Szabad Földműves, 1971. július-december (22. évfolyam, 26-52. szám)

1971-08-07 / 31. szám

1971. augusztus 7. SZABAD FÖLDMŰVES 7 SZÖVETSÉGI SZEMLE A SZÖVETKEZETI FÖLDMŰVESEK SZLOVÁKIAI SZÖVETSÉGÉNEK FÓRUMA A jogi előírások képezik a rend alapját MEGOLDATLAN JOGI NORMÄK AKADÄLYOZZÄK A MEZÓGAZDASÄG TOVÁBBFEJLŐDÉSÉT A mezőgazdaság ötéves fejlesztési tervének sikeres teljesítése előfelté­telezi a szocialista törvényesség be­tartását és megszilárdítását, a rend­ellenességek eltávolítását, a szocia­lista vagyon hatékonyabb védelmét és a felvásárlással kapcsolatos adás­vételi viszonyt szabályozó jogi nor­mák hatékonyságának növelését. Rá­mutat erre a párt XIV. kongresszu­sának határozata is. A TÖRVÉNYESSÉG BETARTÁSA A SZOVJETUNIÓBAN A szocialista törvényesség és az államfegyelem a szocialista állam alapvető törvényei közé tartozik. Hangsúlyozza ezt az SZKP KB és a kormány 1970. december 23-i határo­zata, amely a népgazdaságra vonat­kozó jogi tevékenység megjavításával foglalkozik. Ez a határozat hangsú­lyozza, hogy a gazdasági reform megvalósításának a vállalatok, a mi­nisztériumok és az igazgatóságok jogai kiszélesítésének, a gazdasági szerződések feladatai növelésének feltételei között megnövekedett a jo­gi tevékenység jelentősége. A minisz­tériumokban, igazgatóságokon, a szer­vezetekben és intézményekben kez­dik szélesebb méretben felhasználni a jogi eszközöket az új tervrendszer és a gazdasági ösztönzés megvalósí­tásánál. A cél: megszilárdítani az állami-, a terv- és a munkafegyelmet, megerősíteni a szocialista tulajdon védelmét, biztosítani a vállalatuk, szervezetek, a polgárok jogait és tör­vényes érdekeit, ezzel lényegesen javítani a befolyást a vállalatok és a szervezetek gazdasági tevékenysé­gére. Másrészt rámutat ez a határozat a jogi tevékenység hiányosságaira, főleg e tevékenység lebecsülésére a minisztériumokban és más szervek­ben. A jogi tevékenység javítására és befolyásának emelésére több rendel­kezést fogadtak el. A hangsúlyt a következőkre helyezték: a szocialista törvényesség színvonalának emelésé­re, a jogi eszközök felhasználására a feladatok megoldásában, a tervfel­adatok és a gazdasági szerződések, valamint a szocialista tulajdon vé­delmére. Az illetékes szervek felada­tul kapták, hogy dolgozzák ki a vál­lalatok jogi osztályainak alapelveít, a jogi szakosztályok tevékenységének rendezési módját a központi szervek­ben és ezeknek felszabadítását a nem jogi jellegű tevékenységtől. Továbbá biztosítaniuk kell a szükséges jogi szolgálatot, és ellátni e szerveket képesített szakkáderekkel. A Szov­jetunió Mezőgazdasági Minisztériu­mának és a köztársaságok szovjetjei­nek feladatul adták, hogy dolgozzák ki és valósítsák meg a kolhozoknak és a szovhozoknak nyújtott jogi szol­gálatokra vonatkozó intézkedéseket. KÖVETKEZETESEN A RENDETLENSÉG ELLEN A kongresszus határozatainak rea­lizálásánál nem lehet figyelmen kí­vül hagyni az SZKP KB előbb említett dokumentumát, mivel nálunk is ugyanazok a problémák merültek fel a szocialista törvényesség betartása, a rendellenességek eltávolítása és az adás-vételi kapcsolatok jogi megala­pozása torén. Sőt ez az okmány pél­damutató lehet számunkra. A mezőgazdaságban éppúgy, mint a népgazdaság többi ágazataiban az ötéves tervidőszakban ezeket a prob, lémákat meg kell oldani. ÜJ JOGI NORMÁKKAL HELYETTESÍTSÜK AZ ELÉVÜLT ELŐÍRÁSOKAT A növénytermesztés tervszerű fej­lesztéssé érdekében át kell dolgozni a növénytermesztésről szóló törvényt a vetőmagra és ültetőanyagra vonat­kozóan, a növényvédelmet komló-, a gyümölcs- és zöldségtermesztést ille­tően. Jelenleg előkészületben van a Szlovák Nemzeti Tanácsnak a fajta­tenyésztésről szóló törvénytervezete. Ez alapjában oldja meg a fajtate­nyésztésre vonatkozó kérdéseket. A régi törvényt már 1961-ben törölték és azóta nincs erre vonatkozó jogi norma. Ez azt jelenti, hogy az állam­nak nem lehet kellő befolyása erre a fontos szakaszra. Az egyes pótin­tézkedések ezt pem helyettesíthetik. A helyzet különféle hiányosságokra vezet, pl. az állattenyésztési termé­kek szervezett növelése terén. A föld­alap védelme tekintetében szükséges rendezni az átadandó földek ártari­fáját, erősíteni a termőtalaj védelmét stb. Azonkívül szükséges a szocialista szervezetek tulajdonában levő föld jogi normákkal való stabilizálása. A közös legelőkre vonatkozó ren­delet már szintén elévült. Itt is új előírások szükségesek; Meg kell álla­pítani, ki a jogi alany, aki a gazdál­kodásért felelős. Elévült az efsz­­ekről szóló törvény és a mintaalap­szabályok. Ezek ma már sok problé­ma megoldására nem alkalmasak, ezért ezt a rendezést már nem sza­badna tovább halasztani. Ezzel össze­függnek a kooperációs és integrációs kapcsolatok, amelyeknek fejlesztése érdekében jogi normát kell alkotni. Hasonló a helyzet a mezőgazdaság irányítása terén. A gyakorlat sok problémát vet fel. Már készülnek bi­zonyos javaslatok, de a dolog nagyon elhúzódik. Ez okozza azt, hogy a jogi rendezés időben elmarad a napi gya­korlattól, ami sokszor károkat okoz. A VÁLLALATI JOGASZOK VÄLJANAK A TÖRVÉNYESSÉG ŰRÉIVÉ A szocialista törvényesség betartá­sa, a szocialista vagyon védelme és a szövetkezeti demokrácia érvényesí­tése terén komoly hiányosságok mu­tatkoznak. A helyzet csak akkor ja­vulhat, ha az agrokomplexben javul a jogi tevékenység. E tevékenységnek befolyást kell gyakorolnia a társadal­mi termelésre és a törvényesség be­tartására a gazdasági kapcsolatok­ban. Arról van szó, hogy újra kell értékelni a jogi tevékenységgel kap­csolatban kialakult nézeteket és megszüntetni ezek lebecsülését. A jogászok az üzemekben most bizo­nyos titkári teendőket végeznek, ez­zel elvonják őket tulajdonképpeni funkciójuktól. A jogi szolgálatot ké­pesített és állandósított káderekkel kell feljavítani. Sajnos ez a munka­erőhiány folytán egyelőre megoldha­tatlan. Ezért tökéletesíteni kell a meglevő jogi dolgozók képesítését a vállalatokban és az efsz-ekben. A jo­gi dolgozókat meg kell hívni a ter­melési értekezletekre, hogy ismerjék a problémákat és ellenőrizhessék, hogy a hozott határozatok nem ütköz­nek-e valamilyen törvényes előírásba. Ez az alapelv érvényesülne a minisz­tériumtól lefelé egészen a vállalato­kig. A jogi tevékenység nagyon sok esetben döntő és teljesítésénél szük­séges a megfelelő tájékozottsg. JOGI DOLGOZÓKAT A SZÖVETKEZETEKBE A jogi tevékenységről való elégte­len gondoskodás és lebecsülésének következménye az is, hogy kevés a képesített jogász. Hiányuk a szövet­kezetben az adásvételi kapcsolatok­ban sokszor károkat okoz az efsz­­eknek. Ezzel szemben az ipari és ke­reskedelmi vállalatok szilárd és be­gyakorolt jogi rendszerrel, valamint elegendő számú szakemberrel rendel­keznek, ezért a kapcsolatoknál a szövetkezetek hátrányos helyzetbe kerülnek. Az efsz-ek érdekvédelmé­nek biztosítására a partnerekkel szemben már a múltban is történtek : intézkedések. Kialakították a Járási Mezőgazdasági Társulások jogi elő­adói rendszerét, amely jogi segítsé­get nyújtott a szövetkezeteknek. Ezt a segítséget el kell mélyíteni és meg kell javítani, főleg képesített jogi dolgozók alkalmazásával. Bulgáriában pl. több szövetkezet alkalmaz jogi tanácsadót. Ez a rend­szer jól bevált. Nálunk a lévai járás­ban is dolgozik egy jogi tanácsadó, a zsemberi szövetkezetben (Žembe­­rovce), de több szövetkezet számára. E példa tapasztalatait értékelni kell és hasznosítani más szövetkezetek számára is. A mezőgazdaságban fo­lyó jogi tevékenységet vállalati szín­vonalon javítani kell, tekintettel a fejlődő kooperációs és integrációs kapcsolatokra is. E kapcsolatok alap­ja a gazdasági szerződés. Ennek he­lyes megfogalmazásától függ az integrációs kapcsolatok sikere. A XIV. kongresszus határozata ki­mondja, hogy a jogtiszteletnek az összes állami és társadalmi szerv, valamint a polgárok közös ügyévé kell válnia. Ezt a jog iránti tisztele­tet újra vissza kell állítani azzal, hogy nem becsüljük le és hatékony eszközzé tesszük a szocialista törvé­nyesség megerősítése érdekében. Dr. L. Skotta CSc. Napfény, víz, hegyi levegő Kitűnő gyógyha­tású vizéről, szép környezetéről (a falut nem beleért­ve) híres Ružba­­chy-fürdő. S ter­mészetesen. nem­csak a beutaltak érzik jól magukat, hanem messze tá­jakról is ide se­reglenek, hogy a szénsavas vfzzel telített hatalmas fürdőmedencében lubickolhassanak. Hétvégeken nem ritka jelenség: 10 —12 ezren is már­tóznak a 22 fokos vízben, s csoknlá­­dé-barnára siitte­­tik magukat a nappal. Foto: N. Kovács István # Az ifjúság döntő munkaerő-forrás Közismert, hogy az ifjúságnak egyrészt korát illetően, másrészt tudományos ismeretek birtokában —amit az iskolákban sajátít el —* mindig nagyobb a vonzalma az új dolgok gyakorlati megvalósításá­hoz. Éppen ezért az Idősebb nemzedéknek meg kell érteni az ifjú­­ság lendületét, lelkesedését, s közös erővel kell megvalósítani a ki­tűzött feladatokat. Igaz, hogy az ifjúságnak kevés a gyakorlati tapasztalata, amikor munkába lép, hogy elfoglalja helyét a társadalomban. Ebben sokat segíthetnek az idősebbek. No meg a jellemének alakításában is, mert nem mindegy, miként alakulnak igényei a munkával, a kultu­rális élettel kapcsolatban, milyenek lesznek a szokásai, miként tudja összhangba hozni saját egyéni érdekelt a társadalom Igényeivel szemben. Mindez függ a fiatalok a családi körülményektől, az Isko­lától, a kollektívától, amelyben élnek és dolgoznak. A családi-, iskolai nevelés, a társadalmi-, szociális viszonyok azok a tényezők, amelyek hatást gyakorolnak a fejlődő Ifjúságra, pálya­választását illetően. Érdemes Itt néhány számadatot figyelembe venni. Például a mun­kaképes dolgozók közül tavaly 3,5 százalék 19 éven aluli, 20,7 szá­zalék hatvan éven felüli dolgozó tevékenykedett a mezőgazdaság­ban. Ez az arány az efsz-ekben a következőképpen alakult: 3,67 szá­zalék 19 éven aluli és 18,8 százalék hatvan éven felüli tag dolgozott a szövetkezetekben. Ez az állapot egyáltalán nem kedvező. Mármint az, hogy a,z ifjúság megnyerése a mezőgazdasági pályákra évről évre kedvezőtlenebbül alakul. A jelenlegi helyzet világosan mutatja,- hogy még a falusi ifjúság sem megy a mezőgazdasági pályára, ez egyúttal mutatója annak a körülménynek, hogy a fiatalság a népgazdaságnak azok ágazataiba megy, ahol határozottan jobbak a munka- és életfeltételek. Világprobléma az a tény, hogy az aktív mezőgazdasági dolgozók száma évről évre csökken, míg az iparban ez a jelenség éppen a fordítottja. Ez kísérő jelensége a technika! ésszerűsítésnek, amely a fejlett országokban érvényesül a mezőgazdaságban Is. Az ötvenes években vált érezhetővé a lakosság nagyobb méretű migrációja, amikor egyrészt az ipar extenzív fejlődése következté­ben, másrészt a falu szocializálása és részleges anyagi-műszakí ellátottsága volt az oka a mezőgazdasági dolgozók szám szerinti csökkenésének. A másik migráció, amely ugyan kisebb méretű lesz,' r de elkerülhetetlen a tudományos-műszaki forradalom következtében. Azok az abszolút számok, amelyekkel a mezőgazdasági dolgozók számát hasonlítják össze más országokéval, gyakran nagyon is hely­telen következtetésekre vezetnek. Ezek a számok a technikai fejlő­dés lehetőségeit, valamint a társadalmi munkamegosztást figyelembe véve nem abszolút, hanem relatívak. Az igazság az, a pillanatnyi helyzetet alapul véve, ha nem akarjuk, hogy a mezőgazdasági ter­melés csökkenjen, a munkaerőcsökkenés sem lehet gyorsabb, mint amilyen ütemben helyettesítjük holt munkával az élő munkát. Főleg az ipari jellegű járásokban végzett elemzések azt mutatják, hogy a mezőgazdasági munkaerő csökkenése nem csak hogy nem volt egyensúlyban a műszaki fejlődéssel, hanem egyéb gazdasági és szociológiai tényezők következtében jött létre, amely a dolgozók összetételének deformációjához vezetett. Leginkább tapasztalható ez az efsz-ekben, ahol nem ritkaság a dolgozók ötven éven felüli életkor-átlaga. A mezőgazdaságnak a népgazdaság termelési ágai közé sorolása a második helyen áll, valamint ökonómiai jelentőségét tekintve — hogy az ország élelmiszerellátását saját erőnkből kell fedezni, ame­lyet a CSKP XIV. kongresszusa tűzött ki — az elé a probléma elé állított bennünket, hogy a legrövidebb Időn belül növelnünk kell a legproduktívabb korban (16—39 év) levő dolgozók számát és egyidejűleg növelni a mezőgazdaság anyagi-technikai ellátottságát. Az ifjúság nagy jelentősége a mezőgazdaság számára nemcsak abban rejlik, hoy a munkaerő-utánpótlás természetes forrása, ha­nem abban is, hogy a leghaladóbb munkaerőnek számít, mert közel áll hozzá az új, gyorsabban elsajátítja a termelés haladó technikáját és technológiáját, valamint soraiból könnyebb kiválasztani azokat, akik szaktudásukat növelni akarják, amely körülmény döntő fontos­ságú a mezőgazdasági termelés ipari szintre emelésénél. Paradoxon az egészben az, hogy míg a mezőgazdaság nagy szak­tudást követel az új technika és termelési technológia terén, ez kényszeríti a fiatalok tevékeny részvételét a termelésben, addig a mezőgazdasági üzemek jelentős része képtelen azokat az előfel­tételeket biztosítani, amivel megtarthatja, illetőleg állandósíthatja őket. Néhány efsz-ben végzett elemzések azt mutatják, hogy az ifjúság hiánya és az ezzel együttjáró helytelen munkaerő-felújítás oka ezek­ben a szövetkezetekben az ökonómiai és társadalmi-, szociológiai tényezők egész során alapszik. Részben a régi társadalmi rendszer csökevényei még éreztetik hatásukat, amikor a mezőgazdaságban dolgozó embereket alacsonyabbrendűnek tartották, mint az ipari dolgozókat. Emellett a mezőgazdasági munka fárasztóbb volt, ugyan­akkor a földműves jövedelme bizonyos időszakra tolódott. Az ipari dolgozók pedig az egész év folyamán egyenlő jövedeltemhez jutottak. Napjainkban a helyzet egészen más! Az ifjúság megnyerése a mező­­gazdaság számára mégis a helyes jutalmazási rendszeren, a kultu­rált munkakörülmények megteremtésén alapszik. Az ifjúság elhelyezkedésének kérdése megérdelml a társadalom nagyobb figyelmét, mert az egyre növekvő termelési színvonal meg­követeli a fiatalok rátermettségük, szakképzettségük szerinti elhe­lyezkedését. Ebből a szemszögből kell tekintenünk az ifjúságra, mint a mező­­gazdaság élgárdájára. Hiszen minden szövetkezetnek megvan a maga különleges gazdasági, szociális lehetősége, amelyek alapján a fiata­lok megítélik, hogy a mezőgazdaságban, vagy pedig eyéb termelési ágazatban akarnak dolgozni. Vezetőink feladata tehát az, hogy azo­kat az Ismert okokat, amelyek az ifjúságot távoltartják a mező­­gazdasági munkától, mihamarabb felszámolják, és ezzel alkalmas feltételek teremtődnek a Ifjú dolgozók számára. Természetes, hogy a nevelőmunka már a családban kezdődjék, az iskolában, inajd­­pedig a mezőgazdasági üzemekben folytatódjék. Azok az üzemek, mint például a Jablonica-i, a Vajnory-i stb. efsz, ahol idejében felismerték a valós helyzetet s nem féltek azoktól a befektetésektől, amelyek megteremtették az Ifjúság számára a ked­vező szórakozási lehetőségeket, a kulturális és sportolást lehetősé­geket, ott nincs is hiány fiatal munkaerőkben. Jó befektetés volt tehát ez az említett szövetkezetek részéről. Az elmondottakat szem előtt kell tartania minden -mezőgazdasági üzem vezetőjének, tisztségviselőjének. Egyébként a mezőgazdaság­ban történő nagyméretű beruházások a társadalom számára nem lennének kifizetődők, mivel az ifjúság nélkül ezeket az eszközöket nem tudnánk maradéktalanul kamatoztatni. A CSKP XIV. kongresszusa, valamint az SZLKP kongresszusának határozata nagyobb önállóságra, kezdeményezésre ad lehetőséget Mezőgazdasági üzemeink ennek jegyében bátrabban nyúljanak azok­hoz a kérdésekhez, amelyeknek megoldása lényegbevágó mind nép­gazdaságunk, mind a mezőgazdaság számára. R. MESAROS mérnök, a Parasztszövetség KB dolgozója

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents