Szabad Földműves, 1971. július-december (22. évfolyam, 26-52. szám)
1971-08-07 / 31. szám
\ Nevét növények viselik Gyümölcshullás A LEGFŐBB OK: A VÍZHIÁNY Kertészember számára nincs szomorúbb látvány, mint a gyümölcseit idő előtt (hullató fa. Kora tavasztól gyümölcsérésig állandó téma: miért hullik a gyümölcs? 4—5 % IS ELÉG A gyümölcsfára végzetes lenne, különösen gazdag virágzás esetén, ha valamennyi virágát fel kellene nevelnie. A fa önfenntartó ösztönével igyekszik megszabadulni a feleslegtől. Csak annyit tart meg, amennyit továbbfejlődésének veszélyeztetése nélkül képes felnevelni. Ez a teljes vb rágmennyiségnek csupán négyöt százaléka. A hullás mértékét az időjárási viszonyok azonban jelentős mértékben módosíthatják. A hideg idő már a bimbókat is megtizedelheti, á későbbi hűvös, esős időjárás pedig a kötődés esélyeit csökkenti. Az első nagyobb gyümölcshullás a májusi fagyosszentek után következik be. Az alacsony hőmérséklet ugyanis — még ha nulla fok feletti is — a gyengeszövetű gyümölcskezdeményeket erősen megviseli. A hullás különösen nagymérvű lehet, ha a hőmérséklet a fagypont alá csökken. A kötődés utáni hidegre legérzékenyebb a cseresznye és a m©ggy, közepesen reagál a körte és a barack, legkevésbé az alma. Az időjárás ilyen kártételeivel szemben csak korlátozott mértékben védekezhetünk. A későbbi tömeges hullások viszont szakszerű beavatkozással elkerülhetők. A NAGY VESZÉLY: A SZÁRAZSÁG A gyümölcseit nevelő fa érzékeny az időjárási változásokra. Az első nagy veszélyt a száraz, meleg időszak beköszöntése okozza. Sajnos ebben az időszakban maradnak magukra legtöbbször a fák a nedvesség megszerzéséért folytatott küzdelemben. Kényszerhelyzetben a fa úgy védekezik, hogy csökkenteni igyekszik a párolgási felületét. Ennek első látható jele a lombozat lankadása. Ha a fa még idejében nem jut elegendő nedvességhez — a párologtatási felület további csökkentése érdekében — ledobja levélzetének és kis zöld gyümölcseinek egy részét is. Minél hosszabb ideig tart a száraz, meleg idő, annál tömegesebb a hullás. Károsodnak a fán maradó termések is. A gyümölcsök szövetei petyhüdtek lesznek, a sejtek szinte összeesnek. Hihetetlennek tűnik, de ezeknek a gyümölcsöknek az újra esőre forduló időjárás adja meg a kegyelemdöfést. NE KÉSSÜNK AZ ÖNTÖZÉSSEL! Ha a legyengült szövetű és sejtállományú gyümölcsök hirtelen esősre forduló időjárás vagy megkésett öntözés következtében' megduzzadnak, a szövetben olyan nyomás keletkezik, hogy a fa a gyümölcsöt ledobja magáról. A tömeges hullást csak akkor akadályozhatjuk meg, ha a szárazság kezdetén megkezdjük fáink alapos öntözését! Különösen sokat szenvednek a vízhiánytól a szilva- és ringlófélék, ha nem üde, nyirkos talajra telepítettük őket. Előbb érzik meg a szárazságot a többi gyümölcsfajnál. Kielégítetlen igényüket leveleik pirosas elszíneződésével, a lombozat és a gyümölcs hullásával jelzik. Vízben szegényebb helyeken, száraz időjárásban alkonyati állottvizes lombpermetezéssel enyhíthetjük a vízhiányt. A rendellenes gyümölcsihullásnak azonban csak az időben megkezdett rendszeres és alapos öntözéssel vehetjük elejét. K. I. Két öntözési kísérlet Bratislava közelében a Vajnori EFSZ tavaly júniusban helyezte üzembe az 56 hektár gyümölcsös (alma, kajszi- és az őszibarack) öntözésére alkalmas öntözőberendezést. Az első felvételen „a lassú esőszerü öntözési módszer“ látható, amely ing. M. Peter tervező szerint 23 hektáron valósítható meg. A műanyag csővezeték oszlopokra erősítve szolgálja a gyümölcsfák csőszerű öntözését. Teljesen eredeti megoldás az ún. lengőíves öntözés (második felvétel). A PVC vagy az olcsó polietilén csöveket szintén oszlopokon vezetik. A csővezetéken nincsenek szórófejek. Jelentős távolságra (18— 21 méter) nagy intenzitással apró vízcseppek formájában történik az öntözés. A különböző szögben végzett csőfúrás és azok nagysága határozza meg az öntözés irányát. A csővezeték fokozatos tökéletesítésével mintegy 30 százalékkal növekszik az öntözővíz kihasználása. Myslenicén a Bratislavai Öntözési Kutatóintézettel együttműködve három víztároló építését fejezik be, amelyek mintegy 200 ha földterületen tárolják majd a csapadékot. A három víztároló, amelyek teraszosan helyezkednek el, 180 hektár kiegészítő öntözését szolgálják. Az első tároló vizével 60 hektár szőlőt öntöznek. Az egyenletesebb fekvésű földeken (ljí ha) barázdás öntözést, a dombosabb területen (21 ha) permetező öntözést, 20 hektáron pedig lengőíves öntözési eljárást terveznek. Kép és szöveg: B. Dušek Knapp József Ármin neve már szinte ismeretlen a szélesebb izönség soraiban. Azonban •■kad növény, mely nevét viseli, zt Nyitravármegye monogramja megállapítja róla, és nem Hetlenül. A híres botanikus gyanis a mi földünk szülöttje volt, pontosan Alsóköröskényen, (Dolné Krškany) Nyitra mellett, látott napvilágot. 1843. május 14-én született. Természettudományok iránti hajlama már fiatal korában jelentkezett. Szabad idejében a. nyitrai Zobort és környékét járta. Ez későbbi tudományos munkásságán is észlelhető. A középiskola és az egyetem elvégzése után segédtanár lett a kolozsvári egyetemen. Ott egyre nagyobb szaktekintélynek örvendett. Ennek köszönhette, hogy a bécsi egyetem meghívta s mint tudományos dolgozó 1890-től Hofmuseum növénytárában herbáriumi segédként dolgozott. Szakadatlanul írta tanulmányait, könyveit. Bécsben halt meg 1899. március 31-én. A „Révayak“ szerint számos florisztikai dolgozatot közölt, főként az osztrák és magyar területről. Legjelentősebb „Die bisher gekannten Pflanzen Galiziens und der Bukovina“ (Wien, 1872) című műve. A mi vidékeink flórájával is foglalkozott. A monográfia szerint két nagyobb munkát írt Nyitra flórájáról: Prodromus floae comitatus Nitriensis és Phanerogame Flora der Stadt Neutra címmel. Dr. Faith- Fülöp írta Nyitra aranykönyvében, hogy külföldön is híres botanikusnak ismerték. Remélem e rövid írás hozzájárul, hogy itthon, szülőföldjén is megismerjék. Mártonvölgyi László Kulfúrába kerül a feketebodza is? A feketebodza vadon, főleg erdőszéleken országszerte sok helyütt előfordul. Közismert róla, hogy kedveli a napos fekvést, de azért árnyékos helyeken is megtalálható. Tápdús talajt kíván, ám mostoha körülmények, tápanyagszegény talajokon is megél. Néha nagyobb fává is megnő. Budapesten például a Klinika-kertben egy több mint egyméteres törzsméretű példány is található. volságra ültetik. Ügynevezett kétszakaszos vágást alkalmaznak. Ezt a vágást pneumatikus ollóval végzik. A vágásból eredő bő hulladékot vágó, illetve tépőberendezései ellátott talajbemunkáló géppel dolgozzák be az ültetvény talajába. Prof. Dr. E. Strauss közlése szerint e munka leírását, illetve részletes eredményeit a „Klosterneuburgi Mitteilungen“ szaklap fogja rövidesen elsőízben közölni. A fetekebodza erős illatú, lapos, tejfehér virágú bogernyőit, továbbá bogyótermését és kérgét is már igen régen hasznosítják a gyógyászatban. A fényes, fekete érett bogyóiból pedig házilag gyümölcsleveket és gyümölcsízt készítenek. Igen jó minőségű pálinka is készülhet belőle. Bogyótermésének élelmiszeripari célokra történő felhasználására nálunk 1954-ben már történtek kísérletek. Akkoriban e kérdés megoldásával a Szesz- és Konzervgyárak Kutató Intézete foglalkozott. A bogyók sajtolásával nyert bodzalevet paszterizálás után 35 százalékra besűrítették. Az így nyert sűrítmény igen alkalmasnak bizonyult különböző gyümölcslevek és gyümölcsízek színének megjavítására, ezen kívül a bécsi karamel és csokoládé töltésére is alkalmasnak bizonyult. A kísérleteket akkoriban csak azért hagyták abba, mert a vadnövények termését begyűjtő dolgozók a feketebodza bogyói közé a szőszerint büA „Besseres Obst“ osztrák szakfolyóirat egyik tavalyi száma szerint Felső-Ausztriában is van már egy ilyen másfél hektáros feketebodza ültetvény. A bogyók itt is augusztus végére érnek be. A bogyóknak az ernyőről történő elválasztását ott igen eredeti módon oldották meg. A levágott ernyőket ugyanis azonnal a szedés után hűtőhelységbe helyezik és —22-től —23 C°-nál fagyasztják. Az ilyen fagyasztott ernyőkről a bogyók igen könynyen választhatók el. Ennek az eljárásnak nagy előnye, hogy így a bogyók vitamintartalmukat is megőrzik. A fagyasztott bogyókat a termelő speciális műanyagzacskóba csomagolja. Minden kb. 17—18 dkg súlyú zacskóba jobb szag elérése céljából két szilvát is helyez. A zacskóhoz bodzaíz készítésére szolgáló receptet is mellékel. Renczés Vilmos mérnök dös, földi vagy gyalogbodza bogyóit is belekeverték. Horváth Lajos bácsival Zoncon (Tureíí) hozott össze a szerencse. Beszélgetésünk alkalmával kiderült, hogy immár öt éve főliaházakban termeli a primőr zöldségféléket. Többségében uborkával és paprikával foglalkozik. A palántát saját melegágyaiban neveli elő, amelyeket nem üveggel, hanem fóliával takar. A fóliás termesztésben Horváth elvtárs gyakorlata állandóan gyarapszik. Az uborka előnevelését például kis fólia zacskókban szorgalmazza. A zacskót félig rakja komposzttal s ebbe ülteti az uborkát. A főliaházak mintegy 10 árnyi területen fekszenek és szép jövedelmet hoznak. Lajos bácsi asszony-lányát is beavatta a fóliás termesztés titkaiba. (Felvételünk június 8-án készült.) " Foto: s Az írisz szaporítása A feketebodza termesztésbe vonásával ez a körülmény természetesen azonnal kiküszöbölődne. Talán ezért is Ausztriában a Kiosterneuburgi Bor- és Gyümötcsészeti Felső Fokú Tanintézet és Kísérleti Állomás keretén belül már vagy 15 éve megkezdték a feketebodza termesztési kérdéseinek különböző kísérletekkel történő tisztázását és annak nemesítési munkálatait is. A nemesítési munkának elsősorban a termőképesség fokozása, a nagyobb bogyók kitenyésztése, a magasabb savtartalom és későbbi érési idő elérése volt a célja. Prof. Dr. E. Strauss, az ottani gyümöicsészeti osztály közlése szerint intézetük Haschhofi gazdaságában ma már egy nagy bodzaültetvény létezik. Az ültetvény terméshozama hektáronként évente 120 és 150 mázsa között ingadozik. Eddig két fajtát sikerült kinemesíteniük. A „Donau“ fajta augusztus közepétől végéig, a - „Haschberg“ pedig augusztus végén, szeptember elején érik be. A fákat dugványokból nevelik és 5—6X3,5—4 m kötéstáAz írisz fajokban, de különösen a fajokon belül a fajták, változatok ismételt, többszörös keresztezések nagy számában igen gazdag növény. Itt, közel a határunkhoz, Ausztriában van egy csak íriszeket szaporító kertészet. Nem számoltam meg, hányezer fajtát szaporít. De most maradjunk csak a régi, kertészettel foglalkozó emberek körében már ismert fajoknál, illetve fajtáknál, amelyek vígan tenyésznek jó, kerti földben, általában öntözés nélkül is, de azért hálásak egyegy kiadós adag vízért, bár e nélkül is évtizedekig elélnek, és lassan lefogyatkozva még mindig díszítenek. Hasonlóképpen viselkednek a növények utólagos, pótló trágyázással szemben is. Hálásak egy érett trágyás vagy trágyalével itatott tőzegkorpás borításért ősz végén, de anélkül is elélnek hosszú évekig, amíg a szomszédságban vízszintesen tudnak terjeszkedni és tápanyagot találni, azután pedig rabkosztori ugyan, de eltengődnek. Az Írisz szaporítása tőosztással végtelenül egyszerű és kedvező könnyebbséget nyújt a gondozónak. Az év minden szakában kiemelhetők a tövek, szétoszthatók és elültethetők. A legtöbb növény nem szereti, ha virágzáskor háborgatják, szétosztják. Az Írisznek ez á legkedvezőbb szétosztási és ültetési ideje. A kinyílt virágot nem lehet összetéveszteni, elkeverni, s ez nagy előny. A tömör gyöktörzseket kézzel széttörhetjük, késsel is segíthetünk, ha kell. A virágot letörjük, vázába helyezzük vagy eldobjuk, a levélzetet és gyökérzetet is megrövidíthetjük, ha kívánja, és már ültethetünk is.Nem kell félteni az Íriszt, éri még nem láttam egy tövet sem. kipusztulni. Hetekig heverhetnek az út szélén a tövek, semmi bajuk sem lesz. Csak az ültetést kell néhányszor megöntözni. Dr. Farkas László
