meggátolják. Az őrzők fontos feladata a rablás meggátlása. Erről is a kijárónyílásban és a röpdeszkán lejátszódó élethalálra menő harcok tanúskodnak. Legveszedelmesebb az az időszak, amikor a hordás időnként vagy teljesen megcsappan. Kezdődik a legkíméletlenebb kutatás, a gyengébb családok nyugtalanítása. Ez a jelenség, ami kor méheink maguk figyelmeztetnek a méhész legfontosabb kötelességére, a kiesett méhlegelő utánpőtlá sára. Ilyenkor ne sajnáljunk néhány kg mézeslepényt. Ha a szellőztetés és tő gyelés nagyon korán megkezdődik, mindenkor arra mutat, hogy bővíteni kell a fészket, esetleg a mézkamrát is, ha erre még lehetőség van Olykor bizony a rajzás megindulásáról is olvashatunk. Korszerűen dolgozó méhésznek ezt irányítani kellene, de azért senkit elítélni nem lehet, mert a rajzás olyan különleges esemény, amely még a leggondosabb irányítás mellett is, bizony előfordulhat. Néha szárnyrebesgető méheket látunk, de potrohúkat fölfelé megnyújtják és an nak utolsó gyűrűje után barnás illatmirigyét látjuk. Ezek nem a levegőcserét gyorsítják, hanem örömükben illatot terjesztenek. Ez a jelenség is mindenkor a szabályszerűség és kiegyen sűlyozottság bizonyítéka. Meg kell még emlékez nünk egy ritkábban látót! jelenségről, az ún. gyalulásról. Időnként ez is elő adódik a kijárőnyílásban. Ez a jelenség bajt nem okoz, talán éppen ezért máig sem ismerjük jelentőségét. Fejét lehajtva, potro hukat felfelé merítve, előrehátra lengedeznek többen, mintha gyalulnának. Mi ezt a jelenséget is a szabályszerűség és kiegyensúlyozottság bizonyítékának tartjuk. Idősebb méhésztársaink e jelenségeket mindannyian ismerik. Az ismétlés azon ban mindig hasznunkra válik. Kezdő méhésztársainknak pedig bizonyosan segít séglikre leszünk. Orv véljük, ez elsődleges küldetésünk. SZIRMAI ISTVÁN Miből készül a jó bor? A BORORVOS
