Szabad Földműves, 1971. július-december (22. évfolyam, 26-52. szám)
1971-07-17 / 28. szám
6 SZABAD FÖLDMŰVES 1971. július 17, A ktMŰi <тщбк A most kezdődő kilencedik ötéves terv nemcsak növeli a szovjet népgazdaság termelőerőinek teljesítőképességét, hanem jelentősen megváltoztatja a termelőerők területi széthelyezését is. Egyes üzemek a nagyvárosokból a falura települnek át, illetve gyárrészlegeket létesítenek a vidéken, a kolhozok és szovhozok pedig saját gyárakat építenek mezőgazdasági termékeik feldolgozására. Ilymódon a Szovjetunióban is újfajta vállalkozás jön, létre: a mezőgazdaságiipari egyesülés. Mi indította el ezt a folyamatot és milyen eredményeket Ígér? Ezekre a kérdésekre igyekszik választ adni az alábbi riport. az állam által jóváhagyott terv szerint történnek. Ezek a tervek hosszú lejáratú gazdasági és népesedési előrejelzéseken alapszanak. Musen Adonc, az Örmény Állami Tervhivatal Közgazdasági Intézetének az igazgatója két dokumentumról tájékoztatott bennünket: az egyik Örményország termelőerői területi elhelyezésé-A közgazdászok szerint ez ipar összpontosítása a köztársaság nagy ipari központjaiban igen magas szintű, és fokozása előnytelen lenne. Jereván például, amely fél évszázad alatt egy harminc,ezres kisvárosból több mint 700 000 lakosú főváros lett, nagyon szűkén fér már el a hegyekkel körülvett „csészében“, a város GYÁRAK A Kaukázus fölött repülünk... Repülőgépünk majdnem súrolja a hegycsúcsokat, a vidék változatos színekben pompázik. Fehér hómezők és gleccserek felülről a hegylakók bolyhos átvetőire emlékeztető zöldes-fekete erdők, a folyók csillám-szalagja. A hegygerincet elhagyva változnak a színek. A hegyek levetik takaróikat, barnásvörösekké válnak, sárga mezők keskeny csíkokban futnak a köves hegyoldalakra. Keskeny szurdokok, vulkánok kúp alakú körvonalai, amelyek valamikor lávával árasztották el és hamuval szórták be az egész vidéket... Örményország ez, a kövek országa. Örményország a Szovjetunió területileg legkisebb szövetségi köztársasága szántóföldje* kevés, vízben is szegény. De éppen itt nagyon gyors ütemben fejlődik a gazdaság és a kultúra. Fél évszázaddal ezelőtt Örményországnak három kis városa volt, ipara szinte semmi. És a jelen: 23 város és 28 városi jellegű település, 700 ipari üzem, amelyek többsége a modern ipar legmagasabb színvonalán áll. Szántóföldje kevés van, de az öntözés, az ásványi műtrágya felhasználása és a modern gépi művelési módszerek eredményeképpen évről évre emelkedik a terméshozam. Ahogy fejlődik a mezőgazdaság, világszerte csökken az e munkaágban foglalkoztatott emberek száma. Ez a folyamat évről évre gyorsul. Ugyanakkor gyors ütemben növekednek a városok is, a földművesek Ipari munkásokká válnak, vagy a szolgáltatás szférájában helyezkednek el. A magánvállalkozás körülményei között a kapitalista világbán ez a folyamat kegyetlen formában megy végbe. A gazdák tönkremennek, elüldözik őket földjükről, a farmer igen nehezen illeszkedik bele a proletár életbe. Örményországban, valamint a Szovjetunió más vidékein is, szintén egyre kevesebb munkásra van szüksége a mezőgazdaságnak, s ugyanilyen arányban növekednek a városok. Viszont a kapitalista országoktól eltérően a Szovjetunióban a gazdasági és a társadalmi átalakulások ШШИ Akik a kismotorgyár és a kötszövógyár műhelyeiben dolgoznak, nemrég még csak a mezőgazdasági munkát ismerték. nek átfogó terve 1980-ig, a másik az örmény népgazdaság fejlődésének prognózisa 2000-ig. Ezekben a dokumentumokban felbecsülték a népesség várható növekedését, a mezőgazdaságban felszabaduló munkaerő mennyiségét és azt, hogy a népgazdaság milyen ágaiban, hogyan lehet majd foglalkoztatni ezeket az embereket. szinte kicsordul a szélein. A nagyvárosokban már nincs lehetőség a mezőgazdaságban felszabadult emberek foglalkoztatására, pedig azelőtt éppen ide jöttek lakni és dolgozni. A város és a falu bonyolult kapcsolatában most sok minden megváltozott. Ezelőtt a városban voltak a gyárak, s a faluból oda áramlottak az emberek. Most az emberek a faluban vagy a járási központban maradnak, s a gyárak mennek hozzájuk a nagyvárosokból. Nagy jereváni, kirovakánl, leninakáni vállalatok több tucat fióküzemet létesítettek ősidők óta mezőgazdasági jellegű körzetekben. A fióküzemek kezdetben csupán két-három alkatrészt vagy egy bizonyos gyártmányt készítenek. Az Armelektroszvet Vállalat például nyolc fióküzemet létesített a járásokban, s ma már jelentős nagyvállalattá fejlődött. Az anyaüzem különféle izzólámpákat készít, a világítási berendezéseket pedig a fióküzemek gyártják. S az eredmény: a vállalat két év alatt több mint kétszeresére növelte termelését anélkül, hogy bővítette volna az anyaüzemet. A fióküzeinekben dolgozik az Armelektroszvet munkásainak 40 százaléka. Ezeknek az embereknek túlnyomó többsége így vagy úgy kapcsolatban volt a mezőgazdasággal. Az állandóan működő fióküzemeken kívül a falvakban úgynevezett „szezonközi“ üzemeket is létesítenek, amelyekben csak akkor dolgoznak, amikor a kolhozparasztok felszabadulnak a mezőgazdasági munkáktól. Mindez megváltoztatja a falu képét. EBről beszéltek nekünk a messze a hegyekben fekvő és a múltban csak mezőgazdasági munkával foglalkozó goriszi járásban. Magától értetődő azonban, hogy a falun olyan gyárakat és üzemeket kell elsősorban elhelyezni, amelyek közvetlen kapcsolatban vannak a mezőgazdasággal — borászati vagy konzervkészítö üzemeket. Ilyen már most is sok van Örményországban, de legtöbbjük állandó vállalat, nincs közvetlen kapcsolatban a mezőgazdasági termékeket előállító kolhozokkal és szovhozokkal. A gyár megvásárolja a kolhoz termékeit — s ebben kimerül a kapcsolatuk. A kolhozban van szezonmunka is, a konzervgyárban szintén. Ezeket össze lehet kapcsolni, s akkor a földművesből télen munkás lesz. A gyár és a föld kapcsolata sokkal szorosabbá válik, amiből csak haszon származik, a földművesek többet törődnek gyáruk érdekével, a gyár pedig összeegyezteti munkáját a helyi feltételekkel. Ilyen esetben a munkakooperáció minőségileg új, magasabb formája jön létre, amelyben Engels szavai szerint „ugyanazok az emberek foglalkoznak majd földműveléssel és ipari munkával, ahelyett, hogy ezt két különböző osztály végezné“. Ez a kooperáció szintén elsősorban az új társadalomra jellemző. A Szovjetunióban már sok helyen hoztak létre ilyen mezőgazdaságiipari egyesüléseket. A bennük rejlő nagy lehetőségekre nemrég Brezsnyev elvtárs is kitért egyik beszédében. A gyár falura költözik, erősödik az ipar és a mezőgazdaság, az ipar és a természet szövetsége. A szocialista társadalom bonyolult szervezetének összetevői állandóan fejlődnek. Ezekben az új folyamatokban az a törekvés érvényesül, amely az alkotórészek összhangjának biztosítását szolgálja. Ez a harmóniára való törekvés egyik legfontosabb sajátossága a népgazdaság fejlesztésének az új, kilencedik ötéves tervidőszakában. Örményországra a harmóniának ez a keresése ugyanúgy jellemző, mint az egész Szovjetunióra. B. HOLOPOV A Mars rejtélyeinek felfedésére Bolygószomszédunk, a Mars néhány hét múlva, augusztus közepén 56 millió kilométernyire közelíti meg a Földet. Szerte a világban a tudományos kutatók lázasan készülnek erre a nagy eseményre, mert a bolygóknak ez a szerencsés együttállása csak 15—17 évenként ismétlődik meg. Az űrkutatás nagyszerű eszközeivel, a Mars közelébe küldött önműködő laboratóriumokkal és a legkorszerűbb földi műszerekkel, közöttük hatalmas teleszkópokkal próbálnak majd fényt deríteni a Mars rejtélyeire. A Mars felszínéről, fizikai viszonyairól egyelőre meglehetősen hézagos képet alkothatunk. A legkorszerűbb csillagászati távcsövekkel sem vehetjük részletesen szemügyre a marsfelszín 50 km-es átmérőnél kisebb képződményeit. Ez a feloldóképesség is elegendő volt azonban ahhoz, hogy a marsfelszín meglehetősen részletes térképét összeállíthassuk, hogy megfigyelhessük a felszíni és légköri képződmények kiterjedésének, alakjának és fényességének évszakos változásait. Tudjuk már, hogy akárcsak a Holdon, a marsfelszínén is sok kráter található, egyikük-másikuk átmérője a többszáz kilométert is eléri. Rádiolokátoros mérésekkel összeállíthattuk egyes területek topográfiai térképét. Ezekből a mérésekből egyértelműen bebizonyosodott, hogy a Mars felszínén a 10 km-t is meghaladhatja a magasságkülönbség. Az egész Mars felszín topográfiai térképének elkészítése természetesen még a jövő űrszondáira, önműködő űrállomásaira vár. Különös figyelmet érdemelnek a Mars „tengerei“. Ezek a térségek kitűnően megfigyelhetők a? oppozíció, az együttállás periódusában a színkép különböző tartományaiban. Nyilvánvaló, hogy néhány kilométerrel mélyebben fekszenek, mint a Mars „kontinensei“, de éppen a legújabb topográfiai megfigyelések bizonyították be, hogy a „tengerek“ térségében nemcsak besüllyedések — síkságok —, hanem kiemelkedések — hegyek is előfordulnak. A velük kapcsolatos mbegmagyarázhatatlan fényjelenségekben talán annak Is része lehet, hogy a Mars légköre a legújabb megfigyelések szerint lényegesen ritkább, mint Földünk levegőburka. A rejtélyes jelenségek tisztázásában minden valószínűség szerint fontos szerepük lesz majd a marsfelszínről a színkép minden tartományában készített sorozatos fényképfelvételeknek és a színkép-elemzési méréseknek. Ilyen felvételeket nemcsak a közvetlen oppozíció idején — vagyis augusztus 10-én — készítenek majd, hanem az együttállás 40 napos időszaka alatt a Mars látszólagos körülfordulása idején. Egy másik fontos programpontja a közelgő megfigyeléseknek a Mars valószínűleg porból álló sárga felhőinek megfigyelése. A tudományos kutatók megnövekedett por-aktivitással számolnak, az 1971-es együttállás idejére. A sárga felhők sűrűségének és vándorlásának közvetlen megfigyelése, továbbá sorozatos lefényképezésük felvilágosítást adhat a rejtélyes képződmények természetéről. A Szovjetunióban és más országokban végzett polarizációs, továbbá fotometrikus megfigyelések szerint a Mars felszíne minden jel szerint szilikátokból áll, amelyeket jelentős mennyiségű vashidroxid (limonit) szennyez. Ennek tulajdonítható a marsfelszín vörös színe. Az optikai megfigyelések természetesen csak a marsfelszín legfelső rétegéről adhatnak adatokat és mit sem árulhatnak el a felszín alatt akárcsak néhány centiméterrel elhelyezkedő anyagok természetéről. Minaddig azonban, amíg önműködő laboratóriumainknak nem sikerül eljutni a Marsra, simán leszállni a felszínén, és mintákat venni a felszín alatti anyagból, csupán csillagászati és rádiócsillagászati megfigyelésekre vagyunk utalva. Mégis joggal számíthatunk rá, hogy a küszöbön álló együttállás idején végzett nagyszabású mérések és megfigyelések jelentősen kiegészítik, teljesebbé teszik majd a kozmikus szomszédunkról alkotott képet. (—a—) AZ AEROFLOT A MEZÖGAZDASÄGNAK A szovjet polgári légiforgalmi társaság, az Aeroflot az elmúlt ötéves tervben 50 ezer kolhoz és szovhoz számára végzett eredményes munkát. Rendszerint több község együttesen létesít egy közös repülőteret. Ukrajnában jelenleg több mint 200 ilyen repülőteret tartanak fenn. Mindegyikük\ átlagosan öt kolhoz céljait szolgálja. De egyre szaporodik az ilyen repülőterek száma Üzbekisztánban és az OSZFSZK területén. A mostani ötéves tervben a többi szovjet köztársaság is többszáz ilyen repülőteret létesít, amelyeket a mezőgazdaság céljait szolgáló repülőgépek és helikopterek használnak majd. VÍZVEZETÉK A TUNDRÄN A Szovjetunió legtávolabbi, észak-keleti területén, a Csukotka-félszigeten nemrég fejezték be a vízvezeték építését. Ez a szokatlan építkezés, amely a tundrán át az Esztihet tótól a Sark-köri tengeri kikötőig húzódik, mozgó pilléreken nyugszik. A vízvezetéket a kemény szibériai fagyok miatt kellőképpen szigetelték. A szokásos szigetelő anyagok helyett egy újfajta szintetikus anyagot, a polisztirol-habot használták, amelynek szigetelő tulajdonsága kiváló, és lényegesen olcsóbb a hagyományos szigetelőanyagoknál. (enj AZ EURÓPAI AUTÓGYÁRTÁS ELHAGYTA AZ AMERIKAIT Az autógyártás fejlődésére vonatkozó adatok azt mutatják, hogy a nyugat-európai autóipar termelésével túlszárnyalta az amerikait. Míg 1955-ben — ettől az évtől számítják egyébként a személygépkocsi-gyártás fellendülését — az Egyesült Államokban 8 millió autót gyártottak, addig Nyugat-Európában csupán 2,5 milliót. Az amerikai autóipar azonban 1955 óta stagnál, viszont az európai gyors ütemben növelte termelését, úgyhogy 1969-ben a 8 200000 Amerikában gyártott személyautóval szemben Nyugat-Európa termelése 9 500 000-re emelkedett. A SZOVJETUNIÓ NEM ÉPÍT MAMMUTHAJÖKAT A szovjet kereskedelmi flotta fejlesztése az automata vezérlésű hajók gyártására összpontosul, amelyek nagy konténerek és könnyen romlandó áru szállítására alkalmasak. A Szovjetunió egyelőre nem épít mammuthajókat — jelentette ki a kereskedelmi flottáért felelős miniszter. Az óriáshajók építéséről való lemondásnak a roppant nagy építési és ktkötőbővítési költségek a magyarázata. A terv szerint a Szovjetunió 1975-ig 40 százalékkal növeli kereskedelmi flottáját. EMELETES BARLANG Szovjet geológusok tizenegy'emeletes barlangot fedeztek fel a Kaukázuson túli terület nyugati részén. Az egymás feletti üregek teljes magassága egy 25 emeletes háznak felel meg, a főbejárat 30 méter magasban van. Az üregekben talált leletek bizonysága szerint már mintegy 60 ezer évvel ezelőtt emberek éltek a barlangokban.
