Szabad Földműves, 1971. július-december (22. évfolyam, 26-52. szám)

1971-12-25 / 51. szám

.SZABAD FÖLDMŰVES, 197Í. december 23. A HALADÓ TAPASZTALATOK ISKOLÁJA Felelősségteljesebb hozzáállást! A XIV. pártkongresszus után szo­cialista mezőgazdaságunk a fejlő­dés új korszakába lépett. Az ötéves népgazdaságfejlesztési terv igényes feladatok elé állította a mező­­gazdaságot. A CSKP és társadalmunk elsőrendű feladatnak tekinti a mező­­gazdasági termelés lényeges javítását, a termelés színvonalának emelését. A régi, kezdetleges módszerek alkalma­zásával azonban ezt a célkitűzést nem lehet elérni. Olyan ésszerű meg­oldásokhoz kell folyamodni, melyek lehetővé teszik a termelés és a mun­katermelékenység hathatós fokozását. Napjainkban aránylag sok szó esik a termelés szakosításáról, összponto­sításáról, a kooperációs és integrációs kapcsolatok, viszonyok fejlesztéséről. Mezőgazdasági dolgozóink teljesen új, számukra ismeretlen fogalmakkal ismerkednek, s számunkra nem lehet közömbös, hogy többségük talán nem is érti, miről van szó tulajdonképpen. Az eddiginél is nagyobb feladatok fej­lettebb, tökéletesen felkészült embe­reket igényelnek. A CSKP KB, a Szö­vetségi és Nemzeti Mezőgazdasági Minisztériumuk az emberek ezreinek az igényes feladatokra történő elő­készítésén fáradoztak, amikor elhatá­rozták, hogy a CSKP XIV. kongresz-. szusa határozatának értelmében meg­szervezik a mezőgazdasági dolgozók politikai és szakmai képességének fejlesztését elősegítő haladó tapaszta­latok iskoláját. Mint ismeretes, a haladó tapaszta­latok iskolája sikeressége érdekében mozgósítva lettek úgyszólván az ösz­­szes tömegtájékoztatási eszközök. Az iskolázás fő küldetése, hogy minél több hallgatót vonjon be az összes témakörök rendszeres hallgatásába, tanulmányozásába, s hogy az első év­folyam kellőképpen előkészítse a résztvevőket a többéves oktatásra, mely előreláthatólag a, jelenleginél is magasabb színvonalú lesz. Az oktatási program küldetéséről és tartalmáról idejében tájékoztatták a kerületek és járások pártaktíváit is, melyeknek fő feladatuk, hogy az egyes mezőgazdasági üzemekben részt vegyenek a politikai szervezd mun­kában. A televízió adások tömeges hallgatásának megszervezésével, az ezzel összefüggő hálózat kiépítésével a mezőgazdasági minisztériumok, a szakszervezetek és a Parasztszövetség lett megbízva, s ezek idejében értesí­tették alsóbb szerveiket a teendők­ről. Az üzemek vezetői feladatul kap­ták, hogy biztosítsák a megfelelő helyiségeket, a televíziós készüléket, szervezzék ineg a tanuló csoportokat és köröket, jelöljék ki a csoportok és körök felelős vezetőit, stb. Ez annyit jelent, hogy valamennyien felelősek az iskolázás sikeres kimeneteléért, az adásť követő viták és megbeszélé­sek ellenőrző kérdések alapján tör­ténő levezetéséért! Nyíltan kimond­ható tehát, hogy akik résztvállalnak ebben a munkában, egyben teljesítik a CSKP XIV. kongresszusa határoza­tának azon részét, amely feladatul adja, hogy meg kell szervezni a dol­gozókat a párt aktív politikájának támogatására, s ösztönözni kell őket a munkában való hasznos kezdemé­nyezésre, valamint a tanulásra. Ha ez így érvényes, akkor az ellenkezője is az. Aki nem teljesíti a rábízott fel­adatot, az nemcsak hogy nem segíti a párt határozatainak gyakorlati megvalósítását, hanem közvetlenül fékezi ezt a folyamatot. Nézzük meg, mi a helyzet a gya­korlatban? Mindenki sokat beszél, de annál kevesebbet tesz. Aki figyelem­mel kíséri a haladó tapasztalatok isko­láját, tudja, hogy december 9-én este 18 órai kezdettel sugározta a televí­zió a tananyag II. témáját. Egy nap­pal az adás előtt, valamint az adás napján, meglátogattam néhány mező­­gazdasági üzemet. Az eredmény? Saj­nálattal kellett elkönyvelnem, hogy a meglátogatott üzemek 90 %-ában egyáltalán nem szervezték meg a tö­meges tévénézést, sőt az adást követő vitát, illetve megbeszélést sem. Egyik helyen teremhiányra panaszkodtak, máshol a dolgozók hiányos szlovák nyelvtudásával érveltek, de akadt olyan szövetkezeti elnök (!) is, aki egyszerűen kijelentette: „A tévéné­zéstől még nem lesznek jobbak az eredmények!“ Igaz, nincs minden szövetkezetnek modern szekhóza, de a tömeges té­vénézés céljaira talán a kultúrotthon is megfelelne. S ha már a hiányos nyelvtudásról is sző esett, az adás anyagát magyar nyelven is közli a sajtó. Ezt az anyagot kell a dolgozók figyelmébe ajánlani, aztán pár nappal az anyag megjelenése után, nyilvános vita keretében kell megtárgyalni a felvetett kérdéseket, problémákat. Persze, mindemellett a televízió ezzel kapcsolatos adásának megtekintése sem válik kárára senkinek! Van meg­oldás, csak keresni kell! Ez pedig a tapasztaltnál sokkal felelősségtelje­sebb hozzáállást igényel. Végezetül még talán annyit, hogy ha azt akarjuk, hogy a nagy remény­nyel indított haladó tapasztalatok is­kolája sikeres kimenetelű legyen, ak­kor az illetékes felettes szerveknek rendszeresen ellenőrizni kellene a kiadott rendeletek, a kiszabott fel­adatok teljesítésének hogyan s mi­kéntjét! KÁDER GÁBOR ' *' Ültetőhagy ma-beta ka rító gép A Peja Producent N. V. Arncheim holland cég legújabb gyártmánya a képen látható kombinált, ültetőhegy­­ma-betakarító gép. A „CLIMAX“ elne­vezésű gép műszakonkénti teljesítmé­nye (a talajviszonyoktól függően) 1—2 hektár. Legjobb és legnagyobb teljesítményt a jól eldolgozott tala­jokon ad, ahol kicsi a kövek előfor­dulási százaléka. A nevezett gép két változatban ke­rült forgalomba: az első modifikáció (a felvételen) zsáktöltö berendezéssel is rendelkezik. A kiszárított hagyma bekerül a tisztító dobba, ahol meg­tisztul a földrészecskéktöl és egyéb szennyeződésektől, majd a ^szállító berendezés segítségével a zsáktöltő berendezésbe kerül. A zsáktöltőt egy dolgozó kezeli. A betakarító gép másik változata vibrációs szitával és a hagyma szárá­nak kaszálását végző berendezéssel van felszerelve. —dek— ■ apjainkban egyre többet be­­"■ szélünk a mezőgazdasági termelés gépesítésének fokozásá­ról, a termelés színvonalasabbá tételéről. A CSKP XIV. kongresz­­szusia által jóváhagyott 5. ötéves népgazdaságfejlesztési terv részle­teiben elemzi, milyen mértékben gépesítjük a mezőgazdasági terme­lés egyes ágazatait az elkövetkező időszakban. A fejlesztési terv sze­rint az 1971—1975-ös időszakban vetelménye, hogy mezőgazdasági üzemeink megfelelő összetételű, ütőképes gépparkkal, rendelkezze­nek. Gondos kezelés, felelősségtel­jes üzemeltetés és karbantartás esetén gépeink jó munkát végez­nek és nagy teljesítményt nyújta­nál^ nem beszélve arról, hogy csökkentik a kézi munkaerő szük­ségletét. A használat után meg nem tisztított, ki nem javított, sor­sukra bízott gépek hamarosan el-20 milliárd korona értékű mező­gazdasági gépet кеП a termelők rendelkezésére bocsájtani, javítani kell a gépek és berendezések szín-, vonalát, minőségét, megbízhatósá­gát és tartósságát. A távlati terv azonban rámutat arra is, hogy a jövőben lényegesen javítani kell a gépekről való gondoskodást, fo­kozni kell a dolgozóknak a gépek üzemeltetésével és karbantartásá­val kapcsolatos felelősségérzetét. használódnak, tönkremennek, a kellőénél korábban esnek ki a termelésből, s ez hozzájárul a ter­metest költségek lényeges növeke­rmelfc ercsi déséhez. Ismeretes, hogy a fémes anya­gok levegővel, vízzel vagy vegyi anyagokkal (pl. gyomirtószerek) történő érintkezésekor korrózió lép fel. A korrózió éppen a mező­­gazdaságban okoz legtöbb kárt, iijivel a legtöbb gép csak bizo-Munkában a Horné Túruvce-i szövetkezet gépjavítói. Az új inezógazdaságl termelési módszerek bevezetésének, az ag­rotechnikai és korszerű nagyüze­mi technológiai eljárások gyakor­lati alkalmazásának alapvető kö­nyos ideig van használatban min­den évbeín. Ha ezeken a gépeken nem végzünk megfelelő tartósítást, konzerválást, akkor egész évben ki vannak téve a korrózió káros Babička János traktoros (Efsz Horné Túrovce) nagyjavítást végez. hatásának. A mezőgazdasági gépek korrózió általi károsodása ellen a gépek idényen kívüli időszakában védekezhetünk a legeredménye­sebben. A védekezés sikerességé­nek alapkövetelménye, hogy gé­peinket tető alá helyezzük. Az esőtől, az időjárás viszontagságai­tól védett gépeknél sokkal jobb hatás érhető el a konzerválással. A gépeket és alkatrészeket kon­zerválás előtt megtisztogatjuk a különféle szennyeződésektől, a fémfelületet megtámadó, korró­ziót előidéző elemektől, hogy ezek a konzerváló anyag alatt ne foly­tathassák káros ténykedésüket. A fémfelületen előforduló idegen anyagokat — sók, por, rozsda, az előző konzerválástól visszamaradt tartósító anyagok stb. — vízsugár­ral történő lemosással, lúgos (al­­kalikus) oldatok, oldóanyagok (petróleum, nyersolaj), emulgáto­­rok, drótkefe, speciális rozsda­­mentesítők stb. segítségével távo­­lítjuk el. Szocialista társadalmunk egyre nagyobb gondot fordít a dolgozók munkájának megkönnyítésére, a termelés színvonalának emelésére. Ezért mind több jobb minőségű és nagyobb teljesítményű, ' modern gépet, termelőeszközt bocsájt a termelők rendelkezésére. Ezek a gépek és berendezések óriási ér­téket képviselnek, tehát nem mind­egy, meddig lesznek használatban, illetve milyen ellenértéket produ­kálnak. Minden gépet tökéletesen ki kell használni! Meg kell védeni gépeinket a korai elhasználódás­tól! Mindez pozitív hozzáállást és ha lehet, az eddiginél nagyobb felelősségérzetet követel a mező­­gazdaság minden egyes dolgozó­jától, kiváltképpen a gépek keze­lőitől. —Kg— Időjós hangyák Jozef Mátio Lima brazil etnográfus (néprajzkutató) megfigyelte, hogy az Akra államban élő Indiánok időről­­időre elhagyták pár hétre a telepü­léseiket. Ilyenkor ezeket a területe­ket mindig elöntötte az árvíz, az Indiánok pedig olyan helyeken hú­zódtak meg, ahova a pusztító áradat nem jutott el.. Lima hosszú ideig nem tudott rá­jönni a dolog nyitjára. Nem értette, miből következtetnek az Indiánok az árvízveszélyre. Az Indiánok és va­rázslóik nem voltak hajlandók el­árulni a titkot. Hosszas megfigyelé­sek révén azonban a tudós rájött, hogy mindezt a Jacamines hangyák „előrejelzésének“ lehet tulajdonítani. Jóval a hatalmas záporesők kezdete előtt lényegesen megváltozik a neve­zett hangyák életmódja. Elhagyják a megszokott, „kitaposott“ ösvényeiket, ellepik a fákat és le s föl mászkál­nak azok törzsein. Végül megállapod­nak egy helyen — nem túl magasan — és csápjaikkal különböző irányba „szimatolnak“. Ez a- jelenség hete ken keresztül ismétlődik, majd a hangyák egy csoportja — Lima „fő­meteorológusoknak“ nevezte őket — szűkkörű tanácskozáson vesz részt. Az ilyen „konferencia“ néhány óráig is eltarthat, miközben a hangyák csápjai kölcsönösen érintkeznek egy­mással. Mindez olyan látványt nyújt, mintha „susognának“ a hangyák. Ezután veszi kezdetét a vándorlás. Néhányszáz méter széles, egyöntetű fekete szőnyeghez hasonló sávba tö­mörülnek az otthonaikat elhagyó hangyák, s megkezdődik a vándorút. A menetoszlop élén a „katonák“ ha­ladnak, s minden akadályt — szöcs­kék, bogarak, százlábúak, pőkok, her­nyók, stb. — eltávolítanak az útból. Utánuk vándorol a tojásokat, lárvá­kat, és az élelmiszerkészletet szállító i hangyák beláthatatlan serege. Hosszas vándorlás után végre meg­állapodnak. A területet, amelyet el­hagytak, rendszerint rövidesen elönti az árvíz, de ahol a Jacamines han­gyák letelepedtek, oda az "áradat nem jut el. Az Indiánok megfigyelték a szóbanforgő hangyák életét, szokásai­kat, s -a szerzett tapasztalatokat, a kis „Időjósok“ előrejelzéseit felhasz­nálják saját sorsuk, tevékenységük irányításéban. Ford.: —bor— Értékes kezdeményezés » A levicei járásban különös „figyel­met szentelnek a haladó tapasztala­tok iskolája szervezésének, a XIV. pártkongresszus határozatainak, vala­mint a távlati fejlesztési terv mező­­gazdaságra vonatkozó tervfel-adatalnak köztudatba történő átvitelének. A kö­zelmúltban pl. járási vetélkedőt hir­dettek, melyen a szlovák és magyar tannyelvű mezőgazdasági szakiskolák diákjai vettek részt. A ,Šahy-l MMKI diákjai először az iskola keretében megrendezett vetél­kedőn vettek részt. A nemes küzde­lemből Pásztor Katalin III. osztályos, Baka Zoltán IV. osztályos és Sánta Teréz I. osztályos tanulók kerültek ki győztesen, s így ők képviselhették iskolájukat a járási döntőben. Számos mezőgazdasági üzemben el­hanyagolják a haladó tapasztalatok iskolájának szervezését, viszont an­nál inkább elismerést érdemelnek az ilyen és hasonló versenyekbe, vala­mint a szervezett tévénézésbe aktívan bekapcsolódó fiatalok, diákok és me­zőgazdasági dolgozók egyaránt. ьД Cd S S w c*a со < а N < О I »д Ed g S Ed ISI CО «<93 Ö N <! О I *д Ed S S Ed N СО ♦ A Leningrádi Tudományos Intézmény laboratóriumában dolgozó tudományos dolgozók megállapították, hogy besugár­zással javítani lehet az élelmi­szerek minőségét. Az egészség­­ügyi dolgozók ellenőrizték a besugárzásnak alávetett élel­miszereket, s megállapították, hogy a besugárzásnak alávetett burgonya, friss vagy szárított gyümölcs, gabonaféleség, hagy­ma, baromfihús, stb. nem ká­ros az emberi szervezetre. Meg­állapították továbbá, hogy a besugárzás háromszorosára nö­veli az egyes termékek és élelmiszeripari cikkek raktá­­rozhatoságát. ♦ Az NDK-ban idén kivon­ják a termelésből az Ada, Start, Meisje, Stieglitz, Sperber, Spe­kula és Polux burgonyafajtá­kat. Egyidejűleg engedélyezik a Mariella elnevezésű új fajta termesztésbe vételét. Az új fajta félkései, asztali burgonya. Előnye, hogy jól raktározható, nagymértékben ellenáll a víru­sos megbetegedéseknek, s csak minimális mértékben hajlamos • a phytosphórás megbetegedés­re. Hasonló átlaghozamokat biztosít, mint a korábban ter­mesztett Meisje és Sperber faj­ták. ♦ Európában egyre növekvő tendencia tapasztalható a me­lasztermelés szakaszán. Múlt évben az Európában előállított melasz legnagyobb részét a Szovjetunió produkálta. Nyu­­gat-Európa összes államai mindössze 3 millió 158 ezer 741 tonna melaszt állítottak elő. a Szovjetunió viszont 3 millió 250 ezer tonnát produkált. Az illetékes szakemberek — az idei termésbetakarítás eredmé­nyeinek ismeretében — meg­állapították, hogy idén a Szuv­­jeturtió ismét túlszárnyalja a nyugat európai államok által e téren felmutatott eredményt.

Next

/
Thumbnails
Contents