Szabad Földműves, 1971. július-december (22. évfolyam, 26-52. szám)

1971-08-07 / 31. szám

SZABAD FÖLDMŰVES 1971. augusztus 7, 8 Közös erővel A Bajtavai EFSZ ez érsekújvári (Nové Zámky-i) járásban a kis szövetkezetek közé tartozik. Dom­borzati viszonyai kedvezőtlenek a gépi megmunkálás szempontjából. A gabonát 135 ha-on (ebből búza 60 ha, árpa 44 ha, rozs 5 ha és keverékeket 26 ha-on) kell beta­­karítaniok. A munkát jóval később kezdték meg, mint a többi mező­­gazdasági üzemekben, mert a kö­tött, hidegebb talajban később fejlődtek a gabonafélék. Az aratás Azonban minden nehézség ellené­ré is dicséretre méltó ütemben folyik. Baka Sándor mechanizátor el­mondotta, hogy a gabona betaka­rításához az SK—4 kombájnt, az önkötözöt, a szalmaprést és a magtisztítót kellő gonddal készí­tették elő. A kenyércsatában a község ap­­raja-nagyja részt vett. Még az üzemekben dolgozók is segítenek szabad idejükben a szövetkezeti tagságnak. Sőt a diákok is szép számban bekapcsolódnak a gabo­nabetakarításba. A gabona már minden dűlőben kasza alá érett, de az Időjárás szeszélyes volta hátráltat. A dolgozók azonban ké­szen állnak arra is, hogy a kom­bájnnal nem járható helyeken kézi kaszával vágják le a termést. Az eddigi terméseredmények a következők: 39 ha-on már befejezték az árpa betakarítását. Az átlagos ha­­hozam 38,5 q. 600 q árpát a mag­tisztítóból egyenesen az állami magtárba szállítottak, s ezzel tel­jesítették is az árpaeladási köte­lezettségüket. A továbbiakban 5 ha-on befe­jezték a rozs aratását-cséplését. Búzából 9 ha-t arattak le, melyből július 19-ig 400 q-t adtak el. A búza és keverékek, valamint a rozs betakarítását a kedvezőtlen időjárás elodázta. A nehéz és ned­ves terepen az emberek és a gé­pek egyaránt nagy próbának van­nak kitéve. Ennek ellenére úgy dolgoznak, hogy az egész évi fá­radságos munkájuk gyümölcsét Időben és minél kevesebb szem­veszteséggel gyűjtsék be. Az efsz elnökével Hegedűs D. és Ziff B. agronómus elvtársakkal beszélgetve megtudtam, hogy az aratással egyidőben a tarlóhán­tást is szorgalmazzák. Ezidetg 18 ha-on végezték el a traktorosok a szántást. A 10 ha-os szőlő utolsó perme­tezését és gyümölcsös gondozását szintén befejezték. Szedik a sár­gabarackot, melyet a Stúrovói Felvásárló Üzembe szállítanak. A nyári munkák mellett az efsz építkezési csoportja és a község polgárai, élükön Hlavács J. hnb titkár elvtárssal és Csudái j. csoportvezetővel a helybeli szö­vetkezeti klub építésén fáradoz­nak. Kuvács F. Nincs érdeklődés Tavaly ősszel a féli (Tomášov) fiatalok betanulták Tabi László „Enyhítő körülmény“ c. vígjáté­kát, sajnos a lakosok részvétele az előadáson kiábrándító volt. Nemrégiben a csallóközcsütörtöki (Švtrtok na Ostrove) Roma Ci­gányszervezet műkedvelő színját­szói vendégszerepeitek Félen Szig­ligeti Ede: A lelenc c. négyfelvo­­násos népszínművével, (ankovics Antal rendezte a darabot és a 12 tagú szereplőgárda meglepően jó teljesítményt nyújtott. Habár már felléptek Magyarbélen, Nagyma­gyaron és kétszer otthon is, en­nek ellenére ilyen kevés néző előtt még nem játszottak, mint amennyi a féli kultúrotthonban összegyűlt.­Vajon miért ilyen gyér az ér­deklődés a féltek részéről a szín­darabok iránt? Mózes Imre Sladký Béla A tizenhatodik elnök Sladký Béla elvtárs első talál­kozásunk alkalmából megemlítet­te, hogy Keszegfalván (Kameniő­­ná) ő a tizenhatodik szövetkezeti elnök. Kijelentésén nagyon meg­lepődtem és érthetetlennek tűnt, hogy miért kellett két évtized le­forgása alatt annyi elnököt levál­tani, illetve választani. Egy ké­sőbbi találkozásunkkor kíváncsian szegeztem neki a kérdést: — Az ön véleménye szerint mi lehetett az oka a sorozatos le­váltásoknak? — Eddigi tapasztalataimból ki­indulva arra következtetek, hogy a szövetkezet dolgozóinak egyéni sajátossága, hogy egy-két évnél tovább nem tűrte meg az elnököt. Lehettek más oka is, de az biztos, hogy a közös gazdálkodás síny­lette meg a labilitást. — ön mikor és hogyan került a közös élére? — Még 1965. május 12-én a já­rási pártbizottság határozata alap­ján. Kádermegerősítés céljából he­lyeztek oda a Bálványi Állami Gazdaság csergői részlegéről, ahol mint vezető működtem. Régi mun­kahelyemmel a munkaviszonyt a mai napig sem szakítottam meg. — Nem lehet könnyű dolga az új helyen. — Indulásomat megnehezítette az árvízkatasztrófa, amely komoly feladatok elé állított. Kettős prob­lémát kellett megoldani. Felújíta­ni a termelést, üzembe helyezni a megrongálódott gazdasági épü­leteket és újakat építeni. Az elnök erős akaratú, szilárd jellemű ember. Biztos kézzel irá­nyítja a közös gazdálkodás sok­rétű munkáját. Pártos hűséggel, a társadalmi és egyéni érdekek ösz­­szehangolásával igyekszik a ter­melés emelésére. Az eredmény nem marad el. Amíg 1954-ben a munkegység értéke 19 korona, a szövetkezet vagyona pedig csak 11 millió korona volt, ma a mun­kaegység értéke már 28 korona, a közös vagyona pedig megköze­líti a 20 milliót. Ehhez még hoz­zászámíthatjuk a korszerű gyü­mölcstárolót is, amely 4 millió korona beruházással készült. A tapasztalt elnök gyümölcster­mesztésre és kacsatenyésztésre szakosította a közös gazdaságot, járási méretben ezen a szakaszon az elsők közöt haladnak. A 16. elnök sokévi fáradságos munkával igyekezett fellendíteni a közös gazdaságot. Az első sike­rek, amint az adatok is bizonyít­ják, máris megmutatkoznak, és a jövőben még gyorsabb lesz a fej­lődés. Andriskin József Baráti látogatás Bély község (Biel) hazánk leg­keletibb csücskében található, ahol Magyarország és a Szovjet­unió határa találkozik. Tőlünk 1 km-re terül el Közép-Európa legnagyobb szárazföldt kikötője, Tiszacsernő (Čierne nad Thou). Bély XI. századbeli település s a felszabadulás után sokat fej­lődött. Tizenhét tantermes alap­iskolával dicsekedhet. A diákok neveléséről, illetve tanításáról 31 pedagógus gondoskodik. A pedagógusok nagyon gazdag programot készítettek a párt 50. évfordulója megünneplésére. Az igazgatóság a pionírszervezettel karöltve dolgozza ki a terveket. Ennek keretében beszélgettek Petruska, Kobák, Ádám és Matýi elvtárssal. A lubocfmai kongresz­­szus tiszteletére Bučai Lajos ta­nító vezetésével a tanulók kiállí­tást rendeztek. Szép eredménye­ket hozott a „Ki tud többet a CSKP-ről?“ című vetélkedő is. Az iskolában nem feledkeztünk meg a nevelőmunkáról sem. A járási pedagógiai központ „pedagógiai felolvasást“ tartott a terebesi (Trebišov) járás első évfolyamo­kat vezető pedagógusai részére. Iskolánk tanítónője, Mag Gyulán é is felolvasást tartott „Segédesz­közök készítése és felhasználása az első évfolyamban számtan ta­nításkor“. A felolvasáson részt vett a kerületi pedagógiai tovább­képző intézet dolgozója, Kossuth elvtárs, valamint Tomcsó elvtárs, a járási pedagógiai központ veze­tője, és a kassai járási iskolaügyi képviselő. A résztvevők nagy fi­gyelemmel kísérték az előadást, melyet a szerző több szemléltető segédeszközzel tarkított. Iskolánk tantestülete és pionír­szervezete még 1969 februárjában baráti kapcsolatot kötött a Szov­jetunióban levő vári középiskola tantestületével és pionírjaival. Az állandó levelezésekből és ajándék­tárgyakból kiállítást rendeztünk. Iskolánkat meglátogatta a vári középiskola igazgatósága, a kol­hoz vezetősége és az ottani párt­­szervezet küldöttje. Iskolánkból háromtagú küldöttség utazott a Szovjetunióba Mag Gyula igazgató vezetésével. Küldöttségünk gazdag tapasztalatokat szerzett a látoga­tás alkalmából. Megismerkedett a szovjet pedagógusok munkájával, életével és problémáival. Igazga­tónk megköszönte a baráti fogad­tatást és meghívta a szovjet elv­­társakat egy viszontlátogatásra. Szűke Lajos, igazgatóhelyettes Aktív kultúrmiHikás A szocialista kultúra fáklyavi­vői — főleg falvainkon. de gyak­ran egyebütt is — a pedagógusok. Izsán azonban több éve már a „műszakiak“ is hathatósan közre­működnek. Bizonyítja ezt az is, hogy Izsák Lajos, aki technikus­ként dolgozik a komáromi (Ko­márno) hajógyárban, az izsai iro­dalmi színpadnak nemcsak egvik rendezője, hanem aktív szereplője is. Ö is jelentősen hozzájárult ah­hoz, hogy a csoport az idei Jókat Napokon igen szép sikert ért el a „.Hűség tövisei“ című prózai összeállítással. A hosszú évekig végzett kultu­rális munka most elismerést is hozott. Izsák Lajos is ott volt jú­nius végén a senicai járásban levő Sobotištén, ahol Szlovákia legjobb színjátszói és rendezői megkapták a Samuel Jurkovič emlékérem ■ arany, ezüst, ill. bronz fokozatát. Ö az emlékérem ezüst fokozatát kapta. Az örömet fokozta még az is, hogy a közeli nappkban a cso­portot magyarországi vendégsze­replésre hívták meg. Reméljük, hogy ősszel a balassagyarmati fesztiválon rászolgálnak az előle­gezett bizalomra. Az idei siker hosszú, küzdelmes évek munkája árán született. Már több éve részt vettek a járási iro­dalmi fesztiválokon a csoport tag­jai. Mindig feljebb jutottak a „rangsorolásban“. Az idén megér­demelten kerültek be az országos versenybe. Kitartóan készültek, hogy minden igényt kielégítő mű­sorukkal elnyerjék a közönség tetszését. A szocialista kultúra terjesztése szép és nemes feladat. Bár sok fáradságot igényel, de megéri. Főleg akkor, ha értékelik a műkedvelők munkáját. Most be­bizonyosodott, hogy munkájuk nem volt hiábavaló. Az elisme­rés mindig jólesik. Üj erőt ad és lelkesedést a további munkához. Bízunk benne, hogy az emlékérem még jobb munkára ösztönzi vise­lőjét, s még sokszo” szórakoztat­ják a kultúra iránt érdeklődőket igényes műsorukkal. Kurucz Nándorné Továbbra is versenyben Az 1970-es évben a Bratislava­­vidék járásban Fél (Tomášov) köz­ség a faluszépítési versenyben az első helyen végzett, ezzel megsze­rezte a 25 ezer korona jutalmat. A féliek tavaly 20 220 óra alatt 310 ezer korona értékű munkát dolgoztak le a „Z“ akcióban. Ebből 4340 óra az ifjúság javára írható. Idén a hnb dolgozójának, Šte­fan Weis vezetésével 500 ezer ko­rona értékű munkát dolgoznak le, többek között portalanltanak egyes utakat, 600, méteren betonjárdát készítenek, még egy várótermet éDítenek, 10 ezer korona befekte­téssel ideiglenes fürdőt létesíte­nek. Egyébként a járásban az SZSZK kormányától kitüntetésben része­sült a faluszépítési akcióban vég­zett munkáért Jánošíkova, Nová Dedinka és Sáp község. Az első 100 ezer a két utóbbi egyenként 25 ezer korona pénzjutalomban részesült. M. I. Új sportszervezet Néhány lelkes sportbarát kezde­ményezésére nyolc év után újra feléledt a sportélet egy Garam menti faluban, Hronovcén. Ez az újjáéledés szorosan összefügg Le­kér, Garamtamásd és Garamveze­­kény falvak egyesítésével — me­lyek ma egy községet alkotnak, Hronovcét. Még 1970 őszén a falu futball­csapata Zdravotník Hronovce né­ven benevezett a lévai járás IV. osztályának bajnokságába. A lel­kes sportolni akarók szorgos mun­kával rendbehozták a lekéri fut­­ballpályát, melyen hetenként kétszer edzést tartanak. Az edzői tisztséget Maczák Sándor vállalta el. . Minden kezdet nehéz — tartja a mondás, ennek ellenére a hro­­novcei futballisták simán vették az akadályokat — veretlenül öt pontos előnnyel lettek csoportjuk­ban az elsők. Az új bajnoki idény­ben a járási bajnokság III. osztá­lyában fognak szerepelni — re­méljük sikerrel. A nyár folyamán több edző­mérkőzést szeretnének játszani, hogy új tapasztalatokkal és friss erővel gyarapodva helytálljanak az új bajnoki idényben. Idehaza a III. osztályban játszó Sáró (Šárov­­ce) csapatát jóiramú mérkőzésen 9:5-re győzték le. A labdarúgókeret tagjai a kö­vetkezők: Adaméok M., Bélik S., Bélik T., Béres L., Bračok L., Ju­hász D., Kiszelica I., Molnár L., Šonkol O., Sklenár J., Tárnyik J., Ostáš J., Výskok J. és Zima M. A napokban alakult meg az ifjú­sági csapat, melynek tagjai nagy lelkesedéssel járnak az edzésekre. Az új sportszervezetet mind a három falu efsz-e anyagilag támo­gatja, mely azt bizonyítja, hogy a faluban megértésre talált a sport­­szervezet felújítása. Kár, hogy nincsenek teljes mértékben ki­használva az adott lehetőségek, mert a futballpálya szomszédsá­gában röplabda-, tenisz- és kosár­labda pálya áll a fiatalok rendel­kezésére. Reméljük, hogy ez a lelkesedés és akarat továbbra is megmarad a hronovcei ifjúságnál és a falu sportszerető lakossága még sok­sok sikernek és eredménynek örül majd. Ifj. Béres Lajos Ki mit tud? Az AKI mellett működő szülői munkaközösség kezdeményezésére a párt 50. éves évfordulójára nem­régen egy szellemi vetélkedőt ren­deztek Szímőn (Zemné). A ver­seny megrendezésébe bekapcsol­ták a helyi pártszervezetet, a hnb-t és a többi helyi tömegszer­vezetet is. E vetélkedő célja az volt, hogy a pártunk 50 éves fennállása al­kalmából a mai szímői fiatalok is megismerjék szülőfalujuk mun­kásmozgalmát. A résztvevők már szeptembertől tanulmányozták fa­lujuk munkásmozgalmát azért, hogy e politikai vetélkedő betölt­se igazi küldetését. A versenyre minden 16 éven fe­lüli állampolgár jelentkezhetett, kivéve azokat, akik 1938-ig a CSKP tagjai voltak, mivel ezek az elv­társak a régi mozgalmakat ismer­ték. A vetélkedőt helyi pártmozgal­mi kiállítás előzte meg. A kiállí­tást Bokor József rendezte, aki az anyagot a komáromi (komáméi) és az érsekújvári (Nové Zámky| járási levéltárból kölcsönözte ki, továbbá Magyarországról azoktól az elvtársaktól, akik a szímői munkásmozgalomban az első Csehszlovák Köztársaság ideje alatt részt vettek. A kiállítást, mely egy hétig volt nyitva kb. ezren tekintették meg. A vetélkedőre a díjakat és pénz­jutalmakat a helyi nemzeti bizott­ság, a helyi pártszervezet, a szü­lői munkaközösség, a Nemzeti Front, a helyi CSEMADOK, az efsz és vadászegyesület adta. Az egész versenyt a szülői mun­kaközösség elnöke, Balogh László vezette, aki a három községből alakult: Szímő, Kamocsa és Andód egyesült szövetkezet elnöke is. Az öttagú zsűri további tagjai: Kosik József pártelnök, Szőke Jó­zsef a Nemzeti Front elnöke, Bo­kor József és Borka József nyug­díjas efsz tagok. A vetélkedőn az első díjat Bob Gizella az Érsekújvár! (Nové Zámky) Közgazdasági Középiskola IV. éves, most érettségizett tanu­lója, valamint Morvay Ferencné, a helybeli Jednota alkalmazottja holtversenyben nyerték. A további díjakat Juhász Ferenc efsz tag és Nagy Éva az Érsekúj­vári Közgazdasági Középiskola mellett működő abiturens osztály 2. éves végzős hallgatója nyerte. A politikai vetélkedő a küldeté­sét betöltötte. Sajnos, egy negatí­vuma is volt a rendezvénynek, t. i. azok, akik e propagációt maguk­ra vállalták, keveset tettek, és ennek tudható be, hogy a láto­gatottság nem volt olyan nagy, mint amit Szímő községtől elvár­nánk. Az értékes rendezvényből a jö­vőbeni tanulság az, hogy több megértést, kollektív szellemű ren­dezést és felelősségtudatot várunk a jövő rendezvényeitől. PhDr. Hafer Lajos Jó munkáért jutalom A Nyitragerencséri (Nitr. Hrn­čiarovce) Egységes Földművesszö­vetkezet tagjai szorgalmasan dol­goznak. Ezért a vezetőség külön­böző kirándulásokat biztosít a legjobbaknak. Ferenczi Gáspár és Szombat Jakab júniusban 10 napot töltöttek a Szovjetunióban. Augusztusban 45 személy Lengyel­­országi kiránduláson vesz részt, melyhez jó szórakozást kívánunk. Sebük Antal Kitűnő eredmények A berencsi (Branč) TJ Druž­stevník labdarúgói az utóbbi idő­ben kitűnő eredményeket érnek el a nyitrai (Nitra) járásban. Ezt a tényt az is bizonyítja, hogy az 1970/71-es idényben megnyerték a járási bajnokságot. Ebből is lát­ható, hogy Pénzes József edző ki­tűnő, jól összeszokott csapatot alakított ki. A játékosok is meg­tettek mindent a siker érdekében. A csapat legjobb góllövője Lőrincz János volt, aki 25 ízben „táncol­tatta“ meg a kerek bőrlabdát az ellenfelek hálójában. A labdarúgócsapat a bajnoksá­gon kívül az „udvariassági ver­senyt“ is megnyerte. Ebben a ver­senyben 590 ponttal lettek elsők. A vezetőség Kosa Viktor elnök­kel az élen mindent megtettek és a jövőben is megtesznek annak az érdekében, hogy a berencsi sportélet továbbra is a legjobb eredményeket érje el a területi bajnokság I. B. csoportjában. A berencsi sportegyesületnek nagy segítséget nyújt a helybeli efsz. A bajnoki címen kívül a beren­csi sportolók ebben az évben meg­nyerték a nyitrai járásban a Párt 50. évfordulójának tiszteletére rendezett mérkőzés-sorozatot és a vele járó értékes serleget. Jó úton halad a berencsi sport­élet. Kívánjuk*, hogy a jövőben hasonló szép eredményekkel büsz­kélkedjenek. Lőrincz László

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents