Szabad Földműves, 1972. január-június (23. évfolyam, 1-25. szám)
1972-02-19 / 7. szám
A szakmellékletben néhány hónapon belül már kétszer is olvashattunk a citromsav használatáról a méhek táplálékában. Az 1971-es év 73. számában dr. Seifert szerint a citromsav adagolása káros hatással van a méhek táp lálékában. sőt erre nincs is szükség. Az 1971-es év 1. szá mában Német M. cáfolja a citronisav adagolásának káros hatását, és megindokolja a citromsav etetését, sőt ajánlja a téli eledelbe. Jómagam nem azért szólok hozzá, hogy cáfoljam vagy bizonyítsam a cikkírók véleményeit, de legyünk óvatosak a citromsav használatával. A külföldi szaklapok Is sokat foglalkoznak vele, de a téli eledel savazását károsnak tartják. A szaklapok ban vagy a szakmellékletünkben elhangzott írások a legtöbbször a gyakorlati méhészek észrevételeit, tapasztalatait, esetleg elképzeléseit közük, de ezeket nem szabad teljes mértékben elfogadnunk, különösen amikor olyan fontos kérdésekről hallunk, mint a méhek etetése, amíg azt a tudományos dolgozóink a kísér leti intézkedéseikben be néni4 bizonyítják. Mielőtt ismertetném az egyes szaklapokban elhangzott véleményeket a citromsav haszná latáról, röviden leírom saját tapasztalataimat, öt évvel ezelőtt egy szaklapban olvasott cikk alapján vezettem be a citromsav adagolását a méhek etetésénél, tavasszal és a nyári hordástalan időben. Ezt a vérbetegség, (szeptikémia) megelőzése végett vezettem be, sőt azóta állandóan eredményesen használom. Mivel a méhek téli eledelébe nem volt ajánlva, ezt mellőztem. 1970 őszén öt csa ládot citromsavas sziruppal teleltem be, hogy meggyőződjek az ezzel kapcsolatos ellentmon dósokról. Az öt család közül kettő a bekristályosodott eledelen még a tél folyamán elpusztult, a megmaradt három család pedig teljesen legyengült. Tavasszal a három családtól a bekristályosodott lépeket fokozatosan elszedtem és kiépített rámákkal pótolva a családokat cukorszörppel etettem, már citromsav nélkül. A bekristályosodott lépeket később lefedelezve, vízzel meglocsolva visszaadtam a családoknak. A legyengült családokból mintákat küldtem mikroszkopikus kivizsgálásra. Nosémamentesek voltak, tehát a legyengülést szerintem csak a táplálék kristályosodása okozhatta. Későbba családok szépen felfejlődtek. Ugyanazon a helyen 15 csald dot a megszokott módon, cit romsav nélkül teleltem be. Ezek károsodás nélkül teleltek és szintén Nosémamentesek voltak. Amíg a vélemények a cit romsav használatával kapcso latban eltérőek, és a kísérleti állomásokon dolgozó tudomá nyos dolgozóink nem adnak ki egységes véleményt, mint a virágpótló anyagokra, legyünk óvatosak, mert a kísérletünkért magas tandíjjal fizetünk. Harmadszor is a citromsavról Most pedig nézzük meg a szaklapokban elhangzott véleményeket. „Včelár“ 7/1971. „A pH értéke a mézben és a táplálékban.“ A méhek által gyűjtött nektár pH értéke 2,7-— 6,4 vagyis savanyú kémhatású. A cukor pH értéke 6,8—7,5. A kész méz pH értéke 3,8—4,8 függetlenül attól, hogy miből származik. Ez azt jelenti, hogy a méheknek a gyűjtött anyagot, nektárt, mézharmatot vagy cukorszörpöt át kell dolgozni mézzé, ehhez pedig savra van szükségünk. Ezért a cukorszörpbe ajánlatos 1 kg cukorhoz 1 gramm citromsavat adni. Ezáltal a cukorszörp pH értéke megváltozik hasonlóan a mézéhez. A citromsav nagyobb adagolása károsodást idézhet elő. („Včeláíství“ 12/1970. számában Ph. dr. L. Pulkrátek írása.) „A citromsav nem vált be a téli eledelben.“ A tavasz beállta előtt a kaptár fenekén háromszor több volt a hulla, mint az előző években. A kaptár fenekén nagyobb mennyiségű cukorkristály volt. A lehullott méhek szipókájuk kinyújtva, mint amikor éhenpusztulnak. Élelmük bőven volt, de helyenként gyengébben vagy erősen kristályosodva. Össze! a mézharmat kipergetése után hogy emeljem a téli eledel (pH) értékét, a cukorszörpbe citromsavat kevertem. A „Die Biene“ 1/1370. számában hasonló írás jelent meg, amiben a cikkíró sajnálatát fejezi ki, hogy a méhek feketedése ellen a méhek téli eledelében citromsavat kevert, és a téli eledelük bekristályosodott. Ezt azért tette, mivel a Bécsi kísérleti intézet a vérbetegség leküzdésére, természetes citromsavat C vitaminnal ajánlotta. Ö ezt nem tartotta be, hanem citromsavval pótol-' ta. „Rheinische Bienenzeit inig" dr. Dreher írásából. A méhészek körében igen terjed a téli eledel savazása. Nagyon terjed a citromsav használata, vagy egyéb szerves vagy szervetlen savak használata. A kísérletképpen 20 családnak a cukorszörp pH értékét 4,5-re emelték, sósav hozzáadásával. A családok eledele, még a tél beállta előtt bekris tályosodott, és a méhek iparkodtak kihordani. Az ellenőrzött 20 családnál, amelyeknél a téli eledel nem volt savanyítva, kristályosodás nem történt. A citromsav hozzáadásával még erősebben kristályosodott a téli eledel, sőt egyes családok el is pusztultak. A „Včelarství“ 8/1971 számában: „A cukorszörp készítése“ című írásban szintén kifogásolják a téli eledel savazását. Egy nyugatnémet méhész H. Schädler Kasselból, 1966-ban a „Die Biene“ szaklapban a következőképpen számol be a méhek katasztrófáüs pusztulásáról: A mélieket idejében, a szokott módon cukorszörppel teleltem be, fumidtllel, tehát Nosémamentesek voltak. Március végén nagyon szép állományom volt, de sajnos később roha mosan tönkrementek, és a 30 családból csak hat családra tehettem a mézűrt. Nagyon szó morú látványban volt részem. A kaptárak előtt a kaptárból kizavar! fekete méhek nagyobb csomóba tömörültek. A Hasítást hézagosnak találtam. A szakértő ing. Zeche megállapította, hogy itt többfajta fertőzésről van sző, amelynek alapja a vérbetegség (szeptikémia). A szakértő tanácsára 1 liter sziruphoz egy citromnak a levét és 250 mg C vitamint adtam, és a megmaradt családokat így etettem, amitől Edesharmatot termelő rovarok, erdeifenyő fiatal fő hajtásán. teljesen egészségesek lettek. Örösi protesszor szerint a méz savakat tartalmaz. Legtöbb benne az almasav, citromsav. A mézrendelet 4 fok savassá got enged meg. A savak a gyűjtő és érlelő méhek nyálából, kisebbrészt a nektárból származnak. Tudományos néven fermentumok vagy enzimek. Ezek a mézben mint emésztöanyagok szolgálnak, és ezek segítségével a méz a nádcukrot, répacukrot lassan emészti, vagyis átalakítja sző lő- és gyümölcscukorrá (glukóza és fruktóza). Amennyiben a mézben nincs meg a - kellő mennyiségű emésztőanyag (diasztáza) csak másodrendű méz. Minél kevesebb a mézben a sav, vagyis az emésztöanya gok, annál később kristálya sódnak. Gyorsan kristályosodik a nagy szőlőcukortartalmú mézharmat, de későn az akác méz a sok gyümölcscukra miatt. Most pedig nézzük meg az ezzel kapcsolatos legújabban elhangzott tudományos beszámolót. „Méhészet“ 10/1971 Orösi professzor „A téli eleség sava zása“ c. írásából idézek. „Néhány év óta újra népszerűsödni kezdett a savazás. Különösen a titokzatos fekete kór ellen kerestek benne ol talmat. Külföldön még nagyobb volt az „új“ tan visszhangia. A Moszkvai Nemzetközi Méhé szeti kongresszuson Dreher Károly, a Német Szövetségi Köz társaság méhészeti kutatója részletesen beszámolt a sava záš értékelésére folytatott kutatásáról. Munkáját közvetlenül az indította el, hogy egyre másra érkeztek a panaszok a méhetető cukor gyors téli kris tályosodásáról. Figyelme a sa vazásra terelődött. Kísérletei vei igazolta, hogy a cukorszörpben lévő sok sav akadd lyozza a méhek invertáló enzimjének működését. A lúgos oldat pH-ja nagyobb, a savasé kisebb. Dreher azt találta, hogy minél kisebb a répacukorszörp pH-ja (vagyis minél savasabb a szörjj), annál gyorsabb a kristályosodás. Különösen erős ez a folyamat akkor, ha a szörp pH-ja 4,5-nél kevesebb A moszkvai előadás tanulsága tehát az, hogy a répacu kor átalakításához és a téli élelem kristályosdásának elkerüléséhez: 1. idejében kell etetni, 2. a cukorhoz nem kell savat keverni. Ha összefoglaljuk a savak szerepéről elhangzott vélemé-. nyékét, még mindig igen ellentmondásosak, de az eddig elhangzott vélemények és ki sérletek szerint a cukorszörp pH értékének növelése citrom sav hozzáadásával a nyári idő szakban (serkentő vagy hor dástalan időszakban történő etetésnél) károsodást a méhek egészségében még nem idézett elő, amennyiben azt a megfelelő arányban végezték. Ellenben a téli élelem savasítása az eledel kristályosodása végett káros, sőt a családok pusztulásához vezetnek. ANTAL Z., Šafárikovo A gazdaságosság fokozásáért A véletlen hozott össze MÁTÉ GÉZÁVAL, a patincei szövetkezet fiatal kertészével. Beszélgetésünk akarva-akaratlanul is a kertészeti teendőkre, a nevezett termelési részleg múlt évi eredményeire, problémáira, valamint a távlati tervekre, célkitűzésekre terelődött. Rövid, de érdekes beszélgetésünk során értékes adatok birtokába jutottam. Megtudtam többek között, hogy az alig négyszáz hektáros szövetkezet kertészeti részlege igen eredményesen gazdálkodik. Múlt évben 10 hektáron paradicsompaprikát, 4 ha területen káposztát, két hektáron pedig epret termesztettek. A 9 hektáros gyümölcsös — barackos — is a kertészeti csoport fennhatósága alá tartozik. A gazdálkodás eredményességét igazolja pl. az is. hogy a paradicsompaprika 88 ezer 785 korona bevételt biztosított hektáronként. A nevezett növény 718 ezer 567 korona tiszta jövedelmet biztosított a szövetkezetnek. A szövetkezetben ezidáig a hagyományos módon végezték a palántanevelést. Az aránylag kis gazdaságban kevés istállótrágya termelődik évente, annak is nagy részét a kertészet sikeressége érdekében kellett felhasználni. Így természetesen Cranciaországban felfúj" ható hűtőtárolókat lé tesítettek. E tényt a „Die Kälte" című nyugatnémet folyóirat közleménye nyomán ismertetjük. Az első sátorszerűen felfújható hűtőtárolókat 1967 nyarán létesítették, és ugyanannak az évnek az őszén megkezdték bennük a gyümölcsök hűtőtárolását. Az azóta eltelt három tárolási idény során semmi zavar nem fordult elő. A hagyományos rendszerű hütőtárolókban általában 6 hónap a szokásos tárolási időtartam, az újrendszerű tárolókban viszont 9 hónapon át tartható a gyümölcs jó állapotban. A gyümölcs légzési intenzitása ismeretes módon az oxigénfelvétel és a széndioxidleadás mértékének a függvénye. Hosszabb tárolás esetén ezért az oxigén- és széndioxid-koncentrációt — a gyümölcsfaj-Felfájható hűtősátor külső képe. nem tudtak kellő mennyiségű istállótrágyát juttatni a szántóföldi növények alá. — A jelenlegi helyzet mérlegelése során rájöttünk, hogy az egy hektárra szükséges palánták felneveléshez mintegy 400 mázsa istállótrágyára volt és van szükségünk. Ezt a menynyiséget a jövőben a szántóföld termőképességének fokozására szeretnénk fordítani, de ahhoz, hogy ez lehetséges legyen, másként kell megoldani a palántanevelést — mondta Máté elvtárs. Máté Géza már korábban is kísérletezett a patincei meleg forrás — hévíz — vizének palántanevelési célokra történő kihasználásával. A kisérletek azonban nem jártak sikerrel, mert a víz nem bizonyult elég séges hőforrásnak. Ha a 27 C“-os víz legalább 10 C°-kal melegebb volna, akkor sokkal olcsóbban és gazdaságosabban lehetne megoldani a palántanevelést. Ezt a módszert tehát el kellett ejteniük, de azonnal fölmerült egy újabb lehetőség. A nevezett szövetkezet egy nagykapacitású, gázfűtéses hereszárítót épített a szomszédos ižai és a komárími szövetkezettel. Az ízsai és a páti szövetkezet úgy döntött, hogy közös erővel létrehoznak egy Felfú hűtős táklól függően — meghatározott határok között szabályozni kell. A felfújható hűtőházaknak a szokásos szilárd épületkon strukciökkal szemben fő előnyük, hogy gyorsabban és olcsóbban kivitelezhetők. Viszonylag jól ellenállnak az időjárás káros behatásaival szemben (erős szél, nagymértékű hóesés, hőingadozás), anélkül, hogy a mesterséges atmoszféra femntartását vagy a hűtés hatásosságát rontó károsodások származnának ezekből. A belső túlnyomás segítségével felfújható hűtötároió nylonszövet-ponyváből készül, melynek belső oldala fehér színű Neopren, külső oldala pedig sárga színű Hypalon ré teggel van ellátva. A hőszigetelés céljára 1X1 m méretű, 80 mm vastag hajlékony polyuretánhab lemezek szolgálnak, amelyek a tárolót alkotó ponyvaburkolat belső oldalára — annak felfújása után — különleges Neopre ragasztóanyaggal kerülnek felragasztásra. A bejárat duplaajtós, légzsilipes rendszerű, hogy olyan palántanevelőt, ahol a hőforrást képező istállótrágyát mellőzve, a gázfűtés előnyeit igyekeznek majd kihasználni. Így nemcsak a palántanevelést tennék olcsóbbá, hanem fokoznák a kertészeti termelés jövedelmezőségét is, nem beszélve arról, hogy nagy mennyiségű tápanyagot takarítanának meg istállótrágya formájában a szántóföldi növénytermesztés számára. A páti szövetkezet kertészete számára nagy problémát jelentett az öntözés megoldása is. Most úgy határoztak, hogy a jövőben a kertészetet áthelyezik a Duna folyó közelébe, mivel itt egyszerűbben és olcsóbban megoldhatják az öntözést, sőt egyszerre nagyobb területet öntözhetnek. Ez az intézkedés bizonyára meghozza majd a várt eredményt. Kicsi a bors, de erős, mondja a régi közmondás, s aki ismeri a páti szövetkezetét, az keresve sem találna megfelelőbb kifejezést. Most csak a lényegében parányi területen gazdálkodó kertészeti csoport munkájáról beszéltünk, ám ez is azt igazolja, hogy a szóbanforgó gazdaságban egyre intenzívebben keresik a termelés színvonalának emelése, a gazdaságosság fokozása felé vezető utat. —bor— j ható átrak ki bejáráskor a belső túlnyomás ne csökkenjen. A tároló ponyvaburkolatának nincs vele egybedolgozott padlólemeze. Ezt egy előre elkészített betonlapra, cövekkel és egy körbefutó fémszegéllyel, a felfújás előtt ragasztással erősítik fel. E felfújható hűtőtárolók hoszsza 27 m, szélessége 12 m, magassága 10 m, és mintegy 500 t gyümölcs tárolására alkalmasak. Természetesen az igényeknek megfelelően ugyanabban a kivitelben más méretű tárolók is készíthetők. Felfújható kivitelű hűtősátor metszete: (A) burkolat, (B) polyuretánhab hőszigetelő-réteg, (C) a belső levegő-túlnyomást fenntartó és szabályozó berendezés. (D) léghűtő berendezés, (E) hőzsilipes bejárat. Már gyermekkorom óta Érdekelt a kertészet. Föld híján kertészetem ol rágcserépbe szorult. Most megváltozott helyzetem. Sa ját kertem, szőlőm van. Mivel az iparban dolgozom számomra a kerti munka pihenést, szórakozást jelent, emellett hasznát is látom. A termelés egyes fogásait azonban valahonnan, vagy valakitől el kell sajátítani. Amit ez idáig tudok, a sa] tóból és nagyapámtól tanultam. Tapasztalt ember, sok mindenhez ért. Tőle mindenki tanulhat. Sajnos nem mindenki olyan mint a nagy apám. A ’'” .. „|0 öreg kertész Szomszéd falumban régóta ismerek egy kertészt. Pétyó bácsit. Ha arra jártam mindig behívott, bemutatta kertjét, sok mindent magyarázott. Egyszer azt panaszolta, hogy a cseresznyefákban történt ojtása nem fogamzik jól. Annál jobban az alma. Szinte minden vadonc, nemes sarjai hajt. Jómagam is értek a szemzéshez, oltáshoz, így megkérdeztem tőle, hogyan neveli az alanyt. Töviről hegyire elmagyarázta, hol gyűjti a vadalmát, amiből a magot szedi. Most már csak arra voltam kíváncsi, mikor s hogyan ülteti a magot. Kérdésem hallatán elgondolkozott, majd ezt mondotta: „Ezt az egyet nem árulom el“. Sajnos, ezt magamnak kell megfejteni. Bízom, hogy sikerül. NAGY LÄSZLö Érdekes tapasztalatként meg említendő, hogy ezek a felfújható kivitelű hűtőtárolók a franciaországi Provence vidé kén gyakori szélviharokat is kiállták, pedig ezek néha a 140 km/ó sebességet is elérik Ugyancsak nem okoztak kárt a tárolókban az év folyamán előfordult —8 °C és +30 °C közötti külső hőmérsékletváltozások sem. Az ismertetett tárolók egyben a gyümölcs gyorsérlelését is szolgálhatják. Erre a célra oxigéndús atmoszférát és +27 °C körüli hőmérsékletet kell bennük biztosítani. A Franciaországban szerzett tapasztalatok szerint a felfújható kivilelü hűtőtárolók nem egészen egy hónap (tehát az azonos kapacitású hagyományos hűtőíárolókénál sokkal rövidebb idő) alatt felépülte tők, és költségeik is azokénak csupán mintegy felét teszik ki. A vizsgálatok alapján élettartamuk több mint 15 évre tehető. EMBER GÁBOR
