Szabad Földműves, 1971. július-december (22. évfolyam, 26-52. szám)

1971-08-07 / 31. szám

1971. augusztus 7. •SZABAD FÖLDMŰVES QlQBÍPiOGI ^ illem-- 5^ HOGYAN VISELKEDJÜNK MOZIBAN ÉS SZÍNHÁZBAN Lehetőleg sem moziba, sem színház­ba ne menjünk későn. Ha nyomős ok miatt későn érkezünk- az előadásra, lehetőleg feltűnés nélkül foglaljuk el a helyünket. A későn érkező ne for­dítson hátat azoknak, akiket felállí­tott. Moziban és színházban ne fészke­­lődjünk, szomszédunkkal ne dugjuk össze a fejünket, még akkor sem, ha szerelmes pár ül egymás mellett. Vagyis ne okozzunk feltűnést, ne hívjuk fel magunkra a figyelmet. Nők sem üljenek kalapban a néző­téren. A támlás széknek nem illik mind a két karfáját elfoglalni. Ne zavarjunk másokat hangos beszéddel, és ne dúdoljuk a filmben vagy színi­előadáson elhangzott dalokat. Az öltözködésről ennyit: a szín­házba öltözzünk elegánsan, s a fér­fiak kössenek nyakkendőt. A színház­terembe a férfi lépjen be először, ő mutassa meg a jegyeket és keres­se a helyet. Elhelyezkedésnél legye­nek udvariasak, a kényelmesebb helyre a nőt ültessék. A színházban a tetszésnyilvánítás­nak a megengedett formája a taps. Fütyülni sohasem illik. A színházi előadás befejezése előtt ne hagyjuk ott az ülőhelyet, s ne rohanjunk a ruhatárba. Se moziban, se színházban ne ro­pogtassunk cukorkát, inkább a szü­netben fogyasszunk édességet. A cu­korka csomagolását ne dobjuk a padlóra, hanem keressük meg a szemétkosarat, vagy tartsuk a zse­bünkben. Az előadás alatt hangos megjegyzést ne tegyünk a színészek­re, sem az előttünk ülőkre. —feros— DR. BUGA LÁSZLÓ: i az igazság a,közel' meg a,messzi' ügyében ? Bizony néha igaza van annak, aki azt állítja, hogy — ha nem néz a dolgok kerítése mögé — még a pél­dázatok igazsága is félre vezetheti az embert. Igazságos Mátyás és az öreg béres népmesévé kristályosodott históriája ennek az egyik kézzelfog­ható bizonyítéka. Mert mit is kérdez abban a király? — Hát jó öreg, messzivan-e még a messzi?... — és az öreg paraszt azt feleli rá: — Bizony nagyságos uram, csak az ökröm szarváig. (Tóth B. Magyar anekdotakincs I. 92.) No ez hihető, de egy kissé furcsa. Furcsa bizony, mert az igaz, hogy az öreg ember látása romlik, de rend­szerint nem úgy, hogy az ökre szarvá­nál nem lát tovább. Sőt! A leggyak­rabban éppen azt nem látja, ami köz­vetlen előtte — mondhatnám — a keze ügyében van. Például nem látja a betűt, nem lát varrni, tűbe fűzni, aláírni, tüskét húzni és ha valamit kénytelen mégis gondosabban szem­­ügyre venni, jó messzire tartja a szemétől, mert úgy jobban látja. No az is elég gyakori, hogy kinyújtott karral se látja elég világosan, mert rövid a karja. Ha hosszabb lenne, még távolabb tarthatná. Ezt az érdekes élettani valóságot, vagy — ha úgv jobban tetszik — a monda tévedését érdemes egy kicsit boncolgatni. A szem élő fényképezőgép. Folyé­kony anyaggal — az üvegtesttel — megtöltött fotografáló golyó. Elöl — a külső fény erejéhez alkalmazkodó — szűkülő-bővülő golyó; a szivár­ványhártya. Mögötte az izmaival domborítható, laposítható szemlen­cse, ami a látott tárgy képét az ér­zékeny élő fényképező lemezre — a látóhártyára, a retinára — vetíti. Ha a kép nem kerül oda, ahova kellene, okkor homályos, és a szemlencse addig ügyeskedik — domborodik vagy laposodik — amíg a kép a lá­tóhártyára esve élessé válik. Tehát a helyes látás a köpcösödö, karcsú­sodó szemlencse ruganyosságán mú­lik. Hiba persze mindenütt akad. Ha valakinek a szemlencséje nem elég alkalmazkodó, szemüveg lencsével kell a képet a helyére terelni. Fiatal korban a rövidlátó — helyesebben — a közellátó szem gyakoribb. Ez azt jelenti, hogy a szemlencse vagy a szaruhártya a kelleténél domborúbb ás a kép a látóhártya elé kerül. A rövidlátó csak azt látja jól, ami kö zel van hozzá. Az írást, a tűt, a tűs két rendszerint, az orra elé tartja Az ilyen ember szemüveg nélkül va lóban nem látna az ökre szarván túl. Ezt a látási hibát homorú lencséjű szemüveggel lehet ellensúlyozni. De mondom: ez rendszerint fiatalkori látászavar. Idősebb korban a szemlencse lapo­sodik. Nem tud kellően kidomborod­ni. Az ilyen lencse a képet a látó­hártya mögé vetíti. Ami messzebb van, azt elég jól látja, de a közeli tárgyakat nem. Ezért mondjuk, hogy az öreg távollátó. írni, olvasni csak szemüveggel tud, mert a domború lencséjű szemüveg a látóhártyára ve­títi a képet. Összevetve: a fiatal rövidlátó az orra előtt lát és távolba szemüveggel néz. A távollátó öreg messzire lát és kénytelen messzebb tartani az újsá­got, ha olvasni akarja, vagy... ol­vasószemüveget tartani a háznál. Ez a magyarázata, hogy a köze­pes vagy enyhe rövidlátó idősebb korban azzal dicsekszik, hogy a lá­tása javul. Igen! A rövidlátó szem idősebb korban a távollátás felé to­lódik és átmenetileg látásjavitfást észlel: szemüveg nélkül távolabb lát amellett, hogy a szemlencse ruga­nyossága csökkent. Egyes szembetegségek az öregek" nél is okozhatnak távollátási zavart — például a szürke hályog. De Má­tyás király mondabeli béresének ép­pen a korát és nem a betegségét akarja ez a kedves történet ecsetelni. A történet kedves. Csak az élettani igazsága sántít. Sántít, mert a monda akkor lenne igazán életszagú, ha a király azt kérdezné az öregtől: — Hát jó öreg, közel van e még a közel? Az öreg béres pedig felelne: — Bizony nagyságos uram, már nem elég hosszú a karom, hogy el­érjem. Hát így eshet meg, hogy a monda igazsága az igazi igazságtól egy kissé elcsavarodik. gERESZTREJTVEHY SZOVJET AUTÖ-MÄRKÄK Rejtvényünkben hat szovjet motor­gépkocsi nevét rej­tettük el a víz­szintes 1., 7., 55., függőleges 1., 17. és 47. sorban. VÍZSZINTES so ROK: 10. Talán szlovákul. Ц. A szerelem istene az ókori görög mito­lógiában. 13. I. U. 14. Itóka. 15. Tömb. 16. Nobel-díjas szovjet tudós-fizi­kus (TAMM). 18. Csecsemőhang. 19. Pénz németül. 21. N. M. 0. 23. Ke­vert zene. 24. Min­denféle ócskaság. 26. Csehországi ha­tárváros. 27. Gyó­gyász. 29. Oxigén igényes. 30. D-be­­tűvel az elején: gyümölcsíz. 31. Nincsen kialudva 32. Indok. 33. Fű­szerez. 35. Szín. 36. Princípium. 37 Latin „és“. 38. Cserje. 39. Zajlik közepe. 40. Szeszes ital. 41. Cirkuszi alkalmazott, 42. Gazember. 43. Öltözék. 44. jegyzem. 45. Héja betűi. 47. Göngyöleg. 48. Európai nép. 49. Nyelvtani fogalom. 51. Nem ott. 52. Kutyafaj (é. h.). 54. Idom. 56. Nem ezé. FÜGGŐLEGES SOROK: 2. Fiatalok köszöntése. 3. Község Kassa mellett. 4. Libahang (é. h.j. 5. Balatoni üdü­lőhely. 6. Irodában van! 7. V. S. 8. Ékezettel: növények kapaszkodására szolgál. 9. Nagy áruház Moszkvában. 12. Indok. 15. Bezsebelésben van! 19. Föld alatti törpe, manó. 20. A garat része. 22. Időmeghatározás. 23. Vízi­sportot űz. 24. Mázsái. 25. Tisztít. 28. Sort betűi. 29. Szobrot készít. 32. Vá­gószerszám. 34. Égésitermék. 36. In­dulatszó. 38. Pálcák. 39. Kevert óhaj. 40. Több mint jóismerős. 41. Jókíván­ság az év elején. 4Ž. VégnélkülI lista. 43. R. H. 45. Méhcsalád névelővel. 46. Való. 48. Teher. 49. Becézett Ilo­na. 50. Mezőgazdasgi szerszám (é. h.j. 52. Azonos a vízszintes 26-al. 53. Vallás rövidítés. Beküldendő a vízszintes 1., 7., 55., függőleges 1., 17., és 47. számú sorok megfejtése. A Szabad Földműves 28. számában megjelent keresztrejtvény helyes megfejtése a következő: „Az ember szereti az állatot, gyak­ran megsímogatja, de gyakran meg is eszi.“ Könyvjutalomban részesültek: Téglás Mária, Strekov, Rerkula János, Pláštovce, Gál Jenő, Filakovo, EÜ 1E E| din az éhe Kedvetlenül sompolygott a róka az erdőben, mert nagy ehetnékje volt. ■ Onta már a sok szöcskét, bogarat, s tó falatra fáit a foga. Addig ment, csavargóit, míg egyszer csak egy mókust látott meg a fán. Azt mondta neki: — Kicsi mókus, látom, unatkozol. Nos, gyere tejtebb, aztán csukd be a szemed, nyisd ki a szád. Bele fogok varázsolni egy édesbélű mogyorót, üe a mókus nyomban átlátott a szitán, és nagyot kacagott: —. Nem kell nekem bűvész-móka, hordd el magad, ravasz rókaI Másnak csinálI hókusi oókuszt, ne csapd be a kicsi mókust! Elodalgott a koma mérgesen, s a­­mint ment tovább, megpillantott egy nyulat. Mindjárt hanyatt dobta magát a fűben, és keservesen vinnyogott: — El, mi a bal, róka koma, meg­ártott a 16 lakoma? — kérdezte a nyúl. amint közelebb ért. — Tán a sok sok )ó fa'ai csikarja a hasadat? — jaj, dehogy is — panaszolta a róka. — Tüske ment a talpamba, s rettentően szúr, sajog. Segíts nyúl­­anyó, gyere, húzd ki a lábamból. Nyűlanyő közelébe merészkedett, de nyomban látta, hogy a talpának semmi baja sincs. Nézte innen, nézte onnan, aztán azt mondta: — Semmi bajod, ne is tagadd, vén ravaszdi szégyelld magad! Ugrott a róka, utánakapott a nyúl­nak, de az fürgébb volt, és messze szaladt. A koma pedig ment, míg egyszer csak leszólt a fáról egy ma­dár: — Csörren-csurran, ne menj tova, mondd, mi újság, róka koma? A vidám szarka csörgött, s amint a róka felnézett, megnyalta a száját. — Sovány falat, de jó falat — gon­dolta magában, aztán hívogatni kezd­te: — Gyere közelebb, szarka néne, és énekel] a fülembe valami szép altatót. — Csörr csörr, talán szarka kéne a rókának ma ebédre?. De a koma esküdözött, hogy tele­ette magát mókuscombbal, s nyúlge­­rinccel, és szuszogni is alig bír. Egy kicsit szundikálni szeretne muzsika mellett. No, a szarka mindjárt lejjebb szállt, s becsukott szemmel énekelt neki: — Szép az erdő, tarka-barka, rókát altat a jó szarka. Tente-tente aludj róka, tán már horkolsz is azóta. Fél szemével a komára pillantott, s akkor vette észre, hogy a ravaszdi feléje settenkedik. Hamar fölröppent egy magasabb ágra, s onnan csör­gette:' — Nem is horkol, nem is morog, mert az üres gyomra korog! Azzal elrepült, a róka pedig vak­­kantott egyet utána, de csak egyet, mert egy csigát látott a fűben, és elhatározta, hogy ezt eszi meg ebéd­re. ZSOMBOK ZOLTÁN DOMINO REJTVÉNY Az ábrán négy dominó egy négyzetet alkot. Ha a négyzet oldalain a pontokat összeadjá­tok, a pontok összege 10, 13, 11 és 11 lesz. Csoportosítsátok a négy dominót ugyanilyen alakban úgy, hogy a pontok összege mind a négy oldalon egyformán 9 legyen. mm Tejszínhab felhők úsznak az azúrkék ég taván lágy szél öleli a búzakalász derekát bágyadtan hull a kombájn ölébe s átadja terhét az ember kezébe. FARKAS RÚZSA 10 11< zn Betű-lécek 1 я E о |Y к s и Ö S á K É я я z G Ezekkel a betűkkel teleírt lécekkel játszani is lehet. Képzeljétek el, hogy ezeket a léceket jobbra és balra szabadon elcsúsztathatjátok. Persze, az sem mindegy, mikor merre kell tologatnotok a betűket. Az a feladatotok, hogy négyszer egymás után változtassátok a lécek helyét, s az egymás alá kerülő betű­ket mindig össze kell olvasnotok. A nyíl által megjelölt ponton kell ИЗ mindig elcsúsztatnotok a léceket. Ügy kell játszanotok, hogy egy hí­res magyar költő, Petógi Sándor egyik költeményének címét kapjátok meg. A feladat nem könnyű, egy kicsit próbálgatnotok kell. Legokosabb, ha külön-külön kivágjátok a betűléceket és úgy próbáljátok az összeolvasást.

Next

/
Thumbnails
Contents