Szabad Földműves, 1971. július-december (22. évfolyam, 26-52. szám)

1971-12-31 / 52. szám

10 SZABAD FÖLDMŰVES 1971. december 25. A UikIS httiíiur TÖRTÉNETE NIKOLÄJ SZTILIEV agronómus, az üveghez passzírozva szorongott, az otasokkal, bőröndökkel, fonott kosa­rakkal, táskákkal, szatyrokkal és különféle háziállatokkal csordultig telt fapados fülkében. Ülése alatt egy tyúk kotkodácsolt, s útközben valószínűleg az ismeretlen tájak tiszteletére tojt egy tojást. Az újdonsült agronómus nyakába, időn­ként ragadós lé csöpögött — méz vagy lekvár —, bal lába pedig béké­sen pihent egy olajtócsában. Minden kellemetlenség ellenére pompás han­gulatban volt, s fantáziája színes ké­peket festett arról az elmélyült és zavartalan alkotómunkáról, mely vár reá. Igen. Csodákat fog művelni! Para­dicsommá varázsolja az egész járást. Egy-két év múlva már mindenki csak az ő szövetkezeteiről mesél. Az írók regényeket írnak, filmet készítenek... Ilyen rózsás gondolatok kavarogtak bősünk agyában, midőn a vonat T. városka felé vitte, ahová most nevez­ték ki járási agronómusnak. * Nyikoláj Sztiliev első munkanapja az irodahelyiség berendezésével telt el. Fironkov könyvelő és Neno bácsi, az altiszt, segítettek neki. Közben oda-odafutkosott az ablakhoz, a te­kintetével mohón átölelte a várost övező tarka vetéskoszorút, türelmet­lenül topogva, mint egy parádésló: — Még talán a fűzfák is szölőfür­­töket fognak itt teremni nemsokára! Másnap útiruhát öltött: kurta vi­harkabát, kockás bricsesz, szöges ba­kancsok. Behívatta az irodába Piron­­kovot és így szólt hozzá: — Ma meglátogatok néhány szövet­kezetét. Ha valaki keresne ... — Hogy képzeli ezt agronómus elv­társ? — szakította félbe a könyvelő. — Hát az adatok és a táblázatok? Ki fogja elkészíteni? Mindegyik ha­táridős és az agronómus felel értük! Kisvártatva nagy halom nyomtat­vány hevert a hápogó Sztiliev előtt. Szomorúan felsóhajtott, s letéve sap­káját, gondosan nekigyíírközött a kérdéseknek: hogy megszerkessze a grafikonokat, kitöltse a rovatokat. Az egyik körlevél azt kívánta, ké­szítsen kimutatást, mennyi tököt ül­tettek délelőtt, és mennyit délután, továbbá, milyen különbség figyelhető meg két csoport fejlődésében. Egy másik utasítást adott, hogy három és fél napon belül küldjön részletes je­lentést a járási szarvasmarhák szervi elosztásáról: hány szarvatlan bika; ökör, illetve tehén van, hány egy­szarvú, és hánynak nőtt ki rendsze­resen mindkét szarva. Ötnapos megfeszített munkával si­került felszámolnia az irathalmazt. Midőn az utolsó aktát is elintézte, Sztiliev egész fölélénkült, és szólt a kocsisnak, hogy készítse elő másnap­ra a bricskát. Reggel frissen borot­válkozva, derűs arccal, útrakészen jelent meg az irodában, de ott kelle­metlen meglepetés fogadta: Pironkov élő tilalomfaként állt elébe, s hóna alatt dosszié duzzadt: — Fussa már át a postát, agronó­mus elvtárs, mielőtt elmenne. Ügy látom, van néhány sürgős nyomtat­vány, amit önnek kell kitölteni! Nyikoláj Sztiliev eszelős pillantást vetett alárendeltjére, kikapta kezéből a paksamétát és leroskadt vele író asztalához. Estig telekörmölte az íve­ket, kiszámította a százalékokat, és végül részletes jelentést írt azokról az intézkedésekről, amelyeket akkor foganatosítana, ha a közelben lenné­nek kanadai rózsával beültetett terü­letek, s ha rajtuk virágzáskor isten­ments, megjelenne a mexikói lila bogár. Következő nap szilárdan elhatároz­ta, hogy végre megkezdi az igazi munkát. Az irodát és az aktakupac Pironkovot nagy ívben kikerülve, egyenesen az istállóhoz ment és meg­parancsolta a kocsisnak, hogy minél gyorsabban hajtson ki a mezőre. A friss levegő beáramoltt tüdejébe. A vidáman sugárzó napfény, szolgálatba lépése után először, boldog perceket ígért. De nem sokáig. A mezőn már várta Pironkov, és egy papírlapot lobogta­tott diadalmasan: — Csakhogy megtaláltam, agronó­mus elvtárs! Bizalmas távirat érke­zett. Adatokat kérnek azonnal... Az energikus ifjú mezőgazdász megtörtén vánszorgott vissza .az iro­dába és többé el sem mozdult onnan. Minek? Tekintetéből örökre kihunyt az alkotó tűz, s úgy hallom, már a harmadik pár könyökvédőt is elkop­tatta. (Bolgár eredetiből fordítva) Františkovy Lázné. A csehországi neves fürdőben gyógy­kezelésben lévő fiatalasszonyok babonából, avagy szo­kásból, a kis „Ferenctöl“ várják a segítséget a gyermek áldáshoz. VLADIMÍR KAFAROV: Az ember Ember születik. Ё1, sürög-forog, hüvölSt mormol minden búzaszemre. Csillag szikrázik, hullám sustorog, szél nyargal, a magáét énekelve. Hideg ez a világ, kopár, beláthatatlan — igy látják a szelek, csillagok, tengerek. De magot vet az ember, s a lágy tavaszban nyomában türelemmel dajkált vetések rengenek. Az ember a vasércet megragadja, -és az jelizzik, mint hajnali felhő. Mozdít követ, s a maga képére faragja — merész és bölcs lesz az élettelen kő. Ember — ez a nevünk. De erőnk fogyhatatlan. Föld, tenger, levegő szolgál nekünk. Névtelenek vagyunk. De halhatatlanok. Mint a szelek. A tengerek. A csillagok. Akisasszony oly szép volt, mint egy régi, nemes acél­metszet, és leginkább solymá­­szó hercegnőhöz hasonlított. Egyetlen fehér kócsagtoll emel­kedett ki selyemsipkájából, és a ruhája zöld bársonyból volt, mint a lovagnőké. Tündöklő barna szemei nemes vén töl­gyek alatt elvonuló erdei for­rás fényességéhez hasonlítot­tak, és bevilágították a kis vi­déki cukrászboltot. A kisasszony teát ivott — cukor nélkül, mint a férfias ladyk, akiknek saját teaültetvé­nyük van a brit gyarmatokon. Mézet evett, és a vidéki cuk­rászbolt egyetlen likőrös üve­géből finom pálinkát ivott. Az üvegen tintával rajta az év­szám: 1812. Isten tudja, hogyan került e ritka likőr a kis cuk­rászboltba, amelyet a solymász­­nő kedvéért a fehér hajú tulai­­donos áhítattal fölbontotl. Délelőtt volt. s a cukrászbolt­ban csupán a nyugalmazott tiszt olvasta a Pester Lloydot. A szür­ke katona korántsem köhögött annyit, mint egyébkor, a le­gyek felé sem csapkodott csen­des káromkodással az újságjá­val, meghatottan ült helyén az ablaknál, s a piros arcú, fehér kezű tulajdonossal váltott néha alattomos pillantást, amint az a függöny mögött megjelent. „Kicsoda a nagyszerű idegen dáma?!“ — kérdezték szemük­kel egymástól a soljerinói ör­­döngős fickó és Lionetti úr, aki­nél hetykébben senki sem tud­ta fejére illeszteni a bársony­sapkát. A hölgy szakértelemmel ka­­vargatta a teát, tündöklő tekin­tetével zavarba hozta a tisztet, tulajdonost, tán még a bécsi élclapot is, amelynek címké­pén piros trikós hölgy állott zöld napernyő alatt, s ez volt éppen a vicc. KRÚDY GYULA: . Klaránsz Rövid idő múlva egy barna, kockás kábát imbolygóit el a cukrászbolt ablakai alatt. Olyan­forma kabát volt az, amilyen­ben a pesti színházban a ván­dorszínészt ábrázolják. A kabát gallérja föl van tűrve, és mi­után alaposan megfigyelte a cukrászbolt belsejét, az arany­­betűs ajtón betolongott, s a kö­tött sapkát félméternytre húz­ta, amíg megszabadította tőle fejét, borotvált, rezes arc s a hang olyan édeskés, mint egy vén papé. — Gyermekem, a direktor mindjárt itt lesz a próbáról — mondta a színész és letelepe­dett az asztalhoz; A színész megérkezése nem keltett éppen kellemes csaló­dást a cukrászboltban, ahol né­melyek már szívesen elhitték, hogy a kócsagtollas előkelő hölgy átutazó osztrák főherceg­asszony. A Pester Lloyd bosszú­san megzörrent. Lionetti úr hir­telen a madárkalitkánál talált elfoglaltságot, pedig csak néha­utazása napján nézett a búskomor rigó­ra. — Mit próbáltok? — kérdez­te a hölgy. — Valami új operett ez. Ne­kem nincs szerepem benne... Angol ostobaság. Ha vendéged lehetek egy pohár anlzettre... — Kedves Mályvái, maguk el­­züllenek vidéken. Kóstolja meg inkább ezt az ópálinkát. Anizet­­>et csak a bakahadnagyok isz­nak a kávéházban — mondd a dáma. A MADÁCH KÖNYVKIADÓ az utóbbi időben egy egész sor neves szerző könyvét adta ki. Az új könyvkiadvá­nyok szép számban rendelkezésünkre állnak, mert az alább ismertetett könyvek beszerezhetők a Slovenská kniha összes könyvesboltjaiban. * K. J. Beneš: A PIROS PECSÉT Egy hegedűművésznő tövises élet­útját ismerteti az olvasóval. Ez az érdekfeszítő regény cseh nyelven hét, német nyelven pedig két kiadást ért meg, ezenkívül megjelent francia, bol­gár és portugál fordításban is. Ára 29,—* korona. * Rákos Péter: TÉNYEK ÉS KÉRDŐJELEK E könyv szerzője európai műveltségű és igényű esztéta alaposságiával nyúl hozzá az irodalomelmélet leglényegesebb, mozgásban lévő kérdései­hez. Olyan csehszlovákiai magyar kutató munkássága kerül itt bemutatás­ra, akit a cseh és a magyarországi irodalomtudományi közvélemény egy­aránt magasra értékel. A magyar irodalomnak szentelt írások közül első­sorban a Madách-, Ady-, Karinthy-tanulmány és a Németh Lászlóról szóló két értekezés érdemel figyelmet. Ára 21,— korona. }фС Oriana Fallaci: HA MEGHAL A NAP A Kozmosz-könyvek olvasói már ismerik az olasz riporternő könnyed, szellemes stílusát, érzelmi és gondolatgazdagságát. Ez a könyve az ame­rikai űrhajózási központokban tett látogatásáról szól, s olyan élményt nyújj, hogy „nem lehet letenni“. Ára 33,— korona. Ján Bohúh: FELSZAKADT SEB A szerző egy sokat szenvedett ember életét, megpróbáltatásait tárja az olvasó elé. Lényegében Bohúű regénye lélekrajz, az emberekben lévő em­berség és emberetlenség mély, tiszta léptető rajza. Ára 10,— korona. }фс Jacobs Ervin: SÍRKŐ A PADLÁSON Egy fiatal tudományos kutatót az elsodró szenvedély, a praxiamusig fokozott érzéki mámor a romlás széléig visz a ngybátyjánáll vendégeskedés Idején. Mintha a szerelem átka sújtott volna le az ódon patríciusház bolt­íves manzárdszobájába, ahova hol Olga, a ház asszonya, hol meg’a leánya, Beáta surran be lopva. E regény kellemes szórakoztatást nyújt az olvasó­nak. Ára 26,— korona. >jc Varga Rózsa: KERESSÉTEK AMI ÖSSZEKÖT... Ez a könyv a CSKP megalakulása 50. évfordulójának tiszteletére jelent meg. A szerző, a fiatal magyar irodalomtörténész majdnem egy évtizede kutatja az egykori Magyar Napnak, ennek az antifasiszta és sovinizmus­­ellenes harcos újságnak az útját: megalapítását és a megjelenése körül­ményeit, szerkesztőinek és munkatársainak pályáját, publikációinak hatását és utóéletét. Ennek a munkának az eredményeit tárja most az olvasóközön­ség elé. Ára 20,— korona. >Jc Zs. Nagy Lajos: ÜZENET A BARLANGBÓL (versek) A csehszlovákiai magyar költészet egyéni hangú lírikusa immár har­madik kötetével jelentkezik. Verseit a kesernyés groteszk, az irónikus és szatirikus látásmód jellemzi, ám e gyűjteményében a gúnyolódó, csipke­lődő hangot belső izzású, őszinte felszabadultságot árasztó versek zárt oszlopai követik. Ára 6,— korona. Ordódy Katalin: A KESKENYEBB ÜT A szerző új társadalmi regényének főalakja a keskenyebb utat választja, ahol szűkebbek az érvényesülés lehetőségei, és a magánéletét, házasságát is a felborulás veszélye fenyegeti. A regény érdekes, izgalmas olvasmány, és azok közé a könyvek közé tartozik, amelyeket nehezünkre esik letenni. Ára 11,— korona. Balogh Béni: ÉLESKŰVÁR KINCSE Ez a kötet a bükki várak, városok és tájak mondáit foglalja magában. Egy-egy izgalmas romantikus mondái történetben Mátyás, Petőfi és Jókai alakja is szerepel-Ára 10,— korona. >Jc P. L. Travers: A CSUDÁLATOS MARY A gyermekvilág hétköznapjai a tündérmesék varázslatával ötvöződnek Travers elbűvölő könyvében, mely bizonyára a mai magyar gyermekeknek is egyik legkedveltebb olvasmánya lesz. • Ára 18,— korona. Szabó Lőrinc: HOMLOKODTÓL FÖLFELÉ (versek) Ez a válogatás a költő legszebb, legnépszerűbb verseit tartalmazza. Ara 12,50 korona. эфе Karel Čapek: A SZENVEDELMES KERTÉSZ A törhetetlen optimizmus, bölcs belenyugvás, vidám újrakezdés, az élet • örök folytonosságának, a minden nehézségen való győzedelmeskedésnek felismerése: ezek az alapvető vonásai ennek a kedves, derűs olvasmánynak. Ara 11,— korona. эфе Szíj Rezső: LÖRINCZ GYULA Lőrincz Gyula a csehszlovákiai magyar művészeti élet — s egyben a magyar politikai élet — kiemelkedő alakja. Küzdelmes életútjávaí és for­radalmi ihletettségű, expresszív, indulatoktól és érzelmektől fűtött festé­szetével Szíj Rezső tanulmánya elsőként ismerteti meg az olvasót. эфе Mikszáth Kálmán: SZENT PÉTER ESERNYŐJE Ebben a könyvében a szerző félretette bíráló kedvét, s kitárta a világ elé emberszeretetének mély élelmességét. Talán ez a regény hozta Mik­­száthnak a legnagyobb sikert, a Jókaiéhoz hasonló népszerűséget. Ara 4,— korona. Sokan ismerik és csodálják Ticelíková Hedvigát (Vlčkovce — trnavai járás), aki idős kora ellenére gyönyörű kivarrottasokai készít.

Next

/
Thumbnails
Contents