Szabad Földműves, 1971. július-december (22. évfolyam, 26-52. szám)
1971-08-07 / 31. szám
időszerű pdolatok a mehekről * A vöröshere virágai várják a méheket. Oi-ZéM méhészete Tavaly ebben az időszakban már számos panaszlevél érkezett szerkesztőségünkbe a mézeskannák ügyében. Idén még nem esett szó a mézeskannákról. Pedig szívesen vennénk a méhészek Ilyenfajta panaszát. Remélem mindenki tudja, miérti Valószínű ebben az esztendőben nem lesz kannahiány, sőt a meglevők is soknak bizonyulnak. Lehet, hogy a fenyvesekben jó hordás van harmatmézből, ám Csallóköz és Mátyusföld rónáin senki sem dicsekszik nagy mézhozammal. A gyenge év figyelmeztet; nagyon fontos a telelés gondos és körültekintő előkészítése. Köztudott, hogy a hordástalan nyári napokon mind a fiasítás, mind az építkezés terjedelme csökken. Ilyen esetben a méhész munkájától függ a jövő esztendő eredménye. Ha augusztusban az anya jól petézik, legalább öt-hat kereten, akkor a család jól felkészül a telelésre és a tavaszi fejlődésre. Ezek szerint tehát a méhész legfontosabb teendője jelenleg az anya petézésének előmozdítása, Ahol hosszabb időn keresztül szünetelt a hordás, feltétlenül vizsgáljuk át méhcsaládjainkat. Ezáltal áttekintést nyerünk a mézkészletről. az anya teljesítőképességéről, az egész család hogylétéről, minek alapján megtehetjük a szükséges intézkedéseket. Ha az ANYA MUNKÁJÁVAL nem vagyunk elégedettek, úgy most van az utolsó alkalom, hogy kicseréljük. Az anyásításnál ezidőtájt legyünk elővigyázatosak, mert a család minden idegen méhre felfigyel. Ajánlatos, hogy a fiatal, petéző anyát az építkezést végző méhcsomóba vagy kalitkázva adjuk a kaptárba. A ihordástalan időszak A méhfajta alatt legyengült méhcsaládokat a tartalékcsaládok fiasításos lépjeivel felerősíthetjük, amelyeket — ha emiatt nagyon legyengülnek, télire majd összerakunk. Ha szünetel a hordás A MÉHEK ÉLELMÉT pótolnunk kell. Általában az anya akkor végzi munkáját kifogástalanul, ha a család hat-hét kilogramm mézkészlettel rendelkezik. A méhek serkentése is csak úgy jár sikerrel, ha az említett élelem hiánytalanul a kaptárban van. Első dolgunk tehát a mézkészlet kiegészítése s csak ezután következhet a serkentő etetés. Augusztus második felétől megkezdhető a családok téli etetése. Ezt lehetőleg nagy adagokban végezzük. E pontnál azonban felhívjuk a figyelmet, hogy a nagyobb mennyiségnél ne etessünk naponta. Gyakorlati tapasztalatok bizonyítják, hogy elegendő a háromnaponként történő etetés. Az etetést sose vigyük túlzásba. Nem szabad „teletömni“ a telelőfészket. Csupán annyi élelmet adjunk (10—12 kg), amennyi elegendő a következő év májusáig. Természetes, hogy az augusztus első felében történő etetés még nem számolható a téli mézkészlethez, mert ennek egy részét a méhek elfogyasztják, Illetve a fiasítás táplálásához felhasználják. Etetésre legalkalmasabb a cukorszörp 2:3 arányú hígításban. Általánosan elfogadott alapelv, hogy az ilyen arányban hígított szörp minden literje egy kg téli élelmet jelent. Bármilyen eredménnyel zárul a méhészesztendő, a következő hónapokban mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy méhcsaládjaink kifogástalan állapotban kezdhessék munkájukat tavasszal. (s) különbsége Noha ez az ország nagyon messze van tőlünk, érdemes megismerkedni egy két vonatkozásban vele, már csak azért is, mert a világon a legtöbb édességet itt eszik az emberek. Ha a térképen keressük Üj- Zélandot, akkor azt Ausztráliától délkeletre találjuk meg. Az egész szigetcsoportot a Nagyvagy Csendes Óceán veszi körül, s ennek a ténynek döntő szerepe van az éghajlati viszonyok meghatározásában is. A legmelegebb hónapokban az átlaghőmérséklet 19 °C körül, a leghidegebb hónapokban pedig 10 °C körül van. Azt hiszem ha ezt a két adatot méhész szemmel vizsgáljuk, kedvezőbb hőmérsékleti viszonyokat a méhészetre el sem igen tudunk képzelni. A méhészek ki is használják a kedvező feltételeket. Egyik következmény, hogy a kaptárakra nem sok gondot kell fordítaniuk. Egészen vékony falú kaptárakkal méhészkednek s ez nemcsak olcsóbbá teszi a befektetéseket, hanem sokban megkönnyíti a munkát is. Egy 60 családos állomány már szolid megélhetést biztosít tulajdonosának. Ma a méhészek állami támogatásban is részesülnek. Ellenőrök vigyáznak a méz minőségére és a méhegészségügy is az állami szervek hatáskörébe tartozik. A méz igen jő aromájú. Modern nagyüzemekben igen ízlésesen csomagolják, s így nem csoda, ha a lakosság keresi és szívesen fogyasztja. Az Oj-Zéland-i méz azonban eljut már külföldre is, ott is keresett áru, s népszerűségét valószínűleg jó minőségének köszönheti. Meg kell említeni, hogy a világon Oj-Zélandon a legmagasabb a mézfogyasztás. Átlagban lakosonként két kilogramm mézet fogyasztanak évenként. Mivel az országnak ma kb. kétmillió lakosa van, könnyen kiszámíthatjuk, meny? nyi mézre van szükségük. Jellemző, hogy cukorból is sokat fogyasztanak (49 kg évente). A mézfogyasztásra hatással vannak a népszokások is. A maori népfaj, amelyhez a lakosság többsége tartozik, nagyon szedeti asztalán az édes falatokat. Már az 1900-as években, amikor a szabadkai Vojnich Oszkár végigjárta ezt a vidéket, a következőket írta könyvébe: „Minden étkezéskor asztalunkon találjuk a narancs, málna vagy más gyümölcsből készült cukorbefőtteket... Részben ez okozhatja, hogy a rossz fogazat általános New- Zélandban.“ Ugyancsak ebben a könyvében olvashatjuk a táj leírásában ezt is: „A változó színben pompázó ősnövényzet úgy elborítja a hegyet, hogy csak a friss szakadékokban, vagy a törések helyén szürkénk ki a kő“. Jánosi József A Fehérorosz Szovjet Köztársaságban három év alatt a krajnai méhek méztermelése bizonyult a legtöbbnek, 40,9 kg-mal. Utánuk a helyi méhek következtek (38,9 kg). A kaukázusi méhek csupán 29,4 kg-os átlagot értek el. A krajnai méh jó tulajdonságainak alaposabb megismerése végett 1967-ben 300, majd 1968-ban 900 krajnai fajtájú anyát vásároltak Ausztriából. — Az olasz méhekkel kedvezőtlen tapasztalatokat szereztek. Csupán az üvegházi növények megporzásában váltak be. A téli mézfogyasztás a következőképpen alakult (az adatok egy kilogramm méh fogyasztására vonatkoznak): helyi méhek 8.4—7 kg, krajnaiak 7,30 kg, kaukázusi 7—8,1 kg, olasz 7,7— 9,2 kg. A téli méhhullás a következő volt: olasz 35—38 %, helyi 27,3—31,6 %, krajnai 18,7—33,3 %, kaukázusi 15,8-18,7 százalék. A méhek szabadban teleltek. „ (Pcselovodsztvo, Szovjetunió) 16. SZÁM 1 KERTÉSZET-MÉHÉSZÉT A Szabad Földműves s za k m el I ék I e t e 1971. AUGUSZTUS 7. A TARTALOMBÓL • így öntözzünk. • Szőlólugas gyors kialakítása, új lakás állami gazdaság szerződéses alapon kielégíti, így semmi szükség arra, hogy egyéniek foglalkozzanak termesztésével. Ha egyesek mégsem tudnak vagy akarnak lemondani a „sok bosszúságot“ okozó növényről, úgy senkit se okoljanak, ha „nyakukon“ marad az áru, ne szidják a felvásárlókat, de még kevésbé keressék a rendszerben a hibát. A felvásárló üzemek számos olyan zöldségfélét kérnek, amelyeknek termesztése kisebb avagy nagyobb kertekben egyaránt kifizetődik. Konzervgyáraink például hosszúlejáratú, öt évre szóló szerződést kötnének zöldbabra, eltevési uborkára, feketeribizlire, egresre stb. Továbbá nagy az érdeklődés a paradicsompaprika és a csípőspaprika iránt, de feldolgozóüzemeink a paradicsomot, a fűszerpaprikát és a majoránnát is szívesen elfogadnák. Piacaink szinte követelik a hónapos retket, újhagymát, a korai sárgarépáról nem is beszélve. A felsorolt növényféleségek Fokhagymagondok ■ dén már harmadízben * tűzzük napirendre a fokhagymát. Nem csoda, hiszen ez a fűszernövény nagyon sok vitára ad okot, és az értékesítése körüli bonyodalmak mind az eladót, mind a vevőt egyaránt bosszantják. Arról van szó, hogy állami raktáraink az egyéniektől ismételten nem vásárolják a fokhagymát. Ez történt tavaly, tavalyelőtt, és ki tudja hányadszor, amióta a „fokhagymatermesztési láz“ elfogta az embereket. Sajnos, a termelők saját kudarcaikból sem tanultak. A minap erről a témáról beszélgettem egy termelővel, aki nehezményezte, hogy a kitermelt áruval a kutya sem törődik. Pedig erre nemcsak ő, hanem az állam is „ráfizet“. Tavaly három mázsát, két évvel ezelőtt öt mázsát öntött ki a szemétdombra s ha minden marad a régiben az idei termés is az előbbiek sorsára jut. A panaszkodót hallgatva feltettem a kérdést, ki bízta meg a fokhagyma termesztésével? Ki ösztönözte, hogy kertjét ezzel a növénnyel hasznosítsa. Természetesen senki. Vajon kötött-e szerződést valamelyik üzemmel, vagy kapott-e ígéretet valakitől, hogy a leendő termést átveszik. Nem! Hát akkor miért ültetett fokhagymát? Vállvonogatása után kiderült, hogy a véletlenre bízta magát. Hátha idén sikerül. Az utóbbi két év elveszi a „nép“ kedvét a termesztésétől s ekkor ő lesz a hős, 6 birtokolja majd egyedül a piacot, viszik az árut mint a cukrot. Kilóját nem is harmincért, hanem fejenként öt koronáért. Csakhogy a többi halandó is hasonló gondolatok közepette ültetgette ősszel a hagymagerezdeket egyik évről a másikra, így akarta átmenteni a termést. Mivel pedig a vetőmag kéznél volt, az értéktelen portékából több került a földbe a kelleténél. Ez a titka tehát annak, hogy szokatlan mennyiségű fokhagymát kínálnak eladásra az egyéni termelők. Akár hiszik a kertészkedők, akár nem, felvásárló szerveinknek is fő a feje a fokhagyma miatt. Nekik sem mindegy, hogy az árut borravaló kíséretében kínálják a termelők, s mégsem vehetik át. Ugyanakkor az áruból származó érték nagyon is elkelne havi terveik kiegészítésére, hiszen tudvalevő, hogy nagy a hiány gyümölcsből. Jó példa erre az, hogy a leszerződött kajszibarack egyötöde került csak a piacra és a felvásárló üzemekbe. Természetes, hogy ezt és a további kiesést szeretnék pótolni a felvásárlók. S íme itt a fokhagyma, mely tekintélyes összeget képvisel. Am amíg a nyári gyümölcs hiányzik piacainkról, a konzervgyárak, a húsüzemek tömve vannak fokhagymával. A hírek szerint három évre szóló pépesített fokhagyma fekszik a raktárakban. S emellett mondjuk meg őszintén, miért venné meg az állam a kiskertészkedök hagymáját, amikor a nagyüzemi kertészetek szerződéses alapon éppen eleget termelnek. Sőt jó évben nagyobb hektárhozamoknál az is előfordul, hogy több lesz a kelleténél. Ha reálisan nézünk a dolgokra, rájövünk, hogy ezt a termést maradéktalanul át kell venniük a felvásárlóknak nemcsak azért, mert erre a szerződés is kötelez, hanem a nagyüzem olyan növényeket is termel népgazdaságunk számára, amely jóformán semmit sem hoz a „konyhára“. Ezt nemcsak a növénytermesztésre, állattenyésztésre, de a zöldségtermesztésre is vonatkoztathatjuk. További érv, hogy a kistermelők áruja sok esetben nem felel meg az állami normáknak. Évek során saját vetőmagjukat használják, minek következtében a növény nagyon leromlott, frissíteni, cserélni kellene az ültetőanyagot. Emellett előbb-utóbb gombabetegség is fellép a hagymán, mely teljesen értéktelenné teszi az árut. Ügy gondolom az egyéniek közül kevesen tudják, hogy ültetés előtt „pácolni“, fertőtleníteni kell a hagymagerezdeket. Ez minden nagyüzemben megtörténik, ennélfogva tehát egészséges árut adhatnak a piacra. Az egyéni termelő rossz játékot űz a felvásárlókkal, illetve az állammal, ha beteg áruján igyekszik túladni. Ha „csúsztató“ ellenében sikerül a hagymától megszabadulnia, a termék néhány hét elteltével tönkremegy. Ebből pedig nemcsak az államnak, de a termelőnek is kára származik. Száz szó mint egy; a fokhagymatermesztés levitézlett. Népgazdaságunk jelenlegi szükségletét néhány szövetkezet, körül. • Elérkezett az alvószemzés ideje. • Zöldségesek kártevői. 9 Gyümölcshullás. 9 Két öntözési kísérlet. 9 Kultúrába kerül a feketebodza is? 9 Az írisz szaporítása. 9 Harc a méhfarkas ellen. • Egy tanulságos rablás. 9 Méhlakások berendezésének indoklása. • Időszerű gondolatok a méhekről. • Oj-Zéland méhészete. termesztése nem ütközik akadályba, sőt az illetékes szervek az egyéniek támogatását kérik. Természetes, hogy az érdeklődők a Kiskertészkedök és Zöldségtermesztők helyi szervezetén keresztül vetőmagot, ültetőanyagot és műtrágyát kedvezményes áron kapnak. Minden termelőnek saját érdeke, hogy olyan növények termesztését szorgalmazza, amely biztos pénzt hoz a házhoz, és emellett ténykedésével az élelmiszerellátást is hathatósan elősegíti. SÁNDOR GÁBOR Horváth Lajos asszony-lánya örül a fóliaház értékes termésének, a paprikának. (Beszámoló az 5. oldalon^