Szabad Földműves, 1971. július-december (22. évfolyam, 26-52. szám)

1971-07-03 / 26. szám

8. , SZABAD FÜLDMOVES 1971. július 3. A nyitrai (Nitra) keltetőüzem vezetősége, mely több mezőgazda­sági üzem szövetségével jött létre, a Dunatőkési Állami Gazdaságon tartotta plenáris ülését. Az ülésen megjelent Bartos Andor mérnök, a JTI igazgatója is. Képünkön az elnöki asztal. Németh Béla Büszke rá az egész járás Az elmúlt napokban nagyszerűi naszvadi sportsikerről értesültünk., Prágában, a Mladá fronta és aj Smena ifjúsági lapok által meg-j rendezett mezei futóverseny or­szágos döntőjében az ifjabb ser­dülők korcsoportjának győztese; Ledniczky Éva, a naszvadi magyar! tannnyejvű kilencéves iskola ta-; nulőja lett. Ugyanezen a verse-: nyen egy másik távon, iskolatársa, Szabó Valéria harmadik helyezést ért el. Ledniczky Éva az 500 m-es távon szerepelt. Ellenfeleik között nyilván nagyon sokan lehettek, akik ezidáig nem is hallották, hogy létezik köztársaságunkban egy Naszvad nevű község, Bizony szenzációként hatott a prágai ren­dezőkre és az újságírókra a nasz­­vadiak sikere. Ledniczky Éva elsősége nemcsak! azért volt szenzá­ció, mert egy is­meretlen község­ből jött Prágába, hanem elsősorban azért, mert Éva olyan frissen haj­rázott, mint aki a : 100 méteres táv j céljába érkezik. A második helyezett­re 4 métert vert rá. Az időmérők 1:40,2 percet mér­tek, ami jobb idő volt, mint az idő­sebb serdülők kor­csoportjának győz­teséé ezen a ver- J senyen. Fényképészek, riporterek fogták körül őt. Ezen a délutánon Prágában nem akadt boldogabb család, mint a naszvadi küldött­ség kis „családja“. A siker ková­­csolójának, Vlahy Jenő testneve­lőnek is kijütott a sok gratuláció­­bői. Meg is érdemelte. E szép eredményt nagyon sok ; nehéz, szorgalmas edzés előzte meg. Éva egy olyan iskolában készül, nap mint nap, ahol nincs tornaterem. Sőt az iskolának még rendes folyosója sincs. A tavasz folyamán érdekes eset történt vele és társaival. Tagja j volt annak a háromtagú csoport- ] nak, amely a járási tájékozódási: versenyen nagyon jó idővel győ­zött. A versenybíróság csalással ,; gyanúsította a naszvadi lányokat, i Persze bizonyíték nélkül. Azt hi- ; szem, a prágai verseny eloszlatta : a versenybíróság kételyeit is. Nem csálásnak, hanem becsületes fel­készülésnek köszönhették kitűnő eredményüket. Mint már említettem, Éva sok­oldalú sportoló. Ezidén atlétiká­ban többek között a következő eredményeket érte el: magasug­rásban 137 cm, súlylökésben 9,48 •m, távolugrásban 486 cm. Közele­dik a járási ifjúsági olimpia köny­­nyűatlétikában. Éva három szám­ban indul: 500 m-en, távolugrás­ban és súlylökésben, nem kis esé­lyekkel. Mivel Naszvadon terem-labda­játékokra nincs lehetőség, Éva csak olyan labdajátékokat űzhet, amihez kinn is megvannak a le­hetőségek. így választotta a kézi­labdázást. A kézilabdázás egyéb­ként Naszvadon „nemzeti sport“. Negyedik osztálytól felfelé talán nincs is az iskolának olyan tanu­lója, aki nem tud kézilabdázni. Ennek meg is látszik az eredmé­nye: a csapatok (fiúk és lányok is) járási olimpiai bajnokságot nyertek ebben a sportágban. Éva ebben a sportágban is kiemelkedő egyéniség. A csapat legjobbja és egyben leggólerősebb tagja. A já­rási olimpián csapata négy mér­kőzésen 18 gólt dobott, játékára jellemző a gyorsaság, robbané­­konyság és a jó helyzetfelismerés, valamint az, hogy nagyon sport­szerűen viselkedik a pályán. Éva hobbyja a foci. Meglepően 161 ke­zeli a labdát. Mint csatár, veszé­lyesen lő kapura is. A tanulást sem hanyagoltó el. A kitüntetettek közé tartozik. Három kettese volt. Kolozsi Ernő Beszélgetés közben Ez a cikk tulajdonképpen adós­ságtörlesztés. Anyagát már régen felvettem, csak sehogy sem tud­tam magamnak időt szakítani a megírására. Pedig ennyivel tarto­zom Heténynek (Chotín). a heté­­nyi sportolóknak. A hetényi sportolókról senki sem ír, és ez fáj nekünk — mondja Bertók Benő és Szabó Lajos. Pe­dig fejlődtünk. Akartuk, hogy He­­tényben is legyen sportélet. Tudja hogyan kezdtük? Ha elmondjuk, talán el sem hiszi. Négy karót szúrtunk le, s ezzel volt a pálya megjelölve. Voltak olyan idősza­kok, mikor nekünk, néhány sport­­kedvelő embernek kellett az egész testnevelési osztályt fenntartani. Találékonyságra és ötletességre volt szükség, hogy legyen némi pénzünk. Motorkerékpár- és futó­versenyt rendeztünk. Azidőtájt, az ötvenes évek elején a kutya se törődött velünk. De sportemberek akkor is voltak, és bizony szabad időnk nagy ťéšzét é célra áldoz­tuk fél, s nemegyszer személyes anyagi áldozatot is kellett hozni. S ma? Felépítettünk égy új öltö­zőt, bekerítettük a pályát, s a já­tékosok számos kedvezményben részesülnek. Pl. mérkőzések után vacsora. Különösen Chudý Milan edzőnek köszönhetjük, hogy csa­patunk egy lépéssel tovább jutott, a kerületi bajnokság II. osztályá­ba. A játékosok nagy odaadással -játszanak, s a szövetkezet min­dent megad nekik. A csapat erős­ségei Zajos Kálmán, Dékány Zol­tán, Kocsis Lajos, Hozsvák, Szabó Gábor, Csík Sándor, Tóth Ernő, Szokoía, LuCza Zoltán és még so­kan mások, akik nem voltak fel­sorolva, szintén aktívan hozzájá­rultak a hetényi sportélet fejlesz­téséhez. Köszönet a mostani vezetőknek, a szövetkezeti elnöknek, továbbá a hnb-nek és a párt alapszerve­zetnek, valamint az idősebbeknek, akik mindig, minden körülmények között támogatták a helyi sportot. György Elek Rászolgál . a bizalomra Sulczi Géza mérnököt, az érsek­újvári (Nové Zámky) járásban jól ismerik. Agilitása, munkabírása és elvszerűsége révén vált nép­szerűvé. Politikai nézetei kiforrot­tak, érvekre és tényekre épülők. A megalkuvást nem ismeri. Ezer­­kilencszázhatvantól tagja a párt­nak és jelenleg a muzslai Béke szövetkezet üzemi szervezetének titkára. A járási pártbizottságnak aktivistája, ezenkívül a Inb plénu­mának és a népi ellenőrző bizott­ságnak is tagja. Mindemellett ak­tív tevékenységet fejt ki a CSE­­MADOK-ban. annak helyi és járási szervezetében. ф Meg is kérdeztem tőle, hogy bírja mindezt? — Energiával győzöm, csak az idő beosztása okoz gondot. Mivel a Béke szövetkezeti társulás fő­­zootechnikusa vagyok, a munkám is egész embert igényel. Azt elha­nyagolni pedig semmiképpen sem szeretném, így a családot kell megrövidítenem. Két gyermek ap­ja vagyok és nevelésük csaknem teljes mértékben a feleségemre hárul. Mindezért kárpótol a tudat, hogy amit teszek, az egész társa dalomért teszem, ennélfogva csa­ládom javát is szolgálja. • Mint a CSKP XIV. kongresz­­szusának küldöttét arra kérem, mondja el személyes benyomását a kommunisták országos tanács­kozásáról. — Először vettem részt párt­­kongresszuson, mégis azt állítha­tom, ennyire egységes, akcióképes munkaértekezletre hazánkban még nem volt példa. A sorrendben immár XIV. kongresszus küldöttei és külföldi vendégei egyaránt er­ről tettek tanúbizonyságot. # Amikor megválasztották a CSKP KB Revíziós és Ellenőrző Bizottságának tagjává, mire gon­dolt? — Elsősorban arra, hogy min­den igyekezetemmel továbbra is a párt ügyéért fogok dolgozni, hogy rászolgáljak a bizalomra. Tóth János Sikeres észtorna A dunaszerdahelyi (Dun. Streda) járásban az 1970/71-es tanév ma­tematikai, fizikai és kémiai olim­­piásza tavasszal zajlott le. Illen­dő, hogy erről a diákok és peda­gógusok számára jelentős ese­ményről néhány szót írjunk. A versenyt a tanítók áldozatkész munkája és a tanulók szorgalmas felkészülése előzte meg. Tegyünk említést először a matematikai olimpiászről. A járási versenyen 25 iskola vett részt. Az előre ki­adott példák megoldottsága alap­ján a járási döntőbe 71 diákot hívtak meg, akik közül 35-en na­gyon szép eredményt értek el. A legeredményesebb megfejtők: Gálffy Zsuzsanna, magyarnyelvű kilencéves alapiskola. Dunajská Streda, Vajansky u.; Csémy Katalin, kilencéves alap­iskola, Rohovce; Csölle Zoltán, kilencéves alapis­kola, Topolníky. Az iskolák helyezése a verseny­zők pontozása alapján: 1. Dun. Streda, kilencéves alap­iskola, Vajansky u. (magy.) 27 pont. / 2. Dun. Streda, kilencéves alap­iskola, Vajansky u. (szlov.) 25 pont. 3. Rohovce, kilencéves alapisko­la (megy.) 24 pont. Ebben az évben jelentősen meg­növekedett az érdeklődés a fizikai olimpiász iránt. Az iskolai verse­nyen 26 iskola vett részt, 154 ta­nulóval. A jól megoldott példák alapján a járási versenyre 70 ta­nulót hívtak meg, melyek közül 21 résztvevő volt eredményes. A járási kör legeredményesebb diákjai: #. 1. Kőiig Villám, AKI. Samorín, (szlov.); 2. Nagy Imre, AKI, Rohovce, (magy.); 3. Kürthy Béla, AKI, Dunajská Streda, Vajansky utca. fmagy.l Az iskolák helyezése: 1. Szlováknyelvfl kilencéves alapiskola, Samorín 43 pont; 2. Magyarnyelvű kilencéves alapiskola. Dunajská Streda, Va­jansky u. 37. pont; 3. Kilencéves alapiskola, Rohovce 20 pont. A kémiai olimpiász versenyein ■ hiavész fog pusztítani és a ruhák jjg helyén a köteleken az elhullott állatok bőre szárad majd. Néphiedelmek a pásztoréletből. — A régi pásztorok és kanászok szerint a „tudós“ pásztor addig nem halhat meg, amíg tudomá­nyát másra nem hagyja. Ez a hiedelem egyébként finn-ugor ere­detre vall. A finn sámánokra is kötelező volt, hogy valamelyik barátjának mindent el kell be­szélnie. Aki ezt nem teszi, kilenc napon belül meghal. A néphiedelmek közül a föld­művelésben megtalálhatók a bo­szorkányok és a varázslók nyo­mai, amelyek szintén megegyez­nek a finnugor (votják) hiedel­mekkel. Például, ha a tehén véres tejét adott, ezt vályúba öntötték és vesszővel addig verték, míg jajveszékelve a kapu előtt meg nem jelent a boszorkány, aki állí­tólag a tehenet megrontotta. (A tej verése jelképes volt, szerintük minden csapás a boszorkány tes­tét érte.) Ezek a hiedelmek egyrészt a magyar ősvallás emlékei, de na­gyon sok idegen, főképpen finn­ugor elemet őriznek. Sajnos, ezek a hiedelmek néprajzi szempont­ból nincsenek feldolgozva, és lassan feledésbe merülnek. Feldolgozta és összegyűjtötte: Csiba László és Tóth Izabella Képeslap j Amikor autónk a Pozbai Egysé­ges Földművesszövetkezet telepé­ről a községbe vezető útra kanya­rodott, elsőnek egy emeletes épü­let panorámája ragadta meg fi­gyelmemet. Később megállapítot­tam, hogy az 1963-ban átadott egymillió korona értékű korszerű elapiskoláról van szó. Borbély Imre elvtárssal, a hnb titkárával folytatott eszmecsere közben ar­ról is meggyőződtem, hogy a já­rási székhelytől 32 km-re eső ma­gyarajkú peremközség nincs mos­tohasorsra ítélve, mert a falu ve­zetői következetesen érvényesíte­nek minden lehetőséget lakóhe­lyük fejlesztésére. A felszabadulás óta az alig 800 lakosú községben legalább 100 lakóház épült, köztük sok emele­tes. A szövetkezet megalapításá­nak kezdete óta mintha zsinóron húzták volna a fejlődés ütemét. Bevezették a villanyt, felépült az új vasútállomás, közel 400 ezer korona értékű a társadalmi mun­kával felépített, korszerű óvoda stb. A községben a SZISZ és az An­tifasiszta Szövetség érdemes vete­ránjai egyforma lendülettel kezd­tek a térség parkosításához, ahol rövidesen felállítják a két világ­háborúban elesett polgárok nevét megörökítő emlékművet. Távozóban még egy pillantást vetek a község pirostetős házaira, melyek úgy pihennek a szelíd völgyteknöben, mint a béke jóízű rozskenyere. Gábris József Daloló Garam-völgye A közelmúltban kedves vendégek köszöntésére gyűltek össze a kéméndí (Kamenín) és a környék kultúrkedvelől. Közel 4000-en jöttek el, hogy megtekintsék az érsekűjvárl (Nové Zámky) járás legjobb kultúrcsoportjainak fellépéseit és köszöntsék a magyaror­szági vendégeket. Az ünnepséget Kicsindi Károly, a helyi AKI igaz­gatója nyitotta meg. Megemlékezett pártunk 50 éves múltjáról, szólt a párt feladatairól. Mi sem volt találóbb, mint a színpad felett díszelgő mondat: „Szocialista kultúrmunkával köszöntjük a CSKP 50. évfordulóját“. A, megnyitó után szavalás, tánc és ének következett. Igen nagy tetszést aratott az érsekújvári és a kürti (Strekov) CSEMADOK tánccsoportjainak modern csárdása. A műsort fellépésével a Dolný Ohaj-i Matica szervezete is tarkította. A szünet után Szolnoki Gyula konferanszié jelent meg, majd e kedves budapesti vendéget Puskás Sándor és Kovács Apollónia követték. A műsor végén az újvári „Solman“ tánczenekar szórakoz­tatta a közönséget. Dávid Nándor ш 237 tanuló vett részt. A járási ve- f télkedőn 25 kilencéves alapiskola vett részt, 62 versenyzővel. A járási kör győztesei: 1. Egri Ľ., AKI, Dun. Streda, (szlov.) 72 pont; 2. Takácsová M., AKI, Samorín (szlov.) 67 pont; 3. Kántor I., AKI, Gabőíkovo (magy.) 62,5 pont. Az iskolák helyezése: 1. Gaböíkovoi Kilencéves Alap­iskola, (magy.) 39,5 pont; 2. Dunajská Stredai Kilencéves Alapiskola, Vajansky u. (szlov.) 34,5 pont; 3. Dunajská Stredai Kilencéves Alapiskola, Vajansky u. (magy.) 34 pont. Említésre méltó, hogy a mate­matikai, fizikai és kémiai olimpiá­­szon részt vett iskolák közül leg­eredményesebb a dunaszerdáhelyi Vajansky utcai magyar alapiskola volt. Matematikában az első, fizi­kában a második és kémiában a harmadik helyen végeztek, és ígv a járási összesítésben az elsők lettek. A tanulókat matematikából és fizikából Matus Ferenc, kémiá­ból Kalina Vidor készítette elő. A felkészülés nemcsak a kötelező órákon, hanem külön órák kere­tén belül is folyt. A fáradságos munkának meglett az eredménye, amihez csak gratu­lálni lehet. Az összes résztvevő iskolát dicséret illeti. Trgo Imre, tanító A következőkben tipikusan Csal­lóközre jellemző, mezőgazdaság­gal kapcsolatos népihíedelmeket gyűjtünk égy csokorba. A tüzesember — ez földgázje­lenség volt, amely Csallóköz lápos vidékein fordult elő. Erről a ter­mészeti jelenségről öregeink azt tartották, hogy ott a „pénz ég“. Ha az ember ilyen lángot lát, meg kell fogni a haját és ahány hajszálat szorít a markában, a kincsből annyi marad a földön. Iglic — kis fekete vízimadár, amely a csallóközi néphit szerint pénzt hoz a házhoz. Beszélő állatok. — Régi nép­hiedelmek szerint karácsony esté­­jén az állatok megszólalnak. Be- j szélgetésük egyik verzióját idéz­zük: „Egyszer az egyik gazda ott­­hon maradt az éjféli miséről, hogy meghallgassa mit beszélnek az állatok. Hát, amint hallgatózik az istálló ajtajánál, megszólal az egyik tehén. A lóval beszélgetett. Azt mondta a lónak: gazdánk eb­ben az esztendőben meghal. Hát a tehénnek igaza is lett, mert a gazdát ijedtében megütötte a gu­ta.“ Régen, hogy az állatok rosz­­szat ne mondhassanak a gazdá­jukról, karácsony este alaposan teletömték jászolukat takarmány­nyal. Néphiedelmek az állatvészről. — Az év utolsó napján a padláson kötélen száradó ruhát nem tűrték a csallóköziek, mert azt tartották, ha ott hagyják száradni a ruhát, akkor az elkövetkező évben mar-

Next

/
Thumbnails
Contents