Szabad Földműves, 1972. január-június (23. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-08 / 1. szám

Ш 3 P Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának hetilapja ■ 1 ■■■■■ ' H.-, .... ! ■ ■■ ' .............. 1 -■■■■■ ■"■■■■ ........... >' 1972. január 8. Ara 1,— Kčs * XXIII. évfolyam, 1. szám. Szakmelléklet KERTÉSZET-MÉHÉSZEI — A gyümölcs- és szőlőtermesztők, — a kertészkedök, — és a méhészek tanácsadója Ifjúság az olimpiai láng fényében Pártunk XIV. kongresszusának beszámolója megállapította, hogy nálunk a gyermekek és a 30 éven aluli fiatalok a lakosságnak mint­egy felét teszik ki. Ezért rendkí­vüli nagy társadalmi jelentősége van az iskolában, a családban, a munkahelyen és a fiatalokat érintő minden intézményben foly­tatott szocialista és szakmai neve­lésüknek és egyáltalán a velük való törődésnek. Nagy felelősség járul tehát az idősebb generációra az ifjúság szo­cialista szellemben való formálása terén. Ahhoz, hogy ezt a fontos feladatot valóban jól tudjuk vé­gezni, sok előítélettől kell meg-, szabadulnunk. Tény, hogy a mai fiatalok na­gyobb lehetőséggel, jobb feltéte­lek között kezdik az életet, mint mi, annakidején. De ez nem jelen­ti azt, hogy csodákat várjunk tő­lük, és valódi „mintapéldányok“ legyenek. A fiatalok bármennyit tanulnak, nem rendelkeznek kellő élettapasztalattal, sokszor meg­gondolatlanok, esetenként felelőt­lenek. Az idősebb korosztály tag­jai közül ezért sokan követ dob­nak rájuk és felháborodva megál­lapítják:, a mai fiatalok cinikusak, közömbösek, felelőtlenek. Nem ér­dekli őket semmi más, csak a szó­rakozás. Sokan elfelejtik, hogy ők is voltak fiatalok és róluk szintén hasonlót mondott az idősebb nem­zedék. Egyesek arra sem gondol­nak, hogy köztünk is vannak ha­nyagok, felelőtlenek. Miért ítéljük el tehát a fiatalo­kat azért, amit magunknak meg­­bocsájtunk? Miért követelünk tő­lük olyasmit, amire magunk kép­telenek vagyunk? Nem kellene-e a fiatalok tetteit hasonló mércével mérni, mint a saját magunkét? A példamutatás a legjobb nevelő­­eszköz az élet minden területén. Ha például a szövetkezetben a ve­zetők önmaguktól is megkövetelik a fegyelmet, akkor a fiatalok meg­értik, hogy rend a lelke minden­nek. Az is tény, hogy az Ifjúság mindig kész volt a nagy tettek végrehajtására. Erre számtalan pél­dát sorolhatnánk fel az utóbbi év­tizedek során. Sok múlik tehát attól, hogy az ifjú nemzedéknek ezt a jó tulajdonságát, lelkesedé­sét, akaraterejét hogyan használ­juk fel az építőmunkában. Termé­szetesen necsak kívánjuk, követel­jünk a fiatalságtól, hanem adjunk meg nekik minden lehetőséget, segítséget az alkotó kedvük ki­bontakoztatásához. A mezőgazdasági üzemekben, ahol egyre nagyobb szükség van a gépeket irányító és más szaka­szokon dolgozó fiatalokra, minden körülmények között meg kell te­remteni a lehetőséget a folyama­tos munkához, a rendszeres jöve­delemhez, továbbképzéshez, a kul­turált életmódhoz és meg kell ol­dani a sokoldalú sportolási lehető­séget is. Nem véletlen, hogy a kongresz­­szusi beszámoló nagy jelentőséget tulajdonított a tömeges testneve­lésnek, a sportnak, mely hozzájá­rul a nép, és elsősorban a fiatal­ság fizikai felkészültségéhez, egészségének megvédéséhez, vala­mint erkölcsi tulajdonságainak szi­­lárdulásához. Ha őszintén, minden téren segítőkezet nyújtunk a fel­törő nemzedéknek, akkbr képesek lesznek nagy tetteket végezni. На а XX. nyári olimpia évében visszatekintünk, mérlegeljük az elmúlt évtizedeket — különösen a legutóbbi kettőt — amely legjob­ban igazolja az ifjúság és főleg a szocialista országok fiataljainak a rátermettségét. A rekordok százai­nak megdöntése olyan ország ne­véhez fűződik, amelynek sportolói­ról azelőtt alig hallott a világ. A szocialista rendszer hatalmas lehetőséget biztosít a tömegsport kibontakozására. Nemcsak a váro­sokban, hanem a sport terén ré­gebben szunnyadó községekben Is megindult a széleskörű sportélet és a falu kiváló fiatalokat küld a legjelentősebb vetélkedőkre. A szocialista országok fiataljai a sport terén az élvonalba\ tartoz­nak. Az öt kontinens versenyzői közül az élenjáró szovjet fiatalok mögött ott vannak az aránylag kis szocialista országok kiváló sporto­lói, és a himnuszuk is gyakran felhangzik. Az utóbbi években kö­zülük többen voltak, s minden re­mény megvan rá, hogy ott lesznek az első tíz helyezett között. Az új olimpiai játékokat hirdető láng elindul Görögországból, fénye bevilágítja a Balkánt, a közheeső országokat, hogy eljusson a mün­cheni. olimpiai stadionba. A kicsi láng nagy jelkép lett, mely túlélte korunk nagy tragédiáit és változá­sait. Ég, melegít, világít. Utat rputat az emberiségnek, a népek kölcsönös megértésének a kifeje­zője. Minden becsületes embernek ez az őszinte óhaja: sohase alud­jon ki a barátság, a béke fényes lángja. Az égő, lobogó láng fényében vetélkednek augusztusban a fiatal­jaink. Ojből bizonyítanak, hogy érdemes bennük bízni, mert nagy tettekre képesek. Ha hitünk őszin­te és tudatosan segítjük törekvé­süket, a munka frontján is csodá­kat művelnek. Hiszen nálunk egy­re többen vallják ezt a fiatalok közül: a jövőnk olyan lesz, ami­lyenné formáljuk. Tóth Dezső Gazdát udvaráról... Az ország falvait, mezőgazdasági üzemeit járva, .nemegyszer tévedünk be olyan gazdasági udvarba, amely­ben hegyén-hátán minden, elhagyott csatatérhez hasonlít. Az istállókat, s egyéb gazdasági épületeket csak „gólyalábon“, vagy gumicsizmában lehet megközelíteni a vendégmarasz­taló sár miatt. Az eső. vagy az össze­­gyülemlett hőié kisebb tavakat ké­pez. S a trágyalé már messziről fi­gyelmezteti az arrajárő idegent: itt valami bűzlik! S bizony — akár tetszik, akár nem — szóvátesszük! Nos, ennek az eluralkodott rendet­lenségnek parancsoltak MEGÁLLJ!-t — szervezett formában — 1969 őszén a galántai járás Váhovcei (vágai) Efsz-ében. A felszabadulás 25. évfor­dulója tiszteletére vállalták, hogy egyszer s mindenkorra rendet terem­tenek a gazdasági udvarban, sőt szép­pé, otthonossá varázsolják. Szép és dicséretre méltó kezdemé­nyezés volt ez, amit versenyfelhívás megszövegezése követett, amely ki­bocsátása után nagy visszhangra ta­lált: a járás 29 mezőgazdasági üze­mének dolgozói elfogadták a verseny­­felhívást... E nemes versengés eredményeiről már több ízben tájékoztattuk kedves Olvasóinkat. Most Is ezt tesszük! Leg­közelebb már a rožňavai (rozsnyóil járásban tesszük tiszteletünket, mivel ez a verseny-mozgalom leginkább Itt talált méltó követőkre, Szlovákiádéi-­­keleti csücskében. Jó lesz tehát más járásokban is mozgolódni, szervezett harcot Indítani a rendetlenség feb számolása, az emberibb, kulturáltabb munkakörnyezet kialakítása érdeké­ben. Ez nem parancs: a legalapve­tőbb kötelesség! ÚJABB GYŐZTESEK Mindjárt elöljáróban el kell. mon­danunk, hogy a galántai járásban A szocialista munkaverseny győztesei évente kétszer értékelik az említett versenymozgalom eredményeit. Még­pedig a helyszínen, a verseny első győztesénél. Ezúttal a Mostovái (hi­daskürti] Efsz-ben, ahol ünnepek előtti ünnepnek számított december 21-e. Máskor sem búval bélelt Horváth István elnök, most meg aztán Igazán derűs hangulatban találtuk. Csupán a ködös, csepergős idő nem volt az ínyére a vendéglátó gazdának. Mert épp a járásiakat, valamint a kilenc gazdaság képviselőit várta. Nem hagytuk kihasználatlanul el­futni a hátralevő időt. Arról beszél­gettünk, miként is született meg a nagjy elhatározás, no meg a verseny­győztesnek kijáró első hely, amely egyben huszonötezer korona pénzju­talommal is jár. — November ötödikén, a járásban elsőként befejeztük a mélyszántást — kezdte újságolni a sudártermetű el­nök. — Néhányan összedugtuk a fe­jünket, miként is lehetne a gazdasági udvart megszabadítani a húszéves rendetlenségtől. Mert, meg kell hagy­ni, borsódzott a hátam, amikor a gaz­dasági udvarra gondoltam: hogyan Is lesz Itt hamarjában rend, honnan is kezdjük? ... Végre megszületett a nagy elhatározás: teljes erőbedobás­sal neki kell fogni a rendteremtés­nek. Férfimódra! ... Dehát, nem oda Buda! A tagok te­kintélyes része megmosolyogta a dön­tést. Megvalósítását szinte lehetetlen­nek tartotta. Ám ez elnök, Kubík Ist­ván agronómus, juhász Károly ker­tész és Vincze János növénytermesz­tési csoportvezető konokul kitartot­tak, éjszakákat is nappallá téve, ün­nepeket is feláldozva, hogy a „hadi­­terv“ száz százalékra teljesüljön... Mozgósították az egész tagságot, még a dohánysimítást is szüneteltették, hogy a 12 nő is bekapcsolódhassák a rendteremtő, gazdasági udvar-szépí­­tő munkálatokba. Igaz, lelkesíteniük kellett az embe­reket, biztatni, hogy csakis ők, a kö­zös vagyon gazdái látják majd hasz­nát ennek a fáradozásnak. Míg az első napokban kétségbe vonták a nagy terv megvalósítását többen is — téb­­láboltak, vagy csak ímmel-ámmal dol­goztak —, végül beadták a dereku­kat, s hozzáláttak a rendteremtéshez. Derekas munkát végeztek a trak­torosok, főleg Cservenka Albert, a dohánytermesztő csoport nőtagjai (akik most túlórákkal hozzák be a késedelmet!), kivették részüket ebből a munkából még a szlovák és a ma­gyar iskola diákjai is, akik 560 órát dolgoztak le társadalmi munka címen. A szövetkezeti tagok 2408 órát dol­goztak le, ugyancsak térítésmentesen. — Mindent egybevetve — folytatta az lenök — 735 210 koronát fordítot­tunk a gazdasági udvar szépítésére. De megérte. S nem csekély büszkeséggel kalau­zolta vendégeit a gazdasági udvarba, hogy mind a járási pártbizottság, mind a járási nemzeti bizottság, mind a járási mezőgazdasági társulás, va­lamint a versenyző mezőgazdasági üzemek legjobbjainak képviselői a saját szemükkel győződhessenek meg: a mostovaiak erőfeszítése nem volt hiábavaló. A háromhetes következe­tes rendcsinálás eredményei kézzel­foghatóak. s mindenképpen a becsü­letükre, s hasznukra válik. (Folytatás a 3. oldalon.) Szilárd egységben a szocializmus útján LUDVlK syOBODA röztársasagi elnök újévi köszöntője Kedves Polgártársak! Kedves Barátaim! Mindnyájuknak szép új eszten­dőt kívánok! Az elmúlt év a jó munka éve volt! Tegyünk meg mindent annak érdekében, hogy az új év, amely­nek küszöbén állunk, még jobb le­gyen. Szeretnék teljes szívből köszö­netét mondani mindenkinek, aki kivette részét a jó eredmények eléréséből, s külön azoknak, akik példás, becsületes munkájukkal nyilvánították ki a szocializmus továbbfejlesztésének támogatását, és így kifejezésre juttatták forró hazafiságukat. Köszönetét mon­dok az új élet úttörőinek, akik a bányákban, a gyárakban, az épít­kezéseken. a közlekedésben, a me­zőgazdaságban, a laboratóriumok­ban, az iskolákon, az egészségügy­ben, a tudomány és a kultúra te­rén tevékenykedtek. Köszönef" ille­ti a közéleti dolgozók százezreit, az öregeket és a fiatalokat« a fér­fiakat és a nőket egyaránt. Mindenkit, aki becsületesen dol­gozott, joggal töltheti el az öröm és az elégedettség érzése az elért eredmények fölött. Csak a jövő mutathatja meg tel­jes mértékben, mit jelentett szá­munkra az elmúlt esztendő, amely haladásunk útján a döntő évek egyike volt. Ez az év komoly for­dulat volt életünkben. Sikerrel tetőztük be társadalmunk konszo­lidációjának korszakát, és hozzá­foghattunk a további igényes fel­adatok megoldásához. Csehszlovákia Kommunista Párt­jának XIV. kongresszusa világos programot tűzött elénk. A program jó és reális. Megmutatja az orszá­gunk további felvirágzásához és mindannyiunk gazdagabb és bol­dogabb életéhez vezető utat. A választásokon önmagunk és az egész világ előtt igazoltuk, hogy készek vagyunk e program teljesí­tésére, hogy Csehszlovákia Kom­munista Pártja vezetésével, szi­lárd egységben következetesen ha­ladunk tovább a szocializmus út В ján. A Nemzeti Front erős köteléké­ben, a csehek és a szlovákok és a többi nemzetiség egységében fo­gunk hozzá további munkánkhoz. Az új év küszöbén teljes joggal kijelentjük: köztársaságunk min­­den becsületes polgárának szilárd a létbiztonsága, a jövőbe, a békés és gyümölcsöző munkába, a biz­tonságba és a jogrendbe vetett hite, mindannyian tudjuk, hogy jó munkánk árán jól fogunk élni. Kapcsoljuk az új évet azokra az eredményekre, amelyeket eddig elértünk. Dolgozzunk önfeláldo­­zóan és okosan, lendülettől és megfontoltan. Bátran győzzük le és hárítsuk el a fogyatékosságo­kat. Legyen ez £z év drága hazánk népgazdasága új felvirágzásának az éve. Az elmúlt évben nagy tettet hajtottak végre a világbéke érdé kijjien —, a helyzet azonban to­vábbra is bonyolult. A Szovjetunió Kommunista Pártja XXIV. kong resszusán jóváhagyott békeprog­ram az emberiség reménye. A Szovejtuniő szívós igyekezete egyre nagyobb hatással van az egész világra. A béke és a szocia liznnis erőinek manapság az egész világon sokkal szilárdabb a hely­zete, mint bármikor is a múlt­ban. Mindez kedvező feltételeket biz tosít a nemzetközt imperializmus elleni sikeres küzdelemhez, a bé­kéért és a haladásért vívott harc­hoz az egész világon. A mi köz­vetlen célunk az. hogy átütő si­kert érjünk el az év folyamán a béke és a biztonság megszilárdítá­sában, és az európai jószomszédi együttműködés kérdésében. Kedves Barátaim! Teljes szivemből kívánom, hogy az új évben az önök és családjuk számára boldog év legyen. Hozzon az új esztendő több kényelmet és szeretetet, örömei és jó egészsé get. Mindannyiuknak sok sikcrl kívánok a munkában. \ 4 r I

Next

/
Thumbnails
Contents