Szabad Földműves, 1971. július-december (22. évfolyam, 26-52. szám)

1971-12-18 / 50. szám

6 SZABAD FÖLDMŰVES ,1971. december 18. I f Az NDK fővárosá­nak első számú dominánsa a 365 m magas tévé-torony. (A forgó kávéház 207 m magasság­ban van.) Pillanatfelvétel az egyik ádáz hócsatáról. A „merénylő'1 Gadus Gita, az áldozat“ Zászlós Béla. Gadns Klári és Ko­vács Kálmán több órát időzött a Per­gamon Múzeumban, a letűnt korok cso­dás emlékei között. AZ 0 * ШЗ EKKE Я-Ьаи Az út lilét feltették fejükre az üveget. Leg­többen ugyanis esküdni mertek vol­na, hogy az üveg a lányok frizurájá­hoz van erősítve. Igazságtalanok lennénk az ének­karral szemben, ha nem említenénk meg, hogy az ő előadásukat is nagy szertettel fogadta a közönség. Érde­kességként említem, hogy a „Szárnya, szárnya, szárnya a madárnak“ c. is­mert dal éneklése alatt a közönség soraiból többen is bekapcsolódtak a dalolásba. Később tudtam meg a tit­kát. Az éneklők a Herman Duncker együttes tagjai voltak, akik néhány héttel ezelőtt az Ifjú Szívek vendé­geként hazánkban szerepeltek, s a vendéglátók tiszteletére ezt a magyar dalt is megtanulták. Az utolsó mű­­sors/ám a „Népek barátsága“ című kompozíció a közönség ütemes vas­tapsa közt fejeződött be. Berlin Hogy Is mondta Arthur Miller? Vilá­gunk-a táncoló és daloló ifjúság vilá­ga.‘Nekem is a világhírű drámaíró mon­dása jutott eszembe, mikor november 19-én átfagyva felszálltam a berlini gyorsra, hogy résztvegyek az Ifjú Szí­vek egyhetes NDK-bell útján. A hűvös­esős idő okozta bosszúságom azonnal elszállt, amint helyet foglaltam a jó­kedvtől, vidámságtól csak úgy sugárzó ifjú táncosok és énekesek között. A gyors még el sem indult, máris szár­nyalt a dal, egymást követték a szebb­nél szebb népdalok. Valóságos kis ver­seny alakult ki, vajon ki ismer és tud több eredeti magyar népdalt. A vitát aztán a legtöbb esetben Kulcsár Tibor, a Kiváló Munkáért érdemrenddel ki­tüntetett együttes igazgatója döntötte el, aki ezúttal minden hivatalos for­maságot mellőzve, sorra látogatta a kupékat és együtt dalolt a többiek­kel. Az út nagyon hosszú volt, de sen­ki sem akadt, aki éjfél előtt lepihent volna. Igaz, ilyenkor nem is szokás, és nem is lehet aludni. A fülkékben mintegy varázsszóra, előkerültek a „bütykösök“, mindenki, meg-meg­­olajozta a torkát, hogy még jobban menjen az éneklés, a vicc-mesélés. A szomszédos leányfülkében Kovács Joli volt a hangadó. Viccei odavonzották a többieket is, úgy, hogy rövid időn belül a hattagú kupéban vagy kétszer annyian szorongtak, bizonyítva: šok jó ember kis helyen is elfér. Az első nap A csaknem teljes egészében átvir­rasztott éjszaka senkin sem hagyott különösebb nyomot. Aki azonban mégis álmos volt, azonnal „feléb­redt“, ahogy kilépett a csípős berlini levegőre. A hőmérő higanyszála jó­val lejjebb csúszott, mint idehaza megszoktuk, így a szívélyes üdvözlés után, mely a vendéglátóinktól a Her­mann Duncker együttesétől jutott, mindenki alig várta, hogy a szálló­helyén legyen, megmosakodjon, át­öltözködjön. Menet közben azonban különösen azok, akik először jártak Berlinben, alaposan nyitva tartották a szemüket, és hangosan nyilvánítot­ták elismerésüket az NDK építészei­ről. Volt is mit nézni, hiszen a ber­lini modern új városnegyedekhez ha­sonlót nem mindennap lát az ember. A VolksbUhnebcn azaz a Népszínházban került sor az elj|p fellépésre. A szobafoglalások után kisebb­­nagyobb csoportok alakultak és elin­dultak az első „expedíciók“. A leg­többen dacolva a hideggel gyalog vették nyakukba a várost. Ez érthető is, hiszen a város és főleg a kirakat­nézés az apostolok lován a legcélsze­rűbb. Este vacsoránál — főleg a lányoknál — a „mi mibe kerül“ volt a fő téma. A fellépés Az első fellépésre vasárnap dél­előtt, az impozáns Berlini Volksbüto­­nében (Népszínház) került sor. Va­jon hányán jönnek el, s hogy tetszik majd az igényes német közönségnek a magyar folklór?! Ezek és hasonló kérdések foglalkoztatták a vezetősé­get és az együttes tagjait egyaránt. Amikor pontosan tizenegy órakor fel­gördült a függöny és a szépszámú közönség szívélyes tapsa fogadta a felsorakozott énekkart, máris elosz­lottak a kételyek. A közönség és a színpad közt hamar kialakult a szük­séges kontaktus és hogy a műsor tet­szik, az nagyon hamar nyilvánvalóvá vált. Nemcsak az egyes számok után, de közben-közben is felcsattant az elismerés jele, a taps. Például az „Ördöglagzi“ vagy a „Lucajárás“ cí­mű számoknál az előadás nagy részét taps kísérte. Nagyon tetszett a lírai, és a németeknek szokatlan típusú „Üvegestánc“ is. Szinte lerítt a né­zők arcáról a megdöbbenő csodálko­zás, mikor a táncosnők le- majd is-Hogy az előadás nemcsak a nézők­nek tetszett, de a szakembereknek is, ezt a 'Hermann Duncker együttes titkárának nyilvános dicsérete is bi­zonyítja, aki másnap a reggelinél gratulált a fellépéshez, és azt mon­dotta, ha díjakat osztottak volna, úgy mind a tánc- mind pedig az énekkar­nak első díj jutott volna ’Egy milliós várost néhány nap alatt megismerni lehetetlenség. Mégis, hogy minél többet lássunk, minél jobban megismerjük az NDK főváro­sát, vendéglátóink városnézésről és kalauzról gondoskodtak. Autóbuszunk minden jelentősebb helyen megállt, hogy jobban szemügyre véhessük a történelmi épületeket, és a környék érdekességét. Ezekét a kiszállásokat nemcsak a fotósok használták ki. Csaknem valamennyien éltek a fris­sen hullott hó adta lehetőségekkel. Perceken belül olyan hőcsata alakult ki, hogy még a járókelők is meg­­megálltak, hogy szurkoljanak egy­­egy csinos kislánynak, vagy éppen fiúnak. A kacagás akkor volt a leg­vidámabb, ha egy-egy eltévedt hó­golyó valamelyik bámészkodót találta telibe. Csehül beszélő kalauznőnk elveze­tett Berlin egyik legszebb helyére, a treptowi parkba is, ahol a szovjet hősök emlékműve áll. A Brandenbur­gi kapu, a Humboldt Egyetem, az opera, a múzeumok, a 39 emeletes Stadt Berlin szálloda, az Alexander Platz és Európa második legmaga­sabb (365 m) tévé-tornya (a moszk­vai az első), mind, mind lenyűgöző látványt nyújtott. De nemcsak a bel­városban volt ezernyi a látnivaló. A már említett égbenyúló új háztöm­bök és lakónegyedek is magukra von­ják a figyelmet merész formáikkal, nem mindennapos színárnyalatukkal (nem látni szürke ,'betondzsungele­­ket“, mint hálunk) és a precíz kivite­lezéssel. Ám ami az új negyedekben a legírígylésre méltóbb, az a komplex ellátás. Egy helyen sem hiányzik a korszerű üzletihálózat, az iskolák, óvódák, játszóterek, uszodák stb. S ami még elképesztőbb, ez az épít­kezési tempó! A hatvanezres Walter Ulbricht stadiont pl. 120 nap alatt építették, sőt, ahogy megtudtuk, egy kívülről csempézett nyolcemeletes panelház nyolc hét alatt épült fel (az alapok nélkül). — Jó, jó, de az árak is biztos csil­lagászatiak! — jegyezte meg valaki. Kalauzunk, mintha csak értett volna magyarul, azonnal az árakról kezdett beszélni. S akkor szállt fel csak iga­zán néhány mély sóhaj a hallgatóság kebléből. Tudniillik egy háromszobás szövetkezeti lakás 3000 márka, azaz 9000 koronába kerül. A várakozási idő is jóval rövidebb, mint nálunk, mindössze három év. Berlinről hatalmas méretei ellenére nyugodtan állíthajuk, hogy zsúfoltság nélküli főváros, hiszen míg Moszkvá­ban 76, Párizsban 67, Londonban 103, addig Berlinben mindössze 27 lakos jut egy hektárra. Ott tartózkodásunk első két napján, szombaton és vasár­nap, a víkendnek tulajdonítottuk az aránylag kis forgalmat. Hamarosan rájöttünk, hogy a munkanapokon sem más a helyzet. Egyetlen időpontban sincs az utcákon, járdákon hasonló zsúfoltság, mint pl. Budapesten. Ez nem kis mértékben a Berlini Főépí­tészeti Hivatal mérnökeinek köszön­hető, akik az új, korszerű városépíté­si modell kidolgozása során minden lényeges tényezőt figyelembe vettek. A házak és a járdák közt általában zöld sziget húzódik. Ez nemcsak a zajtól kíméli a lakosokat, de a levegő tisztasága szempontjából is lényeges. A város fejlesztési tervének egyik további alapkövetelménye az, hogy а közintézmények, továbbá a közleke­dési csomópontok a város központ­jában legyenek. ORDÖDY VILMOS (Folytatás a következő számban) ZAJ OKOZTA AGYELVÄLTOZÄSOK Szovjet kutatók legújabban érdekes kísérleteket végeztek annak tisztázására, hogy mi­lyen szerkezeti elváltozásokat okoz a tartós zaj a hallőköz­­pont különböző régióiban. Kí­sérleti patkányokat különböző rezgésszámú hangok hatásának tettek ki különböző időtartam­ra és korszerű vizsgálati módszerekkel tanulmányozták agyuk különböző területeinek elváltozásait. Az 1—7 napig tar­tó zajhatás úján jelentős el­változásokat tapasztaltak a nagyagykéreg halló régióiban, elsősorban a neuronok magjai­ban. Folytatva a kísérletet 15— 28 napos zajhatás után az agy­­kérgi elváltozások megszűntek, viszont a kéreg alatti elválto­zások annál jobban megerő­södtek. Ezt annak tulajdonít­ják, hogy a kéreg alatti régió blokkoló hatást fejtett ki, így a hallóközpont agykérgi régiói­ban regenerációs folyamatok indulhattak elľ SZEIZMOGRÁF A JÉGBEN Az északi és déli sarkvidék jégsapkája hatalmas membrán­ként reagál a nagyon távoli forrásokból érkező hangrezgé­sekre — erre a következtetésre jutottak legújabb vizsgálataik alapján a szovjet kutatók. A jégbe helyezett szeizmográffal sikerült felfogni a jégárakból leszakadó jéghegyek születésé­nek, továbbá a tengeri viharok kitörésének jeleit. Az antarkti­szi Mirnij kutatóállomáson ezen a módon sikerült megfigyelni az Inc^ai-óceánon tomboló vi­har kitörését, s nyomon követ­hették a vihar kifejlődését és mozgását. Tudományos szakér­tők szerint az új módszert rö­videsen széles körben alkal­mazzák majd . 19 AUTÓK A VIHARBAN Azt az általánosan elterjedt nézetet, hogy zivatar idején teljességgel biztonságos hely a fém karosszériájú gépkocsik utastere, teljes egészében iga­zolták a legújabb kutatások. Egyszersmind azt is kimutat­ták, hogy nagy villámlás idejen nem tanácsos jó villamos veze­tő fémszerkezetek alatt vagy közelében parkolni, mert a le­csapó villám átugrásának ve­szélye fenyeget. Tanácsos to­vábbá a parkoló gépkocsi ab­lakait becsukni és a rádió­­antennát is behúzni. TÉLI „VÉDÖÉTEL“ A KENYÉR Egy svéd—finn kutatócsoport arra a megállapításra jutott, hogy a napféfiyszegény téli hó­napokban nagy jelentőségű a szervezet és különösen az ideg­­rendszer számára a fokozott kenyérfogyasztás. Évekig tartó kísérletekkel kimutatták, hogy a fokozott kenyérfogyasztás hozzájárul a szervezet műkö­désének általános stabilizálásá­hoz és bizonyos mértékig pó­tolja a téli hónapokban hiány­zó növényi táblálékokat. Éppen ezért a téli hónapokban a nyári kenyérfogyasztás megkétszere­zését és az ún. nehéz ételek fogyasztásának korlátozását ajánlják. »

Next

/
Thumbnails
Contents