Szabad Földműves, 1971. július-december (22. évfolyam, 26-52. szám)

1971-07-24 / 29. szám

1971. Július 24. .SZABAD FÖLDMŰVES 9 VISELKEDÉS AZ UTCÄN Az otthonon és a munkahelyen kí­vül sokat tartózkodunk az utcán, s ezért üdvös lesz, ha az ottani he­lyes viselkedéssel megismerkedünk. Ha egy férfi s nő együtt megy az utcán, a nő a férfi jobb oldalán ha­ladjon. Kivétel abban az esetben le­gyen, ha a járda keskeny, avagy a járműforgalom felé eső oldalon men­nek, akkor a férfinak illik a nő jobb oldalán menni, hogy védje őt. Ezek a szabályok érvényesek akkor is, ha valaki nálánál sokkal idősebb férfi­val sétál az utcán. A nehéz holmit a férfinek kell vinni, viszont nagy csomaggal helyte­len az utcán járkálni. Abban az esetben, ha két férfi és egy nő sétál együtt, a nő menjen kö­zépen. Ha két nő és egy férfi megy együtt, akkor a férfit fogják közre. Általában az utcán nem illik kettő­nél több egyénnek összefogőzva men­ni, mert akadályozzák a járókelőket. Az utcán való találkozáskor a nő nyújtja a kezét a férfinek, s csak abban az esetben legyen fordított a helyzet, ha a férfi sokkal öregebb, avagy tanára vagy tanítója a nőnek. Mindig a jobb kezünket kell nyújta­ni, még abban az esetben is, ha va-Ж15 laki halkezes. A felénk nyújtott job­bot két kézzel nem illik szorongatni. Nem helyes kesztyűs kézzel sem ke­zet fogni. A ruházatról a következőt: legyen az ízléses, tiszta, s az időjárásnak megfelelő. Az utca illemtanához tar­tozik az is, hogy ne együnk, s ne szemeteljünk. Cukorkát ugyan szopo­gathatunk, fagylaltozhatunk is, de a papírt és a fagylalttölcsért csakis a hulladékkosárba dobjuk. Az utcán nem illik tökmagozni. Az egyedül sé­táló nőnek dohányozni sem szép do­log. Óvakodjunk a feltűnéskeltéstől, ne hangoskodjunk, ne veszekedjünk, s ne rendezzünk jeleneteket az utcán. Énekelni sem illik, s a rádiót lehe­tőleg fülhallgatóval élvezzük. Csúnya dolog nőkkel szemtelenked­­ni, vagy az utcán ismerkedni. Kivétel az, ha valaki ismerőst mutat be egy­másnak. Abban az esetben, ha az ut­cán sétálunk, s rövid időn belül új­ból találkozunk ismerősünkkel, már másodszor nem fontos köszönteni őt. A legszebb köszöntési formák: „Jő reggelt!“ „Jó napot!“, „Jóéjszakát kí­vánok“, divatos a „Kezét csókolom“ és a baráti viszonyban levőknek a „Szevuszl“ Semmiképpen sem helyes a „Szia!“ avagy „Csókolom!“ Az utcán fényes nappal nem illik csókolózni. Ne felejtsük el, hogy az utca nem hálószoba. Ha a fiú és a lány együtt sétál, egymás vállát át­ölelheti, de nem illik ízléstelenül ta­pogatni a lányt nyilvános helyen. Az utcán egymást tartsuk tisztelet­ben, legyünk figyelmesek mások iránt. Ha valaki elesik, siessünk a segítségére, ha pedig valamilyen bal­eset történik, intézkedjünk, hívjunk orvost vagy mentőt. Sok tartozik még az utcai illem­­szabályhoz s közülük csak néhány jelentősebbet említettem meg. faros Az étel- és fagylaltmérgezés okai Az ember egyik legfőbb törekvése, hogy önállósítsa, elhatárolja magát a természettől, hogy függetlenné váljon az időjárás szeszélyeitől, az évszakoktól. Ezért egyes élelmiszere­ket nyersen, félkész vagy már fo­gyasztható állapotban elraktároz. Azonban az ételek tartósítása nem mindig tökéletes, és bizonyos bakté­riumok elszaporodása miatt elromol­hatnak. Az élelmiszerek vagy a ben­nük elszaporodott kórokozók által okoznak voltaképpen fertőző megbe­tegedést, vagy a kórokozók mérgei betegítik meg a szervezetet. Az ételmérgezés létrejötte sok irá­nyú, mégis öt fő csoportba lehet őket osztályozni. 1. A baktériumok okozta mérgezé­sek, az általuk kiválasztott mérgek és bomlástermékek következtében létrejött mérgezések; 2. mérgező fémek, például az ólomedények, ólomfestékek által be­következő ételmérgezés; 3 fűszerek, ízek és festékanyagok mérgező adagjai okozta mérgezés; 4. konzerválószerek túladagolása következtében beálló mérgezés (nem árt megjegyezni, hogy a sokat hasz­nált szalicilsav undort, hányást, has­menést, fülzúgást, látási zavarokat, álmatlanságot, izzadást, féloldali bé­nulást, sőt eszméletlenséget okozhat). 5. mérgek véletlen bekeveredése az élelmiszerekbe (például rovarirtó szerek). Ezekből a csoportokból leggyako­ribb a baktériumok által előidézett ételmérgezés, ami érthető, hiszen ezek az apró kórokozók mindenütt jelen vannak, s kedvező feltételek között hamar elszaporodnak. A meg­felelő vegyi környezet, nedvesség, vegyhatás, hőmérséklet stb. az élel­miszerek legtöbbjénél megvan. Külö­nösen veszélyes a nem tisztán készí­tett, rosszul tárolt fagylalt, nyers és sült ihús. A mérgezésre jellemző a rövid (fél őrétől hat óráig terjedő) lappangási idő, hideg verejték, rosszullét, há­nyás, gyomorgörcsök, eszméletzava­rok, de a beteg állapota meglehető­sen hamar megjavul. Szabály, hogy tömegesen jelentkezik olyan embe­reknél, akik körülbelül egyidőben ugyanabból az ételféleségből ettek, de érdekes, hogy nem mindenki egy­formán érzékeny: részben mert nem is egyforma mennyiségben kerül mé­reg a szervezetükbe, részben pedig azért, mert mindannyiunk gyomor­nyálkahártyája nem egyforma át­eresztőképességű. Az étel- és fagylaltmérgezés veszé­lyes lehet, különösen kisgyerekek és idősebb emberek számára, akiknél már a szívet, a véredényeket kikezd­te valamilyen kór. A tennivaló ilyenkor: gyors közbe­lépés, gyomormosás és széntabletták szedése, súlyosabb folyadékveszteség esetében állandó kórházi kezelés. Dr. Szép Dezső Barackos recept SÄRGABARACK-KRÉM. 30 deka érett kajszibarackot fél-egy percre forró vízbe mártunk, a héját lehúz­zuk, kimagozzuk és szitán áttörjük. Elvegyítjük 15 deka porcukorral, 1 csomag vaníliás cukorral, 10 darab babapiskótát megdarálunk, 3 deci tejszínből kemény habot verünk, s a barackpéppel és a darált piskótával elkeverve poharakba öntjük, hűtő­­szekrényben vagy jégen jól lehűtjük. Amikor a krém megkeményedett, rumba és cukorba mártott fél barac­kokkal díszítjük. E0EQE /7 nőruíjárt 66 'hangya Kora reggel még a Nap is álmosan dörzsölgetté a sze­mét, de a hangyabolyban már megszólalt az ébresztő: — Figyelem!... Figyelem!... élelemkutatóink rengeteg begyűjteni valót találtak! Felkérjük minden épkézláb munkásunkat, hogy a főtéren sürgősen jelenjen meg! Nem ts kellett a felhívást megismételni, a szorgalmas kis hangyák egymás után bújtak elő a bolyból és siető­sen, vidáman gyülekeztek. Amikor már éppen indulni akartak, az egyik hirtelen felkiáltott: — Barátaim!.. Álljunk meg egy pillanatra... nincs közöttünk Potrohos! — Az ám! — csodálkoztak a többiek. — Csakugyan! De hát mt lehet vele? Csak nem betegedett meg? El is küldték hozzá nyomban a kis Szorgost, hogy nézze meg, mt történt. Rövidesen visszatért a küldönc a következő válasszal: Potrohos nem hajlandó többé a közös munkában részt venni, ne is hívják, meglesz ő egyedül is. Elcsodálkoztak ezen a kis hangyák, de aztán nem so­káig vesztegették az időt, elindultak. Egész nyáron szor­galmasan gyűjtögettek. Potrohos meg élte a világát. Amit talált, megette, aztán heverészett. Azt hitte, hogy ezután már mindig így lesz és egy kicsit sajnálta is azokat, akik meggörnyedve hordták a télirevalót a nagy, közös raktárba. Elmúlt a nyár, beköszöntött az ősz és a mezőn egyre kevesebb lett az élelem. Potrohos is rádöbbent, hogy pó­ruljár, ha üresen marad a kamrája. — faj, mi lesz velem a télen? — sóhajtotta és hozzáfogott a gyűjtéshez. In­kább csak hozzáfogott volna, mert mire rászánta magát, leesett a hó. De minek szaporítsam tovább a szót, úgyis tudjátok, milyen sors várt a meggondolatlan, lusta hangyára. Tél derekára felfalta már az utolsó morzsát is, s bizony éhen pusztult volna, ha a többiek meg nem könyörül­nek rajta. Megengedték, hogy ő is a közösből éljen ta­vaszig. Ettől kezdve jóra fordult a sorsa, de becsüle­tére legyen mondva, alaposan megváltozott. Amint el­hangzott az első tavaszi figyelmeztetés, kidörzsölte sze­méből az álmot, s frissen az elsők között indult a mun­kába. K. Gy. VÍZSZINTES: 1. Fehérneműt tisztít. 3. Paszuly. 6. Sertéslak. 8. Ló tájszó­­lásos kiejtéssel. 9. Mázol közepén. 11. Az ábécé utolsó betűje. 13. S- betűvel az elején: ifjúsá­gi köszöntés. 15. Kérdő­­szó. 17. Lap szélei. 18. Jókai is az volt. 19. Alu­mínium vegyjele. 21. Kö­tőszó. 22. Szövetség. 24. Hamis. 25. Török férfi­név. FÜGGŐLEGES: 1. A Szovjetunió fővárosa. 2. Állatlak. 4. Rangjelző szócska. 5. Magyarország metropolisa. 7. Névelő. 9. Adám, Éva. 10. Mese­film. 12. Téli sportág. 14. Olasz névelő (IL). 16. Hazánk fővárosa. 20. Azonos betűk. 23. Album­ban van! Beküldendő a függőleges 1., 5. és 16. számú sorok megfejtése. Rendetlen szótagok Ogy gondolom, valamennyien szeretitek a természetet. Ürültök, ha kinn lehettek a szabadban. Ismeritek a fák, virágok neveit, a környezetetekben előforduló állatok szokásait. Leveleteikből azt is tudom, sokan közületek már voltak az állatkertben is, így nemcsak a hazánkban élő állatokról tudtok. Ebben a rejtvényünkben állatok nevei szerepelnek. Nektek az lesz a feladatotok, hogy a rendetlen szótagokat a helyükre illesztve összeállítsátok ismét a szavakat. Az állatok nevei szótagokra vannak bontva, s ezek a szótagok bizony nagyon össze lettek keverve. Remélem ügyesek lesztek, s az összes állat nevét összekeresve megfejtitek. O- KAS -bft -Kft-Lft'M*MED* LI-FflR-ül-VE-GÓ­CSA-GA-UA-FA-E-MCS­Ш- CftV- Kft-Kfti* GÉR* K«* KÉT NAGY KÉRDÉS A beteg menjen orvoshoz, vagy az orvost hívják el a fekvő beteghez? E két kérdés tulajdonképpen egy. Azaz egyesíthető. Mindenesetre az első a fontosabb: mikor kell orvost hívni a beteghez? Meg kell fordítani a kérdést: Mikor előnyösebb, ha a beteg bemegy az orvosi rendelőbe? Ha az állapota nem súlyos, akkor kötelessége a bemenetel. Közepes lázzal, ha egyébként járóképes, nyugodtan bemehet. Főleg, ha nincs komolyabb fáj­dalma, görcse, ha nem rázza a hideg, nem nagyon gyenge, ha nem érte komolyabb baleset. Ha szükséges, inkább kísérje be valaki. Az orvosnak rendszerint sok hívása van. Látogatására lehet, hogy hosszabb ideig kell várakozni. Tehát ha bemegy a beteg, biztos, hogy hamarabb kap segítséget. Az is a bemenetel mellett szól, hogy a jól felszerelt ren­delőben sokoldalú, alaposabb vizsgálat végezhető. Ha szük­séges, a legtöbb helyen kéznél vannak az általános vizsgálat­hoz szükséges eszközök és rendszerint még a röntgen, a labo­ratórium, az EKG, a szakorvosi segítség és a szükséges gyógy­szer is könnyén elérhető. A rendelői vizsgálat tehát a házi vizsgálatnál feltétlenül előnyösebb. Bizonyos esetekben azonban az orvos házhoz hívása elen­gedhetetlen. Napközben, hirtelen fellépő, súlyos rosszullét, ájulás, eszméletvesztés, nagyfokú gyengeség és szívtáji fájda­lom, légszomj, öntudatzavar, kínzó görcs esetén soronkívül, azonnali segítséget kell kérni. Ha a rosszullét vérzéssel jár, az orvos riasztásakor ezt is jelenteni kell. Az ilyen rendkívüli segítségkérés azonban csak halálos veszedelemnek látszó ese­tekben indokolható. Hidegrázás, láz, rosszullét, járóképtelenség, erős fájdalom, görcsök, szédülés, gyakori hasmenés, gyengeségérzet, tartós köhögés, szívtáji szúrás és erős fulladás az orvos betegágyhoz hívását indokolja. Az orvoshívás ideje a kora reggel. Lehető­leg 8 óra előtt. Ugyanakkor a beteg feküdjék tiszta ágyba, hőmérsékletét mérjék meg és az orvos megérkezéséig lehető­leg még panasz esetén se vegyen be semmiféle gyógyszert. Ka magas láza van,, akkor legfeljebb állott vizes borogatással tanácsos csillapítani. A beteghívó család már az orvos meg­érkezéséig is gondoskodjék a beteg tökéletes nyugalmáról és szigorú elkülönítéséről. Fontos ez, mert lehet, hogy fertőző betegségben szenved. A környezet az orvos megérkezéséig gondosan figyelje a beteget. Mennyit alszik? Mit mond? Nem beszél-e félre? Nem panaszkodik-e fájdalmakról, görcsökről, bénulásokról, zsibbadásokról? Az észrevételeket és tapaszta­latokat az orvosnak jelentsék. Ha köp, hány, esetleg vérzik, ha széklete szokatlan, félre kell tenni bemutatás végett. A vi­zeletet mégakkor is tegyék félre, ha egészségesnek látszik. A vizsgálathoz szükséges eszközöket elő kell készíteni: láz­mérőt, kanalat, kézi villanylámpát, kis csomag vattát. És a kézmosáshoz szükséges mosdótálat, szappant, törülközőt, kö­­römkefét. Az asztalra kell készíteni a beteg összes régebbi leleteit, egészségügyi iratait, kórházi elbocsátóit. Közben valaki álljon készenlétben, hogy szükség esetén a gyógyszertárba menjen, mert a felírt gyógyszer azonnali el­­hozataláért már nem az orvos, hanem a család felelős. És ezek szerint mikor menjen valaki orvoshoz? Mindig, ha valamilyen panasza van, vagy ha valami baját érzi- Dr. Buga László äERŕSZTREJTVÉRY SIKER ES MUNKA к», 1 2 3 11 15 19 23 25 26 31 3^ 35 39 41 42 47 51 VÍZSZINTES: 1. Finom húsféleség. 6. Segítő. 11. Be­tűt vetek. 12. Te­mérdek. 14. Sírt betűi felcserélve. 15. Hím állat. 16. Budapesti kerület. 18. Számnév. 19. Mássalhangzó ki­ejtve. 20. Nagy ki­kötőváros Német­országban. 22. To­to közepe. 23. Tu­domány. 24. Ék! 25. Erna Anna. 27. Kongói államférfi. 30. Izomkötő. 31. Község Kassa mel­lett. 33. Vonalzó. 34. Energia. 35. Zola híres regénye. 37. Z. K. R. 38. Csen. 39. Szeszes ital. 40. Lapos. 41. Moro betűi. 43. Menyasszony. 45. Költött történet. 47. Szélhárfa. 48. Trombitahangok. 50. Hiányos lyuk. 51. Menj angolul (GO). 52. Időegy­ség. 53. India része. 55. Kibogoz. 57. El van sózva. 59. .... Madrid, spa­nyol labdarúgó-csapat. 62. Hajtógép. 64. Kedvelt ifjúsági regényíró. 65. Folyékony zsiradék. 66. Szövetség. FÜGGŐLEGES: 1. Jelmondatunk el­ső része, folytatva a függőleges 5. és 10. sorban. 2. Város Algériában. 3. Idegen tagadás. 4. Kék szélei. 7. Latin „és“. 8. Szegecs. 9. Három hangszerre írt zenemű. 12. Idegen Sa­mu. 13. K. Ä. U. 16. Tudását gyara­pítja. 17. Beran betűi. 20. Vízben él. 21. A föld istennője (GEA). 26. Hiá­nyos adag. 28. Méhtermék. 29. Béke több szláv nyelvben. 30. Literátus. 32. Európai nép. 34. A magyar opera­zene megalapítója. 36. Levegő fran­ciául. 38. О. I. M. 42. Ökt 43. Arab 12 116 27 13 17l 22 24 133 Í5T 43 148 150 58 59 60 62 65 63l 64 66 10 61 pálinka. 44. A háború istene az ókor görög mitológiában. 46. Szaharai ál lám. 48. Tér peremei. 49. Rangjelzi szócska. 52. Szájvíz-márka. 54. Nen fiatal. 56. LTO.. 58. Sertéslak. 60. Kor szak. 61. Textilnövény. 62. E napon 63. Egyiptomi napisten (RA). 64. Ró mai hat. Beküldendő a függőleges 1., 5. éi 10. számú sorok megfejtése. * A Szabad Földműves 26. számába: megjelent keresztrejtvény helyes meg fejtése a következő: „Jó felkészülés fél siker. Szabad Földműves.“ Könyvjutalomban részesültek: Bózner Miklós, Hurbanovo-Sesíleá, Rácz Sándorné, Trenc, Sárfi Nóra, Sahy.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents