Szabad Földműves, 1971. július-december (22. évfolyam, 26-52. szám)
1971-08-07 / 31. szám
.SZABAD FÖLDMŰVES 1971. augusztus 7. 10. ИЧогп-ГдЛтаН m fjr (Részlet a szerző „Farkasokkal teli pince“ című regényéből.) Amikor megérkezett a faluba, körülálltuk, de ő továbbra is ügy kiáltozott, mintha ott sem volnánk: — Kukoricát, pattogatott kukoricát vegyenek! Végigjárta és végigkiáltozta a falut: — Kukoricát, pattogatott kukoricát vegyenek! Táskája és kosara tele volt tömött zacskókkal. Koronába kerültek^ Sajnos, nekünk egy zacskóra sem tellett. Nem volt koronánk. A fiúk a kerékpárt nézegetik. A lányok a kukortcakirályt. Kerékpárján elöl-hátul egy-egy hatalmas fonott. kosár, mindkettő teli pattogatott kukoricával. A kukoricakirály szétvetett lábbal áll, arcáról fut a veríték, szomorú! Fél, nehogy feldőljön a kerékpárja és kiszórodjon a pattogatott kukorica. — Fiúk, lányok, itt a finom kukorica, pattogatott kukorica ... — Nincs pénzünk, hihihi... — Menjetek, kérjetek anyátoktól... — Nem ad ... — Akkor apátoktól — Ö sem ad ... — Kérjétek meg őket szépen, rt.mánkodjatok ... — Úgy sem adnak ... —- Gyerekek, hát tojás nem akadna? Tojást hozzatok! A kukoricakirály megcsipkedte az arcom s kezembe nyomott egy zacs* kó hófehér pattogatott kukoricát. — Tessék, kiskirálynőm! Tojást hozzatok, fiúk, lányok, tojást! — Tojást... Tyűha.. Hihihi... Nevetnek a fiúk s egyenkint szétszélednek. Kazlakban, csűrökben kutalrták tolások után. Ёп is tovább állok. A kukoricakirály magára marad. Már nem olyan szomorú. Mosolyog, tekintetével kiáltja: „De visszagyertek ám a tojásokkal!" Ott áll az úton, őrzi őt a két, hatalmas fonott kosár, amelyben egyre női, dagadozik, nyílik a temérdek pattogatott kukorica. — Kukoricát, pattogatott kukoricát vegyenek! Ingük mögött a tojásokkal visszatérnek a fiúk. Négyünkért Топко fizet. Öt tojással. — Mennyit kapunk ötért? — Négyet. Négy zacskó pattogatott kukoricát kaptunk a kukoricakirálytól. Fél zacskóval becsapott. Vagy egy tojással! — Топко, mennyi 4:4? — Hallgass! Fogjátok, itt egy zacskó! — Hármunknak? — No és? — Várj, ne szaladj, adj még egygyel! Elszökött... A falánk! Elbújt и méhkasok mögött a kertben Ott ropogtatta el a három zacskó pattogatott kukoricát. Egyedüli Csip! Csipi Milan úgy nyitogatta száját mint fészekből az éhes ktsfecske a csőrét. Csip! Eredj, kérj magadnak!- Milan énekel. Csip, csip, adjáll Ivánnak nem kell a szájába adni, egyedül is elveszi. ívka! Hogy siet a taknyos! Csip, csip, adjál! Nekem nem is marad. Ej, be kitűnő a pattogatott kukoricái Ha kukoricakirálynő lennék... A kukoricakirály megajándékozná a kukoricakirálynót egy egész fonott kosár pattogatott kukoricával. Vagy kettővel... Ügy jóllakhatnék ... játszanék a pattogatott kukoricával, beleásnám magam, s már ... már ... Топко sem akadna rám. — Már meg is etted, Топко?-— Régen. De Топко rám akadna. Топко rengeteg pattogatott kukoricát bír elfogyasztani. — Топко, van egy ötletem. — Te és egy ötlet? — Igen, én. Csinálok egyedül... — Mit? i — Pattogatott kukoricát. — Hogyan? — Rendesen. Letörök a kertben egy csövet, lemorzsolom, és rászórom a forró tűzhelyre. — Megég. — Majd forgatom! — Te nagyokos! A pattogtatni való kukoricát három teljes napig kell áztatni, hogy megdagadjon, kinyíljon, szétpattanjon, s csak azután szabad sütni a tűzhelyen és ... — Ugyan ... meglátod, hogy a tűzhelyen is lehetséges ... — Majd kapsz, ha megégeted a kukoricát! Bánom is én! На Топко megver, nem adok neki pattogatott kukoricát. A szemek miég nagyon puhák, de a színük már olyan, mintha érettek volnának. Szépen híznak a tűzhely forró tetején, kipattognak, az aranyszínű szemekből fehér vattavirágok születnek. Egyik-másik odaég, iám, fekete szeme van a fehér virágnak, és sárga-feketefehér ruhácskája. A tűzhelyen megszülettek az első pattogatott kukoricák. — Kukorica kukorica, pattogatott kukoricái Vegyetek pattogatott kukoricát.t — Veszünk ... — Adjál, adjál! — Várj, kisfecském, megégett a csőröd. toka egy tapasztalatlan, taknyos, éhes fecske fiók. Ropogtatja a forró, odaégett, pattogatott kukoricát. Tonkó egy hatost forgat a tenyerében. trigyit az ötletemet. — Eladsz belőle? — Eladok. — Hogy adod? — Koronáért. — Tessék ... — Ez csak egy hatos. — Koronái csinálok belőle. — Hatosból koronát? — Felhevítem a tűzhelyen. A pattogatott kukoricával együtt. Es koronát kovácsolok a hatosból. — Nem kell! Tartsd még a tüzes koronádat! Milan kiváncsi, majd kifordul a bölcsőből, látni szeretné Топко koronáját. Ívka már sokkal lassabban ropogtatja a kemény pattogatott kuko-. ricát. Az izzó korona csak Tonkót nem érdekli. Szemével, ujjúval még mindig az én pattogatott kukoricámon zongorázik. —- Add ide, add ide a koronát! Milan megúnta kisfecskéimet, fehér-fekete ódaégett pattogatott kukoricáimat, mind ktköpdöste a bölcső alá, arca, álla és a vánkos csupa fekete maszat'. Többet már nem kap, úgyis a tűzhelyhez szórja, egyenesen a lábam alá, pattog a pattogatott kukorica. — Kukoricát, pattogatott kukoricát vegyenek! Fölszedem a földről a pattogatott kukoricát amit Milan szétszórt. Izzik a tűzhely vaslemeze ... ■Топко ... Топко! Mit csináltál?!. Valaki kettévágott, fejem búbjától lábujjamig kettéhasított, beleszúrt az agyamba és külön-külön a körmeim alá, tüzes kard mélyedt a bal lapockám fölé — a nyakam tövébe. Mit tettél. Топко?! Szörnyűségesen felkiáltottam. Milan felvisított, de nem sír, gurul a nevetéstől. ívka az ajtóhoz ugrott és sírvafakadt. Mikor kiegyenesedtem, hogy lerázzam magamról a tüzes kardot, a bal lapockám fölötti részről — a nyakam tövéből valami a földre esett. Tüzes korona gurult az ajtó felél A konyha ajtaja kinyílt. — Istenem ... Ёп istenem! Anyám arcáról leolvashattam, hogy szörnuű dolog történt. Kezét a szeme elé kapta és sírásba kezdett... — Istenem, én istenem... minden örömöm odalett...! De odalett а Топко öröme is. Nem tudja mit tegyen, mit mondjon. — Anyu ... én ... én nem akartam ... én igazán nem akartam ... Топко szeme bután, gyáván kidülledt. Ha rossz fát tesz a tűzre, mindig ilyen gyáva a tekintete. Azt szeretné. hogy anyu most elverje. Nem bír elmozdulni a helyéről, ahol áll, csak szemével kutat, anya tekintetét keresi, belekapaszkodik, nem hajlandó elengedni, szégyell sírni, csak gyáva tekintete könyörög, verten meg, édesanyám, verjen ... no, miért nem üt meg? Anyám tojásfehérjét kent izzó koronámra. — Örök időkre megkoronáztak téged, te izzó hatossal és szamárral koronázott kukortcakirálynő! jó napot, kukoricakirály! Топко éles fahasábon térdel. Egyedül kerítette, egyedül térdelt rá. Nem mert senki egy szóval sem megszidni, sem megszánni. A kántor, mint mindig, most is a legrosszabbkor állított be és azt mondta: — Kár, nagy kár... A fiúk gyakran néznek arra a helyre, gyakran simogatják... S milyen szép nyaka és válla van ennek a lánynak. A beléd égetett korona nyoma évről évre nőni fog, minél Idősebb leszel, annál jobban éget majd. Amíg csak férjhez nem mégy. Azután abbahagyja... Csak néha égeti meg majd az urad ujját. Kukoricát, pattogatott kukoricát vegyenek! Ej, kukoricakirály, merre vagy? Most már van egy koronámI Ezentúl sohasem leszek korona nélkül. Nagy kár azonban, hogy ezért a koronáért nem vásárolhatok pattogatott kukoricát a kukoricaktrálytől. Elindultak a nagy A Kiváló Munkáért érdemrendet viselő Csehszlovák Szocialista ifjúsági Szövetség mellett működő Magyar Népművészeti Együttest (Ifjú Szívek) nem kell külön bemutatni. Jól ismerik Bratislevától Nagykaposig, sőt a határon túl Is többh-elyütt öregbítették hírnevüket. A kiváló táncegyüttesek méltóan képviselik a népi tánckultúránkat és cselekményes táncaikkal a munkásmozgalom jelentős mozzanatait is sikeresen újították fel. Andrašovan—Kvočák Hősök Emlékműve című tánckompozícióval az idei gombaszögi dal- és táncünnepélyen is nagy sikert arattak. Az Ifjú Szívek énekkara amellett, hogy évenként új erőkkel töltődik fel az összeszokott kórusok hatását kelti, és a gondosan megválasztott műsorszámaikkal a Csehszlovák Magyar Tanítók Központi Énekkara és más kórusok mellett a dalkultúra élenjáró képviselői. A zenekar, amely-Kulcsár Tibor igazgató nek íőleg kísérő szerep jut, de azért önállóan is fellép, méltó partnere a tánc és énekkarnak. Egy népművészeti együttes kiváló szereplése mindig a jó szakmai és politikai irányítástól függ. Az Ifjú Szívek szakmai és szellemi vezetése mindig jó kezekben volt. Január elsejétől azonban Kulcsár Tibor személyében olyan Igazgatót kapott a népművészeti együttes, aki együtt nőtt fel hazánkban a szocialista magyar kultúra kibontakozásával s maga is aktív részese volt a színjátszás, énekkörútra kari és irodalmi színpad mozgalom kibontakozásának. Társaival együtt ők rakták, le az alapjait e több mint másfél évtizede tevékenykedő Ifjú Szíveknek Is. A mindössze 33 éves fiatalember életútja érdekesen alakult. Az alapiskolát szlovák nyelven végezte el, s aztán a kassal szlovák nyelvű tizenegyéves iskolára került. A véletlen során mégis Királyhelmecen (Král. Chlmec) érettségizett és a főiskola elvégzése után magyar szakos tanárként Bratislavába került a Duna utcai iskolába. Kulcsár Tibor aktivitásával már Királyhelmecen kitűnt, s rövidesen a jőnevű Iskola C3ISZ szervezetének az elnöke lett. Valójában a közelben lévő Borsiban (Borsa) esett át a tűzkeresztségen, mint a szövetkezeti gondolat agitátora. Kulcsár elvtárs 18 éves korától párttag, s azóta a kulturális fronton mindig élenjáró szerepet töltött be. Jelenleg Is elnöke a Jónevű központi tanító énekkarnak, tagja я CSEMADOK Központi Bizottságának és a Bratislava-vidéki járás elnökségének. A szívből-lélekből pedagógust nehéz volt rábírni az igazgatói funkcióra. — Nem tudok, nem is akarok végleg megválni a gimnáziumtól — vallja magáról. Az iskolai énekkart még 1962-ben alakította meg az Iskolában és most is ő vezeti. Az általa Irányított Duna utcai irodalmi színpad többször érdemelte kt a „legjobb“ címet. A lelkiismeretes pedagógus gondosan tanítgatta a diákokat a szép szó tolmácsolására. A szép szóra, amelynek ő maga Is művelője. Sok szép, mélyen átérzett közérthető nyelven megírt verset olvashattunk tőle a lapokban, folyóiratokban. Pogány imádság címmel 1965-ben verses kötete Is megjelent. A megnyerő arcú, meleg szavú Igazgató még fiatal, de már sokat tett a kultúr^ felvirágoztatásáért. Az eddigi tevékenysége garancia, hogy jó munkát végez majd a félhivatásos együttesben is, és a szakvezetőkkel egyetemben még magasabb szintre emeli a népművészeti együttest és a meglévő kiforrott táncf eldőlgozások, kórusművek mellett új színt is varázsolnak az Ifjú Szívek műsorába. Hol szerepei az együttes augusztusban? Fellépés színhelye Dátum Időpont Baracska (Bardoňovo) VIII. 7. 20.011 Szőgyén (Svodín) VIII. 7. 14.00 Ögyalla (Hurbanovo) . VIII. 9. 19.30 Ipolyvisk. (Vyskovce) VIII. 11. 20.00 Ipolyszakállas (Ip. Sokolec) VIII. 13. 17.30 Nyénye (Nenínce) vín. 14. 20.00 Gyűgy (Öudince) VIII. 15. 15.00 Selmecbánya (Banská Štiavnica) VIII. 16. 19.30 Čadca VIII. 18. 20.00 Csécs (Čečejovce) VIII. 20. 19.30 Tornavánalja (Turnianska Pohr.) VIII. 21. 15.00 Üjbódva (Nová Bodva) VIII. 22. 15.00 Jányok (Janik) VIII. 22. 20.00 Prešov (Eperjes) VIII. 23. 20.00 Levoča (Lőcse) VIII. 24. 20.00 Spišská Nová Ves (Igló) VIII. 27. 16.00 Starý Smokovec (Űtátraíüred) VIII. 28. 15.00 A fellépés szervezője legtöbb helyütt az egységes földműveszövetkezet lesz. Tudjuk, hogy a falu gazdasági erejének képviselői a nemzeti bizottság, a SZISZ, a CSEMADOK és a többi szervezetek résztvevői mindent megtesznek, hogy a lelkes, fáradságot nem ismerő kultúra fáklyavivői Jól érezzék magukat és a nagyközönség előtt megfelelő körülmények között szerepelhessenek. A többi rendezőszervek (főleg szlovák vidéken) is minden bizonnyal azért szerződtették le az Ifjú Szíveket, hogy várják az internacionalista szellemben összeállított műsorukat. A népművészeti együttes tagjai a fáradságos fellépések mellett sok kellemes szórakozásban is részesülnek. A közönség hálája az elismerő taps mellett megismerkednek a hazai tájak nevezetességével, szépségeivel. Emellett szabad idejükben Magyarországra is ellátogatnak egy kis kiruccanásra. Sokat ígérő augusztus áll az „Ifjú Szívek“ előtt. Az elkövetkező hetekben az együttes többéves tevékenységének gyümölcsével köszönti a gazdag gabonatermést betakarító szövetkezeti dolgozókat, s mindazokat, akik kedvelői a dalnak, táncnak, zenének, szeretik a népből fakadt művészetek magas szintű tolmácsolását. TÓTH DEZSŐ
