Szabad Földműves, 1971. július-december (22. évfolyam, 26-52. szám)
1971-12-31 / 52. szám
Szabad földműves Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának hetilapja 1371. december 31. Ara 1,— Kčs XXII. évfolyam, 52. szám. Gazdag é boldog új esztendőt kívánunk kedves olvasóinknak! Új esztendő küszöbén Egy esztendővel ismét öregebbek lettünk. Tapasz- K taltabbak és gazdagabbak is. Kétségtelen, hogy egy olyan esztendőt hagytunk magunk mögött, amely bővelkedett eseményekben és eredményekben egyaránt. A búcsúzó ó esztendő társadalmi és gazdasági életünk teljes konszolidálódásának éve volt. A hamis próféták, akik még nem is olyan régen a dolgozó népünk akaratát és érdekeit kifejező szocialista rendszerünk megreformálásáról álmodoztak, a bibliai júdás sorsára jutottak. A megalakulásának ötvenedik évfordulóját ünneplő, s harcokban edzett kommunista pártunk — a dolgozók széles tömegeinek helyeslése mellett — megtisztította sorait azoktól a jobboldali elemektől, akik a szocializmus nyílt ellenségeivel szövetkezve áruba akarták bocsátani országépítő és társadalomformáló munkánk gyümölcseit, a jólétet és biztonságérzetet nyújtó szocialista vívmányaink egész sorát. Dolgozó parasztságunk — amely a legválságosabb időszakban is hű maradt a szocializmus ügyéhez — határozott helyesléssel fogadta azokat az intézkedéseket. amelyek a párt vezető szerepének felújítását es megszilárdulását szolgálták. A szocializmus építésének két évtizede alatt egyetlen esztendőben sem voltunk tanúi a közös akarat olyan méretű gyakorlati megnyilvánulásának, mint az elmúlt év folyamán. A mezőgazdasági üzemek, munkacsoportok és a dolgozók százezrei szocialista kötelezettségvállalásokkal, a szocialista munkaverseny széleskörű kibontakoztatásával köszöntötték a megalakulásának ötvenedik évfordulóját ünneplő és a XIV. kongresszusát megtisztult körülmények között tartó Csehszlovákia Kommunista Pártját. Meggyőződésből állíthatjuk, hogy a kötelezettségvállalások és az azok teljesítését szolgáló hatványozott erőfeszítések eredényezték azt, hogy az ötödik ötéves tervünk első évét a mezőgazdaságunk lényegében adósság nélkül zárja, hogy a termelési tervek teljesítésével és túlszárnyalásával, a feltételezettnél hatékonyabban járult hozzá a közellátásunk színvonalának emelkedéséhez, gazdasági és társadalmi életünk konszolidációs folyamatának betetőzéséhez. A példák egész sura természetesen azt is igazolja, hogy a mezőgazdasági termékek mennyiségének lényeges növelése, a falu anyagi helyzetét is kedvezően befolyásolta. Vagyis a társadalom gazdagodásával párhuzamosan gazdagodtak á szövetkezeti közösségek és emelkedett a mezőgazdasági dolgozók személyi jövedelme is. Kétségtelen tehát, hogy az elmúlt esztendőben sikerült kialakítani a mezőgazdaságban is, az ötéves népgazdaságfejlesztési tervünkben körvonalazott feladataink folyamatos, teljesítésének gazdasági előfeltéetleit. Az új esztendő küszöbén — amikor a múlt évi ** munkánk szép eredményeiben joggal gyönyörködünk — azonban tudatosítanunk kell azt is, hogy a mezőgazdaság fejlesztésében új korszakot nyitó átalakulási folyamatnak csak a kezdetén vagyunk. Persze a kedvező gazdasági helyzetünk mellett — a jövő szempontjából — bíztató jelenség, hogy a CSKP XIV. kongresszusának igényes gazdaságfejlesztési irányelveit, illetve a Nemzeti Front választási programját szinte egy emberként magunkévá tettük. Tehát helyesli és igényli dolgozó parasztságunk is azokat az intézkedéseket, amelyek a mezőgazdasági technika következetesebb fejlesztésére, a műtrágyák mennyiségének lényeges növelésére, az öntözött területek terjedelmének bővítésére, a korszerű berendezésekkel ellátott nagy kapacitású hizlaldák és további állattenyésztési telepek kialakítására, vagyis a termelő munka kulturális színvonalának emelésére, valamint a növekvő szociális igényeink folyamatos kielégítésére irányulnak. Az említett célkitűzések, illetve intézkedések he lyeslése azonban feltételezi annak a ténynek tudatosítását, hogy — bár a mezőgazdaságunk fejlesztése össztársadalmi feladattá vált — a fejlesztéssel járó szervezési, anyagi és más jellegű problémák oroszlánrészével nekünk, a mezőgazdasággal összeforrt dolgozóknak kell megbirkóznunk. S hogy ez mennyiben sikerült, az a jövőben is attól függ, hogy a közös célokért mennyire lelkesedünk, s hogv ez a lelkesedés a közös akaratunknak milyen méretű gyakorlati megnyilatkozásához vezet. A gazdaságfejlesztési feladataink tehát ingadozástól mentes elkötelezettséget, vagyis olyan helytállást igényelnek, amelyek a mezőgazdasági termelés minden szakaszán — a nehéz munka könnyítéséhez, a kitermelt javak mennyiségének növekedéséhez — lényeges minőségi, tehát forradalmi átalakuláshoz vezetnek. ■^■agától értetődik persze az is, hogy a termelési ■ folyamatok korszerűsítéséhez modern gépekre és berendezésekre, s a legtöbb gazdaságban új, nagyobb kapacitású termelő helyek létesítésére van szükség. Tehát a korszerűsítés komoly anyagi beruházásokkal jár. Ez a körülmény arra figyelmeztet bennünket, hogy „ma nem ehetjük meg a holnapot“. Ugyanis a jövedelem felélése, vagyis személyi jövedelmekre való teljes felosztása, törvényszerűen a gazdaság pangásához, majd általános jövedelemcsökkenéshez vezetne. A sokéves tapasztalatok — az egyéni gazdálkodás közepette szerzett tapasztalatok is —, arra figyelmeztetnek, hogy a termelés jövedelmezőségének egyik nagyon fontos, tehát nélkülözhetetlen előfeltételét a korszerűsítést szolgáló anyagi beruházások képezik. Megnyugtató jelenség, hogy a termelés korszerűsítésének meggyorsítása akkor, tehát olyan körülmények között került előtérbe, amikor a szövetkezeteink a „nadrágszíj szorosabbra húzása nélkül“, vagyis a dolgozók életszínvonalának emelkedése mellett is gondolhatnak a holnapra, jövedelmük jelentékeny részét gazdaságfejlesztési célokra használhatják fel. Ezért bizakodva tekinthetünk a jövőbe! Bizonyosra vehetjük, hogy az új esztendő egy nagy lépéssel közelebb visz bennünket azokhoz a célokhoz, amelyeket az ötéves gazdaságfejlesztési tervekben magunk elé tűztünk. A jobb jövőért folyó mindennapi küzdelemben felmérhetetlen jelentőséggel bír az együvétartozás tudatából táplálkozó, a kölcsönös megbecsülésre és bizalomra épülő összefogás mind a szövetkezeti közösségek, mind pedig a termelés különböző ágazataiban kooperáló és integráló, tehát az együttműködés korszerű formáit meghonosító mezőgazdasági üzemek viszonylatában. Az új esztendő küszöbén örömmel konstatálhatjuk azt is, hogy a Szovjetunió és a testvéri szocialista országok békeoffenzívája kedvezően befolyásolja az európai légkör alakulását, s így okkal feltételezhető, de a szocialista országok hatalmas erejének ismeretében biztosra is vehető, hogy az új esztendőre előirányzott gazdaságfejlesztési feladatainkat békés viszonyok között teljesíthetjük. Ebben a reményben kívánok lapunk minden olvasójának, tudósítójának és külső munkatársának erővel, jó egészséggel párosuló boldog új esztendőt. PATHÖ KAROLY főszerkesztő A CSKP mezőgazdasági politikájának érvényesítése ф Jól végzett munka után ünnepelték a szilvesztert ф A szocialista munkaverseng kiváló eredményeket hozott # Túlteljesítették termelési és eladási tervüket ф Csúcshozamok a növénytermesztésben Mezőgazdasági üzemeinkben az őévben rendkívüli széles méreteket öltött a szocialista munkaverseny. A párt megalakulása 50. évfordulója, а XIV. kongresszus és a választások tiszteletére sok millió korona értékű kötelezettségvállalás született. A nemes mozgalmaknak köszönhető, hogy számtalan mezőgazdasági üzemben előbb ünnepelték a szilvesztert, vagyis eladási kötelezettségeiket határidő előtt teljesítették Az év végén meglátogattunk néhány üzemet, amelyekben csupa jó hírt hallottunk. A Kamenln-i fKéménd) efsz 110 százalékra teljesítette másfél millió koronás kötelezettségvállalását. Horváth Lajos ökonómus szerint három vagon marhahúst és öt vagon sertéshúst adtak el terven felül. Az egyesült efsz-ben a jól végzett munka után csendültek össze a poharak szilveszterkor. Sulczi Géza mérnök, a muzslaí efsz elnöke Is rózsás kedvvel újságolta, hogy sikerült teljesíteni 1 millió 200 ezer koronás kötelezettségvállalásukat C-< terven felül 250 mázsa marhahúst es' 20 ezer liter tejet adtak. Akik többet adnak A Milanovce-i (Nagykér) efsz-ben Dojcsán Elek mérnöktől főleg a növénytermesztés eredményeiről értesültünk. Igazán remekeltek ebben az évben, hisz az árpa hektárhozama 49, a búzáé 52, a kukoricáé pedig 55 mázsa volt szemesen. Igazi hazafias kötelességtudattal 20 vagon gabonával adtak többet a tervezettnél az államnak. Nagyon szép eredményeket ért el a kertészet is, mert 67 ezer korona átlagos bevételt ért el hektáronként. Verebes Lajos, a Želiezovce-! (Zselíz) állami gazdaság kereskedelmi osztályának vezetője örömmel mondotta, hogy sikeresen zárták az évet. Elérték a tervezett pénzbevételt és többek között két vagon baromfihúst adtak el terven felül. Volkovics Béla, a Šahy-i (Ipolyság) ÁG milanovcei részlegének vezetője szintén elégedett az óévvel, különösen a pillangósok adtak nagy termést, de a gabonára sem panaszkodik és elmondotta, hogy a kötelezettségvállalás értelmében 20 vagonnal toldották meg a tervet. Bartal Lajos, a Sazdlce-i (Százd) Efsz elnöke megszokott optimizmusával lépte át az óévet, mert pénzbevételüket hagyományosan túlteljesítették, húsból is többet adtak a tervezettnél és mivel jól fizetett a gabona, 12 vagonnal szárnyalták túl a tervet. Szalma Ferenc, a Veiké Ludince-i (Nagyölvedj efsz főagronómusa az év végén igazán rekorderedményeket említett. Az árpa 42, a búza 48, a dohány 18, a cukorrépa pedig 425 mázsás hektárhozamot adott. A szálastakarmányok hozama 80 mázsa körül volt, így kis területről is elegendő tömegtakarmányt tudnak termelni az állatoknak. Gabonaeladásukat 25 mázsával teljesítették túl, de az állattenyésztés is jeleskedett és ezért jóval több pénz gurult a közös kasszába a tervezettnél. Csányi Gyula elvtárs a több mint 3000 hektáros Tvrdosovce-í (Tardoskedd) Efsz elnöke sok-sok gond után örömmel ünnepelte a szilvesztert, mert az elmúlt év elég kegyes volt hozzájuk. A szőlő átlagos hektárhozama 140 mázsa volt, de rizlingből 175 mázsát is elértek a régebbi telepítésű szőlő pedig 210 mázsát adott. A gabona hektárja 39, a cukorrépa pedig 400 mázsával jutalmazta a szorgalmas munkát. Termelési tervüket 160 mázsa marhahússal, 50 mázsa sertéshússal. 430 mázsa baromfihússal és 16 ezer liter tejjel Tépték túl. fballaj А XIV. kongresszus az 1968—69-es évek gazdasági helyzetének értékelése mellett elemezte a társadalom mostanáig elért fejlődési fokát is. Új fel-, adatokat tűzött ki a politikai és gazdasági konszolidáció szakaszából a szocialista társadalom politikai és gazdasági fejlesztésére történő átmenet megvalósítására. A kongresszus határozataiból igényes, de teljesíthető feladatok háruljiak a mezőgazdaságra is. Az alapszervezetek a párt járási bizottságai, valamint a gazdasági szervek és szervezetek a kongresszus beíejezése után hozzáláttak a határozatok feldolgozásához a saját viszonyaik figyelembevétele mellett. Az alapszervezetek helyes hozzáállással és a dolgok lényegének megértésével nemcsak a határozatok feldolgozásához járultak hozzá, de a gazdasági szervek és szervezetek segítségével megteremtették az előfeltételeket a mezőgazdasági termelés gyors növelésére az ötéves terv időszakában. Ez főleg abban mutatkozott meg, hogy minden feladatot nemcsak teljesítettek, hanem azokat lényegesen túl is szárnyalták. Túlteljesítették a gabonatermelés tervét. Járásunkban (Nové Zámky) búzából '42 mázsát, árpából 39 mázsát termeltek és a kukoricában a szárazság ellenére is teljesítették a tervfeladatokat. Kiemelkedő eredmények jöttek létre az állattenyésztésben és ez év november 23-ig terven jelül 370 vagon húst adtak el. Hasonlóképpen teljesítették a tojáseladást és az egész évi feladatokat november 7-ig teljesítették. Túlszárnyalják a tejeladás tér-1 vét is úgy, hogy ez a feladat szintén idő előtt teljesítve lesz. Az eredmények bizonyítják, hogy mezőgazdaságunk helyes úton jár és a termelés és az ökonomika rendszeres emelkedési irányzata mellett állandóan javul a szövetkezetek és az állami gazdaság dolgozóinak életszínvonala. Ez tanúsítja, hogy érvényesül a helyes gazdaságpolitika és а XIV. kongresszus irányvonala. A kongresszus és a járási konferenciák által kitűzött feladatok a mezőgazdaság rendszeres fejlesztésére irányulnak úgy, ahogy azt az ötéves terv koncepciós anyaga meghatározza. A Nové Zámky (érsekújvári) járásban évente 4,2 százalékkal, öt év alatt pedig 21,3 százalékkal kell növelni a termelést, és 13 százalékkal emelkedik a munka termelékenysége. Fokozott figyelmet szentelünk a fő növények termesztésének növelésére. A szemestermékek hozamát 6,8 mázsával, ebből a búzáét 6,7 mázsával növeljük. Ezen igényes feladatok teljesítése megköveteli a gépi eszközök, főleg a nagy teljesítőképességű gépek teljes kihasználását, a kukorica és a répatermelés gépesítésének tökéletesítését, az ipari trágyák használatának növelését a helyes összetételben, a jó talajelőkészítést és egyéb intézkedések megvalósítását. Azáltal, hogy jó alapot teremtünk a növénytermesztés számára, elérhető lesz az állattenyésztés rendszeres növelése is. Ennek előfeltétele az, hogy az üzemek betartsák az állatállomány tervét, főleg a szarvasmarhák tekintetében. Fontos a tehenek darabszáma tervezett növekedésének teljesítése, amelyet a múltban elhanyagoltunk. A tejtermelés terve 1975-ben évi 3200 liter lesz tehenenként. A szarvasmarhahús termelése 7110 mázsával, a sertéshúsé pedig 15 400 mázsával emelkedik. A baromfitenyésztésben bevezetjük a teljes összpontosítást az udvardi üzemben, ahol megvalósítjuk a legkorszerűbb technikát és technológiát, az ipari termelés elveinek alapján, amellyel 9 millió 700 ezer darab tojással növeljük a termelést. Az állattenyésztés fejlesztésének célja megköveteli, hogy kizárólag nagykapacitású létesítményeket építsünk minden állatfajta számára. További kezdeményezés elegendő jó minőségű takarmány előállítása és az állategészségügyi, valamint fajtenyésztési szabályok betartása. A termelés növelésének egyik főirányvonala az összpontosítás, szakosítás és a kooperáció, amelyet már 1965 óta érvényesítünk. Ma a járásban az összpontosítás és a szakosítás a földterület egyharmad részén már megvalósult és 1975-ig az egész járásban be is fejezzük. Mint a gazdasági élet más szakaszain, a mezőgazdaság területén is a döntő tényező a káderek helyes kiválasztása, nevelése és széthelyezése. Ebben az alapszervezetekre vár a munka, hogy több súlyt helyezzenek a káderpolitikára, és ezzel a kérdéssel a taggyűléseken és bizottsági üléseken rendszeresen foglalkozzanak, a munkát állandóan értékeljék és abból helyes következtetéseket vonjanak le. ING PAVOL HUDEC, az érsekújvári Járási Pártbizottság dolgozója i
