Szabad Földműves, 1971. július-december (22. évfolyam, 26-52. szám)
1971-12-11 / 49. szám
Zöldségfélék szerepe táplálkozásunkban © Hüvelyesek Emberi táplálkozásra a babot, borsót és lencsét használjuk. A nálunk termesztett bab fajtái — pl. vetemény bab, tűzbab — csak Amerika felfedezése után kerültek hozzánk. Azelőtt csak közeli rokonát, a lóbabot ismertük. Az amerikai fajták a lóbabot és rokonait kiszorították a termelésből, még nevüket is átvették. Kezdetben régi néven paszulynak vagy vidékenként fuszulykának nevezték. A veteménybab termesztésével kezdetben valószínűleg Mexikóban foglalkoztak, mert az itt végzet ásatások folyamán (Tamaulipas) i. e. 5000-től származó kultúrrétegekben a babmagot is megtalálták. A babot Európában a gazdagok eledeleként említik, az 1683-as adatok azonban azt bizonyítják, hogy nálunk már ismert a polgárság és a jobbágyak konyháiban is. vitaminra. Az áztatóvízben főzzük őket lassan, közepes lángon, csak az utolsó percekben adjunk hozzájuk sőt, hogy belső részük is átfőjön. Az előzőkben tárgyaltak inkább a száraz termésre vonatkoznak, de közismert, hogy zöldborsó és zöldbab is közkedvelt tavaszi táplálék. Ebben a változatban a franciák már a 17. században fogyasztották. A zöldborsó magas cukor- és vitamintartalma állással, beszáradással csökken, azért frissen szedetten hasznosítsuk konyhai célokra. Levesek és főzelékek készítésére a nagy szemű (velőborsó) fajtáit alkalmazzuk. Az aprószemű cukorborsót franciásan készítjük. Az utóbbi értékesebb fajta: magasabb cukortartalma van és a héja is kevesebb rostanyagot tartalmaz, ’ mint a velőborső. A zöldbab különböző fajták fiatal, éretlen hüvelye. A zöldrünk). A belőle készíthető lekvárral tortát, palacsintát tölthetünk, de az almatölteléket is helyettesítheti a tésztában. Nem tudjuk pontosan meghatározni mióta termeljük hazánk területén. Legősibb előfordulási helyei Délkelet-Mexikó, Guatemala, az USA'keleti partjain. Uborka. — Alakja és nagyságuk szerint az uborkának számtalan változata van. Nálunk a középkorban vált ismertté. Kína, Észak-Elő-India és Himalája Vidéke az őshazája. A nyári hónapo.k folyamán édes-sós íze, kellemes szaga felfrissíti és kedvezően befolyásolja étkezésünket. Szénhidrátfehérjetartalma csekély. Salátának, mártásnak készítve vagy savanyított állapotban fogyasztjuk. Szervetlen sói közül figyelemreméltó a kalcium és kálium. citromlével. ízlés szerint törött borsot szórunk rá, illetve megsózzuk. Egyesek nem szeretik a paradicsomot. Igen jő a párolt vagy töltött paradicsom, sőt kitűnő a kirántott paradicsomszelet. A paradicsom sem nyers, sem főtt állapotban ne érintkezzék fémmel, tönkre megy a vitamintartalma. Paprika. — Az indiánok ősi termesztett növénye. Dél-Mexb kő és Közép-Amerika a hazája. Nálunk a 16. század második felétől vált ismertté s napjainkban egyre nagyobb teret hódít. Nálunk főleg akkor lett igazán közkedvelt és „divatos“, amikor magyar tudós, a Nobel-díjas Szentgyörgyi Albert nagymenynyiségű C-vitamint fedezett fel a szegedi paprikában. A citromléhez viszonyítva a paprika levében kb. négyszer annyi C- vitamin van. Egyes kutatók adatai szerint kilogrammonként 0,8—2 gramm van benne. Legtöbbet rejt a paprika húsos része, a szárában, ereiben, torzsájában viszont kevés. Kalóriaértéke, akárcsak a paradicsomé, nem nagy: száz grammja csak 8 % szénhidrátot és 5 % fehérjét tartalmaz, ami 53 kalóriának felel meg. Azonban számos, szervezetünk A borsó ma termesztett változatai nem egy közvetlen vad őstől származtak le, de több vád borsófaj kereszteződése révén alakultak ki. Vasilov eredetkutató a borsőfajták első kialakulási helyének Közép-Ázsiát határozza meg (Északnyugát- India, Üzbegisztán, Tádzsikisztán, Afganisztán). Hazánk területén a bronzkorból került elő bőséges lelet. Fajtaváltozatosságuk azon csak a 19. században alakult -ki. A lencse is ősidők óta ismert hazánk területén, első leletei is a bronzkorból valók. Valószínűleg a Himalája és Hindukus közé eső hegyvidék eredetének a helye. A hüvelyesek mind zöld (borsó, bab), mind érett állapotban magas fehérje- és szénhidrát tartalmuknál fogva értékes tápanyagaink közé sorolhatók. Fehérjéik nem teljes (komplett) fehérjék, ennek következtében szervezetünk rosszabbul értékesíti őket, mint pl. az állati fehérjéket. Ha állati fehérjékkel kerülnek együtt fogyasztásra, a hüvelyesek fehérjéi is teljesen kihasználhatóvá válnak, pl. ha húsok mellé főzeléknek, körítésnek készülnek, tojással vagy kolbásszal kerülnek fogyasztásra. Elsősorban a B-vitamin tartalmukat tekintve válnak hasznossá szervezetünk számára. A hüvelyesek nagyobb menynyiségű cellulóz anyagaik miatt nehezebben emészthető főzelékféléink közé tartoznak. Azért gyermekeknek és emésztőszervi megbetegedésben szenvedőknek átpasszírozva (áttörve) adjuk. A hüvelyesek szénhidrátjai nehezebben lazulnak fel, mint a gabonaneműeké, azért főzés előtt legjobb 10—12 órára beáztatni. Sem beáztatáskor, sem főzéshez szódát ne alkalmazzunk, mert ez károsan hat a B-babot egészen forró vízben teszszük fel főzni, hogy kevesebb legyen a tápanyag- és vitaminveszteség. ф Gyümölcstermések Tök. — Húsát ételek~készítésére használják, míg magjából olajat nyernek. Rostos belső része a magokkal együtt ún. hamis húsleves készítésére is használatos magas olajtartalma miatt. Legismertebb változatai a spárgatök és a sütőtök. Akár karácsonyig is tárolható, ezért a téli időszakban ízletes zöldség. A spárgatök sárga 'és zöldes változatai alkalmasak főzeléknek, a narancsszínű (török) inkább befőzésre, kompót készítésére. Falvainkon már régóta kedves csemege a sülttök (sütőtök). Kellemes édes íze és illata miatt a városok lakói is egyre jobban kedvelik,’mint csemegét. A téli és koratavaszi időben általában hiányát érezzük a vitaminforrásoknak és más tápanyagoknak. A sülttök gazdag tárházat jelent ásványi anyagokban és vitaminokban. Ezenkívül tartalmaz még 6—8 százaléknyi szénhidrátot (tehát cukrot és keményítőt), valamint 1—2 % fehérjét is. Sütés közben a keményítő egy része cukorrá alakul, kellemes édes ízűvé válik. Főleg azért kedvelik úgy a gyerekek. Napi 10 dkg sülttök biztosítja a karotín napi szükségletét szervezetünk részére. Ezen kívül jelentős a B- és C-vitaminmennyisége is. Gyermekek szervezetének fejlődéséhez fontos a benne koncentrálódott vas, foszfor és kálium.. Számtalan formában készíthető ételnek. Közvetlen sütésén kívül kenyeret is süthetünk belőle (a kenyértésztához 30 % áttört sülttököt keve-Paradicsom. — A paradicsom éppen úgy mint a bab, burgonya, kukorica az újvilág növénye. Ez is Amerika felfedezése után került hozzánk. Amikor a spanyolok felfedezték ezt a földrészt, ez már jelentékeny mértékben nemesített kultúrnövény volt. Ebből a kinemesített anyagból sajnos nem sokat hoztak át az Óvilágba, s így továbbformálása Európában soká 'nélkülözte ennek a zöldségfélének az indiánok által előállított formagazdagságát. A paradicsom egyike a legértékesebb növényi táplálékainknak. Jelentős mennyiségben tartalmaz cukrot, ásványi sókat és vitaminokat. Különösen ha száron érik meg, gazdag vitaminban. A benne levő karotín mennyiségére színének élénkségéről lehet következtetni. Steenbock és munkatársai megállapították, hogy a héj és. magmentes pép, amely főleg a paradicsom húsából van, legalább 30-szor több karotint tartalmaz, mint az átszűrt paradicsomlé. A C-vitamintartalma is magas. A C-vitamin növelésére kevés paradicsomlevet juttatnak a mesterségesen táplált csecsemők tejébe. Igen célszerű a nyers, áttört paradicsomot húslevesbe keverni, utána »esak kissé melegíteni, hogy vitaminjai megmaradjanak. A zöld saláták között a paradicsom és a zöldpaprika a legcélszerűbb. Az angolok és a skandináviai népek rendszerint reggelire és tízóraira szívesen fogyasztják a kissé sózott nyers paradicsomot, esetleg kipréselt nyers paradicsomlé formájában. A paradicsomsaláta elkészítésének egyik módja, hogy a paradicsomot karikára vágjuk, magvait eltávolít^ leöntjük egy deka olaj és evőkanálnyi számára nélkülözhetetlen táplálkozási tényezőt tartalmaz. Jelentős mennyiségű rostanyagánál fogva az emésztést előnyösen befolyásolja. Fogyasztásra kerül nyersen, saláta formájában és főzve. Nyersen kitűnő a vajhoz, liptói túróhoz, sajthoz vagy a szalámihoz is. Hazai konyháinkban karikára vágva a leveseknek nagyszerű zamatot kölcsönöz. A párolt húsok levéből sohasem szabadna hiányoznia, pörköltfélékben és paprikáson remek ízanyag. ízesítő a tojásrántottán, paprikás krumplin és tarhonyás burgonyán is. Konyhánk különlegességéhez tartozik a töltött paprika és a lecsó is. Ha dús C-vitamin tartalmú téli tápanyagot akarunk magunknak biztosítani, akkor tegyünk el ecetes paprikát, mert a C-vitamin savanyú közegben igen jól tárolódik. Az érett paprika megőrölve legfontosabb fűszerünk. Padlizsán. —_ Tojásgyümölcs, vagy törökparadicsom néven is ismert (sőt egyes népeknél a baklazsán elnevezés honosodott meg). Különböző nagyságú, tojás vagy még gyakrabban uborka alakú gyümölcsének héja ibolyába átmenő, barnászöld, feketésen lija. Leggyakoribb elkészítési módja a kirántott, vagy darált hússal töltött változata. Laza, gyengén aromás húsa, sütésnél, főzésnél még jobban fellazul és könnyen emészthető. Összetételében fehérje és szénhidrát .tartalmában a paradicsomra hasonlít. Vadon termő alakja Kelet-Indiában honos. Második legfontosabb termőterületei Kisázsia, Arábia, Kína és Egyiptom. Nálunk a múlt század vége óta vált ismertté. (Folytatjuk.) Juhász Árpád, prom. biológus Mühlakások berendezésűnek 7 m. TÖRT ALAKÚ KIJÄRÖNYlLAS ÉS ANNAK ZÄRÓDESZKÄJA A felsőkijáró hívei azt hangoztatják, hogy különösen e telelés jobb, szárazabb, a párák könnyebben eltávoznak és penészedés nincs. Azonban ez is csak állítás és biztos adatokkal nincs alátámasztva. A szakirodalomban is találunk ellene gyakran észrevételeket. (Pl. Dr. Novaczky — Včelárstvo 1955 — 150 old.) Saját tapasztalataink sem igazolták ezeket az állításokat. Határozottan állítjuk, hogy a száraz, pára- és penészmentes telelés nem a kijárónyílás helyétől, hanem a jó leszűkítéstől, a teljes betelelés kiváló megoldásától függ. Sok száraz és penészmentes alsókijárós kaptár betelelését minden évben megoldottuk. Azoknál a kaptáiknál, amelyeknél az évzáróvizsgálat természettani feltételeit pontosan nem tartottuk be, különösen ha nem szűkítettük a családokat az augusztusi fiasítás terjedelme szerint, akár felső-, akár alsókijáró mellett, bizony lucskos, penészes volt a kaptár. A felsőkijárónak tehát még a téli pihenés időszakában sincs különlegesen jobb fizikai hatású jelentősége. ’ Indokainkat most már a következő végleges megállapításokkal zárjuk. A 'kijárónyílás „nagysága“ a méhcsalád életfeltételeire elsődlegesén és mulaszthatatlanul fontos, ezért annak nagyságát olyan arányokban állapítjuk meg, ahogyan leírtuk, mert ez a nagyság fejlődésének minden szakaszában legjobban megfelel. A kijárőnyílás „helye“ ezzel szemben a méhcsalád életfeltételeire csak kisebb változásokkal -van befolyással. Csak apróbb méhészfizikai eltéréseket okoz, melyeket a méhcsalád alkalmazkodó képessége mindenkor eliminál, vagyis a kijárónyílás apróbb kedvezőtlen hatásait, sajátos képességeivel optimális mértékben mindig használhatóvá tudja tenni. Ezért a kijárónyílás helyének, mint a méhlakás berendezési alkatrészének mulaszthatatlanul szükséges jellege nincs. így mindenkor a korszerű méhészkedés irányelvei szerint lehet a kaptáron megalkotni. Amint ezeket a dolgokat tisztán látjuk, azonnal felismerjük, hogy a korszerű méhészkedés irányelvei messzemenően az alsókijárő javára billentik a mérleget és ez az ősrégi probléma (szerintünk csak félprobléma) többé kétségeket nem okoz. A korszerű méhészkedés indoklása irányelvei szerint, az alsőkijáró előnyösebb használhatóságával kapcsolatban négy főbb indokot sorolunk fel, amelyeket igazolásra elegendőnek tartunk. 1. Felsőkijárós kaptárban a téli fogyasztás mindig nagyobb. Mivel a beszivárgó hideg levegő közvetlenebbül éri a téli fürtöt, a méhek kénytelenek a szükséges mikroklíma hőfokozatának kialakítására jobban fűteni, azaz táplálkozni. Nagyobb tehát a készletek fogyása, nagyobb a méhek emésztése, előbb telik meg vastagbelük, és hosszabb tél idején jobban fenyeget a hasmenés. A téli nagyobb fogyasztást nemcsak a mi megfigyeléseink igazolják, hanem sokan mások. Hivatkozhatunk dr. Büdel alapos méréseire is. 2. Felsőkijárós kaptáraknái a tavaszi tisztogatás, amíg az időjárás nem fordul jóra, jóformán lehetetlen. Később is nehéz és sok időt vesz igénybe, mert a kereteket ki kell szedni és a kaptár alját csak úgy lehet kitisztítani. A fészek nagyarányú szétszedése félnapos optimális munkakiesést okoz. 3 Nem használható a méhész nagyon fontos téli segítő eszköze a kaptárszőnyeg, csak akkor, ha miatta a kaptár aljában, hátulról külön nyílást készítünk és bele megfelelő elzárót is alkalmazunk. Ez azonban a kaptár árát jócskán megdrágítja és huzatot is okozhat. A kaptárszőnyeg hiánya pedig, bátran mondhatjuk, felbecsülhetetlen hátrány. A korszerűen dolgozó méhész nem nélkülözheti. 4. Mindenkinek el kell ismernie, hogy a méhek saját tisztogató munkája felsőkijárónál jóval nehezebb. Rengeteg időbe és hatalmas erőkifejtésbe kerül, míg a kaptár aljáról egy elhullott méhet vagy elpusztult fiasítást a kijáróhoz hurcolnak. Sokszor találtunk a kaptár alján oszlásnak indult, viasszal bevont méhhullákat. Sorolhatnánk még jónéhány kisebb okot is, de úgy véljük^ nem szükséges. Mi ezeknek az indokoknak az alapján jutottunk arra a meggyőződésre, hogy korszerű' méhészkedés céljaira készült egységes " kaptár kijárónyílásának helye csakis lent lehet. Végül még néhány szót arról, hogy milyen is a tört alakú kijárónyílás és annak záródeszkája? Könnyebb megértés végett annak keresztmetszetét a mellékelt ábrán közöljük. SZIRMAI ISTVÁN Kaptár alfának szigetelné* S,ered ma jelentős ipari központ, az alumíniumkohő vöröses füstje messziről felhívja rá a figyelmet. A Bratislava felé vezető távautőbuszok rendes megállója. Egyre jobban fejlődik, egymásután épül a sok-sok panel-ház, és már.a modern Hutnik-szálloda is sejteti, hogy a város előtt nagy jövő áll. Sered a kapitalizmus idején azonban egyszerű mezővároska volt, ahol az ipari legfeljebb Freund Gyula gyára képviselte. A Vág (melynek új medre ma a város peremén hömpölyög, modern híd alatt) akkoriban a főtéren át folyt és választó határvonala volt Úttörő méhész Bratislava és Nitra megyéknek. Az Eszterházy kastély hajdanában Alsasse D’Hennin Angelika hercegnő tulajdonát képezte. Ebben az időben az iskola igazgatója Leviczky Ernő volt. Sered városnak, Leviczky Ernő nemzethű fia volt. Sereden indította el a „Verejná mienka“ című szlovák társadalmi lapot, mely az elnyomatás idejében havonkénti megjelenésével éberen tartotta a szlovák nemzeti öntudatot, Leviczky magyarul is szívesen írt. Főként méhészeti szakcikkei vonták magára az ország figyelmét. Az igazgatói állás betöltése mellett szenvedélyes méhész volt. Pompásan berendezett seredi méhesét számos méhész felkereste. Mint méhészeti szakíró a Bratislavában rendezett" II. országos mezőgazdasági kiállításon irodalmi működéséért kiállítási oklevelet kapott. Az irodalmi munkássága elismeréséül állami kitüntetésben részesült. Fő munkája a „Mélhészgazda“ című könyve, amelyet az országos méhészegyesület erkölcsi pártfogásban részesített. A kitűnő szakkönyv nagyon elterjedt. Népszerűségére jellemző, hogy a seredi tanító ugyanezen cím alatt további szakfüzet sorozatot indított útnak, melyek egy célt követek: az okszerű méhészet terjesztését a nép körében. Szlovák irodalmi munkásságában szintén népszerűsítette a méhészetet. „Včelár“ címen , szlovák | nyelvű méhészeti brózsura látott tőle napvilágot. Nevét elnyelte a lepergett idő, de megérdemli, hogy tevékenységéről megemlékezzünk. Mártonvölgyi László 1йвйв1ВйН1ВННвн111ишшнИНнЯ|1нН1ЙШННМЙ11ю
