Szabad Földműves, 1971. július-december (22. évfolyam, 26-52. szám)

1971-12-18 / 50. szám

1971. december 18. .SZABAD FÖLDMŰVES N ВИЛ В Ж ЕЖ шдя| п. гк |ЖВВЬ Як цк дд»””) ЯЕ H И дИг. Щ TM ** ^JFj jHB Fi IJ F 1\1 2 А * |Г»км ykginr Эуукж ju ЯН« ПцсжЩЗ нК> ш ГЖ 1И ЯИПИ ДППНП1 wmf • LAPPANGÄSI IDEJE 1—2 NAP • A BETEG LÄTOGATÄSA TILOS! • ZSEBKENDŐBE KÖHÖGNI, TÜSSZENTENI ф SZELLŐZTETNI, SZELLŐZ­TETNI! • Az influenza az A2-es vírus törzse által okozott, rendszerint légúti, rit­kán emésztőszervi lázas, heveny fer­tőző betegség. A fertőzés forrása az ember. A be­tegség lappangási ideje 1—2 nap. Ma­gas láz, elesettség, étvágytalanság, hurutos tünetek járnak vele. Néha hányás, hasmenés. Szövődményei ve­szedelmessé válhatnak, ezért a cse­csemőket, az öregeket és a betegeket fokozatosan védeni kell. Egyes euró­pai országokban azért is rendelték el az egészségügyi hatóságok a kór­házakban a látogatási tilalmat, hogy a látogatók ne vigyék be a kórokozó vírust, ezt a batkériumoknál is sok­szorta parányibb betegségokozó élő­lényt, ami közvetlen érintkezés és és cseppfertőzés útján terjed. A cseppfertőzésről tudni kell, hogy az orrból, torokból, garatból kiröp­penő nyál és nyálkapseppek viszik a kórokozókat a betegről az egészséges emberre. Ezek a szálló-cseppek han­gos beszéddel 1—1,5, köhögéskor 3— 4, tüsszentéskor 5—6 méterre is elvi­torláznak. Egyetlen könnyelmű, tüsz­­szögő influenzás beteg tehát egy egész vasúti kocsi, autóbusz, munka­terem, vagy iroda helyiségének leve­gőjét megfertőzheti. A szabály tehát: zsebkendőbe köhögj, tüsszents. Ne engedd, hogy rád köhögjenek, tüsz­­szeiitsenek. A szövődmény nélküli influenza kb. 3—4 nap alatt lezajlik. Sajnos utána még napokig gyenge, fáradékony, ét­vágytalan, ideges a gyógyult beteg. Ilyenkor már dolgozhat, de testi és szellemi kíméletre szorul. A megelőzés szempontjából melyek a legfőbb tudnivalók? A közös ivóedény, a közösen hasz­nált- tányér, asztalkendő, törülköző, zsebkei.dő használata mindenkor, de ilyenkor meg különösen: szigorúan tilos! Tilos a csók, a közelhajolás, szájba-szuszogás, de még e kézfogás is. Influenzás beteg ne aludjék sen­kivel egy ágyban. Ilyenkor nemcsak a kórházban, otthon is tilos a bete­gek látogatása! A testi tisztaságra fokozottan ügyel­jen mindenki. Naponta többször mos­sanak kezet és minden étkezés után mossanak szájat, öblítsenek torkot. Kerüljék a felesleges csoportosulást, ne járjanak szomszédolói, kocsmába, moziba. Ha valaki lázas, feküdjék ágyba és fel ne keljen, amíg az orvos nem engedélyezi. A tömegesen láto­gatott helyiségek levegője mindig párásabb, mint a szabad levegő: a pára bizonyos részét az emberek le­helik ki. Ez a nedvesség, levegőben szálló páracsepp és valószínű, hogy influenzavírussal fertőzött. Minél na­gyobb a levegő párateltsége, annál nagyobb a fertőzés veszélye. Ezt gya­kori szellőztetéssel csökkenthetjük. Influenzás időben még orvosi vá­rószobába is csak az menjen, akinek elengedhetetlen. A reumások, szívbe­tegek, hipertóniások, emésztési zava­rokban szenvedők ilyenkor kerüljék a várószoba fertőzésveszélyét. Az idült betegek nem károsodnak annyit, ha kezelésük pár hétre kimarad, mintha influenzával fertőződnek. A fertőző betegség terjedésének megakadályozására az orvosi akarat és jóindulat önmagában kevés. Az egész társadalom kötelessége önma­gunk és embertársaink védelme. Az egészségügyi kultúra és ez az íratlan törvény kötelez mindenkit — beteget, egészségest egyaránt —, hogy legyen óvatos, iparkodjék elkerülni a fertő­zés veszélyét, de h,a már megkapta, ne adja tovább, gondosan kerülje mások megfertőzését, nehogy a köny­­nyelműségnek a járvány terjedése le­gyen a következménye. BUGA doktor /»Й ro ar fONÍAH, 71C /r-rt-гс^'Ы' ъ Elt-éldegélt egy katona. Ivánnak hívták, öt évet szenvedett a cár had­seregében; ütötték-verték, áristomba dugták, megvesszőzték. Két sorba állították a katonákat, köztük kellett futnia, közben puskavesszővel verték a hátát. Végre kitelt az ideje, hazaengedték. Hazajött,:de oda a gazda­sága, háza összeroskadt, még a tornácjeljáró sem maradt meg, csak a nyári konyha úgy-ahogy, s egy tyúk kárált kakasával az udvaron. Felesége meg gyermekei fogadtak. Örülniük kellett volna, de ők ríva fakadtak. Csupa csont-bőr volt szegény Iván, alig-alig ismertek rá. Eltelt egy nap. Neki kellett látni a munkának. Csakhogy Ivánnak se csiz­mája, se bakancsa. Elment hát az erdőbe, háncsot hasított zsenge hárs­fából, hazavitte, s nekifogott háncsbocskort fonni. Az egyiket megcsinálta, a másiknak nekikezdett. Ekkor bezörgetett az ablakon a falubírő: — Hé, Iván! Készülj útra! Gyorsan! — Nem érek rá! Be kell végeznem a munkát! — Mi az? Megtagadod az engedelmességet?! — üvöltött rá a falubírő. — Nincs idő bocskorfonásra. Gyerünk! Ellenség támadt rá a cár atyuskára, meg kell mentened. Nélküled nem bírjuk megvédeni! Lódulj, Iván! Iván a sarokba vágta a megkezdett bocskort, készült az útra. „A parancs, az parancs, előle hiába bújik az emberfia. Nem mégy önszántadból, rá­­kényszerítenek“ — gondolta magában. Elbúcsúzott családjától és ment a háborúba...' . Rostokol Iván a lövészárokban. Fáradt és éhes. „Vége lesz a háborúnak, aztán hazamegyek, majd megcsinálom a bocskort és dolgozom a gazda­ságban.“ De a háború csak nem ért véget. Eltelt egy év, jött a második, aztan a harmadik... De a negyedikben felkelt az egész nép. Elzavarták a cárt. Elűzték a tábornokokat, a földesurakat meg a kapitalistákat, és kikiáltot­ták a népi hatalmat, a tanácsrendszert. Iván így morfondírozik magában: „No, most aztán mégiscsak befejezem a bocskort, be én.“ Csak nem sikerült megcsinálnia. Ellenség támadt rá a fiatal Szovjet­országra: átkozott tiszti banda. Kolcsak, Denyikin, Vrangel meg a többi tábornok, nem győzi az ember felsorolni őket. Iván fogta a puskáját,^be a Vörös Hadseregbe, védte a nép hatalmát. „Majd megvár az a boeskor“ — füstölgőit magában. Minden frontot végigharcolt Iván, bátran verekedett, és amikor hazatért, mellén ott ragyogott a Vörös Zászló medálja. Megörült neki a felesége, örültek a gyerekek, a falubeliek vidáman szo­rongatták Iván kezét. Alighogy belépett a házba, eszébe ötlött: nem fejezte be a bocskort. Előkereste, vízbe áztatta a háncsot, leült, hogy nekilásson a munkának, hát bekiált valaki: — Iván, gyerünk a gyűlésbe! Félrerakta Iván a bocskort, és elment a gyűlésbe. Ott Ivánt, mivel a pol­gárháború hőse, a falutanács elnökének választották. Neki kellett gondol­nia a szegényparasztok ügyével-bajával, iskolát kellett építenie, híd is kellett a folyóra meg a patakra. Nyakig ült a munkában. Aztán meg kolhozt szerveztek. Ivánnak egyre jobban szaporodott a tenni­valója. Ide hívták, oda hívták, alig futotta az időből erre is, arra is: min­dent el kellett végeznie. Egyszer az udvaron át vitt Iván útja, s mibe akadt véletlenül a tekintete? A csűr mellett ott hevert a boeskor, a befejezetlen. „Mégiscsak illenék befejezni“ — gondolta magában, aztán felnevetett, hiszen a lábán vadonat­új, jóvágású csizma ragyogott, otthon a ládafiában meg az ünneplő cipője. — Minek most a booskor? Így aztán a befejezetlen boeskor most is a csűr mellett hever. (Erza-mordvin nyelvből fordította: Erdődi József) |u|Qst nem a legsúlyosabb esetek­­ről, — a rendszeres fogyasz­tókról — szólok, ezek szerencsére nem jellemzőek, hanem az időnként „iszogató“ gyermekekről. Vegyük csak nagyító alá saját családunkban ezt a kérdést. Nagyon sok családban névnapokon, születésnapokon s egyéb ünnepi alkalmakkor a gyermek sem marad ki a szesszel történő köszön­tésből. A szülő csupa szeretetből tölt egy keveset a „szegény“ gyermeknek is a likőrből, vagy borból, nehogy, „megkívánja“, vagy nehogy kimarad­jon valami „jóból“. Ügy gondolja, egy pohárka szesz nem árt a gyermek­nek. De árt! Egy pohárka szesz is ha­tással van az idegrendszerre, káro­sítja a májsejteket, gátolja a gondol-Gyermeknek egy cseppet sem! kodást és még sorolhatnám. Minden szülő erezzen súlyos felelősséget a gyermeknevelésben ezen a téren is, mert ha elvéti a nevelést, egy életen keresztül mardossa az ‘önvád, de se­gíteni már nem tud. Nem szabad en­gedékenynek lennie. Először csak pár csepp, aztán egy pohárka, majd kö­veti a többi pohár, ahogy a gyermek nő és felnőtté válik. Napról napra olvashatjuk a sajtó­ban, mennyi bajt okoz az alkohol. Hány család züllik szét, megy tönkre. Vagy nézzük csak ineg az italboltok szánalomra méltó, sápadt, rosszul öltözött törzsvendégeit. Valamikor ok is üde fiatalok voltak, tele tervekkel, reményekkel, elképzelésekkel a szép életre. Aztán minden terv meglenek­­lett az italbolt pultjánál és az ital mámorában találnak menekvést ön­maguk elől. De hogyan jutottak ide? Hol tették meg az első lépést a testet-lelket romboló ital felé? Talán ... Éppen egy szerető családi körben, ahol nem akarták szülei, hogy kimaradjon va­lami „jóból“. A tanuló itala a tej, kakaó, tejes­kávé, üdítő szörpök. Ne neveljük kü­lönböző szenvedélyekre a gyermeket, inkább az egészséges életformát sze­retessük meg vele. Egér Miykáéknál Nagy ünnep van máma, Készülnek a fiúk Nagy lakodalmára. Megáll egy nagy hintó, Kilépnek a párok, Mindjárt elkezdődnek A lakmározások. Cirmos megneszelte Ezt az ünnepséget, Ddasompolyogntt Jó lakoma végett. Az egérhad amint A cirmost meglátta, Hanyatt-hemlok futott, Ki-ki a lyukjába. egészségápolása ír. Nem igaz, hogy csak fiatal korbanlehet kezdeni a tornázást, ez csak a „nemtörődöm“ emberek kifogása. Idős korban is lehet, sőt kell tornázni. Minden nap. Kifogás sem lehet, hogy nem érünk rá, hiszen a pihenés éveit éljük. A rendszeres torna a legjobb ellenszere a vérkeringési, ízületi és emésztési bajok­nak, fokozza a szervezet ellenálló képességét. Az öregedő bőr alatti szövetek sorvadásával a bőr ráncosodni kezrf, ezen csak a bőr alatti kötőszövet és izomzat erősítésével tudunk segí­teni. -Az idősebbek tornája megválasztásánál elsősorban a szer­vezet, egészségi állapotát kell figyelembe venni, kerüljük az erős igénybevétellel járó erőgyakorlatokat és a hirtelen erő­kifejtéssel kapcsolatos mozgásokat. Ezek magas vérnyomást idézhetnek elő. Az öregedő szervezet fáradékony, és a kipihe­nés is később következik be, mint fiatalabb korban. Ezért méri sékelt erősségű tornagyakorlatokat végezzünk — de rendszere­sen. Reggel és ešte. Nagyon üdvös, ha egyél)! alkatunk szerint saját magunk állítjuk össze gyakorlatainkat. Helyes, ha ki­kérjük erre vonatkozóan orvosunk tanácsát, aki ismeri szerve­zetünk gyenge pontjait. Sok idősebb embert az tart vissza a rendszeres tornától, hogy „szégyell tornázni mert attól fél, hogy a családtagok vagy májok kinevetik. Mit lehet erre tanácsolni? Azt, hogy ne törődjünk vele! Különösen áll ez a mai idők legdivatosalfb és legegészségesebb sportjára, a „kocogásra“. Az egész világon terjed a sportmozgalom nemcsak fiatalok, hanem idősebbek soraiban is. Külföldön a hosszú autóutak mellett nemcsak sétálásra alkalmas utak vannak, hanem való­ságos kis sportpályák, futókörökkel, tornaszerekkel, ugróárkok­kal és táblákra írt használati utasítással. A Szovjetunióban több helyen bevezették a futás-terápiával történő gyógykeze­lést. Nagyszerű eredménnyel. Akkor mi egyénileg miért kés­lekednénk beállni a kocogok táborába? Ehhez nem kell különösebb sportszer, felkészülés. Természe­tes sport, a szívizomra egyenletes terhelést ró, a vér oxigén­befogadóképességét növeli, kitűnő hatással van a véredények falaira, megtisztítja a vért a koleszterintől, hatással van az idegrendszerre, a légzési és emésztőszervekre, szinte vala­mennyi iztpot dolgoztatja. A kocogásnak betegség megelőző, betegség gyógyító hatása van és jelentősen lelassítja az öre­gedés természetes folyamatát. Kezdjünk hát hozzá! Még ma. Lehetőleg ott, ahol jó a leve­gő. Ha erre nincs lehetőség, hogy „fussunk az egészségün­kért“, akkor otthon, nyitott ablak mellett végezzünk helyben­­futást. Ez természetesen nem egyenértékű a szabadban végzett futással, de jobb a semminél. A helybenfutást kiegészíthetjük „száraz úszással“ (a karokkal úszómozdulatokat végzünk) és néhány egyéni gyakorlattal. Fontos szabály! A gyakorlatokat lehetőleg nyitott ablaknál vagy jól kiszellőztetett szobában végezzük és a gyakorlat elé­­jén, közben és végén jó mélyeket lélegezzünk. A belégzés orron keresztül, a kilégzés szájon keresztül történjék. F. E. iERŔZTBEJTVfHY Otthagyták a sok jót, De cirmos fitymálja, Inkább a nászpárra Lett volna étvágya. A TUDÄS VÍZSZINTES: 1. Rejtvényünk első része, folytatva a függűleges 10. sor­ban. 10. Volt bá­torsága. 11. Hang­szer. 12. Község Kelet-Szlovákiában. (ford.). 13. Jegy­zett. 14. Nem fe­lül. 15. Roston sült ételeket fel­szolgáló vendéglő (fon.). 16. Nátrium vegyjele. 17. Ok­mány. 18. Meditá­cióban van! 19, Ha­­csaturjan személy­neve. 20. Ötven szá­zaléka. 21. Eldob. 23. Égitest. 24. Mely személy? 25. Test­rész. Ž6. Ugyan­csak egy másik­testrész. 27. Fél tu­cat. 28. Tudósítás. 29. Gyümölcsös. 30. Égitest. 31. Ameri­kában van! 32. Színültig. 33........ Kálmán, magyar gépészmérnök, fel-Beküldendo a vízszintes 1., a függ, NYERTESEK — MEGFEJTÉSEK találó. 34. Ezer gramm. 35. Magyar­országi vármegye. 36. Póstai külde- 10. számú sorok megfejtése, mény. 38. Kikötőgát. .39. Háziállat. 40. MUNKA LÄSZLÖ, Komárntij Idény. 41. Takarmánytároló. 42. Lán­gol-e? 43. Könyörög. 44. Alap. 45. Nyelvtani fogalom. 46. Béla Sándor. 47. Nevetésnél hallható szócskák. 48. Német csillag. 50. Azonosak. 51............ a bor, Móricz Zsigmond regénye. FÜGGŐLEGES: 1. rium, kincs-47. sz.: „Szavazatainkat a Nemzeti Front jelöltjeire adjukl“ Nyertesek! Labanc Istvánná, Brzotin, Mészáros Róbert, Branč, Kiss Erzsébet, Veiké Ulany. * Beugrató: Egy sem, mert ahogyan Ki jön játszani? tár (lat.). 2. Hangtalan terít. 3. Köz- a víz szintje emelkedik, emelkedik a iekedési vonal. 4. Ország. 5. Tusa be- hajó, a hajóval együtt a kötélhágcsó' tűi. 6. F. N. L. 7. Ilyen lap is van! is. Az apály és a dagály között mint> 8. Angol hosszmérték-e? 9. Idei betűi egy hat és egy-negyed óra időköz felcseréivé. 14. Termést takarít be. van, így egy nap múlva a tengerszint 15. Pénz, németül. 17. Európai népek, körülbelül ugyanolyan lesz, mint volt 18. Testrész. 19. Hullott lomb. 20. Min- Két sportoló: Állítsátok fejtetőre a den zsák megleli .............. ját. 22. rajzot és a bal felső sarokban meg-Kérdés (ford.). 23. Méhhím.’24. Fegy- találjátok a labdarúgót, ver. 26. Munka alviíági nyelven. 27. Sírhalom. • 29. Szükséges. 30. Erdei emberke. 32. A te tulajdonod. 33. Szerb nemzeti tánc. 24. C-betűvel a végén: kovakő. 35. Területmérték. 37. Táplálkozás. 38. Ilyen a divatos szok­nya. 39. Magyarországi város. 41. Semmikor. 42. Cheb cseh város ré­gebbi neve. 44. Gyermeke. 45. I. T. R. 47. Kötőszó. 48. Fontos ásvány. 49. Asszony-név végződés. Dominórejtvény — helyesen. Oszd hétfelé — helyesem Megfejtés: /

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents