Szabad Földműves, 1971. július-december (22. évfolyam, 26-52. szám)
1971-12-11 / 49. szám
2 SZABAD FÖLDMŰVES 1971. december 11. A Választási győzelmet kamatoztatni kell (Folytatás az 1. oldalról.) hogy a párt a programokat nem csupán előterjeszti, hanem ugyanakkor igen konkrétan realizálja őket, hogy a szavak után felelősségteljes tettek következzenek. A dolgozók millióinak ez a személyes tapasztalata játszotta az egyik legdöntőbb szerepet a széles, néptömegek magatartásának kialakításában. A párt védelmezte a forradalmi, az osztályigazságot, a társadalmi haladást és a kommunizmus igazát. Husák elvtárs beszámolójában megállapította, hogy az 1968—1969-es évek eseményeinek tragédiája nem csupán abban rejlett, hogy itt voltak a jobboldalt opportunisták; fizikailag még ma is itt vannak. Tragédia abban rejlett, hogy lehetővé vált olyan helyzet kialakulása, amelyben az emberek tudatát a nagy forradalmi eszmék, a szocializmus nevében, a szabadságért, és a demokráciáért vívott küzdelem leple alatt deformálni lehetett, és hogy itt nem volt egy szervezett forradalmi erő, amely eléggé hatékonyan küzdött volna az ilyen irányzatokkal szemben. Ezután hangsúlyozta, hogy a párt nagy munkát végzett népünk internacionális érzelmének megszilárdítása terén. Emellett számunkra nem csupán az a fontos, hogy több millió hűséges barátot szereztünk, hanem hogy az egész dolgozó nép internacionális módon gondolkozzék, hogy őszinte testvéri kapcsolatot tápláljon a Szovjetunió és a szovjet nép iránt. A választásokkal kapcsolatban Husák elvtárs kijelentette, hogy nem táplálunk olyan reményeket, hogy a szavaztoknak az a 99 százaléka, amelyet a Nemzeti Front jelöltjei kaptak, automatikusan az öntudatos marxistaleninisták, internacionalisták 99 százalékát jelenti, akik már holnap beléphetnek Csehszlovákia Kommunista Pártjába. Azonban felelősségérzéssel kijelenthetjük, hogy a dolgozók túlnyomó többsége belső meggyőződésből támogatja a CSKP politikáját, amire több bizonyítékunk van. A választások sikerét az is elősegítette, hogy a párt osztályszempontból, fogott hozzá a jelöltek kiválasztásához. Államunk a munkásosztály, a dolgozók állama, tehát képviseleti szerveink is döntő mértékben a dolgozó nép, a munkások, a parasztok és az ipari dolgozók közvetlen képviselőiből álljanak. Országos méretben az összes képviseleti szervekben több mint 50 százalékban a gyárakból, a dolgozó parasztságból és a dolgozó nép soraiból származó képviselőink vannak. A CSKP ezt az elvet már a XIV. kongresszus előtt hangsúlyozta, s ez hozzájárult ahhoz, hogy a dolgozók meggyőződjenek róla,у miként értelmezi a párt a népi, a szocialista hatalom kérdését, a dolgozókkal való kapcsolatát. Á választások bebizonyították — állapította meg Husák elvtárs —, hogy az ifjú nemzedék soraiban bizonyos új, pozitív mozgás következett be. A jobboldal arra számított, hogy a fiatalság egy része, amely nem ismerte az osztályharcokat, a háborút és nem tudja milyen a felszabadítás fölött érzett öröm, amely összehasonlíthatatlanul jobb feltételek közepette él, mint szülei, nem halad majd együtt a kommunistákkal. A fiatalok elsöprő többsége szavazott. Egyértelműen kijelenthetjük, hogy a hazai és a külföldi reakciónak nem sikerült a fiatal nemzedéket ellenállásra serkentenie a párt politikájával szemben. A választások új lehetőségeket tártak fel a fiatalok körében végzett intenzív pártmunka számára, a fiatal nemzedék valamennyi rétege túlnyomó többségének a párt aktív politikája számára való megnyerésére. A választási eredmények értékelése után foglalkozott a legközelebbi teendőkkel, feladatokkal. Hangsúlyozta, hogy továbbra is kemény, igényes munka vár ránk. Az önelégültség, a stagnáció, a harci képesség elvesztéséhez, a párt, a társadafom forradalmi jellegének megmerevítéséhez vezethet. A tapasztalatok után, amelyeket a párt szerzett, újra nagyobb igényeket kell támasztani az emberekkel, a tervekkel szemben, követelni kell az emberek, elsősorban a kulcsjelentőségű és felelősségteljes posztokon dolgozók felelősségtudatának fokozását. A politikai tömegmunkát dlyan módon kell fejleszteni, hogy a Nemzeti Front valamennyi szervezete és szerve állandó aktivitást fejtsen ki. A következő években is rendkívüli alkalmunk lesz a politikai tömegmunka széleskörű fejlesztésére. Ilyenek lesznek a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom, az egységes földművesszövetkezetek, az ifjúság és a CSSZBSZ kongresszusa és más jelentős politikai akciók. Beszámolója befejező részében pozitívan értékelte az ötéves terv indulását. Növekszik a termelés, és a lakosság anyagi szükséglete. Ez arról tanúskodik, hogy a kiskereskedelmi forgalmat bizonyos mértékben túlteljesítjük. A párt helyes' politikája, a jó és becsületes munka pozitív eredményeket hoz, amelyek kézzelfoghatóak és bizalmat keltenek az emberek között, ugyanakkor jó hatással vannak a nép aktivitására. Hangsúlyozta, hogy az 1972—1973-as év kulcsfontosságú az ötéves tervben és a sikeres teljesítés érdekében előtérbe kell kerülni a racionalizációnak, az intenzifikáciúnak és az új technikának. Beszéde befejező részében leszögezte, hogy minden szakaszon meg kell szilárdítani a fegyelmet és fel kell újítani az állami szervek működését. Az állami szerveknek szilárdan kell küzdeni a feladatok megvalósításáért, fel kell lépniük a spekulánsok ellen, akik a társadalom szám-. Iájára gazdagodnak meg. A DOLGOZOK TEVÉKENYEN VEGYENEK RÉSZT A POLITIKA FORMÁLÁSÁBAN Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága is értékelte a választásokat. Jozef Lenárt a SZLKP KB első titkára beszédében megállapította, hogy az általános választások Csehszlovákiában és a Szlovák Szó cialista Köztársaságban is a Nemzeti Front teljes győzelmével végződtek. A győzelem alapja mindenekelőtt az a tény volt, hogy Csehszlovákia Kommunista Pártja eredményes küzdelmet vívott a jobboldali opportunista és antiszocialista erőkkel, a szocializmus alapjainak, a munkásosztály, a dolgozók hatalmának felújításáért és megszilárdításáért. A választások igazolták pártunk politikájának helyességét. A párt a válság után első ízben kezdett nyílt harcot a dolgozók tudatának formálásáért, sikerült személyes, élő kapcsolatot teremteni a kommunisták és a lakosság különféle rétegei között a munkahelyeken és a lakhelyeken is. A választások egyér telműen megmutatták, hogy a párt politikájában támaszkodhat a dolgozó nép széles rétegeire. Továbbra is el kell mélyíteni a tömegeknek a párt iránti bizalmát és el kell érni, hogy a dolgozók tevékenyen résztvegyenek a politika kialakításában és megyalósításában. Д letteken a sor! i A világsajtó élénken foglalkozik a Varsói Szerződés külügyminiszteri értekezletének közleményével, amely egyben felhívás az összes európai országok és az Amerikai Egyesült Államok, valamint Kanada kormányához is. A kiadott közleményben az alapgondolat -az, hogy Európát a tartós béke kontinensévé kell változtatni. Kimagaslik belőle az a megállapítás, hogy mivel közelednek a nézetek az európai biztonsági konferencia egységes programpontjának meghatározásához, kedvező feltételek nyíltak arra, hogy már 1972-ben megtarthassák ezt az Európa népei szempontjából történelmi jelentőségű tanácskozást. A Varsói Szerződés tagállamai a konferenciára meg akarják hívni az Amerikai Egyesült Államok és Kanada kormányának megbízottját is. Az újságok többnyire ilyen címet adnak: „Bukaresttől Varsóig“. Azonban emellett méltatják az 1969 októberében Prágában megtartott értekezletet, amelyen a Varsói Szerződés tagállamainak külügyminiszterei két pontban határozták meg a leendő európai biztonsági konferencia programját. Fenntartani az európai népek biztonságát, mégpedig az államok kölcsönös kapcsolatai alapján, és tartózkodni az erőszak alkalmazásától. A népek közeledését el kell mélyíteni a kereskedelmi, gazdasági, tudományos technikai és politikai kapcsolatok létrehozásával. Büszkén állapíthatjuk meg, hogy az európai biztonsági konferencia összehívásának, illetve programjának formálása, gondolata, hazánkban is terebélyesedett. A két programpont most is a figyelem középpontjában áll. Az 1970-es júniusi budapesti találkozón tovább vitték a gondolatokat, és a közleményben kimondották annak lehetőségét, hogy az európai biztonsági értekezleten az összes európai országok rősztvehetnek, mégpedig egyenlő feltételek mellett, köztük a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság is. Már akkor kijelentették, hogy az USA és Kahada is résztvehpt az összejövetelen. Idén februárban a Varsói Szerződés tagállamai Bukarestben arra a megállapodásra jutottak, hogy a Biztonsági Értekezlet összehívása előtt kibontakozott kétoldalú konzultáció sokoldalúvá válhat. Üdvözölték a finn kormány készségét, amely szerint az értekezletet Helsinkiben össze lehetne hívni. Finnország azóta már tovább lépett, mert a legújabb jelentések szerint a kormány megbízottja már szállásokról gondoskodik. A Varsói Szerződés tagállamainak november 30. és december 1-1, értekezletének közleménye kifejezi a népek bizonyos fokú türelmetlenségét is. Nemhiába hangsúlyozza többször is, hogy a tetteken a sor. A szocialista országok, amint kommentárunk is bizonyítja, több javaslatot tettek már az értekezlet összehívására. A szocialista országok, főleg a Szovjetunió, több olyan lépést, kezdeményezést tett, ami megteremtette a kedvező helyzetet arra, hogy az újévben tényleg összehívhassák az európai biztonsági értekezletet. A Szovjetunió nagy békeoffenzívája, amelynek nyomán létrejött a szovjet—nyugatnémet, a lengyel—nyugatnémet szerződés, valamint Nougat-Berlin kérdésében, négyhatalmi megállapodás, és további kezdeményezések a béke érdekében érlelik az európai helyzetet. Mégpedig olymódon, hogy az erőviszonyok alakulása következtében az imperialista hatalmak, ha nem is jószántukból, de a világ haladó közvéleményének nyomására, kénytelenek a fegyverek fitogtatása heíyett a tárgyaló asztalhoz ülni. Az európai klíma, amint a közlemény is megállapítja, így alakult. (balia) Atom a béke szolgálatában (Folytatás az 1. oldalról.) jetunióval együttműködve építjük és fejezzük be 1980-ig a 1700 megawattos összteljesítményű atomerőművet. Az ezelőtt másfél évtizeddel megrendezett és a mostani kiállítás között minőségi különbség van. Az akkori a magreakció-kutatás legelemibb pontjáról indult ki és az addig megtett utat mutatta be. A mostani nagysikerű kiállításon az eddig működő atomerőmüvek makettjei mellett, már a holnapot is láthatjuk, vagyis azt, ami kísérlet alatt van. A kiállítás áttekintést ad az atomenergia felhasználásáról az iparban, a mezőgazdaságban, a holdkutatásban, az egészségügyben és így tovább. A bejáratnál látjuk a Szevcsenkót Atomerőmű makettjét, amely 125 ezer tonna tengervizet dolgoz fel naponta édesvízzé. Közismert, hogy a Föld vizének 97 százaléka sósvíz. Ennek az édesvízzé változtatása égyre nagyobb jelentőségű és ez csakis az olcsó atomenergia hajtóművel oldható meg. A világ első atomreaktorral hajtott hajója a 44 ezer lóerős „Lenin“ jégtörő volt. Tizenkét évvel ezelőtt bo-A LEGJELENTŐSEBB GAZDASÁGI PARTNERÜNK Gyorsütemü fejlődés a Szovjetunióban A Szovjetunió Kommunista Pártjának XXIV. kongresszusa a társadalmat elemezve megállapította, hogy az elmúlt években tovább szilárdult a szovjet nép szocialista egysége. Közelebb kerültek egymáshoz a baráti osztályok és társadalmi csoportok, tovább csökkent & falu és a város, a fizikai és a szellemi munka különbsége. A szovjet társadalom tagjainak 79 százaléka bérből és fizetésből él. A mezőgazdasági termelés gépesítésével a kolhozparasztok mind nagyobb hányada vált és válik munkássá, értelmiséggé, és gyarapítja az ország ipari, tudományos erejét. Mindez úgy megy végbe, hogy gyors ütemben növekszik a mezőgazdaságban a munka termelékenysége. A szovjet mezőgazdaság múlt évi termelése háromszorosa volt az 1913. évinek, ugyanakkor a mezőgazdaságban dolgozók részaránya az akkori 75 százalékról 21 százalékra csökkent. Az elmúlt ötéves tervben a Szovjetunió városainak lakossága 15,4 millió fővel növekedett. A városi népesség aránya eléri az 57 százalékot. Tíz évvel ezelőtt 21 millió olyan ember ólt a Szovjetunióban, aki elsődlegesen szellemi munkát végzett. Ma több mint 33 millió. A szovjet társadalom legfőbb termelő és politikai ereje a munkásosztály. Létszáma meghaladja a 62 milliót. A felnőtt lakosság 55 százalékát az ipar foglalkoztatja. A kolhozparasztság a munkásosztály szilárd szövetségese. A kolhozgazda alapjában új típusú földművelő, akiben a tudás és a technika széles körű társadalmi érdeklődéssel párosul. Ma csaknem egymillió közép- és felsőfokú képesítéssel rendelkező szakember dolgozik a szovjet mezőgazdaságban. Az igény azonban — elsősorban közgazdászokból, mérnökökből — ennél is több. Az 1971—75 éveket átfogó ötéves terv a Szovjetunió iparának 42—46, mezőgazdaságának pedig 20—22 százalékos növelése alapján az egy főre eső reáljövedelmek 33 százalékos, minden várakozást felülmúló fejlesztését irányozza elő. Az előirányzott gyors ütem igazolja, hogy a Szovjetunióban rendkívül nagy fontosságot tulajdonítanak a lakosság ellátásának. Ebben az ötéves tervben főcél a mezőgazdaság belterjessé tétele. A szántóterületet mindössze 2 százalékkal kívánják növelni és az előirányzott emelkedést főleg a hozamok fokozásával állítják elő. Nagy gondot fordítanak a talajerő mesterséges visszapótlására, az öntözéses gazdálkodásra, állattenyésztési kombinátok építésére, vagyis mindent megtesznek, hogy a mezőgazdasági termelés ipari jellegű legyen. Első helyen továbbra is a gabona termesztése áll. A hozamokat hektáronként négy mázsával kell növelni. Ez a Szovjetunió hatalmas területén komoly feladat, de megoldható, mert a világtekintélyű szovjet tudomány sorra hozza létre a nagyhozamú búzafajtákat. Nagy gondot fordítanak a takarmányfélék, a burgonya, a napraforgó, cukorrépa, valamint a zöldség és gyümölcsfélék termelésének a növekedésére is. Az állattenyésztésijén a hústermelést 1975-re 16 millió tonnára növelik. Az 1970-es termelés 11 millió tonna volt. A tojás termelése is közel 10 millió tonnára emelkedik majd. Az öntözéses területet 3 millió hektárral bővítik. A talajjavítást még nagyobb területen, több mint ötmillió hektáron végzik el. Műtrágyából és növényvédő szerekből kétszer annyit használnak fel, mint ezidáig. A szakemberképzés további fokozását sürgeti a tudományostechnikai forradalom általános kibontakozása. Az új ötéves tervben a többi között 1,7 millió nagy teljesítményű traktort, 1,1 millió tehergépkocsit, több mint negyedmillió exkavátort, buldóžert és talajgyaíut, 500 ezer kombájnt kap a szovjet mezőgazdaság. Az értelmiség a szovjet nép egységes része, a kommunizmus építésének fontos tényezője. Csupán az iparban dolgozó mérnökök száma az elmúlt öt év alatt 2,8 millióról 3,7 millióra emelkedett. A kommunistaellenes propaganda valamiféle merev „zárt“ rendszernek tünteti fel a szovjet társadalmat. A valóságban a tőkés társadalmi berendezkedés teszi szinte teljesen lehetetlenné az egyik társadalmi csoportból a másikbe történő átültetést. Az Egyesült Államokban a vállalatok vezetőségéhez tartozóknak 79 százaléka az úgynevezett üzleti körökből származik, 13 százaléka farmer- és csak 8 százaléka munkáscsaládból;, A francia egyetemi hallgatóknak mindössze 10, az osztrákoknak 6 százaléka munkásszármazású. A Szovjetunió nemzeti jövedelme 1975-ben meghaladja a 370 milliárd rubelt. A növekedés öt év alatt több mint 100 milliárd rubel lesz. A nemzeti jövedelem növekedéséből minden eddiginél nagyobb hányadot fordítanak a fogyasztás bővítésére. Az elkövetkező években megvalósuló béremelések 90 millió dolgozót érintenek. A munkások és alkalmazottak havi átlagkeresete eléri a 145—150 rubelt. A népjólét emelésében továbbra is rendkívüli nagy szerepet játszanak a társadalmi juttatások, amelyek 1975-ig 40 százalékkal megnövekednek, és egy főre számítva meghaladják a 350 ■ rubelt. Tovább bővül a nagy családokról és az öregekről történő gondoskodás köre. Öt év alatt kétmillió bölcsődei és óvodai férőhely épül. A nagyobb fogyasztási alap, a növekvő anyagi jólét így járul hozzá a legfontosabb célhoz: az ember belső értékelnek gyarapításához, a személyiség sokoldalú fejlődéséhez, az emberi alkotóképesség magasfokú kifejlesztéséhez. Közismert, hogy hazánk legnagyobb gazdasági partnere a Szovjetunió. Az első barátsági, szövetség) és együttműködési szerződést 28 évvel ezelőtt 1943 december 12-én kötötték meg. Ezt már több esetben meghosszabbították és kiszélesítették. Legutóbb ez év májusában került erre sor. A szovjet nép nagyszerű ötéves terve feltételezi, hogy a két ország közt a gazdasági együttműködés még jobban kiszélesedik, amely kölcsönösen elősegíti majd a még gyorsabb ütemű fejlődést. —tt— csájtották vízre és azóta Is nyitva tartja az északi-tengeri utat Európa és Japán között. A hajózás terén is egyre nagyobb jelentősége lesz az atomenergiának. A mezőgazdaságban azt mutatják be, hogy megfelelő besugárzással hogyan lehet a vetőmagot csíraképesebbé tenni, mit jelent az a gyapot termesztésénél és a baromfitenyésztésben. A kiállításon nagyon sokan kíváncsaik a holdterepjáró Lunohod 1-re. Persze egyesek ezt a kérdést is felteszik: mi köze ennek az atomhoz? Közismert, a holdon nagyon Ingadozó a hőmérséklet. Ahol süt a nap, ott 150 Celziusra is felmelegszik, és ahol nem, mínusz 150-re is lehűl a levegő. Hogy a holdjárót ne befolyásolja a szélsőséges hőmérséklet, a járműnél is felhasználják a radioaktív sugárzást. De fontos szerepet játszik a talajvizsgálatnál is a hőmérsékletszabályozó. Nehéz azt leírni, mi mindent látni az egyedülálló kiállításon. Meg kell nézni, meghallgatni a kiváló szakemberek, atomfizikusok véleményét, — mint tették ezt már eddig is sok-sok ezren. A kíváncsi érdeklődők közül Horné Krákany-i Gép- és Traktorállomás dolgozóival váltottam néhány szót. Szabó Lajos technikus, Poriihszky Béla a zselízi részleg dolgozója és a többiek, örültek, hogy láthatták a kiállítást. Még ha nem Is értették egészében, amit szemléltek, mégis közelebb jutottak az atomenergia felhasználása fantasztikus lehetőségének a megismeréséhez. A kiállításon tanácsadóként jelenlevő Duka Zólyomi Árpád egyetemi tanártól is kértem véleményt a kiállítás jelentőségéről. — Különféle felkészültségűek a látogatók. Ki többet, ki kevesebbet ért az atomenergia jelentőségéhez. Egyet azonban mindenki tud: azt, hogy a jövő szempontjából óriási jelentősége van a kimeríthetetlen energiaforrás békés felhasználásának, amelynek egyik élenjáró úttörője a szovjet tudomány. De a „szakmabeliek“ részére is sok az újdonság. Mi, tanárok avagy atomtudósok külön-külön csak a szélesskálájú atomtudomány egyes részével foglalkozunk, s itt pelig komplexen látjuk az eddig élért eredményeket és a lehetőségeket. De a kiállításnak az is a célja, hogy felkeltsük az ifjúság érdeklődését az atomfizika iránt. Én 1956-ban, amikor jónéhányszor megtekintettem az első atomkiállítást, határoztam el, hogy az atomfizika mélyebb megismerését választom életcélul. Lehet, az ide látogató fiatalok közül sokakban megszületik hasonló elhatározás és jónéhányan ezen a téren képezik magukat, s később „apostolai“ lesznek az atomtudománynak, az atomenergia békés felhasználásának. Tóth Dezső
