Szabad Földműves, 1971. július-december (22. évfolyam, 26-52. szám)
1971-12-18 / 50. szám
1971. december 18. SZABAD FÖLDMŰVES, 3 SZÁZÉVES csillagvizsgáló INTÉZET A legnagyobb forgókupola |#onkoly Thege Miklós volt a Hur** banovól (Űgyalla) Csillagvizsgáló Intézet megalapítója. A berlini egyetemen 1861-ben szerzett bölcsészdoktori oklevelet. Mindig a csillagászat felé vonzódott. Mint ősi földbirtokos család sarja, a hurbanovói birtokon 18é9-ben rakta le az asztrofizikai intézet alapját, amely 1871-ben kezdte meg működését. Az ősi kastély egyik erkélyén kisebb csillagvizsgálót rendezett be, amelyet 1871-ben a parkba helyezett át, és jelentős anyagi ráfordítással fejlesztett ki. Az intézet sokirányú tudományos kutató munkája hamarosan világszerte ismertté vált. A tudományos munka középpontját az asztrofizika képezte, de azon kívül üstökösök, a napfoltok, hullócsillagok, időjárás meghatározások, földmágnesség, földrengésmérés, légköri elektromosság, csillaghalmazok, ködfoltok megfigyelését, fényképezését is végezték, azonban rendszeresen mérték a talaj- és a légkör hőmérsékletét, valamint a szél erejét. Konkoly Thege Miklós a csillagászati fényképezés egyik jeles úttörője volt. Több műszert maga készített, — többet külföldre Is szállított. Attól való félelmében, hogy az intézet halála után esetleg megszűnik, 1899-ben birtokával együtt a magyar államnak ajándékozta. Tagja volt a Magyar Tudományos Akadémiának, a Magyar Földrajzi Társulatnak, a Természettudományi Társaság pedig tiszteletbeli tagjai sorába iktatta. Nemcsak csillagász, — géptervező is volt. Gyakorlati tapasztalatait tudományos könyvekben áolgozta. fel. Legjelentősebb művei: áz ógyallai csillagja leírása, Bevezetés a fotografázás)a, Anleitung zur Anstellung astron. Beobachtungen, — Praktische Anleiung zur Himmels- Dhotographie. А csillagvizsgáló intézetet egészen haláláig irányította. Az első világháború után az asztrofizikai obszervatórium nagyobb műszereit Budapestre szállította. A Csehszlovák Köztársaság megalakulása után az intézet két kisebb égbolt-fényképező műszerhez jutott. Majd 1928- ban fölszerelték a csillagvizsgáló legnagyobb, hat méter átmérőjű kupolájába a Carl Zeiss cég dolgozói a 60 cm átmérőjű refrektort. Ebben az időben a köztársaság legkorszerűbb intézete lett. A csillagvizsgáló 1939-ben beszüntette működését, és műszereit a Skalnaté Pleso-i (Kőtó) intézetbe szállították, amely igen nagyhírű magashegyi csillagvizsgáló lett. A háború után elhanyagolták az intézetet, azonban Ladislav Valach kezdeményezésével felújították munkáját. Az évfordulót szimpóziumokkal és különböző szaktalálkozőkkal ünnepelték. A jubileum alkalmából érdemes csillagászokat Konkoly Thege Miklós díjjal tüntettek ki. A parkban emléket állítottak a nagy csillagásznak. Andriskin József Gondoskodnak az emberről Véletlenül toppantunk be a Most na Ostrove-i szövetkezetbe. Gyakran Jártunk erre, dg valahogy mindig elsuhantunk a gazdasági udvar mellett. Pedig kár volt, mert amikor elbeszélgettünk fán Seleckyvel, a közös gazdaság elnökével, és néhány efsz-taggal, csodálkozva állapítottuk meg, hogy bizony ez már olyan gazdaság, amely nemcsak a bratislavai Járásban, hanem szlovákiai rhéretben is az elsők közé tartozik, mégpedig a korszerűsítés, a termelés megkönnyítése terén. Jó benyomást keltett bennünk, hogy az irodaépületében helyet kapott az étterem és a szociális helyiség is. Az elnök szerint főleg az állattenyésztési dolgozók igen megkedvelték a mosdó és zuhanyozó helyiségeket és a legtöbben munka után ruhát is váltanak. Az étteremben étkezhetnek azok, akik valamilyen okból nem kaphatnak otthon reggelit, ebédet, -vagy vacsorát. Amint szemléltük a gazdasági udvar épületeit, arra a meggyőződésre Jutottunk, hogy mindenütt az ésszerűség, az emberek munkájának megkönnyítésére való törekvés érvényesül. Mindjárt a bejáratnál van a magas fokon gépesített gabonaraktár. Raktározáskor a dolgozók szinte alig fejtenek lei fizikai munkát. Szívófúvó csövek, kanalas szállítók mozgatják a szemesféléket. Amikor szükség van rá, gombnyomással juttatják a traktorvontatásű pótkocsikba és 'szállítják a helyi kisebb takarmánykeverőkbe. Az 1500 hektáros szövetkezetnek kisebb takarmánykeverője is van, ami lényeges megtakarítást jelent, mert nem kell az abraknak valót távoli takarmánykeverőbe szállítani, majd visszahozni. A tehénistállóban és környékén sem látunk trágyát. A tehenek kényelmes gumipadlón fekszenek és a gondozók vízsugárral juttatják az ürüléket a csatornába, amely szabad ,eséssel egészen . a földekre szállítja a trágyalevet. Nincs tehát trágyahordás sem. A növénytermesztési dolgozók egyszerűen megnyitják a szórócsapot és a trágya a földre jut. A „bölcsődében“ is meglepetés ér. Az anyakocákat lánccal kötözték meg, hogy ne mozogjanak túl sokat s esetleg ne tépjék össze a másik fészekaljban lévő malacokat. Sokhelyen ugyanis ezt a problémát úgy oldották meg, hogy vasrácsok alá helyezték az anaykocákat. Azonban ez túl költséges, és idegesítőleg hat az állatokra. Még több hasonló kisebb újítással és ésszerűséggel találkozunk, amelyek mint azt szolgálják, hogy az állattenyésztési dolgozók kevesebb verítékkel, kulturáltabb munkával dolgozhassanak. Ezek a törekvések két okból keletkeztek a szövetkezetben. Az egyik az, hogy az elnök elvtárs valamikor egy kísérleti intézetben dolgozott, és ott nem talált megértésre, ezért elhatározta, hogy elképzeléseit a termelésben, a gyakorlatban valósítja meg. A gumipadlős istállókat és az összes épületeket az ő tervei szerint építették. Most nagyon örül annak, hogy munkáját ebben a községben kamatoztathatja. Igyekezetére felfigyeltek a felsőbb szervek is, és újításaiért számos kitüntetést kapott, köztük „Az építésben szerzett érdemekért“ című kitüntetést is. A másik ok az volt, hogy az efsz közel van a nagyvároshoz, Bratislavához, és bizony sok tagot elcsábítottak az ipari üzemek. Hogy legalább a legszükségesebb munkaerőket megtartsák, az iparhoz hasonló, vagy még jobb munkakörülményeket kellett teremteni. Amint az elnök is mondja, kímélni kellett a munkaerőt, hogy minél tovább és a legeredményesebben dolgozzanak a tagok. Szemle közben megkérdezzük az elnöktől, hogy a komoly beruházások KÉMIA a mezőgazdaságban II. kongresszus 1972 június 27-30 Az INCHEBA jóvoltából Bratislava is vásárváros lett. A jövő nyáron már negyedszer rendezi meg az 1972. január 1-től a külkereskedelmi vállalattá alakult INCHEBA a vegyipari kiállítási vásárt. Eddig már 250 hazai és külföldi külkereskedelmi vállalat jelentette be részvételét. Mivel nagy az érdeklődés, három új pavilon építését is tervbe vették. Az eddigiektől eltérően az egyes kiállítási részlegeket erősen szakosítják, vagyis külön lesznek elhelyezve az iparban, a mezőgazdaságban és a háztartásban stb, használt vegyipari gyártmányok. A vásár keretében 1972. június 27— 30. között megrendezik a „Kémia a mezőgazdaságban“ elnevezésű kongresszust. A II. kongresszus iránt nagy az érdeklődés és az 500 hazai részvevő mellett már több mint 200 külföldi szakember is jelentkezett. A legjelentősebb mezőgazdasággal rendelkező országok küldik el a mezőgazdaság kemizálásával foglalkozó tudósaikat, szakembereiket. A Bratislavai Kultúra és Pihenés Parkjában évről-évre megrendezett kiállítás egyedül álló a szocialista országokban. Jövőre már a nemzetközi vásárok naptárában is szerepel, amely csak növeli a kiállítás rangját. -tt-Teljesítették a húseladási tervet Az év végefelé egyre több hírt kaptunk az efsz-ekből és állami gazdaságokból, hogy korábban csináltak „Szilvesztert“, és húseladási tervüket teljesítették. Örömünk annál nagyobb lehet, mert a nyugat-szlovákiái kerületben egy hónappal Szilveszter előtt mezőgazdasági üzemek, tehát az efszek, állami gazdaságok és más szocialista mezőgazdasági üzemek december másodikán 100,4 százalékra teljesítették húseladási tervüket. Tizenegy hónap alatt 8500 tonna hússal többet adtak el, mint az elmúlt évben összesen. A becslések szerint az év végéig a mezőgazdasági üzemek eladási tervüket még 14 500 tonna hússal toldják meg. A siker a kerület összes mezőgazdasági dolgozóinak köszönhető, főleg azoknak, akik a napokban már terven felül szállítják a húsfeldolgozó üzemekbe a hízóállatokat. A Nové Zámky-i, bratislavai, trenőíni, komárnoi, nitrai és Topolöany-i járás máris terven felül termel. nem veszélyeztetik-e a közös kaszszát. Ёрр az ellenkezőjéről beszél. Természetesen fokozatosan építették ki a gazdasági udvart, hogy egyszerre ne jelentsen nagy anyagi megterhelést. Az ésszerű építkezések jó lehetőséget nyitottak a munka termelékenységének fokozására. Ma egy-egy állattenyésztési dolgozó sokkal kevesebb fizikai munka kifejtéssel, mint azelőtt, lényegesen többet termel. A munka kultúrájának megjavítása mellett nagy gondot helyeztek az anyagi ösztönzőkre is. Szigorúan, a termelés mennyisége és minősége szerint díjazzák a dolgozókat. Egy liter tejért például 25 fillért fizetnek. Természetesen, hogy ilyen díjazás mellett a fejőik igyekeznek minél több tejet termelni. Az évi tejhozam tehenenként átlagosan 3500—3600 liter volt. Más szakaszokon is hasonlóan magas a termelés szintje. Ezek után pedig a.tagok havi átlagkeresete több mint 2000 korona, de sokan ennél többet is keresnek. Havrila Tamás 3000 koronát, Húcik Márton pedig 3900 koronát keres havonta kisebb-nagyobb ingadozással. A korszerű gazdaságnak derűs életet élő nyugdíjasai vannak. Általában több mint 1000 korona nyugdíjat kapnak havonta és még 30 ár földet háztájiként vagy annak a termését. Ünnepségek, évfordulók alkalmából mindig megjutalmazzák a leghűségesebb és legjobb dolgozókat. A szövetkezet 20. évfordulóján például az érdemes tagok 500 korona hűségpénzt kapnak. Érdemes volt betérni a szövetkezet gazdasági udvarára, mert tény, hogy olyan dolgokat tudtunk meg, amelyek már a jövő korszerű nagyüzemi termelését mutatják be. Balia József Š tű ffil terefere A csňszós utcán sietős léptekkel jönnek-mennek a fiatal lányok, menyecskék. Prémgalléros, hosszú felöltőjük alól olykor kivillannak fehér lábszáraik. Arcukat még pirosabbra csípi a téli szél. Bizony ugyancsak megakad rajtuk az udvarolni vágyó fiatalok szeme. Néhányon melléjük is szegődnek a siker reményében.Az idősebbek más szempontból nézegetik a divatos ruhájú fehércselédeket. — Milyen szép a fiatalság! — mondja az egyik kajla bajuszé. — Adnak wiagukra, olyan ruhában járdák, hogy talán valamikor a nagyságos asszonynak sem volt különb. Hát mi tagadást Akkoriban sokan jártak foltos csizmában. Ma meg... Ha kicsit kopott a lábbeli, máris eldobják és újat vásárolnak. Igaz, telik rá... — Már hogyne telne! — hagyja rá egy másik. — Elnökünk, Sárkány Józsi már kétszer fizettetett húsz koronát mindén ledolgozott 100 korona után á szövetkezetben. Teli a közös kassza. Van miből! — Mi sem panaszkodhatunk — mondja a harmadik. — A megélhetés mellett jut még еду-két pohár borra, pálinkára is. Nagyot fordult a világ... Valamikor a magunkfajta rá volt utalva a fiaira. Ha azok jószívűek voltak, akkor nem volt gond, de ha kevés volt a hála, akkor az ugyancsak szűkölködhetett, és bizony jónéhányan vették nyakukba a koldustarisznyát. Erre aztán nagyot hallgatnak, bizonyára a régi öregek jutnak az eszükbe, meg az a jólét, amiben most ők bánnák. Hej bizony a régi öregek közül sokan rászorultak a könyöradományra. A gőgös földesurak lenézték, megvetették a földet túró parasztot. Csak akkor üttettek csapra néhány hordót, ha valamilyen akcióra kellett nekik a pórnép támogatása. Amikor aztán az alkohol elködösítette az agyakat, akkor néhányon úgy vélekedtek, hogy jó ember az uraság, mert még bort is ad. A terejerélők között van Palkovics Gyula, a Dolné Saliby-t (Alsószeli) szövetkezet nyugdíjas kertésze is. Néhány történettel ő is fűszerezi a régi világot. Elmondja, hogyan csapták be őket az urak az ígérgetésekkel, aztán végül is summázólag így szól: — Rossz volt a régi viliág. A kutya se sírja vissza. De annál jobban örülhetünk a mostaninak, amely munkát adott, most meg békés napokat biztosított a magunkfajta nyugdíjasoknak. Nem vagyok én senkinek a lábakapcája. Havonta ezeregyszáz korona nyugdíjat hoz a postás, amiből urasán megélhetek. Sőt még a fiaimnak is juttatok belőle. Nyugodt vagyok, mert szép jövőt látok a fiatalság előtt. Ёп bizony sosem gondoltam, hogy Zsuzsi lányomból mérnöknő, meg a tudományok kandidátusa lesz... (balia) AZ ATOM AZ EMBER SZOLGÄLATÄBAN elnevezésű Bratislavában megrendezett kiállítás bejáratánál egy hatalmas tabló van elhelyezve a Mendelejev táblázattal. Ezen a tablón láthatjuk a legnagyobb orosz és szovjet tudósok (fizikusok, vegyészek) fényképeit. Köztük (a felvétel jobb oldalán) két csehszlovák atomtudós profilját is elhelyezték. Václav P e t r ž i 1 к a és F. Béhounek aktívan közreműködnek az atomtudomány fejlesztésében. Az előtérben a két kiváló professzor egykori tanítványát D u к a Zólyomi Arpád atomfizikus tanárt látjuk, aki mindenkinek készséggel áll a rendelkezésére, hogy megmagyarázza a bonyolult kiállítás lényegét. A másik képen az atom a mezőgazdaságban részleg látható, amelyet különösen a szövetkezeti dolgozók és a mezőgazdasági iskolások szemlélnek kíváncsian.
