Szabad Földműves, 1971. július-december (22. évfolyam, 26-52. szám)
1971-12-11 / 49. szám
„SZABAD FÖLDMŰVES 197Í. december lí. magyarorszAgi tapasztalatok Szövetkezeti mozgalom BARANYA MEGYÉBEN Ä négyszáztizenhétezer lakost számláló Baranya megyében rendkívüli Jelentőséget tulajdonítanak a szövetkezeti mozgalomnak. A sajátos termelési küldetéssel működő mezőgazdasági termelőszövetkezetek mellett a megye dolgozóinak szövetkezése több ágazatra kiterjed. A legnépesebb szövetkezés az ÄFÉSZ — az Általános Fogyasztási és Értékesítési Szövetkezet, melynek a megyében huszonnégy szervezeti egysége működik, a tagjainak száma pedig meghaladja a százezret Létezik továbbá tizenkilenc takarékszövetkezet, tizenöt lakásszövetkezet és négy garázsszövetkezet, valamint több kisipari szövetkezet. Ezek a különböző jellegű szövetkezetek — a társadalmi szerepükkel és küldetésükkel összhangban — megyei szövetségeket alkotnak. Pécsi tartózkodásom idején módomban állt egy kissé körülnézni az egyik megyei szövetség, a MÉSZÖV házatáján, mely szövetség a megyében működő fogyasztási és értékesítőszövetkezeteket, a takarékszövetkezeteket a lakás- és a garázsszövetkezeteket képviseli, illetve megyei szinten az említett szövetkezetek' munkáját irányítja. A szövetség berkeiben való tájékozódást lényegesen megkönnyítette számomra az a körülmény, hogy a megyei szövetség elnökének személyében az egykori ifjúmunkás mozgalomból ismert elvtársamra, az obidi származású Nagy Sándorra találtam. Mint az a beszélgetés közben nyilvánvalóvá vált, a megyei szövetség legjelentősebb szervezeteit az ÄFÉSZ-ek képezik. Az évi áruforgalmazásuk — amely a közszükségleti és élelmezési cikkek kiskereskedelmi értékesítése mellett kiterjed a gyümölcs, a zöldség, a burgonya és további növénytermesztési, valamint állattenyésztési termékek felvásárlására is — meghaladja a kétmilliárd forintot, míg az évi tiszta jövedelem hetvenmillió forint körül mozog. A megye értékesítő és fogyasztási szövetkezetei jelentős szerepet töltenek be a termelés szervezésében is. Ezirányú törekvésük főleg azt a célt szolgálja, hogy a háztáji termelés struktúráját összehangolják a hazai és a külföldi piac igényeivel, tehát, hogy a háztáji termelés az ország élelmiszerga^dálkodásának' szervezett bázisa legyen. E törekvés kifejezésre Jut abban, hogy a huszonnégy ÁFÉSZ mellett száznyolc kistermelői társulás működik (kertészeti, kisállattenyésztési, méhészeti, stb. irányzatú) mely társulások jelentős szerepet töltenek be a megye élelmiszerkészletének kialakításában. Például a múlt esztendőben a nyúltenyésztők társulásaitól 400 ezer darab házi nyulat, a méhésztársulásoktől pedig hatvan vagon mézet vásároltak fel. Az Általános Fogyasztási és Értékesítési Szövetkezet szervezeti felépítésében^ érdekes motívum, hogy egyegy ÁFÉSZ működési köre nem egyetlen, hanem több községre kiterjed. Tehát egy bizonyos szövetkezet tagsága több községből verbuválódik. Ez egyben azt is jelenti, hogy az egyes községekben működő szövetkezeti üzletek a tekintélyesebb központosítolt vezető szerveik segítségével érvényesítik áruigényeiket s így forgalmazzák a felvásárolt mezőgazdasági termékeket is. Az ÄFÉSZ-ek gazdaságilag önállóak. A megyei szövetséghez való viszonyukban sem érvényesül az alá- és fölérendeltség elve. Az áruforgalmazásból származó jövedelem nagyobbik hánnyadával szabadon rendelkeznek. Persze lényegében ők. rendelkeznek azokkal a pénzeszközökkel is, amit a. megyei szövetséghez á kölcsönös támogatási vagy a fejlesztési alapba helyeznek el. A közelmúltban például úgy döntöttek, hogy a felhalmozott eszközeiket egy nagyáruház létesítéséhez használják fel. Ez a nagyáruház Pécs egyik forgalmas részében épül majd, körülbelül nyolcvanmillió forint beruházás mellett. A nagyáruház építését nemcsak azért támogatják a vidéki ÄFÉSZ-ek, hogy ezáltal is növeljék a szövetkezeti kereskedelem tekintélyét, hanem azért is, hogy így fokozatosan létrehozzák a szövetkezeti kereskedelem áruellátásának megyei központját. Tehát azzal számolnak, hogy az épülő nagyáruház fontos közvetítő szerepet tölthet majd be a nagykereskedelem és a szövetkezeti kiskereskedelem között, tehát hatékonyan szolgálhatja a falusi szövetkezeti üzletek árukészlet© választékának bővülését, vagyis a falusi közellátás színvonalának emelkedését is. Persze a szövetkezeti kereskedelem hozzá akar járulni a növekvő ipari központ, vagyis Pécs város lakossága közellátásának biztosításához is. Ezt az igyekezetét nemcsak a jövőbeni létesítmények,, hanem a már meglévő szövetkezeti üzletek is bizonyítják. Nagyszerű, tehát hasznos elképzelésnek bizonyult az ABC áruházak megnyitása, melyek közül az egyik havonta í millió 200 ezer forintot forgalmaz, míg a másik, vagyis a Bécsújhelyi Szuperen ABC, amely augusztusban nyitotta meg kapuit, a peremvárost gazdasszonyokat mentesíti a bevásárlásokkal járó közismert fáradalmaktól. Az ÁFÉSZ tehát gyökeret eresztett a városban is, de nemcsak a fejlődő üzlethálózatával, hanem a szövetkezeti mozgalom szervezett formájának létrehozásával is, ami a növekvő taglétszámban és a városi háztáji kistermelők tizenegy társulásában mutatkozik meg. A képen látható szövetkezeti ABC áruház a közszükségleti cikkek nagy választékát nyújtja a pécsi vásárló közönségnek. Nagy elvtárs tényekkel bizonyította többek között azt, is, hogy megyéjükben nem formális, hanem érdekközösségen alapuló kapcsolatok fűzik a tagságot a szövetkezeti kereskedelemhez. A sokéves tapasztalatok meggyőzték az embereket annak tudatosítására, hogy minél fejlettebb a szövetkezeti kereskedelem, annál zavartalanabb a lakosság áruellátása és a fáradságos munkával létrehozott mezőgazdasági termékek értékesítése is. Ezért senki nem vonakodik attól sem, hogy az ÁFÉSZ-hez való tartó-' zását részjegyek vásárlásával is bizonyítsa. S akkor, amikor új létesítményekkel akarják gazdagítani a szövetkezetei, a tagok többsége kölcsönökkel, valamint célrészjegyek jegy-, zésével járul hozzá a beruházási költségekhez. Megyei méretben ez év első felében — csupán célrészjegyekből — kilenc és félmillió forintot összpontosítottak, illetve halmoztak fej építkezési célokra. A szövetkezeti tagokat természetesen az anyagi érdekeltség különböző formái is ösztönzik arra, hogy a szövetkezeti kereskedelem izmosodását és gazdagodását elősegítsék. Nagy jelentőséggel bír például az, hogy az áruforgalmazásból származó össznyereség 12 százalékát vásárlási visszatérítésként elosztják a tagok között annak arányában, hogy az év folyamán ki mennyi értékű árut vásárolt és milyen értékben adott el árut a szövetkezeti kereskedelemnek. S a különböző hozzájárulások — részjegyek, célrészjegyek és kölcsönök — Jelentős fejlődés a 1CGST országok élelmiszeriparában A modern élelmiszergazdálkodás jellegzetessége, hogy egyre nagyobb a feldolgozásra kerülő termékek és egyre kevesebb az önellátásból eredő élelmiszerek mennyisége. Ma a KGST országok élelmiszeripara mintegy négymillió dolgozót foglalkoztat (a Szovjetunió kb. 2 és Уг milliót, Lengyelországban hozzávetőlegesen fél milliót, Magyarországon kb. 170 ezer embert). Ez az összes foglalkoztatottak 10 százalékát jelenti, viszont Bulgáriában például a dolgozók 15,5 százalékát. Az ipar össztermelésében TANULSÁGKÉNT A Baranya megyéhez tartozó Sombereki Tsz a sertéshús termelésére van szakosítva. Így természetes, hogy a termelés korszerűsítésére való törekvések is az említett ágazatban jutnak legjobban kifejezésre. , A fényképen a sertéshizlaldának bár csak egy részét látjuk, de ez is meggyőzően érzékelteti azt, hogy a somberekiek már megalapozták, illetve létrehozták a korszerű sertéstenyésztés és hizlalás legfontosabb előfeltételeit. A bábolnai rendszerű sertéstelep épületei fémlemezből készültek s ablak nélkül, szellőztető berendezésekkel vannak ellátva. A telep épületeiben 420 koca és 3300 hízó fér el. Kedvező körülmények között egy év alatt 8400 darab hízót értékesíthetnek egyedenkénti száz kilós átlagsúlyban. , A telep negyvenmillió forint beruházással épült, melynek 70 %-át az állam dotálta. A korszerűség színvonalának egyik lényeges mutatójaként könyvelhető el a nagyfokú munkatermelékenység, illetve az, hogy a telepnek mindössze tizennyolc állandó dolgozója van. Ennek ellenére a tsz vezető dolgozói elégedetlenek az eredményekkel. Kicsi a sertések napi súlygyarapodása, csupán 45—50 dkg. A gazdaság vezetői a gyenge eredmények legfőbb okát a takarmányozási technika fogyatékosságaiban látják. Ugyanis a száraz abrakkeverék szabadeséssel a kutricák talajára hull, a hízók öszszetapossák, beszennyezik, majd ezt a takarmányt étvágytalanul fogyasztják, s közben nagyobb mennyiség veszendőbe is megy. Ezért arra a következtetésre jutottak, hogy az említett korszerű hizlaldában alkalmazott takarmányozási technika módosításra szorul. Álláspontjuk helyességét egyébként már a saját gyakorlati tapasztalatuk is bizonyítja. Ugyanis abban az épületben, melyben újabb kiadásokkal önetetős rendszerűre alakították át a takarmányozási technikát, a súlygyarapodás emelkedő tendenciát mutat. Itt a hízók napi átlagos súlygyarapodása már az 50—55 dkg között mozog. A somberekiek esetéből tehát az a tanulság, hogy a termelés korszerűsítésének a módját ajánlatos még az építkezés megkezdése előtt, alaposan megfontolni. —part tán is szép kamatot élvez a tagság. Ugyanis az alapítási hozzájárulásként mutatkozó részjegyek értékének évente hét százalékát téríti vissza az ÁFÉSZ, míg a kölcsönökre hét százalékos kamatot fizet. A Baranya megyei tapasztalataim, alapján tehát arra a következtetésre jutottam, hogy a szakszerűen irányított és a céltudatosan fejlesztett szövetkezeti kereskedelemnek a szocialista társadalomban nemcsak jelene, hanem mint az állami kereskedelem segítő társának bíztató jövője is van. S persze módomban állt érzékelni azt is, hogy ezt a tényt az említett megye dolgozóinak többsége helyesléssel fogadja. PATHŰ KÁROLY тяттшаяя 1967-ben az élelmiszeripar részesedése a következő volt: a Szovjetunióban 8 százalék, az NDK-ban 13 százalék, Magyarországon 17,1 százalék, Lengyelországban és hazánkban 18 százalék, Romániában 20,6 százalék, Bulgáriában pedig 28,9 százalék. Az élelmiszeripar fejlődésének átlagos üteme 1956—1960 között 7,7 ■ százalék, 1961—1965 között 6,3 százalék, 1966—1967-ben szintén 6,3 százalék. Az egész világ fejlődési adatai ugyanezen időszakban; 5,1 százalék, 4,6 százalék és 4,3 százalék. A Közös Piac fejlődési adatai pedig: 4,6 százalék, 4,4 százalék és 2,8 százalék. A KGST-országok közül leggyorsabb a fejlődés Bulgáriában, valamivel lassúbb a Szovjetunióban. Lengyelország élelmiszeriparában e fejlődés lassú tendenciát mutat. Az élelmiszeripar fejlesztésére szánt beruházások évrőí évre növekszenek. Ha egybevetjük az 1961—1965 éves időszak átlagos adatait az 1967. évi adatokkal, akkor a beruházási mutatók a következőként alakultak: Bulgáriában 7,1 százalékról 9,5 százalékra, Csehszlovákiában 5,1 százalékról 5,9 százalékra, az NDK-ban 4,1 százalékról 5,9 százalékra, Romániában 4,2 százalékról 6,0 százalékra, Magyarországon 8,3 százalékról 9,3 százalékra, a Szovjetunióban 8,2 százalékról 8,8 százalékra növekedtek — Lengyelországban azonban 8,9 százalékról 8,5 százalékra csökkent. Az eredmény az, hogy például Bulgáriában ma az élelmiszeripar termelése tizenkétszer akkora, mint 1939-ben volt. A bolgár élelmiszeripar 2000 féle élelmiszerkészítményt állít elő. Romániában a húskonzerv gyártása növekedett legnagyobb mértékben, Magyarországon a konzervipar fejlődött nagyon dinamikusan, de ki kell emelni a hűtőipart is, amely Európa élenjáró iparágai közé tartozik. Tárolókapacitása 1950-ben alig 8000 tonna volt, ma pedig eléri az 50 000 tonnát és 1975-re 75 000 tonnára kívánják bővíteni. A Szovjetunióban az élelmiszeripar globális termelése 387 százalékkal haladja meg az 1940 évi szintet. Lengyelország élelmiszeripari termelésének értéke hatszorosa a háború előttinek. FŰKASZA PLASZTIKUS MŰANYAGBÓL A fűkaszáló gépek kezelésekor a legtöbb balesetet a kaszaszerkezet éles fémkései okozzák. Az NSZK-ban nemrég olyan speciális plasztikus anyagot fejlesztettek ki, amelyből a fűkaszáló gépek kaszaszerkezetét készítik. Ez a műanyag annyira éles, hogy a fűféléket jól lekaszálja, de mégis eléggé rugalmas, s így akadályba ütközve meghajlik. Ha például a kasza a lábba ütközik, amely útjába kerül, felhajiik, hogy ismét, eredeti helyzetébe kerüljön. A műanyag kaszát éles késsel lehet megélesíteni. NAPENERGIA SZÄRÍTÄSRA A gyümölcs- és a zöldség tő meges szárítására a Szovjel unióban a napenergiát használ ják fel. A tudósak erre a célr kétféle típusú, éspedig öt ve lamint tíz tonnás kapacitás berendezést szerkesztettek, a mely a szárítás időtartama 75—80 százalékkal csökkent Egy hatalmas fémlap fogja fe a napsugarakat, és felmelegíl a levegőt, amit azután a szári tóba vezetnek. SPECIÁLIS VONAT A SÍNEK CSISZOLÁSÁRA A Szovjetunióban, Dnyepropetrovszkban speciális vonatszerelvényt készítettek a sínek köszörülésére. A szerelvény a vontató mozdonyból, a csiszoló berendezést hordozó vagonból valamint egy tartálykocsiból áll, mely utóbbi a berendezés hűtésére szolgáló vizet szállítja. A vonat münkasebessége 65 km óránként.
