Szabad Földműves, 1971. július-december (22. évfolyam, 26-52. szám)
1971-08-07 / 31. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 1971. augusztus 7. Á bukaresti dokumentum szorosabbra fűzi a szocialista országok barátságát Bukarestben július 27-e és 29-e között ülésezett a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának 25. ülésszaka. A tanácskozáson részt vett a bolgár, a magyar, a lengyel, a mongol, a román, a szovjet, és a csehszlovák küldöttség és megfigyelőként a jugoszláv küldöttség is. A küldöttségek az illető országok kommunista és munkás pártjait is képviselték, ami azt jelenti, hogy nemcsak egyszerű gazdasági tárgyalásról volt szó, hanem a KGST-be tömörült szocialista országok politikai és gazdasági életének összehangolásáról is. A KGST bukaresti tanácskozásával kapcsolatban több nyilatkozat hangzott el és általában megegyeznek abban, hogy hosszú távlatokra megszabja a politikai és gazdasági együttműködést. František Hamouz, a Szövetségi Kormány elnökhelyettese, hazánk " állandó KGST képviselője a következőket mondotta: „Az együttműködés további elmélyítésének és tökéletesítésének, valamint a szocialista gazdasági integráció fejlesztésének komplex programja a KGST bukaresti ülésszakának legfontosabb dokumentuma. Meghatározza a Tanács tagállamai fejlődését a következő 15—20 év időszakára.“ További nyilatkozatok is azt bizonyítják, hogy a szocialista országok a további fejlődési szakaszban csakis a KGST integrált közösségének magasabb elvei alapján működhetnek együtt. A tanácskozáson elfogadott dokumentum tehát korszakalkotó, és el kell érni, hogy behatoljon a széles néprétegek közé, valamennyi ipari, mezőgazdasági, gazdasági, tudományos és politikai dolgozó tudatába. Az utolsó mondatok is bizonyítják, hogy nemcsak felsőbb szinten kötött egyezményről van szó, hanem olyan dokumentumról, amely hivatott elmélyíteni a szocialista országok népeinek barátságát, és a tervek szerint a ter.melés egyre nemzetközibbé válik, ami szintén egységes, szocialista művek alkotására serkenti a dolgozókat, nemzetiségre való hovatartozás nélkül. Ä dokumentum elfogadása előtt igen élénk vita volt, de az alapos elemzés után a KGST-ba tömörült országok küldöttségei azt egységesen jóváhagyták. A közös ökonómiai integrációs dokumentum keresztülhúzza azoknak a számítását, akik inkább ellentéteket látnának a szocialista országok között. A magasabb fokú politikai j és gazdasági együttműködés, a szocialista gazdasági , integráció, mint a nemzetközi szocialista munkameg- ! osztás egyik része egyengeti a szocialista országok gazdasági közeledését és egyben kihat a nemzetgazdaságok struktúrájának olyan nemű alakulására, amely több évtizedes távlatnak-felel meg. Tehát a KGST-be tömörült szocialista országok olyan dokumentumot fogadtak el, amely nagy közös célok, közös létesítmények alá rendeli az egyes országok népgazdaságainak strukturális fejlődését. Az ilyen irányú fejlődés természetesen hozzájárul a szocialista országok iparának, mezőgazdaságának szakosításához is. A nemzetközi kommentátorok nagyra értékelik azt a tényt is, hogy a KGST országai nem zárkóznak el a többi szocialista országoktól és- a fejlődő, valamint magasabb szintű kapitalista államoktól sem. A KGST tehát üdvözöl minden olyan gazdasági együttműködést, amelyek a felek kölcsönös - előnyei alapján alakulnak, és elősegítik a nemzetek közeledését. A szocialista integráció programját Moszkvában még 1969-ben a KGST XXIII. rendkívüli ülésszakán fogadták el, és részletezésére a mostani 25. ülésszakon került sor. Az elfogadott dokumentum igazán nagyjelentőségű és elősegíti a tanácsba tömörült országok népgazdaságának gyorsabb fejlődését, amely természetesen hozzá járul védelmi képességük erősödéséhez, tehát nagyobb lnztonságban építhetik a dolgozók szocialista országjukat. (bal la j A KGST 25. ülésszakának közleményéből A KGST tagállamok ipari termelése 1970-ben 1950-hez képest közel 6,8- szeresére nőtt, a fejlett tőkés államokban ugyanakkor csak 2,8-szeresére. A KGST tagállamok kölcsönös együttműködésének eredményeként számos új iparágat hoztak létre, többszáz jelentős gazdasági objektumot építettek. A KGST tagállamok kölcsönös áruforgalma az elmúlt 20 év alatt több mint hétszeresére nőtt, megteremtődtek a szilárd előfeltételei annak, hogy a jelen ötéves tervben további kétharmaddal növekedjék. A tudományos-műszaki eredmények és a korszerű gyártási tapasztalatok széles körű cseréje folyik. A KGST tagállamok fejlődésében elért sikerek a KGST tevékenységének egész gyakorlata a szocialista társadalmi rendben, a szocialista nemzetközi munkamegosztásban rejlő hatalmas lehetőségekről tanúskodnak, a szocialista államok közös akcióinak nagy fokú hatékonyságát bizonyítják, alkalmasságát arra, hogy kollektíván találják meg azon bonyolult feladatok legcélszerűbb megoldását, amelyek elősegítik az egész szocialista közösség potenciáljának megerősödését. E sikerekben megnyilvánult a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának aktív szerepe, amely az egyenjogú, szuverén szocialista államok erőit egyesíti. A KGST egész munkájának alapja a szocialista internacionalizmusnak, az állami szuverenitásnak, az országok beliigyeibe való be nem avatkozásnak, a teljes egyenjogúságnak és önkéntességnek, a kölcsönös előnyöknek és az elvtársi segítségnyújtásnak elve. A szocialista integráció nem jár együtt nemzetek feletti szervek létrehozásával. Éppen ezek az elvek fogják vezérelni a KGST-tagállamokat az együttműködés további elmélyítése ■ és tökéletesítése, valamint a szocialista gazdasági integráció további fejlesztése során, amikor sor kerül az ülésszakon elfogadott komplex program realizálására. Az ülésszak résztvevői abból indulnak ki, hogy a gazdasági és tudományos-műszaki együttműködés elmélyítése, valamint a szocialista gazdasági integráció fejlesztése a szocialista nemzetközi munkamegosztásnak, a KGST tagállamok gazdasági közeledésének, a korszerű nagy hatékonyságú népgazdasági struktúra kialakításának, a KGST-tagállamok gazdasági fejlettségi színvonalai fokozatos közelítésének és kiegyenlítődésének az alapvető népgazdasági ágazatokban, a tudományban és technikában mély és tartós kapcsolatok kialakulásának és ezen az alapon a tagországok nemzetközi piaca kibővítésének és megerősítésének, az áru- és pénzviszonyok tökéletesítésének folyamata, amelyeket a KGST-tagállamok kommunista- és munkáspártjai, valamint kormányai tudatosan és tervszerűen szabályoznak. A KGST-tagállamok kommunista- és munkáspártjai, kormányai elmélyítik és tökéletesítik az együttműködést, fejlesztik a szocialista gazdasági integrációt országaik legfontosabb szociális, gazdasági feladataik lehető legsikeresebb megoldása, a termelőerők további fejlesztése, a legmagasabb tudományos-műszaki színvonal elérése, a népjólét fokozása, a KGST- tagállamok védelmi képessége megerősítésének érdekében. A KGST ülésszaka, elfogadva a komplex programot, úgy tekinti annak realizálását, mint, a KGST-tagáilantok közötti nemzetközi gazdasági kapcsolatok rendszere további tervszerű tökéletesítésének alapját. A komplex program meghatározza a kiemelkedő gazdasági problémák — mint pl. a nyersanyaggal, műszakilag tökéletes berendezésekkel való ellátása, valamint a lakosság iparcikkek és élelmiszerek iránti igényeinek kielégítése — megoldására irányuló intézkedések konkrét útjait és határköveit. VÁLASZTÁS ELŐTTI HÍRADÓ Jobban szervezzük a nvilványos nyűléseket Falvainkban és vámsainkban a nemzeti bizottságok a napokban tartják nyilvános plénumüléseiket, amelyeken foglalkoznak Csehszlovákia Kommunista Partja XIV. kongresszusából eredő feladatokkal, valamint értékelik az elmúlt választási időszakban tevékenykedő képviselők munkáját. A gyűlések lefolyásáról érdeklődtünk Tóth Istvántól, a Galántai járási Nemzeti Bizottság szervezési osztályának vezetőjétől. Tóth elvtárs nyilatkozatában elmondotta, hogy javában zajlanak a nemzeti bizottságok nyilvános plénumiilései. Ahol a hnb tanácsa a nyilvános gyűlést jól előkészíti, ott élénk a vita és sokat beszélnek a távlatokról is. Taksonyon (Matuškovo) számos felszólaló elégedett volt a képviselők többségének munkájával, azonban bírálták őket, hogy újraválasztás esetén átfogóbban, a távlati követelménveknek megfelelően igyekezzenek fejleszteni a községet. Hrubý Šúr-nn, Vinohradyban nagy részvéttel zajlott le a nyilvános gyűlés és igen sokan felszólaltak. Ezzel szemben akadtak olyan községek is, mint például a Deáki (Diakovce), ahol sem a képviselők, sem a választók nem szóllak egy szót sem. Egvébként voltak olyan nyilvános gyűlések is, ahol csak a képviselők beszéltek, a választók viszont hallgattak. A nvilvános gyűlések nem lehetnek 1 formálisak. Hisz épp azért szervezzük őket, hogy a dolgozókat bekapcsoljuk a választási kampányba. Elsősorban nekik kell szólni arról, hogy miért értékelik az egyes képviselőket , kedvezően, vagy miért marasztalnak ! el másokat. Nekik kell hozzájárulni az új választási programterv kialakíj tásához is, mert hozzászólásaik alapján formálható az új választási időszakban egy olyan terv, ami megfelel a követelményeknek. Tőlük függ végső fokon, hogy olyan képviselők\ re adhatják majd le szavazataikat, akik bírják az egész közösség bizalmát, és kellő biztosítékot nyújtanak arra vonatkozólag, hogy a jövőben példás munkával szolgálják meg a beléjük helyezett bizalmat. A galántai járásban már megkezd! ték munkájukat az agitációs központok is, amelyek részletesen tájékoztatják a választókat jogaikról és kötelességeikről. Különösen gokat foglalkoznak majd az agitátorok azokkal a fiatalokkal, akik először járulnak az urnák elé, hogy teljes politikai tisztánlátással szavazhassanak. Az előzetes elgondolás szerint a képviselőknek mintegy 21) százaléka fiatal lesz a jövőben, ami lényegesen hozzájárul a nemzeti bizottságok akciő! képességének növeléséhez. (b) Дг elvégzeit munka után értékeljük a képviselőket A nemzeti bizottságok országszerte készülnek a választásokra. Mostanában a tanácsok felmérik a választások óta elvégzett munka eredményeit, mégpedig nem formálisan, általánosan, hanem konkrétan megállapítják, hogy a képviselők milyen munkát végeztek a rájuk bízott szakaszon. Több helyi nemzeti bizottság elnökével beszélgettem és arról győződtem meg, hogy nagyonis meg hányják-vetik az elmúlt időszak fogyatékosságait, és félredobva sógor-komaságot, jó barátságot, bátran jelölnek új képviselőkel azok helyett, akik nem vették ki részüket a társadalmi munkából. A választási előkészületek több szakaszra vannak felosztva, és amint már említettük is, mostanában a múltbeli tevékenységeket értékelik a nemzeti bizottságok különböző fokain. Nem kis munka ez, hisz az utolsó választások még 1964-ben voltak. Amint ismeretes, az 1968-as események miatt nem valósíthattuk meg a választásokat. A 117/1969-es számú alkotmánytörvénv értelmében 1971 végéig kell megejtenünk a választást. Erre kedvező lehetőségek nyíltak, amint Csehszlovákia Kommunista Pártja XIV. kongresszusának határozata is megállapítja, a párt és az állami szerveket sikerült megszilárdítanunk, ezért a választások aktuálissá váltak. A tisztogatás után a párt megtisztult a jobboldalt opportunista elemektől. Ugyanezt mondhatjuk az állami szervekre is, tehát belpolitikánk szilárd alapokon nyugszik. A tömegek bíznak a párt politikájában és látják, hogy az állami szervek is egyre ésszerűbben irányítják úgy a társadalmi, mint a gazdasági életet. Egyszóval a párt és az állami szervek marxista-leninista alapokon nyugvó politikája meghozta a politikai és gazdasági élet konszolidálását, és a lömegek ezt konkrét példákon keresztül látják. Hogy csak egv példát említsük, rohamosan növekedik a lakosság takarékbetétjeinek összege, ami azt bizonyítja, hogy dolgozóink bíznak pénzünkben, gazdaságpolitikánkban. A statisztikai hivatalok jelentései is azt bizonyítják, hogy a népgazdaság az első félévben jelentős bevételedhez jutott, mert a legtöbb szakaszon teljesítettük a terveket. Általában jeleskedik az ipar, és nemkülönben a mezőgazdaság is. Az aUcotmánytörvény szerint a választásokat hazánkban 1971 november 26—27-én tartjuk. Tehát nem egészen négy hónap múlva járulnak dolgozóink az urnák elé. Ilyen nagyarányú politikai akcióra bizony nem sok időnk van, ezért nemzeti bizottságainknak ugyancsak alapos munkát kell végezni, hogy a választások a dolgozók érdekeinek megfelelően sikerüljenek Ugyanis nem egyszerű választásról van szó. Az osztályelveket szem előtt tartva olyan képviselőket' akarunk választani, akik a marxizmusleninizmus talaján állnak, meggyöződéses hívei a szocialista rendszernek, és mind munkahelyükön, mind a társadalmi életben aktív munkát végeznek. A nemzeti bizottságok képviselői nem lehetnek ingatag emberek. Márcsak azért sem, mert nekik kell majd az új választási időszakban körzetükben szocialista szellemben nevelni a választókat, és a szocializmus építésére mozgósítani őket. Számos községben és városban az aktív képviselők olyan jól megtudták szervezni a társadalmi munkát, hogy százezres, sőt milliós értékeket hoztak létre. Ez mind a jó politikai és nevelőmunka eredménye. A szocialista képviselőnek törekedni kell az új szocialista típusú emberek nevelésére Is. A nemzeti bizottságok tevékenységében egyre nagyobb szerepet kap a politikai, társadalmi munka. Természetesen nem jelölhetjük képviselőknek azokat az egyéneket, akik a múltban a szocialista rendszer ellenségeivé váltak, vagy pedig ingatag tevékenységükkel utat engedtek a jobboldali erőknek. A képviselők nagy értékmérője, hogy munkahelyükön és ä társadalmi életben hogyan állják meg a helyüket. A jó példa a legjobb agitáció. Tehát ha a képviselő munkahelyén kiváló eredményeket ér el, jobb munkára serkentheti választóit Is, mert azok eszményképet látnak benne. A választók bizalmát pedig úgy szerezhetik meg, legjobban a képviselők, ha az úgynevezett kötelező munkán kívül a társadalmi életben is aktívak. Szervezik a falu társadalmi-kulturális életét, törődnek a választók ügyes-bajos dolgaival, a szociális kérdésekkel és más olyan problémákkal, amelyek a közösség jobb életkörülményeinek kialakításához (árulnak hozzá. Ha általánosítani akarunk, azt mondhatjuk, hogy nemzeti bizottságaink az elmúlt időszakban jó munkát végeztek. Se szeri, se száma azoknak a községeknek, amelyek már városi szintre emelkedtek, korszerű lakások, aszfaltozott utak, gyönyörű parkosított utcarészletek tanúskodnak a nemzett bizottságok gyümölcsöző munkájáról. A választás előtti agitációban ezekről beszélni kell, és nem árt, ha az eredményeket hozzákötjük név szerint is a képviselők tevékenységéhez. Azok a képviselők, akik távlatokban gondolkoztak és a közösség érdekeit szem előtt tartva tevékenykedtek, továbbra is megérdemlik a választók bizalmát, viszont azok, akik még a nemzeti bizottságok plénumüléseire sem jártak rendszeresen, kimaradnak a jelölő listákról és aktívabbak kerülnek helyükre. Általában a képviselők 20—30 százalékát cserélik ki, azonban a helyi viszonyoknak megfelelően természetesen ez az arány lehet nagyobb vagy kisebb is. Balia józsef A Szlovák Statisztikai Hivatal jelentése a Szlovák Szocialista Köztársaság gazdasági fejlődéséről és az állami terv 1971 első félévi teljesítéséről arról tanúskodik, hogy a tervteljesítés eredményei és a népgazdaságfejlesztés irányai összhangban állnak a párt gazdaságpolitikájával és célkitűzéseivel. Az ipar terven felül mintegy 600 millió Korona értékű gyártmányt készített. A szénbányák terven felül 186 ezer tonna barna szenet és lignitet fejtettek. Az iparban 12 318 személylyel több dolgozott, mint a múlt év hasonló időszakában. Igen bíztató jelenség, hogy a termelési többlet 718 százaléka a munka termelékenység növeléséből jött létre. Megjavult a munkaidő kihasználása, csökkent a túlórák és megbetegedések szánra. Az is bíztató, hogy Szlovákia ipara az első félévben 16 százalékkal növelte a kivitelre gyártott árufajták termelését. A mezőgazdaságra jellemző, (hogy megnövekedett a gabonaneműek, a hüvelyesek, a cukorrépa és a zöldség vetésterületé. A burgonya vetöterülete viszont a múlt óv színvonalán maradt. Becslések szerint a ga-Emelkedett az életszínvonal bonaneműek termése mintegy 1/8-ával lesz jobb, mint a múlt évben. A repcéé Vi-ével, a korai burgonyáé pedig öt százalékkal. Mezőgazdasági üzemeink sikeresen teljesítik a hús- és tojásfelvásárlást. A húsfelvásárlás tervét legjobban a trejiéíni, a nítrai, a nagykürtosi (Velký KrtíšJ és a poprádi járás teljesíti.' Mezőgazdasági üzemeink egyre belterjesebben gazdálkodnak. Több mutató mellett érdemes még megemlíteni, hogy a mozilátogatók száma 3,4 százalékkal csökkent, mert a televízió készülékek száma 21894-gyel nőtt. Napjainkban már mintegy 737 ezer 268 televízió van üzemben. Egészségügyi szakaszon is születtek eredmények, azonban 130 orvosi munkahely betöltetlen maradt. A jobb orvosi gondoskodás következtében 19 százalékkal csökkent a betegség miatti munkaképtelenség. Az 1970-es év első félévi 5,56 százalékáról a munkaképtelenség aránya 4,43 százalékra csökkent. Népjóléti célokra 300 millió koronát fordítottunk. A nyugdíjak átlagos magassága 3 százalékkal nőtt. A népszámlálási adatok szerint a Szlovák Szocialista Köztársaságnak 4 millió 543 ezer lakosa van, ebből 2 millió 241 ezer férfi és 2 millió 302 ezer nő. A lakosság száma 1961-gyel szemben 369 ezerrel nőtt. Szlovákia lakosságának a részaránya a köztársaságban az 1961- es évvel szemben 1,2 százalékkal növekedett. Az elmúlt év-, tized alatt a gyermekek részaránya a lakosság létszámában 4,2 százalékkal csökkent, és megnövekedett a 16—59 éves lakosok száma. A 60 éven felüli lakosok száma 2,9 százalékkal növekedett. A népszámlálás adatat azt mutatják, hogy a lakosság életszínvonala jelentősen emelkedett. A központi fűtéses lakások részaránya 7,4 százalékról 27,3 százalékra nőtt., A lakások 48 százalékában van fürdőszoba. A háztartások 73 százalékában van mosógép, 56 százalékában hűtőszekrény, 68 százalékában tévé készülék, és minden kilencedik háztartásban személygépkocsi. Az első félévben 42 ezer gyermek született, ami ezerrel több, mint tavaly. A halálozások száma 21100 volt, ami 1300-zal kevesebb, mint a múlt év hasonló időszakában. A természetes szaporulat ennek következtében 11,2 százalékkal nőtt. A félév végén Szlovákiának már 4 millió 564 ezer lakosa volt.
