Szabad Földműves, 1971. július-december (22. évfolyam, 26-52. szám)

1971-12-18 / 50. szám

1971. december 18, SZABAD FÖLDMŰVES SZÖVETSÉGI SZEMLE A SZÖVETKEZETI FÖLDMŰVESEK SZLOVÁKIÁI SZÖVETSÉGÉMEK FÓRUMA Hazánk szocialista alkotmánya dol­gozó népünk jogai között a munka­biztonság és az egészségvédelem jo­gát is rögzíti. Ez a szociális alapjog megtalálható a többi szocialista ál­lam törvényeiben is. Alkotmányunk összhangban van a CSKP — mint a szocialista társadalom vezető ereje — politikai feladataival és céljaival. Az elmúlt években a mezőgazdasá­gi őstermelők, valamint a mezőgaz­daság irányító szervei fő figyelmüket az efsz-ek termelési feladataira össz­pontosították. Legfőbb feladatuk ugyanis a nagyüzemi szocialista me­zőgazdaság alapjainak a lerakása, szövetkezetek megalakítása volt. Ezl­­követő években pedig minden erejü­ket a szövetkezetek szervezeti-gazda­sági megszilárdítására fordították. S ilymódon — az iparral összehason­lítva — a mezőgazdasági dolgozók munkabiztonsága és egészségvédelme lemaradt. Ez a hiányosság a mező­­gazdasági termelés fokozott gépesí­tésével mind kirívóbbá vált, s jelen­leg ott tartunk, hogy a munkabalese­tek statisztikája mind ijesztőbb. Ez tűrhetetlen állapot! Annál is inkább, mert minden előfeltételünk megvan ahhoz, hogy a mezőgazdaságban a munkabiztonság és az egészségvéde­lem kérdésére az eddiginél sokkal nagyobb figyelmet fordítsunk. Követ­kezetesebben, szervezettebben végez­zük ezt a komoly feladatot, ilymódon csökkentve a munkabalesetek számát, a munkából való távolmaradásokat, éppen ezek következtében. Ezáltal a népgazdaságot milliókra rúgó károk­tól mentesítjük. Ugyanakkor a dol­gozók saját érdekeit is vpdjük, hi­szen a munkából való kieséssel a táppénz jóval kevesebb, viszont a munkaképesség csökkenésével kevés­bé eredményes a munka, hiszen csu­pán az elért eredményeik arányá­ban részesülhetnek az anyagi javak­ból. A régi közmondás azt tartja: „Aki nem dolgozik, ne is egyék!“; ez a jelenben új formát ölt, vagyis: Aki nem dolgozik, nem is keres! A munkabiztonság és az egészség­­védelem szakaszán több — az egyes efsz-ekben eltérő — tényező játszik szerepet. A gazdagabb szövetkezetek­ben több pénzt fordíthatnak a terme­lés gépesítésére, a munkahelyek tö­kéletesebb felszerelésére, amely jól megfelel a munkabiztonság és az egészségvédelem követelményeinek. Végül egy jól gazdálkodó szövetke­zet több szakképzett dolgozót is fog­lalkoztathat, akik nemcsak a közös gazdaság balesetelhárító tevékenysé­ge közepette érhetnek el szép ered­ményeket, hanem sajátmaguk is bal­esetmentesen végezhetik munkáju­kat. A munkabiztonság és egészségvé­delem kérdését senki nem minősít­heti önkéntes kezdeményezésnek és sikeres megoldását sem teheti füg­gővé bizonyos feltételektől. A tör­vényrendeletek és jogszabályok mit hangsúlyoznak ezzel kapcsolatban? Azt, hogy az efsz-tagok munkabizton­ságáról és egészségvédelméről a szö­vetkezet vezetősége köteles gondos­kodni! Sok szó esett már az utóbbi évek­ben arról, hogy az efsz-tagok köteles­ségei azonosak a munkaviszonyban levő dolgozókéval, s egyforma jogok illetik őket is. Ez természetesen a munkabiztonságra és az egészségvé­delemre is vonatkozik. A Munkatör­vény 137. paragrafusa „A szövetke­zeti tagok munkabiztonságáról és egészségvédelméről“ szóló cikkelye pontosan meghatározza a szövetke­zeti vezetők ezirányú feladatait. Mi­előtt azonban az efsz-ek kötelességei­vel és feladataival részletesebben foglalkoznánk, ismerkedjünk meg az előírások néhány alapelvével. Lenin szavai szerint „az egészség a dolgozók saját ügye“. Ezért a jogi előírások, többek között a Munka­­törvénykönyv is magában foglalja azt az elvet, mely szerint a dolgozóknak közvetlenül részt kell venniük a mun­kabiztonság kérdéseinek megoldásá­ban. Ellenőrizniük kell a munkavé­delmi előírások pontos betartását, és a balesetelhárító intézkedések gya­korlati megvalósítását. Ez főleg a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom (ROH) hatáskörébe tartozik. Az emlí­tett szakszervezet felelős azért, hogy az üzemek vezetősége, tisztségviselői és szakkáderei necsak a gazdasági eredményeket szorgalmazzák, hanem kellő figyelmet szenteljenek a dolgo­zók munkabiztonsága és egészségvé­delme kérdéseinek is. Hiszen e kettős felelősség szorosan összefügg. Mint már az előbbiekben említet­tük, a Munkatörvénykönyv magába foglalja a szövetkezeti vezetők jogait és kötelességeit is. A kérdés tehát a következő: ki tartozik egységes fele­lősséggel a szövetkezetek termelé­séért és a tagok munkabiztonságáért és egészségvédelméért? Ezt a felada­tot csakis a szövetkezeti dolgozók érdekeit képviselő tömegszervezet közegei vállalhatják, hasonlóan, mint a munkaviszonyban levő dolgozók esetében a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom. Ez a szervezet pedig nem lehet más, mint a Szövetkezeti Föld­művesek Szlovákiai Szövetsége, amely e nemes feladat teljesítésével is je­lentős mértékben hozzájárul a CSKP XIV. kongresszusának a mezőgazda­ság számára kitűzött feladatai követ­kezetes megoldásához. JUDr. MICHAL ŰUDRIAK Mi legyen az ajándék? Vegyen jó mezőgazdasági szakkünyvet! Ezeket az új, hasznos mezőgazda­sági szakkönyveket ajánljuk kedves olvasóink figyelmébe: Gh. Florescu, í. Plesa: FONTOSABB SZÁNTÓFÖLDI NÖVÉNYEK ÖNTÖZÉ­SE. A szerzők a Bukaresti Agrártudo­mányi Egyetem oktatói. A könyv hosszú évekig tartó kutató munka eredményeként jött létre. Olyan nagy gyakorlati értékű megállapításokat, öntözési ismereteket tartalmaz a könyv, amelyek Románia határain túl is értékesíthetők, hasznosíthatók. A könyv ismerteti az öntözés agro­nómiái alapjait, majd beavatja az ol­vasót az öntözés helyes végrehajtá­sának hogyan s mikéntjébe. A szer­zők aprólékosan megmagyarázzák, milyen talajon, mikor, hogyan és mi­lyen módszerekkel kell öntözni, majd választ adnak az öntözéses gazdál­kodás ihelyes tápanyagpótlásának, nö­vényápolásának és a fajta szerinti növényvédelmének kérdéseire, s nem utolsósorban, hasznos tanácsokat ad­nak az öntözéses gazdálkodást foly­tató üzemeknek. (Mezőgazdasági Ki­adó, Budapest) Dr. Sárkány Pál: A HARMADIK ÉVEZRED KÜSZÖBÉN. Milyen fejlő­dést várhatunk a mezőgazdaságban, hogyan és milyen élelmiszereket ter­melnek majd a XXI. században? Ezekre a kérdésekre ad választ a könyv szerzője, aki lényegében az égyes tudományágak szerinti beosz­tásban elemzi a várható változásokat. (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest) Dr. Horn Artúr, Dr. Dohy János: A VILÄG SZARVASMARHAFAJTÄI, ÉR­TÉKELÉSÜK ÉS NEMESÍTÉSÜK. Be­mutatják a világ szinte valamennyi jelentősebb szarvasmarhafajtáját, tár­gyalják származásukat, értékelik eredményeiket, leírják hasznosítási területeiket, stb. A fajták nemesítésé­­sében alkalmazhtó szelekciós mód­szereket, tenyésztési eljárásokat, va­lamint azok populációgenetikai alap­jait és összefoglalják könyvükben. Ez a könyv hasznos útbaigazítást ad­hat a szarvasmarhatenyésztés fejlesz­tését szorgalmazó szakembereknek. (Mezőgazdasági Kiadó, Budapest) Dr. Hajas József, Dr. Sárkány Pál: BOBBY-HOBBY (NATURA-Kiadó, Bu­dapest j. 1 Ez a könyv a kutyatartók népes tábora részére jelent meg. Az ötletesen összeállított könyvből rö­vid magyarázattal kiegészített rajzok formájában kapnak választ az érdek­lődők szinte minden, a kutyákkal kapcsolatos kérdésre. Dr. Gustav Könnecke: VETÉSFOR­GÓK. Az Európa-hírű tudós és pro­fesszor művében többek között taná­csot ad a termelőknek, hogyan kell összeállítani a vetésforgót a termelés magesfokú koncentrációja és specia­­lizációja korában, s hogyan érvénye­síthető a növényváltásnak a mai tech­nikához alkalmazott elve. Dr. Péterfi István: A HÄZIGALAMB ÉS TENYÉSZTÉSE. Tíz évvel az első kiadás után jelent meg a második átdolgozott, bővített kiadás, melyben a szerző értékes tapasztalatokat so­rol fel, tanácsokat ad a tenyésztők­nek és gazdagítja azok szaktudását. A könyv szinte minden galambte­nyésztéssel kapcsolatos kérdésre ki­tér. A könyvet a Budapesti ,;CERES“ Könyvkiadó jelentette meg magyar nyelven. V. V. Mackievics: A HÜSMARHA TENYÉSZTÉSE ÉS A SANTA GERTRÜ­­DIS FAJTA. A Szovjetunió földműve­lésügyi miniszterének könyve idén jelent meg a Budapesti Mezőgazda­­sági Kiadó gondozásában. Egyre nő и marhahús iránti kereslet. Hogyan lehet gyorsan, jó minőségű, nagy­­mennyiségű marhahúst előállítani? Milyrh fajtákat tenyésszünk? Az USA, Anglia, Franciaország hogyan lépett rövid idő alatt annyit előre ezen a téren? Milyen tapasztalatok vannak a Szovjetunióban a santa gertrúdls fajtatiszta tenyésztésével és haszon­állat-előállításra történő felhasználá­sával? Ezen kérdésekre ad tömör, de mindenképpen, kielégítő választ a szerző. Mindemellett új takarmányo­zási és technológiai eljárásokat is közöl, melyek nálunk is hasznosít­hatók. Sárszegi Éva: A JÁCINT. A könyv a jácint kedvelőinek és termelőinek ad értékes szaktanácsokat, melyek alap­ján úgy irányíthatják tevékenységü­ket, hogy ha nekik éppen úgy tetszik, akár télen is tavaszt varázsolhatnak lakásukba. A szerző a jácint termesz­tésével foglalkozó szakemberek év­százados tapasztalatait és jótanácsait is tolmácsolja az olvasóknak. Érdemes az említett könyveket ta­nulmányozni. Mert hatékonyan segí­tenek abban, hogy mind eredménye­sebbé váljon az egyes termelési rész­legek dolgozóinak munkája. Beszélgetés a fiatalokkal A fiatalok politikai nevelése nagyon fontos mind az iskolában, mind pedig az iskolán kívül. Szükséges ez azért, hogy minél több széles politikai látókörű, öntudatos, szakmailag is képzett fiatal kerüljön az állami élet, a társadalom vérkeringésébe. A Hurbanovől (Ögyalla) Mezőgazdasági Gépjavító Szakiskolában a mű­szaki ismeretek elsajátításán kívül a politikai nevelésről is sokoldalúan gondoskodnak. Míg egyrészt a SZISZ szervezésében különféle akciókban vesznek részt, másrészt pedig veterán pártharcosokat, sőt járási pártveze­tőket, s egyéb arra érdemes egyéneket h(vnak meg, hogy elbeszélgessenek velük, ilymódon megismerhessék gazdag élettapasztalataikat. Például ebben az évben alkalmuk volt megismerkedni Schlár Józseffel a hajdani Komszó­­mol alapítótaggal (Komárno), valamint a Zlatná n. O.-l (csallóközaranyosi) Szabados Józsi bácsival; a Szlovák Nemzeti Felkelés résztvevőjével Banyík József mérnökkel; a néphadseregünk egy tisztjével. Legutóbb pedig egy ankéton a járási pártbizottság dolgozói — Szabó Imre és Hlaváč mérnök, s ,a SZISZ járási titkársága nevében Minárik Sándor, az iskolai pártszer­vezet részéről. pedig Fehér Miklós pedagógus vett részt. Ezen az ankéton mind a politikai, mind a gazdasági élet, mindpedig az ifjúsági mozgalom számos kérdésére adtak érdemleges választ az arra illetékesek. Ezek a beszélgetések a legbarátságosabb légkörben folynak, s nagyon hasznosak, tanulságosak. A fiatalok nagyon kedvelik az ilyen össze­jöveteleket, s köszönetük jeléül nemcsak tapsviharral, hanem emléktár­gyakkal is kedveskednek. Munka László, Komárno Az új szociális létesítmény. Évek hosszú során több eset­ben foglalkoztunk a szövetke­zeti dolgozók, főleg az állat­­tenyésztésben foglalkoztatottak mostoha munkakörülményeivel. Annak idején a szövetkezet gazdasági udvarában fél láb­szárig érő volt a sár, és sok­helyütt arra se volt lehetőség, hogy kezet mossanak. Ezt az áldatlan állapotot jól látták a közös irányítói. Saj­nos, az anyagi lehetőségek nem engedték meg, hogy ezen vál­toztassunk. Voltak viszont olyan mezőgazdasági üzemek is, ahol a nemtörődömség miatt dolgoz­tak kultúrálatlan körülmények között a szövetkezeti tagok. Nem volt jobb a helyzet a szö­vetkezeti irodákkal kapcsolat­ban sem, és több helyütt a falu legolcsóbb vityfllójában voltak elhelyezkedve. Néhány évvel ezelőtt meg­tört a jég. Rangos szövetkezeti székházak épültek, ahol kényel­mes körülmények között he­lyezkedhetnek el az irányítók és a könyvelésben tevékenyke­dők. De nemcsak a vezetőkről és az „irodistákról“ gondos­kodtak, hanem a székházak földszintjén, pincéjében mosdó­kat, zuhanyozókat létesítettek, ahol a munkájuk végeztével — hasonlóan mint az iparban — tisztálkodhatnak az állatte­nyésztésben, műhelyekben dol­gozók, a traktorosok és mások. Közismert, hogy az utóbbi években sok szövetkezet egye­sült. Ennek során különösen a Nové Zámky-i (Érsekújvár) já­rásban jelentős földterülettel rendelkező mezőgazdasági üze­mek jöttek létre. Érthetőeh a legnagyobb gazdaságban lett az egyesült szövetkezet központja. Ez egyeseknél pesszimista né­zeteket váltott ki. — Mindent csak a központi községben építenek majd — mondogatták — s nekünk sem­mi nem jut, nálunk sohasem desz szociális helyiség — és így tovább. A közelmúltban éppen az el­lenkezőnek voltunk a szemta­núi. A Svodtnból (Szőgyén) és Brutyból (Bart) egyesült „Ba­rátság“ elnevezésű szövetkezet, a jóval kisebb barti gazdasági farmon létesített egy korszerű épületet, ahol a tisztálkodáson kívül konyha, étterem, van s emellett még büffét is nyi­tott a népi fogyasztási szövet­kezet. Amikor Slabék József mérnök tömör, értelmes beszéd után átadta rendeltetésének az épületet, egy-kettöre meg­telt az étterem és a barti tag­ság legelismeröbben szélt a ve­zetőségről, amely nem tesz kü­lönbséget a két falu között. Csókás Menyhért, aki a kezdet kezdetén elnöke is volt a he­lyi szövetkezetnek, s jelenleg már csak őrködik, őszintén di­csérte az épületet, ahol a nyug­díjasok állandóan és a tagság avagy vendégkombájnosok ét­kezhetnek, frissítőt kaphatnak a sürgős munkák idején. Szük­ség esetén akár 150 embernek is tudnak főzni és helyet biz­tosítani. Ami szintén lényeges, meleg levest is kaphatnak a dol­gozók a délelőtti órákban. Az ebédlő egyben szórakozó helyi­ségnek is megfelel, ahol a nyugdíjasok találkozhatnak, s esténként a fiatalok is meleg otthonra találnak. Minden bi­zonnyal szívesen látogatnak oda, mert központi fűtés van, amely mindig kellemes hőmér­sékletet biztosit. A bütfében a frissítők mel­lett felvágottat, s másfajta élelmiszert, valamint cigarettát vásárolhatnak. Tömény italt vi­szont nem. A szövetkezet veze­tősége ezt jól megfontolta, s nem akarja, hogy a szépen berendezett helyiségben — a­­mely több százezer koronába került — valaki felüntsön a garatra, s ne végezze becsület­tel a munkáját. Lényegében a szociális helyiséget ellenkező céllal építették, vagyis azért, hogy a tagok helyben vásárol­hassák meg a szükségeseket, s ne kelljen a távoleső üzletbe járkálniuk. Remélhető, a korszerű épü­let valóban a nyugdíjasok ké­nyelmét, a fiatalok szórakozá­sát és a tagság sokoldalú ki­elégítését szolgéljáT — vagyis a dolgozó embert. Örömmel könyvelhetjük el, hogy a szövetkezeteinkhez fű­zött remény bevált és nemcsak kenyeret biztosit a falusi dol­gozóknak, hanem egyre kultu­ráltabb munka- és szórakozási, valamint egyéb lehetőséget is. Mi hisszük, hogy az egyesült szövetkezetekben a fejlődés még gyorsabb ütemű lesz, — eltekintve attól, hogy az egyik vagy másik szövetkezet na­gyobb avagy kisebb mennyisé­gű földdel rendelkezett, — a mezőgazdasági üzemnek köz­pontja-e vagy sem, egyformán édes gyermek, avagy testvér lesz mindenütt, mint a „Barát­ság“ szövetkezetben. TÓTH DEZSŐ Csókás bácsi úgy megilletődött, hogy még a elfelejtette levenni a fejéről. fedőt" Is Munkabiztonság és egészségvédelem az efsz-ekben

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents