Szabad Földműves, 1971. július-december (22. évfolyam, 26-52. szám)
1971-08-07 / 31. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 1971. augusztus 7, 6 Az ötödik ötéves terv célkitűzései a mezőgazdaságban A párt új vezetősége egyik fő feladatának tartotta az ötödik ötéves népgazdaságfejlesztési terv 1971— 1975 közötti évekre szóló kidolgozását. Ez a terv reális lehetőségekből indul ki és kiegyensúlyozott. Egyik jellemzője, hogy a hazai adottságok kihasználásán kívül számításba veszi a nemzetközi munkamegosztásba történő hathatósabb bekapcsolódást, ami a haladás szempontjából szükségszerű. Minden gazdasági ágazatra, tehát a mezőgazdaságra és az élelmiszeriparra is vonatkozik, hogy hatékonyabban kell kihasználni a tudományos valamint műszaki ismereteket. Lényegesen jobban szükséges hasznosítani a termelési kapacitásokat, a dolgozók képességeit, és takarékoskodni kell az energiával, valamint a nyersanyagokkal. Valamennyi fokozaton emelni szükséges népgazdaságunk irányításának színvonalát. Nagyobb koncéntrációra és szakosításra kell törekedni. Nemzetközi viszonylatban tökéletesíteni kell a nemzetközi szocialista gazdasági integrációt. Minden vonalon ma már minőségi változásról van szó. A mezőgazdaság jelenleg országaink lakosainak élelmiszerszükségletét nyolcvan százalékban biztosítja. Az ötéves terv időszakában most az a mezőgazdaság fő feladata, hogy az alapvető élelmiszerek további növekedését saját termelésből fedezze, s egyidejűleg javítsa az élelmiszerek minőségét és bővítse a választékot. A tervjavaslat kidolgozásakor a mezőgazdaság eddigi kielégítő fejlődéséből kellett kiindulni. Ez azt mutatta, hogy a mezőgazdasági termelés értéke 1970-ben az 1950-es évhez viszonyítva (az 1967-es összehasonlító áron számolva) 71 százalékkal növekedett, a piaci termelés értéke pedig 137 százalékkal volt nagyobb. Egy hektárnyi mezőgazdasági területen 1970-ben átlagosan 8280 korona értékű terméket állítottunk elő, a piaci termelés értéke 'pedig 3820 korona volt. A termelés rohamos fokozása a hektárhozamok és a gazdasági állatok termelékenysége növekedésének köszönhető. A főbb termények hektárhozama 1970-ben az 1965 évi terméseredményekhez viszonyítva átlagosan a következő mennyiségekkel volt nagyobb: a búza 5,6 mázsával, az árpa 5,8 mázsával, a kukorica 13 mázsával, a cukorrépa 80 mázsával, az évelő takarmányok pedig 11 mázsával. Ugyanebben az időszakban a tehenek átlagos egyedenkénti tejelékenysége évi 740 literrel, a sertések napi súlygyarapodása 11 dkg-mal, az anyasertésekként elválasztott malacok száma 4 darabbal, a tyúkonkénti tojáshozam pedig évi átlagban 43 tojással emelkedett. Az eddigi jó eredményekre alapozott célkitűzések szerint az ötödik ötéves tervidőszak tartama alatt a mezőgazdasági termelést 13—14 százalékkal, az állami alapokat szolgáló piaci termelést pedig 18—19 százalékkal kell növelnünk. Mindenekelőtt lényegesen növelni kell a gabonatermesztést. Ezért vetésterületét a szántóterület 56 százalékára bővítjük, s az öt év alatt az átlagos hektárhozamokat legalább 4 mázsával növeljük. A gabonatermelés azonban nem mehet más növények és kapásnövények termelésének rovására. A növénytermesztésben komplex gépsorok alkalmazásával számolunk. Mint a tapasztalatok mutatják, a legnagyobb teljesítményű aratógépeket, kombájnokat csak csoportosan lehet hatékonyan kihasználni. A jövő nagyüzemi technológiájának alapját az eddigieknél erősebb, 80—100 lóerős traktorok képezik majd, amelyek alkalmazása azonban csakis a területek nagyobb összpontosítása esetén lehet jelentősen gazdaságosabb. A kukorica egyik döntő tényezője lesz a növénytermesztés fokozásának, ezért is bővül Szlovákia déli, melegebb éghajlatú járásaiban 50 százalékkal a kukorica vetésterv lete az ötéves tervidőszak végéig. A kukorica hektárhozama 50 mázsás lesz. Az olajosnövények felvásárlása megkétszereződik, a burgonya hektárhozama a burgonyatermesztő körzetben 180—200 mázsára növekedik, a cukorrépa menyisége pedig 15,5 százalékkal emelkedik. Mindez csakis a vegyszerek fokozottabb használatával és a gépesítés tökéletesítésével válhat lehetővé. Ezért például műtrágyából az ötödik ötéves tervidőszak folyamán 715 ezer tonnányi tiszta tápanyaggal többet kap a mezőgazdaság, mint a negyedik ötéves terv időszakában. Ez azt jelenti, hogy 1975-ben egy hektárnyi mezőgazdasági területre 210 kg műtrágya jut tiszta tápanyagban. A növényvédelem gazdaságossá tételével párhuzamosan 55 százalékkal nagyobb értékű peszticidet kap a mezőgazdaság. A járási agrokémiai központok létesítésén kívül szükséges lesz üzemközi együttműködésben komplex tápanyagellátási és növényvédelmi állomásokat létesíteni. A növénytermesztés fejlesztése megteremti az előfeltételeket az állattenyésztés további fokozására. E- zen a téren figyelmünket elsősorban a szarvasmarha-tenyésztésre, a tehénállomány számának és tejelékenységének növelésére összpontosítjuk. A tejelékenység a tervidőszak végére évi 300 literrel emelkedik tehenenként. A hízómarhák napi és darabonkénti súlygyarapodása átlagosan 0,98 —1 kg-ra, a hízósertéseké pedig 0,55 kg-ra van előirányozva. Minden 100 tehénre átlagosan legalább 88 borjú elválasztásával számolunk, minden anyadisznóra pedig évi 17 malac elválasztásával. A lakosság jobb ellátása érdekében hozzávetőleg 18 százalékkal több vágóállat felvásárlását tervezzük, a tejfelvásárlás pedig’ 21 százalékkal nő. Ennek elérésében fontos szerepet kap a takarmányértékek gyártásának növekedése. Ezek mennyisége terv szerint egynegyedével nő. A szarvasmarha-takarmányozás terén az eddiginél nagyobb szerephez jut a szintetikus és félszintetikus takarmányok használata. A nagyüzemi berendezések mai színvonala már megengedi, hogy olyan gazdasági egységeket létesítsünk, amelyekben eg^ gondozó 250—600 hízómarhát, 50-nél több tehenet, 2—2,5 ezer sertést vagy 5—10 ezer tyúkot lát el. Az előző ötéves tervidőszakkal szemben most 12 százalékkal nagyobb pénzeszközök állnak majd rendelkezésre a beruházások terén. Újonnan felépített vagy renovált istállókban kap helyet a tehenek 20 százaléka, valamint a sertések 40 százaléka. A baromfitenyésztés iparosítása ebben az időszakban lényegében befejeződik. Öntözési rendszereket 90 ezer hektáron létesítsünk Szlovákiában, vagyis 32,5 ezer hektárral többet, mint az előző ötéves tervidőszak folyamán. A mezőgazdasági gépellátásnak nagymértékben javulnia kell, amelyre több mint 5 milliárd koronát irányoz elő a terv. Az eddigi tapasztalatokból kiindulva-a termelés szakosításának és összpontosításának alapja a mezőgazdasági üzem marad. Üzemközi együttműködésben olyan termelési vagy szolgáltatási kérdések megoldására kerül sor, amelyek jellege túllépi az ( A forgóalap, forgóeszközök A forgóalap a forgóeszközök állandó forrása. Nevezik saját forrásnak is. Hazai viszonylatban az állami költségvetésből juttatott összeg volt a forgóalap, amelyet ugyancsak, a költségvetésből egészítettek ki. Újabban a vállalatoknak meglevő forgóalapjukkal kell gazdálkodniuk. A növekvő forgóalap-szükséglet kielégítéüzemi keretet. Az olyan mezőgazdasági üzemek esetében, amelyek termőterülete és anyagi-műszaki alapja határt szab a termelés összpontosítása és szakosítása folyamatának, a nagyobb egységekbe történő egyesítés módszerét kell választani. A nagyüzemi termelési technológia alkalmazása lényegesen elősegíti a mezőgazdaság munkaerőkérdésének megoldását a jövőben, hiszen egyre több személy kerül át az iparba és a szolgáltatások munkaterületére. A nagyüzem ^obb feltételeket teremt a munka kulturáltságának fokozásához, ami megkönnyíti a fiatalok megnyerését a mezőgazdaság számára. Az élelmiszeripar fejlődése nyilvánvalóan a mezőgazdaság fejlődésének függvénye. Termelése az ötödik ötéves tervidőszak folyamán az előzőhez viszonyítva 18 százalékkal nő. Nemcsak ez a mennyiségi mutató fontos, hanem az is, hogy megjavuljon az élelmiszeripari termékek minősége, bővüljön a választék és emelkedjék az élelmiszerek csomagolásának színvonala. Az utóbbi években sok korszerű élelmiszeripari üzemet építettünk, húsipari kombinátokat, sörgyárakat, cukorgyárakat, tejüzemeket, baromfifeldolgozó üzemeket és egyebeket. Tovább kell haladnunk ezen az úton. Ezért az ötödik ötéves terv időszakában 38 százalékkal több beruházást eszközölünk ebben az ágazatban, mint az 1966 és 1970 közötti időben. Ezen nagyarányú célkitűzések teljesítése nem csupán a dolgozók életszínvonalának emelését jelenti, de igazolja a CSKP helyes politikai koncepcióját, megerősíti a pártba vetett bizalmat és ezzel feljogosítja a pártot az összes dolgozók érdekében vezetőszerepének további betöltésére. —ksz— sére rövidiejáratú hitel, az ún. üzemviteli hitel szolgál. A forgóeszközök tágabb értelemben az újratermelési folyamathoz szükséges eszközök, amelyek egyetlen termelési folyamatban elhasználódnak. Fő jellegzetességük, hogy a termelési folyamat során állaguk megváltozik, illetve elvész. A forgóeszközöket beszerzési, illetve önköltségi áron. értékeljük, vagy egyszerűen elszámoló árat alkalmazunk. Forgóeszközök például a vetőmagvak, műtrágyák, takarmányok stb. Funkciói szerint megkülönböztetjük a termelési és a forgalmi rendeltetésű forgóeszközöket. Az előbbiekhez tartoznak az anyagkészletek, a félkész és befejezetlen termékek, az utóbbiakhoz a késztermékek, pénzeszközök, kintlevőségek. ÜJ ADATOK A TEJÚTRENDSZERRŐL A grúziai Abasztumiban működő csillagászati obszervatórium kutatóinak minden eddiginél mélyebben sikerült behatolniuk a Tejútrendszer rejtélyeibe. Csaknem tízezer halvány fényű csillag fotometriai és színképelemzési osztályozására dolgoztak ki tervet. Ennek végrehajtása során ez intézet 70 centiméteres teleszkópjával különböző színképváltozatokat készítettek a Galaxis egyes vidékeiről. Ez idő szerint a Tejútrendszer öt kiválasztott területét tanulmányozzák nagy részletességgel, közöttük az Orion, a • Hattyú és a Cassiopeia csillagképeket. E kutatások során megállapították, hogy a Bika csillagképben, ötezer fényévnyire Napunktól, a forró csillagok szokatlanul nagy halmaza található. TENGER — ÜVEG MÖGÖTT A híres Szocsl Dendrárium parkjában hatalmas akváriumot építenek a Fekete-tenger állatvilágának bemutatására. Az akvárium öt méter magas, térfogata 150 köbméter. A tengervizet csővezetéken keresztül egyenesen a tengerből juttatják majd az akváriumba. ELSŐ ÍZBEN A VILÁGON Jakutiában csinálták meg először az egész világon, hogy az örök fagy hazájában épülő Promislennij—Jakutszk gázvezetékhez a levegőben szállították a tizennyolc méteres csodarabokat. Egy nagy helikopter két héten át szállította a több mint 1200 tonna súlyú és összesen 13 kilométer hosszú csöveket az építkezés minden más járművel megközelíthetetlen területére. TOPLAN: TAKARMÄNY TRÄGYÄBÖL A tyúktrágya takarmányként való hasznosításának lehetőségéről számol be egy angol szakfolyóirat. Egy átépített szárítóberendezésben a tyúktrágyát megszárítják, így steril termékhez jutnak, amelyet Toplan elnevezéssel kockába préselve hoznak forgalomba. A Toplan 26,6 százalék nyersfehérjét, 38,7 százalék szénhidrátot, 15,2 százalék salakot, továbbá 7,7 százalék vizet, olajakat, kalciumot és foszfort tartalmaz. A szarvasmarhák és a juhok bélflórája a nitrogénnek csaknem 43 százalékát képes értékesíteni. Angol adatok szerint a szemesterménnyel öszszekevert Toplan a legjobb takarmánnyal egyenértékű, csakhogy 30 százalékkal olcsóbb. Egy kísérlet során juhokat 40—50 százalék Toplan- és árpakeverékkel, ellenőrző csoport juhokat pedig szárított cukorrépaszelettel és árpával tabarmányozzák. A Toplan-csoport egyedei napi 835 gramm táplálékfelhasználással 142 grammnyi élősúllyal gyarapodtak, az ellenőrző állatok viszont 784 gramm takarmányfelhasználással 107 grammnyi élősúlytöbbletre tettek szert, ami egyértelműen azt bizonyítja, hogy a takarmányhasznosítás sokkal jobb a Toplancsoport esetében. Juhokon kívül fejősteheneket, vágómarhát, kecskét is tápláltak Toplan-takarmánnyal. Я kmti pfámgők túfUMtkt&kiíót Több műtrágya, több termés „Az ásványi műtrágya termelését 1975-ben 90 millió tonnára kelt növelni. A vegyipart tovább kell fejleszteni az egyes gépsorok és berendezések kapacitásának növelésével, valamint a megszakítás nélküli technológiai folyamatok megteremtésével.“ (Az SZKP XXIV. kongreszszusának irányelveiből.) Vegyen mély lélegzetet, aztán engedje ki a levegőt! ... Most ismételje meg. Beszélgetőpartnerem javasolta ezt, amikor az üzem munkája felöl faggattam. Meglepődésem láthatóan örömet szerzett Viktor Ulanyevnek, a rovnói Nitrogénműtrágya Gyár igazgatójának. v — Nem érzett semmit? — kérdezte elégedeten. — Reakciója egyúttal felelet is volt az iménti kérdésére. Ha a gyár területén nem érződik az ammónia szaga, akkor normális az üzemvitel. A városi tanács néhány évvel ezelőtt megtiltotta, hogy a vegyi üzemeket a városhoz húsz kilométernél közelebb építsék fel: jól ismerték a „levegömérgezök“ gyászos hírét. És a nitrogénműtrágya gyárnak is minden alapja megvolt ahhoz, hogy magát a mérgező gyárak közé sorolja. Igaz, hogy tervezésénél az ammóniának nem négy-öt százalékos elszivárgását vették tekintetbe (ami az ilyen típusú európai gyárak többségénél szabályosnak számít), hanem csak kétszázalékosat. Ugyanis az ammóniát előállító üzemrészt a technológiai folyamatokat megbízhatóan ellenőrző automata gépekkel szerelték fel. A jelzőberendezések lehetővé tették, ihogy a megadott normától való bármilyen eltérést idejében megállapítsák és megszüntessék. A blokkoló berendezések bármely pillanatban kikapcsolhatják az aggregátokat. egy szempillantás alatt megszüntethetik a földgáz, a víz, az oxigén, a villamos energia adagolását. Mindazt, ami a több kilométer hosszúságú impulzusos csövekben, az egyes műhelyekben és részlegekben történik, a központi irányító berendezés figyelmes készülékei ellenőrzik. Szóval a gyárat korszerű, megbízható berendezésekkel szerelték fel. — Milyen a gyár termelési kapacitása? — A jelenlegi berendezéssel a gyár a tervezett kapacitást egy éven belül elérhetné — mondja Anatolij, Sztyepancev mérnök, a pártbizottság titkára. — A terv is ezt a határidőt irányozta elő. A kolhozok azonban azt kérték, hogy minél előbb és minél több műtrágyát adjunk nekik. A pártbizottság, majd a nyilvános taggyűlés elhatározta, hogy a berendezéseket pótlólag korszerűsítjük, hogy az optimális üzemelést biztosíthassuk. \ Két nagyobb kapacitású centrifugális kompresszort sikerült felszerelnünk, amelyek ugyanolyan nyomás mellett több cseppfolyós gázt adnak, mint korábban. Már érezzük a vasúti tartálykocsik felemelő és leeresztő hídjának automatizálásából és a nagy nyomású szélepek beszabályozó rendszeréből. származó gazdasági hatást. — A gyár újítóinak háromszáz javaslatát vezettük be egy év alatt, ez 380 000 rubel megtakarítást jelentett az államnak — mondja Konsztantyin Petrov, az üzem főmérnöke. A legfontosabb azonban: sikerült leküzdenünk a legnagyobb nehézséget, a szakemberhiányt. A gyár ugyanis olyan területen létesült, aihol korábban semmiféle vegyi üzem nem volt. Más városokból kevesebb szakember érkezett, mint amennyire számítottunk. — A fiatalokat csalogattuk ide — folytatta Petrov. — Tanfolyamokat rendeztünk, ahol szakmai képesítést szerezhettek. Az idősebb munkások és mérnökök tapasztalataikat állandóan átadták a fiataloknak. — Sohasem hittem volna, hogy fél év alatt valakiből gépkezelő lehet — kapcsolódott a beszélgetésbe Valentyin Horeckij. — A mi oktatóinknak sikerült ezt elérniük, mert a termelés sorsát a szívükön viselték. A beindítás idején Vitai!) Krizs és Vaszilij Boronyuk mérnökök hetekre nem hagyták el a műhelyt. Az irodába ágyat állítottak be és naponta mindössze 4—5 órát szenteltek az alvásnak. Sok hálával tartozunk jó barátunknak, az öreg Iván Szuskovnak. A kommunista Szuskov gondos és igényes „édesapánk“. Mindenkivel bőkezűen megosztotta tapasztalatait és másokat iš erre buzdított. A korszerű technika, a jól képzett szakemberek lehetővé tették, hogy a nitrogénműtrágya-gyár három hónappal a határidő előtt elérje a tervezett kapacitást és már az első évben terven felül 28 000 tonna ásványi műtrágyát adjon a mezőgazdaságnak. Jelenleg a működő gyáregység mellett már a második gyártóvonalat szerelik. Ennek üzembe helyezése után a gyár kénsavat, foszforsavat, gyenge salétromsavat, szintetikus ammóniát, ammóniumnitrátot és fluórtartalmú sókat fog gyártani. Az ásványi műtrágyák felhasználásával a mezőgazdaság jelentősen növelheti a terméseredményeket. I. BIRJUKOV
