Szabad Földműves, 1972. január-június (23. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-08 / 1. szám

2 SZABAD FŰLDMOVES Iránymutató forradalom Forradalma győzelmének 13. évfordulóját ünnepelték Kubá­ban az újesztendő első napján. 1959 volt a győzelem éve, 1960 a földreformé, a következő esztendő fő célkitűzésévé az Írástudás tömeges elterjeszté­sét tették, majd megindították a tervgazdálkodást. Azóta na­gyot léptek előre a szocializ­mus építésének az útján a la­tin-amerikai szigetországban. A kubai forradalom nemcsak az elnyomott nép életében volt nagy esemény. A kubai forra­dalmi átalakulás fáklyája a latin-amerikaiak millióinak szi­vében reményt keltett, hogy megszabadulnak az amerikai imperializmus gazdasági, poli­tikai és katonai elnyomása alól. A kubai forradalmárok győzel­me örökre megdöntötte a bur­­zsoá propagandának az úgyne­vezett geográfiai fatalizmusról terjesztett mítoszát, amely sze­rint az Egyesült Államokkal való földrajzi közelségük miatt lehetetlenek a gyökeres forra­dalmi átalakulások a latin­amerikai országokban. A kubai dolgozók tapasztalatai igazol­ták a latin-amerikai kommunis­ták történelmi igazságát — ugyanis ők éveken át előkészí­tették a szocialista forradalom politikai és ideológiai alapjait. Az elmúlt években gazdasági és politikai blokádot alkalmaz­tak a szabadságszerető ország ellen, fegyveres provokációkat követtek el, szabotázst és ak­namunkát szerveztek az orszá­gon belül. Amikor ennek elle­nére is tovább fejlődött a for­radalom, Washington elhatá­rozta, hogy hosszú propagan­da-ostromhoz folyamodik s ez­által aláássa Kuba tekintélyét a latin-amerikai népek szemé­ben. A tervük nem sikerült, és a forradalmi Kuba igazsága napról-napra utat tör magának, és növekszik az első latin­amerikai szocialista állam te­kintélye. Az egész földrészen terjed a mozgalom, melynek célja a kereskedelmi és diplo­máciai kapcsolatok felvétele Kubával. Chile az elmúlt év­ben szerződéses alapon 8 mil­lió dollár értékű élelmiszert szállított Kubának. Komoly tár­gyalásokat folytat Kubával a perui, venezuelai és más latin­amerikai kormány. Természe­tesen legszorosabb kapcsolatot az európai szocialista orszá­gokkal tartják. Az elmúlt héten Dorticos kubai elnök egyhetes látoga­tást tett a Szovjetunióban. A nyilatkozatban megállapították, hogy a szovjet—kubai kapcso­latok nemcsak rendkívül szívé­lyesek, hanem intenzivek is. Hiszen Osvaldo Dorticos mos­tani útja csak alig két hónap­pal követte Alekszej Koszigin szovjet miniszterelnök havannai látogatását, s ez alkalommal szovjet részről megerősítették a Fidel Castronak szóló meg­hívást. A barátság és együttműködés aranyfedezete, hogy mindkét ország s mindkét testvérpárt és nép a marxizmus-leninizmus közös forradalmi eszméit vall­ja, s egy akarattal építi az új szocialista, illetve kommunista társadalmat, s ugyancsak kö­zös elhatározással védi a szo­cialista közösség vívmányait, az imperializmus mesterkedései ellenében. A mostani tárgyalásokon nagy súllyal szerepeltek a szovjet— kubai gazdasági műszaki tudo­mányos együttműködés kérdé­sei, amit egyébként a tárgyaló­küldöttségek összététele is tük­rözött. Kubai részről- Dorticos t elkísérte a tervbizottság elnök­­helyettese és a külkereskedel­mi miiszter két helyettese is. Szovjet részről pedig az Alek­szej Kosziginnel folytatott meg­beszéléseken Jelen volt többek között Novikov miniszterel­nökhelyettes, Patolicsev külke­reskedelmi miniszter és Szkacs­­kov a külföldi gazdasági kap­csolatok állami bizottságának az elnöke is. A szovjet—kubai együttmű­ködés további fejlesztésével kapcsolatos gyakorlati kérdé­sek már Koszigin havannai meg­beszélésein felmerültek. A moszkvai eszmecseréken épp a mind szorosabbá váló partneri kapcsolatok eredményeire épít­ve, egyetértés született arról is, hogy tárgyalásokat kezde­nek egy hosszabb távú, immár az ötéves tervidőszak végéig szóló kereskedelmi megállapo­­dás megkötésére,' különös te-: . - kiintettel a két népgazdaság alapvető igényeire és érdekei­re. A forradalmi Kuba kereske­delmi és másjellegü kapcsola­tot tart fenn a többi szocia­lista országokkal, köztük ha­zánkkal is. 1 A CSSZSZK kormányának nyilatkozata Határozottan elítéljük az amerikai imperializmus­vietnami politikáját A Csehszlovák Szocialista Köztársa­ság kormánya és az egész csehszlo­vák nép mélységes felháborodással fogadta a hírt, hogy az amerikai légi­erők felújították berepüléseiket a Viet­nami Demokratikus Köztársaság terü­letére. Az agresszió felújítása a VDK terü­letén éles ellentétben áll az Egyesült Államok 1968. október 31-én kelt nyi­latkozatával. Johnson elnök akkor be­jelentette a Vietnami Demokratikus Köztársaság bombázásának teljes le­állítását. Az Egyesült Államok kormánya el­utasította a tárgyalást a dél-vietnami ideiglenes forradalmi kormány hét pontban összefoglalt javaslatáról. Ez a javaslat reális alapot képvisel a vietnami helyzet megoldására, ame­lyet az amerikai agresszió és inter­venció hozott létre. Az USA kormá­nya ehelyett olyan akciókat hajt vég­re, amelyek késleltetik a hős vietna­mi nép ellen folytatott bűnös ameri­kai háború befejezését, kiélezik a fe­szültséget és kiterjesztik a harcokat Indokínában. Az amerikai hadseregnek Indokíná­ban újból megerősített részvétele az ún. vietnamizációs politika csődjéről tanúskodik. A vietnamizálás értelmé­ben a vietnami lakosság becsületes ellenállását a saigoni bábrendszer zsoldosainak kellene elnyomniuk. Az amerikai hadsereg részvételének fo-Eredményesen zártuk az évet GU.STÄVa HU.SÄK* elvťárs 'jogadta a prágai dolgozók képviselőit A harminctagú küldöttség tagjai a főváros politikai, gazdasági, társa­dalmi és kulturális élete egyes szakaszainak képviselői voltak, akik eljöt­tek, hogy a prágaiak nevében köszönetét mondjanak azért a figyelemért, amelyet a CSKP Központi Bizottsága a főváros problémáinak szentel. Üt­jük másik célja az volt, hogy jelentést tegyenek munkafeladataik teljesí­téséről, amelyek azt igazolják, hogy a lakosság kezdeményezése az elmúlt esztendőben hozzájárult a város fejlődéséhez. Gustáv Husák elvtárs nagyra értékelte az elmúlt esztendőben Prágában .elért eredményeket, hangsúlyozta, hogy amilyen« főváros, olyan az egész . állam, az állam szocialista jelene és jövője is. Biztosította a küldöttség tagjait, hogy a központi bizottság, az állami és a kormányszervek tovább­ra is felelősséggel és gondosan figyelemmel kísérik a főváros fejlesztését. Kiemelte, hogy. Prága 1971-es mérlege jelentős részt képvisel a csehszlo­vák szocialista társadalom politikai és gazdasági konszolidációjának elő­rehaladásában. A párt és az állam vezetősége nevében sok sikert kívánt az 1972-es esztendőben a prágai lakosság életéhez és munkájához. A jól végzett munka (légkörét tükrözte a több mint egy órán át tartó beszélgetés is, melynek keretében a küldöttség tagjai felszólalásukban tol­mácsolták a prágai lakosság teljes támogatását és aktív részvételét a CSKP XIV. kongresszusa irányvonalának érvényesítésében. Újabb amerikai gaztettek Vietnamban A szeretet és a béke ünnepén ** ismét bombák hullottak a Viet­nami Demokratikus Köztársaság la­kosságára. Már az első napokon 200 repülőgép az eddig legpusztítóbb ere­jű ejtőernyős bombákkal kezdte meg a népirtást. A bomba neve: BI-1082. Súlya 8000 kg. A kalózgépek 8000 méter magasságban oldották ki a ha­lált hozó bombákat és a szörnyű pusztítóerejű fegyverek ejtőernyővel közeledtek a föld felé, hogy alkalmas pillanatban időzítve robbanva a le­hető legnagyobb pusztítást végezhes­sék. Katonai szakértők szerint ezek a típusú bombák másfél négyzetkilo­méteres körzetben minden élőlényt elpusztítanak. A világ közvéleményét joggal há­borította fel az amerikai imperializ­mus újabb gaztette. A békeszerető emberiség az év végefelé megnyugod­va vette tudomásul az európai és más problémák megoldására való diplo­máciai törekvéseket, amelyeket min­den esetben a Szovjetunió kezdemé­nyezett. Sajnos, az amerikai „héják“ a tárgyalóasztalok helyett az erő­szakot választották s a VDK békés lakosságát gyilkolták. Több jelentés látott napvilágot polgári áldozatok­ról. Az elmúlt hét szerdájáig az ame­rikai repülőgépek 500-szor repültek be a VDK területe fölé. A Than Hoa-i körzetben a bombák 24 i polgári la­kosnak oltották ki az életét, további 47 pedig megsebesült. Nem csoda, ha ezek után felzúdult az egész vi­lág békeszeretö emberisége. Tiltako­zik Bécs, Stockholm, Helsinki, Varsó, Moszkva, Beirut, Párizs és még szá­mos szocialista és kapitalista állam. Az amerikai nagykövetségek előtt diá­kok tüntetnek a borzalmas mészárlás miatt. Amerikában a kongresszus 30 tagja táviratot intézett Nixon elnök­höz, hogy azonnal szüntesse be bom­batámadásokat. Számos városban til­takoznak a békeharcosok. Washing­tonban a tüntetők elfoglalták a Lin­coln emlékművet. A rendőrség, bár 100 fiatalt letartóztatott, azonban a tiltakozási hullámok tovább folynak. A repülőgépek pedig továbbra is ont­ják gyilkos terhüket a VDK lakossá­gára. Szeretet helyet tehát erőszak, mészárlás, az amerikai imperializmus újévi köszöntője. Az évek óta tartó vietnami háború­ról sokat Írunk, azonban nem is tu­datosítjuk, hogy az Imperializmus mi­lyen borzálmas gaztetteket hajtott végre. Képzett diplomaták joggal ve­tik fel a kérdést, mit keresnek az amerikaiak Vietnamban, hisz ami ott történik, az az indokínai nép bel­­ügye. Georges Pompidou, a Francia Köztársaság elnöke, moszkvai látoga­tásakor kijelentette, hogy Indokína valamennyi népének magának kell meghatároznia sorsát. Véget kell vet­ni mindenféle idegen beavatkozás­nak. Sajnos, nem így történt. Ami­kor a franciák elhagyták Vietnamot, az amerikai kémszolgálat máris mű­ködésbe lépett, és az akkori Ngo Dinh Diem elnököt használták fel cél­jaikra, és lassan korszerűsítették an­nak hadseregét. A háború első sza­kaszában 1961 és 1964 között, még csak 11 ezer amerikai „tanácsadó“ működött a dél-vietnami hadsereg mellett. Ismeretes, hogy Diemet ké­sőbb megölték és az amerikaiaknak átmenetileg nem volt megfelelő báb­kormányuk céljaik eléréséhez. Alig várták, hogy kirobbanjon a tonkini incidens 1964. augusztus 5-én, máris 90 ezer amerikai katona harcolt az Indokínai harctereken. Az amerikai hadsereg valóságos hadgyakorlatnak tartja a vietnami beavatkozást, az egyik szakember például büszkén je­lentette ki, hogy több mint kétmillió amerikai katona szerzett Vietnamban harci tapasztalatokat. Ez is egyik szempont. Persze a főszempont az, hogy a világ legnagyobb imperialista hatalma kész minden percben, min­denütt rátörni a függetlenségért küz­dő népekre. Szálka a szemében, hogy a Vietnami Demokratikus Köztársa­ságban szocializmust építenek. Az USA uralkodó körei szeretnék meg­semmisíteni azokat a népeket, akik elűzve uraikat, végre emberi módod élnek. Ennek érdekében nem sajnál­nak sem anyagi, sem személyi áldo­zatot. Becslések szerint az amerikaiaknak az indokínai háború már több mint 200 milliárd dollárjukba került. Kö­zel három és félezer repülőgépük és négy és félezer helikopterük semmi­sült meg. Szárazföldön, .tengeren és levegőben több mint 11 millió tonna lőszert használtak fel. A sajtóból elborzodva olvassuk, hogy az amerikai imperializmus nem­csak hagyományos fegyverekkel, ha­nem vegyszerekkel is pusztítja mind­azt, ami él. Lombtalanító vegyszerek­kel 5,2 millió acre (vietnami terület­­egység) dzsungelt és 562 ezer 166 acre mezőgazdasági földterületet pusztítottak el, illetve fertőztek meg, mégpedig olyan méreggel, amely érintkezés útján is halált okoz. Tehát a lakosság már a mezőre vagy az; erdőbe sem mehet nyugodtan. Az állig felfegyverezett amerikai hadsereg bár érzékeny veszteséget szenved — becslések szerint már több mint 50 ezer katonája elesett — azonban ettől sokkal jelentősebb a hős vietnami nép áldozata. A katonai veszteségeken kívül közel félmillió vietnami polgár pusztult már el. A sebesültekkel együtt a veszteségeket több mint egymillióra becsülik. Nap­jainkban a sebesültek, halottak szá­ma egyre jobban növekedik. Bár az amerikai katonák száma 540 ezerről 317 ezerre csökkent, korszerű légi­­haderejük állandóan készen áll a dél­­vietnami bábkormány támogatására. Megtörtént tehát a nagy gaztett az év végén. Az ezzel összefüggő fejle­mények még beláthatatlanok. A bom­bázások minden bizonnyal csökken­tik az indokínai béke esélyeit. Kato­nai győzelemre viszont úgy sem ve­zetnek. Tehát itt gyilkosságról, nép­­irtáéról van szó. A hős vietnami nép nem kényszerül térdre. Emelt fővel áll a bombazáporban is. Szinte cso­dálatos ezeknek a jtörékeny termetű embereknek a bátorsága. A nyáron Banská Bystricán a Szlovák Nemzeti Felkelés ünnepségein találkoztam kö­zülük néhánnyal. Az egyik fiatal ma­gyarázta a köréjük csoportosuló em­bernek: .„Nem kell félni az. ameri­kaiaktól, csak nagy Mstömegek, de ha szorult helyzetbe kerülnek, meg­ijednek.“ Olvashattunk olyan riporto­kat, hogy a vietnami hazafiak testük­kel védték a bombarepeszektől a kül­földi fotóriportereket. Szétbombázott útjaikat az éj sötétje alatt tették rend­be. Az ipari termelést mély barlan­gokban folytatják. Férfiak, asszonyok puskával a vállukon dolgoznak a ha­tárban, miközben bombák hullanak közéjük. Harcolva küzd, épít ez a hős nép, bízva, hogy egyszer eljön a vég­ső győzelem. Nem rettennek vissza az ellenük elkövetett égbekiáltó gaz­tettektől sem. Balia József [ A siker még nagyobb tettekre buzdít A Csehszlovák—Szovjet Baráti Szö­vetség sokoldalúan tevékenykedett az utóbbi időben. Különösen a Csehszlo­vák— Szovjet Barátsági Hónapban tet­tek sokat a politikai-tudományos, kul­turális és más jellegű kapcsolatok el­mélyítéséért. A Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom évfordulójának tiszteletére a CSSZBSZ szervezetei manlfesztációs jellegű gyűlések egész sorát rendez­ték. A felszabadító szovjet hadsereg elesett hősei iránt sokhelyütt azzal rótták le kegyeletüket, hogy ünnepé­lyesen megkoszorúzták a szovjet ka­tonák emlékműveit. Mivel a barátsági hónap a válasz­tások előkészítésével egy időre esett, a CSSZBSZ szervezetei sokoldalúan segítették a nagyjelentőségű akciósi­kerét. Elsősorban Is védnökséget vál-. laltak a csehszlovák—szovjet barátság nevet viselő szövetkezetek fölött, s ott beszélgetéseket, előadásokat, valamint kiállításokat szerveztek. A szervezet tagjai közül több százan résztvettek a választási bizottság munkájában, és sokezren mint agitátorok végeztek hasznos munkát. A barátsági hőnap kiemelkedő ese­ményei közé tartoztak a szovjet tech­nika és tudomány napjai. A CSSZBSZ Központi Bizottsága ezzel kapcsolat­ban több szemináriumot, beszélgetést szervezett. A Bratislavában megren­dezett „Az atom az ember szolgála­tában“ kiállítás iránt különösen nagy volt az érdeklődés, és az ország min­den részéről érkeztek látogatók. A, szovjet tudományos műszaki filmek fesztiválját sok szakember, diák és kíváncsi tekintette meg. A Csehszlovák—Szovjet Barátság Házában nyolc reprezentatív kiállí­tást rendeztek, amelyet közel 100 ezren látogattak meg. Legtöbben a Csehszlovák—Szovjet Barátság Háza fennállásának tízéves évfordulója al­kalmából rendezett kiállításra voltak kiváncsiak (25 ezer 380 személy). A kiállítások egész sorát rendezték meg Szlovákia különböző városaiban is. Több szövetkezetben és a mező­­gazdasági újságírók klubjában szemi­náriumot rendeztek arról, hogyan al­kalmazzák a szovjet mezőgazdaság­ban a tudományos kutatás eredmé­nyeit. A szovjet filmnapok keretében be­mutatott filmprodukciókat legtöbb esetben telt házak előtt vetítették. Közel 300 ezer látogató volt kiváncsi a szovjet filmalkotásokra. Szlovákia fővárosában nagy siker­rel szerepelt a Leningrádi Makszim Gorkij Színház. Több kerületi és já­rási székhelyen léptek fel a szovjet együttesek és művészek. A rigai ka­marazenekar öt városban szerepelt. A Moldava! Állami Együttes pedig hét helyen mutatta be színes műsorát. A vidám gyermekek elnevezésű eszt­­rádegyüttes fellépésére több mint 15 ezren voltak kíváncsiak. Komoly gondot fordítottak az orosz nyelvtanfolyamok szervezésére is. Ti­zenöt járásban tartottak szemináriu­mot a nyelvtanfolyamok jelentőségé­ről és a szakszerű tanításról. Több helyütt a Szovjetunióból kiküldött nyelvész tartotta a szakelőadásokat. Lényegében eddig már 170 orosz nyelvtanfolyam kezdte meg tevékeny­ségét Szlovákiában. A szovjet könyvek kiállítását min­den jelentősebb városban megrendez­ték. Ezenkívül természetesen sok is­kolában és félusl könyvtárban volt kiállítás, irodalmi esteket, és könyv­­ismertetőket szintén szerveztek, ahol szovjet írókat mutattak be és azok­nak alkotásait ismertették. Tavaly jelentősen emelkedett a szovjet sajtó­termékek behozatalának a száma és már 254 977 jár a különböző újságok­ból, folyóiratokból Szlővákiába. A saj­tótermékek közül az ifjúsági és gyer­mekfolyóiratok a legkedveltebbek. A CSSZBSZ elmúlt évi tevékenysé­ge bíztató és nagyban hozzájárul az SZKP XXIV. kongresszusa határozatai­nak hatékony népszerűsítésére, a Cseh­szlovák—Szovjet Barátsági és kölcsö­nös segélynyújtási egyezmény Jelen­tőségének megvilágításéhoz, Illetve a szovjet nép életének, tudományának, művészetének mélyebb megismerésé­hez. A Csehszlovák—Szovjet Barátsági Szövetség Központi Bizottsága az idén még szélesebbkörű tevékenységet ter­vez. Nemcsak a barátsági hónapban, hanem az egész év folyamán Irányí­tói, szervezői lesznek azoknak az akcióknak, amelyek még jobban el­mélyítik országaink közti barátságot. _____ 1972. január Я. kozódására Indokínában akkor került sor, amikor az Egyesült Államok el­nökének a Kínai Népköztársaságba tervezett útja következtében csökkent az amerikai közvélemény ellenállása a hadüzenet nélküli amerikai háború ellen, amely háború szenvedést hoz az amerikai népnek is. Jóllehet a Vietnami Demokratikus Köztársaság területének bombázását az amerikai légierő állítólag félbeszakította, de az amerikai hadügyminiszter nyilat­kozata szerint az Amerikai Egyesült Államok, amint annak szükségét lát­ja, ismét folytatni fogja a légitáma­dásokat. A Csehszlovák Szocialista Köztársa­ság kormánya és a csehszlovák nép szolidáris a hős vietnami néppel, ha­tározottan elítéli az amerikai impe­rializmus indokínai politikáját, fel­szólítja az Egyesült Államok kormá­nyát, hogy véglegesen szüntesse be a berepüléseket a Vietnami Demokra­tikus Köztársaság területe fölé, tart­sa tiszteletben a humanitás elveit, és a nemzeteknek azt a jogát, hogy szabadon döntsenek saját sorsuk­ról, és teljes komolysággal fogjon hozzá a dél-vietnami helyzet politi­kai megoldásáról szóló tárgyalások­hoz, a dél-vietnami ideiglenes forra­dalmi kormány javaslata alapján. Ezt a javaslatot támogatja a Vietnami Demokratikus Köztársaság, s teljesen egyetért vele a CSSZSZK kormánya is.

Next

/
Thumbnails
Contents