Szabad Földműves, 1971. július-december (22. évfolyam, 26-52. szám)
1971-12-18 / 50. szám
х*1 ikC liföjudi A NÖVÉNYEVŐ HALAK egyedül, illelve ponttyal vegyesen különböző sűrűségben telelnek 1962 óta a lakoty tii,«shaltenyésztö gazdaság telelőiben. Legjobban telel az amur és a teliér busa (90—97% megmaradás), gyengébben a pettyes busa. A súiyapadás viszont a busáknál a legkisebb, és legnagyobb az amurnál az évek átlagában. A busák nehezen tűrik a víznek 0,1 °C-ig való lehűlését. A három növényevő legjobban akkor telel, ha a víz hőmérséklete 0,5—1,0 “G fölött van. HÚSZ MÁZSÁS TINTAHALAK Az újfundlandi tengerbíológiai kutatóintézet munkatársainak sikerült néhány hatalmas tintahalat zsákmányolniuk az Északi-Jegestengerben. Ezek a lábasfejű állatokhoz tartozó halak — a gerinctelen állatok közül — a legnagyobbra nőnek. Mint a hír Is elmondja, egyik másik állat hossza meghaladja a 22 métert, súlya a 20 mázsát. Mint érdekességet megemlíti, hogy a különleges tengeri állatok szemeinek átmérője nem kevesebb, mint 40 cm! Bon- I coláskor kiderült, hogy az összes állat közül ezek rendelkeznek a legnagyobb idegrostokkal. (Frankfurter Alig. Ztg.) FRANCIAORSZÁG Nemzeti Parkja a magas Pireneusokban helyezkedik el. E területen s a védősávon (48 ezer ha) igen sok „tengerszem“, patak és folyó található, mert az évi csapadék meghaladja a 2000 mm-t. Ezzel szemben a spanyol oldal száraz. A mintegy 250 tó nagysága ritkán éri el a 20—30—40 ha-t. Fekvésük többnyire 1500—2500 ш magasság közptti. A tavak nagy részébenltem volt hal. Helikopterek segítségével a legtöbb tó halállományát a saját ivadéknevelő gazdaságból — sebes és szivárványos pisztránggal, egyéb pisztrángféleségekkel és compóval — telepítették be. A tavakon élénk sporthorgászat folyik. (Bulletin Francaise de Piscicultre) Szeptember vége járta, ® amikor egyik horgász ismerősöm azzal keresett fel, hogy hallott egy nagyon jó helyről, ahol ha a szerencse mellénk szegődik, biztos fogásunk lehet. Kissé bizonytalanul fogadtam a hírt, hiszen manapság a horgászok eltitkolják azokat a helyeket, ahová rendszeresen horgászni járnak, vagy ahol egy-egy jó fogás sikerül. Vérbeli horgász lévén, ha ilyesmiről hall az ember megdobban a szive, az idegei pedig úgy felcsigázódnak, hogy azt a helyet feltétlenül meg kell nézni. Horgásztúrsam szerint arról a bizonyos helyről hal nélkül nem jövünk haza; Nagy sügér, gyönyörű keszeg, de csuka is akad bőven. Megvallva az Igazat, kételkedtem az egészben, mégis belementem, hogy rászánjuk a szombatot, lesz ami lesz. Legalább körülnézünk arrafelé is. így aztán szombaton korán felpattantunk a csikóra, vagyis a motorkerékpárra és idejében elindultunk arra a bizonyos helyre, hogy a legmegfelelőbbnek látszó helyet foglalhassuk el. A szeptemberi hajnalon bizony már kissé hideg volt, de mitsem törődve vele, szinte repültünk a cél felé. Odaérve láttuk ám, hogy akadtak tőlünk korábban kelők is, dehát mit tehettünk... , Szétültünk, elég távol egymástól, és horgászni kezdtünk. Közben a helybeli horgászok is biztattak bennünket, hogy kishalra egészen biztosan foghatunk csukát. Igen ám, de kishalat fogni kész művészet volt. A kukacra jókora sügérek, vagy eléggé nagy vörösszárnyú keszegek akadtak. így mi mást csinálhattam, egy jókora keszeget tettem a horogra. Egyik horoggal csukáztam, a másikkal pedig pecéztem, mert a sügérek kaptak mint a veszezonyára valami kölyök csuka nyomorgatta meg. Sebaj gondoltam, lesz itt nagyobb is. Közben jó pár sügér ficánkolt már a haltartóban. Ha más nem akad, Így is jó, morfondíroztam magamban. Szórakozásnak ez is megfelel, de azért a csukafogás reményét végképpen nem adtam fel. Amíg a horog a vizen mozog, a remény is megvan a fogásra. Élveztük az őszi napsütést, ami olyan kellemes volt, hogy még az ingünket is levetettük. Közben társam meglátogatott s örömmel újságolta, hogy egy csukája is vau már, olyan ka csak ritkán akadt. Itt-ott szezónmunka, s az uradalmakon az aratás. Az 'aratásért gabonával fizettek, amire nagyon vigyáztunk, hogy legalább kenyér legyen, mert a következő aratás bizony messze volt. A pénznek meg igazán szűkében voltunk. Akkor is, mint most, jött a búcsú. Kenyér, no meg ilyenkorra azért kalács is akadt, de húsra már nem tellett. így aztán szegény apád előtte való nap horgászni ment, mondván, hogy addig haza se jön, amíg halat nem fog. Persze csak úgy engedély nélkül, mert arra pénz soha nem juöf vv-. л и jyf * » hí y y \jf n ,___W W TÖRTÉNT másfél kiló körüli súlyú. Beszélgetés közben azért a dugót is figyeltük. Ez egyszercsak megmozdult, néhányat billent és elmerült. Erre aztán igazán be kellett vágni, s máris táncolt a zsinór végén a hal, amelyet szerencsésen partra tettünk. "Mire alkonyra hajlott a nap, jónéhány sügér és keszeg társaságában két szép csuka is megbékélve lapult a hátizsákban. Hazafelé menet belátogattunk édesanyámhoz. Tudom szereti a halat. A következő napi búcsúra készülődött, amit faluhelyen hagyományosan megtartanak. Enni, inni bár akad bőven, azonban a hat az más, az nem mindennapi étel, " 'O \Q1 N ■g S. S Й delem. Igen jól lehetett velük szórakozni, csak éppen a várva várt csukák pihentek, vagy éppen más utakon jártak abban az időben, s nem ott ahol az én horgom várta őket. Hosszabb idő elteltével egyszeresek táncolni (térdén a dugó. Mint ilyen esetben mindig, most is felcsillant a re mény, de rendes kapás nem lett belőle. Ide-oda sétált a rugó már vagy tíz perce, de lekerülni nem és nem akart. Megálltam a várakozást, hát bevágtam. Egy ideig éreztem a húzást, nem valami erőset, de azután semmi. A vízből kikerült a megtépázott kishal. Bis bizonyára örül is majd neki. Ügy is történt. Nézte a halakat és gondolkozott. — Tudod fiam, nem mindig volt az embereknek ilyen jó sorsuk, mint ma nektek — mondta —, ti szórakoztok, űzitek a horgászatot. Régen erre nem igen volt módja a szegény embernek, csupán egyesek engedhették meg maguknak ezt á szórakozást. Az emberek többsége munkanélkül tengődött. Ha nem volt munka, nem volt pénz, s ha nem volt pénz, bizony más se volt. Emlékszem, úgy ötVen éve lehej annak, amikor összekerültünk apáddal, új házasok voltunk! Muntott. Ha valaki bevetődne hozzánk, ne mondja, hogy olyan szegények vagyunk. így aztán jó korán elment szerencsét próbálni. Az idő múlt, a nap már lehanyatlott, de ő még mindig nem érkezett haza. Tudod, olyankor azután az ember jóra nem gondol. Nem tudtam elképzelni mi történhetett vele. Étien, szomjan, egy darab kenyérrel a zsebében indult el kora hajnalban, s már késő este volt. Minek is ment el. Ki tudja mi történt vele a víznél! Talán bele is esett. Olyankor képzelődik az ember. Végre este kilenc óra felé hazatért. Akkorra már idegileg teljesen kimerültem. Mint ifjú menyecske rá is támadtam, hogy hol a csudában járt olyan soká. Halálra rémiszti az embert. О csak mosolygott, s csak annyit mondott, pszt. Megvan a holnapra való hús. Már nem kell szégyenkezni, ha valaki bevetődik. S képzeld el, a kabátja alól egy gyönyörű nagy márnát húzott elő. Lehetett vagy négyöt kilós. Másnap, búcsú napján ott díszelgett a hal pirosán, ropogósra sülve az asztalon, s már nem is éreztük magunkat olyan szegénynek. Abban az időben az emberek nem voltak nagy igényűek, mint ma. Jó soruk van az emeberknek, mégis elégedetlenek, mindig többre és többre vágyódnak, mondta. Közben elnézem a már megtisztított csirkéket, kacsát, amit a holnapi búcsúra készített. Idős kora ellenére nincs rászorulva erre a néhány halra. Kissé szégyelni kezdtem, hogy éppen ilyenkor állítottam be velük. Talán észrevette szégyenkezésem, mert azzal vígasztalt, hogy a halat ma is szereti és nem dobja ki. Holnap a rántott csirke és a sült kacsa mellett ott lesznek a halaid is pirosra sülve. Adamcsík Ferenc, О Šaľa (Vágsellyej ” 1 KISÁLLATTENVÉSZTÉS A Szabad Földműves szakmelléklete VADÁSZAT " HAIABZAT Д háztáji gazdaságokban gyakran előfordul, hogy olyan tyúkokat is tartanak, amelyek nem termelnek tojást, vagy rossz tojók. Ha selejteznek is, ez többnyire alkalomszerűen történik, amit elsősorban a (háztartás igénye szab meg. A tenyésztők általában nem ismerik — vagy csak részben — azokat a külső jeleket az állatokon, amelyekről meg lehet állapítani, hogy termel-e a tyúk, vagy várható-e további termelés tőle a következő időismerlietők, hogy nem esznek, .lesoványodnak, kedvetlenek, aluszékonyak, összehúzzák magukat, a tollúk borzolt és fakó, szemük homályos, esetenként sok vizet isznak, vagy hasmenés jelentkezik náluk. A tyúkállományban a, beteg állatok egyedi gyógykezelése nem célszerű, mert az állagok gyógyulás után hosszabb ideig nem termelnek, lesoványodnak, sőt a többit is megfertőzhetik. A beteggyanús állatokat azonnal el kell különíteni, és 2—3 nap ves, s általában a farcsontok közötti távolság nagy, ezzel szemben a nem tojó állat kloakája száraz, szűk, és kerek, a két farcsont (szeméremcsont) közötti távolság csupán 1—2 ujjnyi. A termelésre némileg a taraj állapotából is következtethetünk. A nem termelő állat taraja kisebb, színtelen és száraz tapintású, viszont a tojóállatoké telt, élénk piros és viaszos tapintású. Ez utóbbi jel ugyan megtévesztő lehet, mert a nem Ä fft » / fl fii fosok €fi S ^V И ^ fl 4 s зЯЬ V H f (v V ©combers & f Я *3® fii fCTb Ю* я ЛГ Ír®®1 '•Má.m.v ЯТ — — • WT faL iiľV nt PiJP I ИНЯ BW VW* VI ЯВ szakban.' Pedig a nem termelő állatok tartása, a tojástermelés jövedelmezőségét nagyban befolyásolja, sőt ráfizetést okozhat. Az ilyen tojók naponta szintén elfogyasztják a 10—12 dkg takarmányt, ezzel szemben nem termelnek semmit. Nyilvánvaló, hogy az ilyen állatoktól — minél gyorsabban meg kell szabadulni. Ha egy udvarban 40— 50 tyúk van, ezeknek tojásrakását nehéz figyelemmel kísérni, ezérf a tenyésztők nem veszik észre a nem termelő állatokat, csak azt tapasztalják, hogy a. hapi tojáshozam csekély. Az állományt egészségügyi és termelési szempontból kell selejtezni. Beteg és beteggyanús állatot tartani káros és veszélyes. Ezek arról is jól fetmúlva, ha állapotuk nem javult legjobb őket levágni, mert húsuk akkor még a legtöbb esetben étkezésre alkalmas. A háztáji állományokban legtöbbször van néhány olyan tyúk, amelyeket a gazdasszony jobban kedvel a többieknél, mert szebb a színük, többet termeltek, vagy barátságosabb a természetük. Ezeket azután bosszú évekig nem selejtezik ki. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a tojók hozama minden évben, az előző évhez viszonyítva 10—30 %-kal csökken, a legmagasabb évi termelés az -1—2 éves tyúkoktól várható. ' A selejtezéskor elsősorban az emésztő- és ivarszervek közös testnyílásának, a kloakának állapotát kell megvizsgálni. A termelő tyúk kloakája ovális alakú, széles, kissé nedtojó tyúk taraja is lehet élénk színű, ezért kell a kloaka állapotát megvizsgálni. Ar jó tojó állatoknak jellegzetesen élénk mozgása és tekintete van. A vedlés megkezdésének ideje jelentősen befolyásolja az éves hozamot. A vedlés tartama alatt a tojó ugyanis általában nem termel, vagy csak nagyon keveset. Minél később kezdi- meg a vedlést az állat, annál nagyobb a valószínűsége a nagyobb tojástermelésnek. A rossz tojók már június—júliusban megkezdik a vedlést és ez akár 5 hónapig is eltarthat. A jó tojók' késő ősszel gyorsan vedlenek. Az elmondottak alapján tehát tanácsos havonként selejteznünk a tojókat. A sárgabőrű tyúkfajtáknál (rodejlendi, nyuhemsir) érdemes megfigyelni az egyes test-25. SZÁM 1971. DECEMBER 18. + ♦ ♦ ♦ + + ♦ © Qf © ▲ A ▲ A TARTALOMBÓL A tojók decemberi selejtezéséről A nagyüzemi húsga Id mb tenyésztés tapasztaltai (II.) Broilernevelo- és szállítóketrec Érdemes-e kistestü nyulak tenyésztésével foglalkozni Jó tudni Hogyan kell csőrkurtítást végezni? Fehérjék kiegészítése szintélikus aniinó savakkal Hasznos vagy káros vad? Amikor húznak a vadludak . .. Vadásszunk anyanyelvűnkön! A harcsa fárasztásáról Külföldi vizeken Búcsúkor trtént részek elszíntelenedését is. Minél többet termel ugyanis a tojó, annál több sárga festékanyagot használ föl a festékből, amelyet a tojásba épít be. Ezért az egyes sárgaszínű testrészek meghatározott sorrendben fokozatosan elszíntelenednek. A sárga festékanyag először a kloakából, majd a szemgyűrűből, azután a csőrből, végül a lábszárakból tűnik el. Ha nem termel a tyúk, akkor leghamaráb a kloaka sárga színe tér vissza. A selejtezés a fentiek figyelembevételével gondos, de nem sok időt és fáradságot jelentő munka. Rendszeres és .szakszerű végrehajtásával a tojástermelést növelni tudjuk és a háztáji gazdaságokban a baromfitartást ezáltal gazdaságosabbá telhetjük. MOLNÁR FERENC, Mezőgazdasági Műszaki Középiskola Dunajská Streda (Dunaszerdahely) 1. Nyuhemsir (New Hampshire) kakas a Modrý Kameií -i Baromfinemesítö állomás B-lenyészetéből. 2. Amrox kakas Červeňová Mária B-tenyés/etébül (címe Martin, Pudháj, Timravy 4.) Mindkét tenyészállatot az I. Tenyészkakas Kiállítás és Vásár alkalmával mutatták be Bratislavában. (Kucsera Szilárd felvételei) I
