Szabad Földműves, 1971. július-december (22. évfolyam, 26-52. szám)

1971-12-18 / 50. szám

х*1 ikC liföjudi A NÖVÉNYEVŐ HALAK egyedül, illelve ponttyal ve­gyesen különböző sűrűség­ben telelnek 1962 óta a la­koty tii,«shaltenyésztö gaz­daság telelőiben. Legjobban telel az amur és a teliér busa (90—97% megmara­dás), gyengébben a pettyes busa. A súiyapadás viszont a busáknál a legkisebb, és legnagyobb az amurnál az évek átlagában. A busák nehezen tűrik a víznek 0,1 °C-ig való lehűlését. A há­rom növényevő legjobban akkor telel, ha a víz hő­mérséklete 0,5—1,0 “G fö­lött van. HÚSZ MÁZSÁS TINTAHALAK Az újfundlandi tengerbío­­lógiai kutatóintézet munka­társainak sikerült néhány hatalmas tintahalat zsák­mányolniuk az Északi-Jeges­­tengerben. Ezek a lábasfejű állatokhoz tartozó halak — a gerinctelen állatok közül — a legnagyobbra nőnek. Mint a hír Is elmondja, egyik másik állat hossza meghaladja a 22 métert, sú­lya a 20 mázsát. Mint érde­kességet megemlíti, hogy a különleges tengeri állatok szemeinek átmérője nem kevesebb, mint 40 cm! Bon- I coláskor kiderült, hogy az összes állat közül ezek ren­delkeznek a legnagyobb idegrostokkal. (Frankfurter Alig. Ztg.) FRANCIAORSZÁG Nemzeti Parkja a magas Pi­reneusokban helyezkedik el. E területen s a védősávon (48 ezer ha) igen sok „ten­gerszem“, patak és folyó ta­lálható, mert az évi csapa­dék meghaladja a 2000 mm-t. Ezzel szemben a spa­nyol oldal száraz. A mint­egy 250 tó nagysága ritkán éri el a 20—30—40 ha-t. Fek­vésük többnyire 1500—2500 ш magasság közptti. A ta­vak nagy részébenltem volt hal. Helikopterek segítségé­vel a legtöbb tó halállomá­nyát a saját ivadéknevelő gazdaságból — sebes és szi­­várványos pisztránggal, egyéb pisztrángféleségekkel és compóval — telepítették be. A tavakon élénk sport­­horgászat folyik. (Bulletin Francaise de Piscicultre) Szeptember vége járta, ® amikor egyik horgász ismerősöm azzal keresett fel, hogy hallott egy nagyon jó helyről, ahol ha a szerencse mellénk szegődik, biztos fogá­sunk lehet. Kissé bizonytalanul fogadtam a hírt, hiszen manap­ság a horgászok eltitkolják azokat a helyeket, ahová rend­szeresen horgászni járnak, vagy ahol egy-egy jó fogás sikerül. Vérbeli horgász lévén, ha ilyes­miről hall az ember megdob­ban a szive, az idegei pedig úgy felcsigázódnak, hogy azt a helyet feltétlenül meg kell néz­ni. Horgásztúrsam szerint arról a bizonyos helyről hal nélkül nem jövünk haza; Nagy sügér, gyönyörű keszeg, de csuka is akad bőven. Megvallva az Igazat, kétel­kedtem az egészben, mégis be­lementem, hogy rászánjuk a szombatot, lesz ami lesz. Leg­alább körülnézünk arrafelé is. így aztán szombaton korán fel­pattantunk a csikóra, vagyis a motorkerékpárra és idejében elindultunk arra a bizonyos helyre, hogy a legmegfelelőbb­nek látszó helyet foglalhassuk el. A szeptemberi hajnalon bi­zony már kissé hideg volt, de mitsem törődve vele, szinte repültünk a cél felé. Odaérve láttuk ám, hogy akadtak tőlünk korábban kelők is, dehát mit tehettünk... , Szétültünk, elég távol egy­mástól, és horgászni kezdtünk. Közben a helybeli horgászok is biztattak bennünket, hogy kis­halra egészen biztosan fogha­tunk csukát. Igen ám, de kis­halat fogni kész művészet volt. A kukacra jókora sügérek, vagy eléggé nagy vörösszárnyú keszegek akadtak. így mi mást csinálhattam, egy jókora ke­szeget tettem a horogra. Egyik horoggal csukáztam, a másik­kal pedig pecéztem, mert a sügérek kaptak mint a vesze­zonyára valami kölyök csuka nyomorgatta meg. Sebaj gon­doltam, lesz itt nagyobb is. Közben jó pár sügér ficánkolt már a haltartóban. Ha más nem akad, Így is jó, morfondíroz­tam magamban. Szórakozásnak ez is megfelel, de azért a csu­kafogás reményét végképpen nem adtam fel. Amíg a horog a vizen mozog, a remény is megvan a fogásra. Élveztük az őszi napsütést, ami olyan kellemes volt, hogy még az ingünket is levetettük. Közben társam meglátogatott s örömmel újságolta, hogy egy csukája is vau már, olyan ka csak ritkán akadt. Itt-ott szezónmunka, s az uradalma­kon az aratás. Az 'aratásért ga­bonával fizettek, amire nagyon vigyáztunk, hogy legalább ke­nyér legyen, mert a következő aratás bizony messze volt. A pénznek meg igazán szűkében voltunk. Akkor is, mint most, jött a búcsú. Kenyér, no meg ilyenkorra azért kalács is akadt, de húsra már nem tel­lett. így aztán szegény apád előtte való nap horgászni ment, mondván, hogy addig haza se jön, amíg halat nem fog. Per­sze csak úgy engedély nélkül, mert arra pénz soha nem ju­öf vv-. л и jyf * » hí y y \jf n ,___W W TÖRTÉNT másfél kiló körüli súlyú. Be­szélgetés közben azért a dugót is figyeltük. Ez egyszercsak megmozdult, néhányat billent és elmerült. Erre aztán igazán be kellett vágni, s máris tán­colt a zsinór végén a hal, ame­lyet szerencsésen partra tet­tünk. "Mire alkonyra hajlott a nap, jónéhány sügér és keszeg társaságában két szép csuka is megbékélve lapult a hátizsák­ban. Hazafelé menet belátogat­tunk édesanyámhoz. Tudom szereti a halat. A következő napi búcsúra készülődött, amit faluhelyen hagyományosan megtartanak. Enni, inni bár akad bőven, azonban a hat az más, az nem mindennapi étel, " 'O \Q1 N ■g S. S Й delem. Igen jól lehetett velük szórakozni, csak éppen a várva várt csukák pihentek, vagy ép­pen más utakon jártak abban az időben, s nem ott ahol az én horgom várta őket. Hosszabb idő elteltével egy­szeresek táncolni (térdén a dugó. Mint ilyen esetben min­dig, most is felcsillant a re mény, de rendes kapás nem lett belőle. Ide-oda sétált a rugó már vagy tíz perce, de leke­rülni nem és nem akart. Meg­álltam a várakozást, hát be­vágtam. Egy ideig éreztem a húzást, nem valami erőset, de azután semmi. A vízből kike­rült a megtépázott kishal. Bi­s bizonyára örül is majd neki. Ügy is történt. Nézte a hala­kat és gondolkozott. — Tudod fiam, nem mindig volt az embereknek ilyen jó sorsuk, mint ma nektek — mondta —, ti szórakoztok, űzi­tek a horgászatot. Régen erre nem igen volt módja a szegény embernek, csupán egyesek en­gedhették meg maguknak ezt á szórakozást. Az emberek többsége munkanélkül tengő­dött. Ha nem volt munka, nem volt pénz, s ha nem volt pénz, bizony más se volt. Emlékszem, úgy ötVen éve lehej annak, amikor összekerültünk apád­dal, új házasok voltunk! Mun­tott. Ha valaki bevetődne hoz­zánk, ne mondja, hogy olyan szegények vagyunk. így aztán jó korán elment szerencsét próbálni. Az idő múlt, a nap már lehanyatlott, de ő még mindig nem érkezett haza. Tu­dod, olyankor azután az ember jóra nem gondol. Nem tudtam elképzelni mi történhetett ve­le. Étien, szomjan, egy darab kenyérrel a zsebében indult el kora hajnalban, s már késő este volt. Minek is ment el. Ki tudja mi történt vele a víznél! Talán bele is esett. Olyankor képzelődik az ember. Végre este kilenc óra felé hazatért. Akkorra már idegileg teljesen kimerültem. Mint ifjú menyecs­ke rá is támadtam, hogy hol a csudában járt olyan soká. Ha­lálra rémiszti az embert. О csak mosolygott, s csak annyit mondott, pszt. Megvan a hol­napra való hús. Már nem kell szégyenkezni, ha valaki beve­tődik. S képzeld el, a kabátja alól egy gyönyörű nagy márnát húzott elő. Lehetett vagy négy­öt kilós. Másnap, búcsú napján ott díszelgett a hal pirosán, ropogósra sülve az asztalon, s már nem is éreztük magun­kat olyan szegénynek. Abban az időben az emberek nem vol­tak nagy igényűek, mint ma. Jó soruk van az emeberknek, mégis elégedetlenek, mindig többre és többre vágyódnak, mondta. Közben elnézem a már meg­tisztított csirkéket, kacsát, amit a holnapi búcsúra készített. Idős kora ellenére nincs rászo­rulva erre a néhány halra. Kissé szégyelni kezdtem, hogy éppen ilyenkor állítottam be velük. Talán észrevette szé­gyenkezésem, mert azzal ví­gasztalt, hogy a halat ma is szereti és nem dobja ki. Hol­nap a rántott csirke és a sült kacsa mellett ott lesznek a ha­laid is pirosra sülve. Adamcsík Ferenc, О Šaľa (Vágsellyej ” 1 KISÁLLATTENVÉSZTÉS A Szabad Földműves szakmelléklete VADÁSZAT " HAIABZAT Д háztáji gazdaságokban gyakran előfordul, hogy olyan tyúkokat is tartanak, amelyek nem termelnek tojást, vagy rossz tojók. Ha selejtez­nek is, ez többnyire alkalom­szerűen történik, amit elsősor­ban a (háztartás igénye szab meg. A tenyésztők általában nem ismerik — vagy csak rész­ben — azokat a külső jeleket az állatokon, amelyekről meg lehet állapítani, hogy termel-e a tyúk, vagy várható-e további termelés tőle a következő idő­ismerlietők, hogy nem esznek, .lesoványodnak, kedvetlenek, aluszékonyak, összehúzzák ma­gukat, a tollúk borzolt és fakó, szemük homályos, esetenként sok vizet isznak, vagy hasme­nés jelentkezik náluk. A tyúk­állományban a, beteg állatok egyedi gyógykezelése nem cél­szerű, mert az állagok gyógyu­lás után hosszabb ideig nem termelnek, lesoványodnak, sőt a többit is megfertőzhetik. A beteggyanús állatokat azonnal el kell különíteni, és 2—3 nap ves, s általában a farcsontok közötti távolság nagy, ezzel szemben a nem tojó állat kloa­­kája száraz, szűk, és kerek, a két farcsont (szeméremcsont) közötti távolság csupán 1—2 ujjnyi. A termelésre némileg a taraj állapotából is következtethe­tünk. A nem termelő állat ta­raja kisebb, színtelen és száraz tapintású, viszont a tojóállato­ké telt, élénk piros és viaszos tapintású. Ez utóbbi jel ugyan megtévesztő lehet, mert a nem Ä fft » / fl fii fosok €fi S ^V И ^ fl 4 s зЯЬ V H f (v V ©combers & f Я *3® fii fCTb Ю* я ЛГ Ír®®1 '•Má.m.v ЯТ — — • WT faL iiľV nt PiJP I ИНЯ BW VW* VI ЯВ szakban.' Pedig a nem termelő állatok tartása, a tojástermelés jövedelmezőségét nagyban be­folyásolja, sőt ráfizetést okoz­hat. Az ilyen tojók naponta szin­tén elfogyasztják a 10—12 dkg takarmányt, ezzel szemben nem termelnek semmit. Nyilvánvaló, hogy az ilyen állatoktól — mi­nél gyorsabban meg kell sza­badulni. Ha egy udvarban 40— 50 tyúk van, ezeknek tojásra­kását nehéz figyelemmel kí­sérni, ezérf a tenyésztők nem veszik észre a nem termelő állatokat, csak azt tapasztalják, hogy a. hapi tojáshozam cse­kély. Az állományt egészségügyi és termelési szempontból kell selejtezni. Beteg és beteggya­nús állatot tartani káros és veszélyes. Ezek arról is jól fet­múlva, ha állapotuk nem javult legjobb őket levágni, mert hú­suk akkor még a legtöbb eset­ben étkezésre alkalmas. A háztáji állományokban leg­többször van néhány olyan tyúk, amelyeket a gazdasszony jobban kedvel a többieknél, mert szebb a színük, többet termeltek, vagy barátságosabb a természetük. Ezeket azután bosszú évekig nem selejtezik ki. A tapasztalatok azt mu­tatják, hogy a tojók hozama minden évben, az előző évhez viszonyítva 10—30 %-kal csök­ken, a legmagasabb évi terme­lés az -1—2 éves tyúkoktól vár­ható. ' A selejtezéskor elsősor­ban az emésztő- és ivarszervek közös testnyílásának, a kloaká­­nak állapotát kell megvizsgál­ni. A termelő tyúk kloakája ovális alakú, széles, kissé ned­tojó tyúk taraja is lehet élénk színű, ezért kell a kloaka álla­potát megvizsgálni. Ar jó tojó állatoknak jellegzetesen élénk mozgása és tekintete van. A vedlés megkezdésének ide­je jelentősen befolyásolja az éves hozamot. A vedlés tarta­ma alatt a tojó ugyanis általá­ban nem termel, vagy csak na­gyon keveset. Minél később kezdi- meg a vedlést az állat, annál nagyobb a valószínűsége a nagyobb tojástermelésnek. A rossz tojók már június—július­ban megkezdik a vedlést és ez akár 5 hónapig is eltarthat. A jó tojók' késő ősszel gyorsan vedlenek. Az elmondottak alap­ján tehát tanácsos havonként selejteznünk a tojókat. A sárgabőrű tyúkfajtáknál (rodejlendi, nyuhemsir) érde­mes megfigyelni az egyes test-25. SZÁM 1971. DECEMBER 18. + ♦ ♦ ♦ + + ♦ © Qf © ▲ A ▲ A TARTALOMBÓL A tojók decemberi selejtezéséről A nagyüzemi hús­­ga Id mb tenyésztés tapasztaltai (II.) Broilernevelo- és szállítóketrec Érdemes-e kistestü nyulak tenyésztésével foglalkozni Jó tudni Hogyan kell csőr­­kurtítást végezni? Fehérjék kiegészítése szintélikus aniinó savakkal Hasznos vagy káros vad? Amikor húznak a vadludak . .. Vadásszunk anyanyelvűnkön! A harcsa fárasztásáról Külföldi vizeken Búcsúkor trtént részek elszíntelenedését is. Mi­nél többet termel ugyanis a tojó, annál több sárga festék­anyagot használ föl a festék­ből, amelyet a tojásba épít be. Ezért az egyes sárgaszínű test­részek meghatározott sorrend­ben fokozatosan elszíntelened­­nek. A sárga festékanyag először a kloakából, majd a szemgyű­rűből, azután a csőrből, végül a lábszárakból tűnik el. Ha nem termel a tyúk, akkor leg­­hamaráb a kloaka sárga színe tér vissza. A selejtezés a fentiek figye­lembevételével gondos, de nem sok időt és fáradságot jelentő munka. Rendszeres és .szaksze­rű végrehajtásával a tojáster­melést növelni tudjuk és a ház­táji gazdaságokban a baromfi­tartást ezáltal gazdaságosabbá telhetjük. MOLNÁR FERENC, Mezőgazdasági Műszaki Középiskola Dunajská Streda (Dunaszerdahely) 1. Nyuhemsir (New Hampshire) kakas a Modrý Kameií -i Barom­­finemesítö állomás B-lenyésze­téből. 2. Amrox kakas Červeňová Má­ria B-tenyés/etébül (címe Mar­tin, Pudháj, Timravy 4.) Mindkét tenyészállatot az I. Tenyészkakas Kiállítás és Vásár alkalmával mutatták be Bratislavában. (Kucsera Szilárd felvételei) I

Next

/
Thumbnails
Contents