Szabad Földműves, 1971. július-december (22. évfolyam, 26-52. szám)
1971-12-04 / 48. szám
Védekezzünk a baromfikolera ellen! Községek százaiban ismeretlen ez и betegség, más helyeken viszont rettegnek az ősztől a baromfitartók, mert „akkor szokott pusztítani a baromfivész“, ami nem más mint a baramfikolera. A betegséget baktérium okozza. Lefolyás, tünetek szerint három változat: a heveny, a félheveny és az idült kolera ismert. A heveny forma a leggyakoribb: este elülnek az egészségesnek látszó tyúkok, óljukba térnek a libák, kacsák, pulykák s reggel több elpusztult állatot is talál a baromfitartó. Ilyen esetben nincs kétség: baromfikolera okozta a hirtelen elhullást. Ha az így elhullott állatokat felboncolják, vérzések láthatók a bélen, a szíven és az Izmokbau, a májon pedig gócos elhalások. A félheveny kolera esetében vérzések csak elvétve fordulnak elő, a máj elhalásai azonban kiterjedtebbek. Az idült kolera megállapítása csak laboratóriumi vizsgálattal történhet. Jelezheti a betegséget az állebeny megduzzadása és sötét színűvé válása, hashártyagyulladás, csonttá-bőrré soványodás, tüsszögés, krákogás, petevezetékgyulladás, erőlködve tojás, habos, barnaszínű bélsár ürítése. Ezek azonban nem biztos jelek, más betegségek is okozhatják e tüneteket. A baromfitartót elsősorban az érdekli, hogyan tudja — és meg tudja-e egyáltalán — védeni állatait a baromfikolerától? Meg tudja, ha akarja. Sajnos, a gyakran elhangzó jótanácsoknak vajmi kevés a foganatjuk. A legfontosabb tudnivaló, hogy a baromfit elkülönítetten kell tartani, nem ereszteni világgá, de még az utcára sem. A baromfikolera baktériuma behurcolással kerülhet az udvarba s ezt meg kellene akadályozni. Honnan hurcolható be? Fertőzött helyekről. A legtöbb községben akad olyan baromfitartó, aki kolerát „őszi vészt“ tűiéit, idős állatokat tart s ezek fertőzhetik a fiatalabbakat, az egészségeseket, a másokét is. Az is gyakori, hogy a lakodalomba hivatalosak tyúkot visznek ajándékba s ezek a tyúkok a baktériumhordozók. Lehet, hogy az ajándék tyúk nem beteg, de fertőzött s ha hűvösre fordul az idő, esetleg nagyobb változás1 történik az állatokkal, vagy körülöttük — tojni kezdenek, vedlenek, vitaminhiány lép fel — akkor az addig rejtett fertőzés fellobban. Számos községből száműzték már a kolerát olymódon, hogy egyszerre értékesítették a baromfiállományt s alapos takarítás, fertőtlenítés után fiatal állatokat szereztek be helyettük. E módszer alkalmas a kolerás gócok megszüntetésére. Nem egy, kolerától mentesített községben azonban ismét behurcolták a betegséget. A kolera ellen gyógyszerekkel nem védekezhetünk eredményesen, azonban a következő — nem csak a kolera távoltartását célzó — módszerekkel igen: И 1. Tartsuk elkülönítetten az egyes baromfifajokat, illetve azok különböző korcsoportjait. ■ 2. Ismeretlen helyről ne hozzunk a betegségtől mentes udvarba semmiféle baromfit. A piacon vásárolt tyúk legfeljebb levágásra, de nem továbbtartásra való. Ш 3. Ha valahol kolera üti fel a fejét, a betegséget azonnal jelenteni kell az állatorvosnak, a baromfitartót pedig kötelezni a legszigorúbb zárlatra. Beteggyanús állatot sohase vigyünk piacra. A levágott baromfi tollát, belét, mosóvizét ne dobjuk, öntsük szét az udvaron, hanem ássuk el. ■ 4. Védjük a baromfit az őszi esők, lehűlések káros hatásaitól. Egészséges, almozott, jól szellőztetett ólat biztosítsunk számára. Ősz elején már ne tépjük meg a libákat, mert megfáznak s hajlamosakká válhatnak a betegségre. A vedlő, tojnikezdő állatokat különös gondossággal kezeljük: etessünk ilyenkor jó takarmányokat, vitaminkészítményeket. DR. GONDA IRÉN Nem mindegy, hogy miből készül A legtöbb tenyésztő minden bizonnyal tudja, hogy a ketrec padozata, a padozat rácsa mennyire fontos az állat egészsége, kényelme, következésképpen az eredményes tenyésztői munka szempontjából. Vizsgálatsorozatot végeztem arra irányulóan, hogy milyen lényeges a padozatrács anyagának helyes megválasztása. Az egy évig tartó vizsgálatban a következő anyagokból készült rácsok vettek részt: puhafa, keményfa, alumínium, vas, műanyag. A felsorolt anyagokból padozatrácsokat készítettem. Használatbavétel előtt minden anyag felületéről 200-szoros mikrofelvételt készítettem, majd egy évig tartó üzemszerű használatba vettem őket. Egy év után megismételtem a 200-szoros mikrofelvételeket, s összehasonlítottam a használat előttiekkel. Ez az összehasonlítás egyértelműen megmutatta, hogy a gazdaságosság az állat egészsége, kényelme milyen padozatráccsal érhető el legbiztonságosabban. Az egy éves használat után az anyagokon a következő elváltozásokat lehetett észlelni: A puha- és keményfából készült rácsoknál nagyméretű trágyáié beszívódás és az anyagroncsoiódás. Ennek - gyakorlati következménye: a trágyalé beszívódása a különböző kórokozók s ugyancsak a trágyalé okozta szövetroncsolódás folytán a fából készült rács hamar elhasználódik. Az alumíniumból és vasból készült rácsokon egyéves használat után az ammónia hatására olyan nagymértékű felületi revésedés — korrózió keletkezett, amely szinte biztos előidézője (különösen háziállatok esetében) a talpfekélynek. A műanyagból és műanyagborítású más anyagból készült rácsokon egyéves használat után semmi elváltozás nem volt észlelhető. Ez a tény meghatározza: miből érdemes padozatrácsokat készíteni. Igaz, a műanyagok pillanatnyilag drágábbak a fánál és a fémnél, de ha használatuk hatásait vizsgáljuk, fel kell ismernünk: mégis csak a műanyag az olcsóbb! Adám István A víz szerepe a nyűltartásban Gyakori eset, hogy a tenyésztő nem fordít kellő gondot állatai ivóvizére. A házinyúl testének több mint 50 %-a 'víz. Az anyagcserében, a szervezet működésében a víz fontos és pótolhatatlan. A szervezet vízmennyisége állandó kiegészítésre szorul, mert az ürülék, a vizelet, a párolgás rév-én veszteség keletkezik. Az ivóvizén kívül az állat a táplálékból is nyer vizet, emellett a szervezetben lejátszódó kémiai reakciók' is kiválasztanak ún. anyagcsere vizet. Vízből a nyúlnak a takarmány háromszoros mennyiségére van átlagosan szüksége. A vízfogyasztás szintjét a környezet hőmérséklete, páratartalma is befolyásolja, melegben több vizet kíván az állat. A fogyasztás mértéke függ a víz hőfokától is, szélsőséges esetben (0 °C körül és 32 fok felett) kevesebbet iszik. Nyáron 24 C fok hőmérséka lehűtött, télen viszont Orosz nyúl. . V. .(Kucserá Szilárd felvétele.) szerből elmaradhat, de a víz sohasem. Hiánya azonnal csökkenti a takarmányfogyasztást, rontja az értékesülést és hátráltatja az állat növekedését. A sejtekhez ilyenkor kevesebb oxigén jüt el, ezért a kiválasztás meglassul, elhullás is bekövetkezhet. Az ivóvíz többféle ásványi sót tartalmaz s ha az összetétel aránya rossz, ha egyikből vagy másikbői több van a kelleténél, káros hatása is lehet. Sok fluor, molibdén, kálium és mész rossz ízt ad a víznek. Ügyelni kell, hogy á mai tisztítószerek (detergensek) ne jussanak a vízbe és ez ne legyen mikrobáktól fertőzött. Szükség esetén a tenyésztő jól teszi, ha vegyileg vizsgáltatja az ivóvíz összetételét fertőzöttség tekintetében. Az automata itató működését állandóan ellenőrizzük. Soha ne tekintsük az ivóvizet mellékesnek, a ráfordítot munkát feleslegesnek. (Le Conrrier Avicole) f A ved téli etetésének eszközei 1. A háttérben látható tetőt négy oszlopra szerelték, hogy így magassága szükség szerint szabályozható legyen. A tető védi a nyitott szénakazlat a beázástól és a havazástól. 2. A csülkösvad etetésére előnyösen alkalmazható szénatartó típus. 3. Egyszerű megoldású sózófa a nyalősó elhelyezésére. (Kucsera Szilárd felvételei) MIRE VADÁSZHATUNK DECEMBERBEN? Egész hónapon át még élvezhetjük a szép, téli vadászatok örömét, de december utolsó napjával legtöbb vadunk már védelemben részesül. Ez a hónap nemcsak a naptári évet zárja, hanem lényegében idényzárója a vadászatnak is. Decemberben lőhető a szarvasbika, a szarvastehén és a szarvasborjú, továbbá az őzsuta és az őzgida, a vaddisznó mindkét neme, a mezei nyúl, a fácánkakas, (de a fácántyúk csak az elismert és önálló fácánosokban), a vadliba,' a balkáni gerle, a vetési varjú, a gatyásölyv, valamint a vadmacska. A hónap elejétől vadászható a nyesi és a nyuszi. A hónap 15-ik napjáig lőhető a tőkésréce gácsérja. Egész hónapon át vadászható a pézsmapocok. Az olyan vadászterületeken, amelyeken élő nyúl befogást végezlek, a szokásos módon kérhető a nyúl vadászatának engedélyezése, amely engedély január 15-ig is meghosszabbítható. A vad természetes elesége decemberben már egyre kevesebb, ezért meg kell kezdenünk a vad rendszeres téli etetését. Járjuk be gyakran • a vadászterületet, végezzünk ellenőrzést napszállta után és napkelte előtt is, mert ilyenkor fokozódik a vadorzók szabálysértő, rossz-szándékú tevékenysége. —k — Kártékony-e az üregi nyűi? a langyosított vizet kedvelik testi proteinjeinek felét és az állatok. Ha ivóvizük hideg zsírkészletét majdnem teljesen időben nincs langyosítva, ez elveszítheti és hamarosan elfokozott takarmány-fogyasztást hullhat. Már 10 % vízveszteség von maga után, és rontja a ta- is katasztrofális következménykarmányértékesülését is. nyel járhat. Víz hiányában a Jiázinyúl Egy vagy két etetés kény-Ä feltett kérdésre azonnal igennel válaszolhatunk. Kártékony voltát mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy nem védi vadásztilalom, úgyszólván törvényen kívül' álló állat, pusztítatni lehet az év minden időszakában. Igen ám, de irtása nehézségekbe ütközik. Lőni nagyon nehéz, futása cikk-cakkos, hamar eltűnik az üregek, maga vájta folyosók, útvesztőinek labirintusában. Alkonyaikor előbújnak rejtekhelyükről és eljárják a szokásos „szerelmi táncot“. Ilyenkor sörétes' puskával halomra lehet lőni őket, de ez nem vadászias. Tudnunk kell azt, hogy az üregi nyúl a szabad szerelem odaadó híve. Ennek tudható be túlzott szaporodása. Fantasztikus méreteket ér el a fajfenntartás ösztönéből következő szaporodás. Erre eklatáns példával szolgál Ausztrália, ahol az üregi nyulak elszaporodása nemzeti katasztrófát idézett elő. Az állam kiirtásukra 27 millió dollárt áldozott, úgyszólván látható eredmény nélkül. De talán tegyünk egy kis kitérőt. 1859-ben történt, egy Thomas Austin nevű angol kivándorló néhány Vad üregi nyulat hozott Ausztráliába. Szenvedélyes vadász volt. Ügy gondolta, hogy ezek elszaporodásával hódolhat vadászszenvedélyének. Hatalmas területet drótkerítéssel vett körül. Ide engedte be az üregi nyulakat. Az angol kivándorló úgylátszik nem ismerte eléggé az üregi nyúl igazi életmódját, szokásait, nem számolt azzal, hogy ezek a mezei nyúlnál kisebb rágcsálók lyukakat, folyosókat ásnak maguknak, és szerteszélednek a szélrózsa minden irányában. így történt, hogy néhány év múlva az üregi nyulak annyira elszaporodtak, hogy felették a füvet a szarvasmarhák, a juhok, és a kenguruk elől. Ekkor következett be Ausztráliában a nemzeti katasztrófa. Az értékes marhaállomány éhen veszett. A farmerek egyik napról a másikra tönkrementek. Az állam minden elképzelhető módon hozzáfogott az üregi nyulak pusztításához, de vajmi kevés eredménnyel. Hatalmas és sok-sok kilométer védőfalat építtetett, de mire ezek elkészültek, a falak másik oldalán már jelentkeztek a kártékony állatok. Végre akadt egy kémiai kutató Jean McNamara asszony személyében, aki megtalálta az üregi nyulak túlságos elszaporodása meggátlására való hathatós szert. Az összefogdosott üregi nyulak mindegyikébe injekciós tűvel mérget fecskendezett, aztán szabadjára engedte őket. Az eredmény csakhamar jelentkezett. Ezerszámra hullottak el a mezőkön és legelőkön az üregi nyulak. A vizsgálat során azonban kitűnt, hogy a tömeges pusztulást nem a méreggel beoltott nyulak okozták, hanem a szúnyogok, melyek az állatok fertőzött vérét magukba szívták és tovább adták a még egészséges állatoknak. így sikerült végrevalahára hosszabb időre megszabadulni a nem kívánatos bevándorlóktól. Máskülönben az üregi nyúl Igen kedves, játékos állat. Kártékonysága a már említett tulajdonságain kívül abban rejlik, hogy semmi sem tabu előtte. Míg tart a mezők, rétek, szántóföldek gazdag terítéke, gondtalanul éli világát, de ha megszorul, ráveti magát a kisebb erdők, remízek fáinak, gyökereinek pusztítására. Bizony szomorú látványt nyújť megdőlt fáival, bokraival az olyan kis erdő, mely felett már széttárta karjait az enyészet. Végezetül még annyit, hogy, az üregi nyúl húsa nagyon ízletes, könnyen emészthető. Talán csak az a hibája, hogy kissé földszagú. De kis szakácsművészettel a legízletesebtí pörköltté varázsolhatjuk. ANDREJ RISŇOVSKt