Szabad Földműves, 1971. július-december (22. évfolyam, 26-52. szám)
1971-12-18 / 50. szám
4 SZABAD FÖLDMŰVES 1971. december 18. A nagyteljesítményű gépeké a jövő A Szovjetunió Kommunista Pártja XXIV. kongresszusa jóváhagyta a szovjet mezőgazdaság távlati fejlesztési tervét. Az új, immár kilencedik ötéves terv az eddiginél is nagyobb feladatok elé állítja a szovjet mezőgazdaságot. A tervfeladatok megvalósítása csak a termelés nagyméretű gépesítése és automatizálása, a legmodernebb technológiai eljárások alkalmazása révén, a termelékenység, valamint az energiaellátottság fokozása segítségével érhető el. A fejlesztési terv többek között rámutat arra is, hogy az elkövetkező években annyi- gabonát és takarmányt kell produkálnia a növénytermesztésnek, hogy teljes mértékben fedezni tudják a gazdasági állatok tervezett szükségletét. Persze, nem szabad megfeledkezni a lakosság élelmiszerellátásának biztosításáról sem. A növénytermesztés számos új, nagyteljesítményű gépet, munkaeszközt, automatikus berendezést kap az elkövetkező időszakban. Gondoskodnak a mezőgazdasági erőgépek, traktorok teljesítőképességének fokozá' ] majd. A jövőben olyan kombinált ekéket kapnak a termelők, melyek után nem kell boronálni. Kilátás van továbbá egy olyan ekére is, amely vízszintes síkban forgó késekkel végzi a telajmüvelést. Megkezdődött a világviszonylatban is párjukat ritkító, nagyteljesítményű — másodpercenként 8 kg mag — gabonakombájnok (Nyiva, Szibirjak, Kolosz) sorozatgyártása is. A szóbanforgó gépekhez különböző tartozékokat készítenek, melyeknek alkalmazása esetén a gabonán kívül további, mintegy »húsz terményféleség betakarítását lehet ezen kombájnokkal elvégezni. A szovjet szakemberek gondoltak^ az egyéb növénytermesztési ágazatok munkafolyamatainak gépesítésére is. Oj gépék készülnek a kukorica, burgonya, cukorrépa és a gyapot termelési, illetve betakarítási munkáinak megkönnyítésére. Hasonlóan fejlődik' a helyzet az állattenyésztésben is. Amint az a fentiekből is kitűnik, ,a Szovjetunióban nagy gondot fordítanak a mezőgazdasági termelés komplex gépesítésére. Már napjainkban is számos mezőgazdasági üzemben találkozunk a legmodernebb A felvételünkön látható 220 lóerős K—700-as traktort 300 lóerős kerekes traktorok követik. nagyteljesítményű gépekkel. Az említett gépek és a legújabb technológiai eljárások alkalmazásával egyre jobban fokozzák a munka termelékenységét. Nem ritka eset az sem, hogy egy 400—800 hektáros területen időszakban lényegesen növelni kell Szovjetunióban a szemesek, az lpari- és takarmánynövények termelését. A célkitűzések elérése érdekében meg kell szilárdítani a mezőgazdaság anyagi és műszaki bázisát. A növénytermesztés belterjesebbé tételét a vegyi anyagok és készítmények nagyobbméretü használata és az egyes munkálatok gépesítésének fokozása útján szeretnék elérni. A termelés fellendítését szorgalmazó törekvésben fontos szerep Jut az új, bőtermő fajtáknak, az intenzív tépanyagpótlásnak, sőt a nagyszabású talajjavításoknak is. Az ötéves tervidőszakban továbbra is a földművelésre, konkrétabban a szemesek és a takarmányféleségek termesztésére összpontosul a szovjet mezőgazdaság figyelme. Az egyes sáról is. A traktorok teljesítőképességének növelése lehetővé teszi a nagyobb munkaszélességgel rendelkező munkagépek alkalmazását, az egy bizonyos feladat elvégzéséhez szükséges munkaidő lényeges csökkentését. Gyors ütemben halad a gépállomány korszerűsítése. A nálunk is ismert, 220 lóerős K—700 jelzésű, traktort 300 lóerős motorral ellátott K—701- esek követik. A T—150-es új lánctalpas traktort és a T—150 К kerekes traktort azoknál a mezőgazdasági munkálatoknál vetik majd be, amelyek függesztett avagy vontatott munkagépeket igényelnek. Ezen traktorok 165 lóerős motorral rendelkeznek 3—6 személyből állő gépesített csoport végzi el a növénytermesztéssel és betakarítással kapcsolatos összes teendőket. Ezen tények és mutatók összessége fejlett mezőgazdaságra utal. A legmodernebb gépek és berendezések, termelő eszközök, melyek csak a közeljövőben jutnak el a termelőkhöz, jelentősen hozzájárulnak majd a munkatermelékenység további fokozásához, a termelési adottságok intenzívebb kihasználásához, a termelési eredmények szakadatlan javításéhoz és a mezőgazdasági termelés színvonalának mlndjobbani fellendítéséhez. —bor— A gemeri szövetkezet 1968-pan a slizskéi, 1969-ben a lipoveci, 1971-ben pedig a bretkai és Gemerská Panica-i szövetkezettel egyesült, öt gazdaság összefogása révén jött létre a ma háromezer hektáron tevékenykedő gemeri egyesített szövetkezet. Az 1969-ben munkaérdemrenddel kitüntetett gémért szövetkezet elnökével, Orbán Ferenc elvtárssai beszélgettem a gazdaság ügyes-bajos dolgairól. — Az öt gazdaságból három egymás mellett, kettő pedig ezektől 40—45 kilométer távolságra található. A termelési feltételek sem azonosak, hiszen Slizské és Llpovec például a hegyi, Bretka pedig a hegyaljai körzetbe tartozik. Ilyen feltételek mellett aztán nem könnyű dolog a termelés szakosításának megvalósítása. Vessünk egy pillantást az eredményekre. Gabonából idén 33,7 q átlagot értek el. A hegyi körzethez tartozó részlegeken 16, Illetve 25 q körül mozgott az átlaghozam, a gömöri részen pedig 39 q volt a hektáronkénti átlag. Idén a hegyi körzetben csaknem 20 hektárról kézzel takarították be a termést. El kell viszont ismerni, hogy kevés olyan jóminöségű legelővel rendelkező gazdaság van a környéken, mint a gömöri egyesült szövetkezet. Így aztán a szövetkezet vezetői elsősorban az állattenyésztés színvonalának fellendítését szorgalmazzék. Közös erővel idén baj volt a cukorrépa termesztésével is. Göműrben 60, a szomszédos Gömörpanyitban viszont csak 20 hektár területen termett ez a növény. Berekén pedig egyáltalán nem vetettek cukorrépát, mivel itt nem felelnek meg a termesztést feltételek. Gömörben aránylag jők a termelési feltételek, így itt termesztik a cukorrépát a legnagyobb területen. A répa megművelését belüzemi együttműködéssel oldották meg. A beretkai részelgről — mivel ott egyáltalán nem volt cukorrépa — ide csoportosították át a munkaerőket, hogy segítségére legyenek a gömörieknek. — Sajnos a Sajó szabályozása (s ezáltal az öntözőhálózat építése is) késlekedik. így még kedvezőtlenebbek a feltételek. Ennek ellenére meg kell oldani a problémát. Saját öntözőberendezést vásároltunk, sajt idén be is fejeztük a hálózat kiépítését. Jövőre már remélhetőleg kihasználhatjuk a termelési eredmények javítására — mondotta Orbán elvtárs —, de később, a nagykiterjedésű öntözőrendszer üzembehelyezése után, ismét növelni szeretnénk az öntözött területeink nagyságát. Mik a távlati elképzelések? A két hegyi részleg földjei többnyire dombosak (20—22 %-os emelkedők) s Itt a gépek is csak nehezen üzemeltethetőek. A szántásnál például csak egyoldali munkát végez a gép, majd visszatér a parcella másik végére, s újra kezdi a műveletet. Így lényegében minden második forduló, vagyis a munka közben megtett fávolság fele, üresjárat. Ez nagy mértékben drágítja a termelést. Ezeket a lejtőket füvesíteni szeretnék, egyszeri kaszálású legelőket akarnak létesíteni. — Mint ezídáig, a jövőben is nagy gondot fordítunk a gépesítésre. Tisztában vagyunk azzal, hogy a nagyteljesítményű gépeket csak nagyobb földterületen lehet kihasználni. Ezért véglegesen eltöröltük az egyes gazdaságokat egymástól elválasztó határsövényeket és a lehetőségekhez mérten igyekszünk legalább 50 hektáros parcellákat kialakítani. Persze bárhol kezdjük is a dolgok „feszegetését“, mindig egy és ugyanazon pontnál kötünk ki: ha a hegyi körzetbe tartozó két termelési egység Is — összesen 700 hektár — itt volna a központ közelében, könnyebb volna a termelési íolyamat szervezése. „Pénzünk sosincs“ — mondta végül az elnök. Miért? Mert sokat fordítanak a bővített újratermelésre, a gépesítés színvonalának emelésére, a vegyszeres kezelés és a tépanyagpótlás fokozására, a dolgozók munka- és életfeltételeinek állandó javítására. Mindez azt Igazolja, hogy a gazdaság vezetői jól vélekednek, amikor azt hangoztatják, hogy mindennek, ami a gazdaságban megvalósul, az ember érdekében kell történnie. —dek— Több mint egy évtizeddel ezelőtt, 1960-ban kezdte meg működését a „Vostok“ nevet viselő Nová Dedinka-i (Bretislavavidékl járás) egyesült — Dedinka pri Dunaji és Nová Ves pri Dunaji — szövetkezet. Abban az Időben a szövetkezetek egyesülése még aránylag szokatlan dolog volt. Akaratlanul is felmerül a kérdés, ml késztette őket erre a lépésre? Nos, a válasz egyszerű. A viszonylag jó eredményeket elérő gazdaságok termelése nagyon sokrétű volt, a földterület kicsisége miatt lehetetlen volt a gépesítés fokozása, stb. Az egyik gazdaság csak 160, a másik pedig 600 hektár földön tevékenykedett. Munkaerő szempontjából éppen fordított volt a helyzet. A kis szövetkezetben sok, a nagyban viszont kevés volt a munkaerő. A szövetkezetek vezetői meghányták-vetették a dolgokat, s végül megszületett a döntés. Így. került sor a két gazdaság egyesülésére. 'Néhány szó a növénytermesztésről Az egyesítés után hozzáláttak a sokrétű, felaprózott termelés felszámolásához, kezdetét vette a szakosítás. A növénytermesztésben megszüntették a sok munkaerőt igénylő kertészetet, eltekintettek a technikai növények termesztésétől, és a gabonatermesztés, elsősorban a búzatermesztés fejlesztésének ügyét helyezték előtérbe. Jelenleg a szántó 65,5 százalékán termesztenek szemest. A búza 32 % erejéig részesül a szántóterületből. Nagy gondot fordítottak a kukoricatermesztés fellendítésére, valamint az állatállomány számára nélkülözhetetlen takarmányok biztosítására is. Minek köszönhető á javulás? Elsősorban az új, bőtermő fajták termesztésbe vételének, a gondosabb termesztői munkának, a tápanyagpótlás fokozásának, a vegyszeres növényápolás és gyomirtás bevezetésének stb. Az egyesülés első évében pl. csupán 140 kg, Idén pedig már 280 kg tiszta tápanyagot (1:1, 1:1,2 arányban) adtak egy hektár mezőgazdasági földre. Nagy fontosságot tulajdonítanak a vegyszeres gyomirtás bevezetésének is, hiszen munkaerő szempontjából még ma sem valami rózsás a helyzeti Idén a kukoricánál 100, a gabonaféléknél pedig 42 százalékban végeztek vegyszeres gyomirtást Jövőre ez utóbbi szakaszon is teljes mértékben áttérnek a vegyszerek használatára. A szövetkezet valamikor a környék legjobb kendertermesztői közé tartozott. A felsőbb szervek utasítására azonban néhány évvel ezelőtt felhagytak ezen növény termesztésével. Most ismét hozzáfognak. A kellő feltételek megvannak, a gépek bevetésre várnak. A kender nem túl igényes a kézi munkára, viszont aránylag jó hasznot biztosít a körültekintő, hozzáértő termelőnek. Idén 13 hektáron vetették ezt a növényt, s bár az eredmény egyelőre nem a legjobb, nem adják fel a reményt, hiszen tudják, mire képesek a talajaik. A tervidőszak végére 35 hektárra szeretnék növelni a szóbanforgó növény termőterületét. Az 'állattenyésztés szakosítása 1967-ben vette kezdetét. Felszámolták a felaprózott termelést, Többet, jobbat, gazdaságosabban! TÁPANYAGPÓTLÁS /t.tÄPKG/ь*/ C 376 V I960 1965 1970 1971 1975 likvidálták a sertésállományt, leállították a borjúhizlaldét. A szakosítás óta csupán tejtermeléssel, Uszőneveléssel és kacsahizlalással foglalkoznak. A kacsatenyésztést a szomszédos Nová Ves pri Duneji-i szövetkezet vezette be előbb. Építettek egy 54 ezres kacsakeltetőt, s hozzáláttak a hizlaláshoz is. Az egyesítés és az állattenyésztés szakosítása után egy adaptált szabadtartásos borjúistállóban kapott helyet az említettnél valamivel nagyobb kapacitású, lmmér közös tulajdont képező, második keltető. A két keltetőben évente 140 ezer kacsa kel ki, amiből 20—25 ezer darabot eladnak, a többit meghagyják saját célra. A kacsákat átlagosan 2,20 kg súlyra hizlalják, aztán értékesítik. A tejtermelésben elért eredményjavulásért sem kell szégyenkezni a szövetkezetnek. Az egyesülés első évében átlagosan 214 liter tejet adott egy fejőstehén, múlt évben viszont már 2760-at. Idén úgy néz ki, hogy elérik az egyedenkénti 2900 literes átlagot. Ez az eredmény pedig 226 tehén esetében mér nem lebecsülendő, hiszen a szakosításon kívül a termelési eredmények, többek között a tejtermelés eredményeinek javulása is hozzájárult ahhoz, hogy az 1961-ben elért 2 millió 440 ezer korona helyett idén 5 millió 632 ezer korona összbevételre van kilátás az állattenyésztés szakaszán. ‘Reális ’tervek — Az eddig elért eredményeink és a kiaknázatlan tartalékaink, lehetőségeink mérlegelése alapján dolgoztunk ki a termelés távlati fejlesztési tervét — mondta többek között Kiss Jenő elnök és Hoboth József agronómus. — A növénytermesztésben és az állattenyésztésben egyaránt kitartunk a jelenlegi szakosítás mellett. Természetesen figyelemmel kísérjük a nemesítő és kutató állomások közzétett eredményeit, s tapasztalataikat igyekszünk saját termelésünk Javára fordítani. A jövőben sem riadunk vissza a perspektív fajták, a jobb eredményt biztosító agrotechnikai és egyéb intézkedések, eljárások alkalmazásától, a tudomány és a technika vívmányainak gyakorlati érvényesítésétől. Növeljük a vegyszerek alkalmazását,' s mivel földjeinket teljes mértékben öntözni tudjuk, a tökéletes kihasználás érdekében fokozni szeretnénk a tápanyagpétlást is. 1975-ig 35 ‘ százalékkal növeljük az egy egységnyi területre adagolt műtrágya. Illetve tiszta tápanyag mennyiségét- A mezei munkákat már úgyszólván teljesen gépesítettük. Idén pl. mindössze 12 traktoros és 19 mezei munkás tevékenykedett a mezei munkáknál. Szövetkezetünkben átlagosan 65 helctár jut egy traktorra. Ezen a téren a jövőben további javulást szeretnénk eszközölni. A szövetkezet nem feledkezik meg a dolgozókról sem. Nemrég készült el pl. a szövetkezet modern székháza, ahol helyet kapott az öltöző, a zuhanyozó, a társalgó, valamint az ifjúsági klub is. — Az összes lehetőségeket mérlegelve úgy számolunk, hogy 1975-ig a növénytermesztésben 14, az állattenyésztésben pedig 15 százalékos javulást eszközölünk — vette át a beszéd fonalát Brezina János- üzemgazdász. — Természetesen mindent elkövetünk, hogy а XIV. pártkongresszus által jóváhagyott népgazdaságfejlesztési terv mezőgazdaságra vonatkozó célkitűzéseivel összhangban kidolgozott tanfeladatainkat maradéktalanul valóra válthassuk. Dolgozóinkat is öntudatra és becsületes munkára ösztönözzük. A „Haladó tapasztalatok iskolája“ című televízió-adás megtekintését Is kellőképpen megszerveztük. Pár nappal az adás előtt mindenkinek küldtünk meghívót, sőt a helyi rádiót is kihasználtuk az ügy érdekében. Reméljük ezek az adások, valamint az adások utáni viták és beszélgetések is hozzájárulnak a dolgozók szaktudásának gyarapodásához, szorgalmuk további növekedéséhez, s az esetleges hasznos kezdeményezések számának gyarapodáséhoz, ami feltétlenül előmozdítaná a távlati tervfeladatok teljesítésének ügyét. Kádek Gábor.
