Szabad Földműves, 1971. július-december (22. évfolyam, 26-52. szám)

1971-12-04 / 48. szám

Nagyvadállományunk Csehszlovákia nagyvadállományával foglalko­zik legutóbbi számában a Wild und Hund. Megállapítja, hogy a szarvasállomány eléri a 28 ezer darabot, ezek azonban 57 jól beren­dezett nagyvadas vadászterületen találhatók. Az eddig terítékre került legerősebb szarvas­bikát, amely 240 nemzetközi pont értékű, még 1961-ben lőtték. Azóta — Illetőleg 1945-től kez­dődően — 25 komoly aranyérmes szarvasbika került terítékre — szinte valamennyi Közép- Szlovákiában. Az utóbbi 5 évben összesen 14 151 szarvasbikát lőttek a csehszlovák, illet­ve a külföldi vadászok. Ugyanezen idő alatt 40 aranyérmes őzbak került terítékre — az őzállomány létszámát egyébként Csehszlová­kiában 260 ezer darabra teszik. Az elmúlt öt év alatt 68 741 őzbakot lőttek. A zerge elő­fordul ugyan — sőt egyes helyeken aránylag már szép számban —.• jelenleg azonban Cseh­szlovákiában 3" zerge még nem vadászható. A második világháborút követő időkben a vaddisznó állomány egész Csehszlovákiában el­szaporodott. Évenként 5600 vaddisznó kerül terítékre, s a nyilvántartott adatok szerint ez 225 ezer kg vaddisznóhúst jelent. .1945 óta 45 aranyérmes agyarú kan került terítékre, a leg­erősebb 133,2 nemzetközi pont értékű. A dámvad állomány számát 5500 darabra te szik, az évenkénti kilövés mintegy 1430 darab. Az eddig legerősebb, terítékre került dámbika lapátja 190,69 nemzetközi pont értékű. A muf­lon állomány száma 7000 darab, az évenkénti lelövést 1080 darabban állapították meg. 1945 óta 40 aranyérmes muflonkost lőttek, a legerősebb ezek közül 239,5 nemzetközi pont értékű. A sikaszarvas-állomány Csehszlovákiá­ban nem jelentős, mindössze 600 darabot tar­tanak nyilván. A medvék száma jelenleg-500-ra tehető. Ebből az állományból évente külön engedély alapján 10—15 darab kerül kilövés­re. A hiúzállomány 500—600 darabra tehető és vadászata egész évben szabad, hálóval befogni azonban tilos. A farkasok száma hozzávetőleg 200—300 és szintén egész éven át vadászhatók. A farkas vadászatkor egyébként mindössze arra vannak tekintettel, hogy a vadászszövet­ség vezetőinek álláspontja szerint 100 ezer hektáros területen egy farkas feltétlenül szük­séges ahhoz, hogy a hasznos vadállomány egészséges maradjon és ne korcsosuljon el. Vadáfzkutya-kaland KISSÉ SOK — Franciaországban tovább növekszik a vadászok lét­száma. amely már régen meghaladta á területek vad eltartó-képességének hatá­rait. Az 1970/71-es vadászati idényben Franciaországban 1 millió 947 ezer vadászje­gyet adtak ki. ami az előző évi számmal szemben 66 000 összegű emelkedést mutat. A vadászok létszáma egyéb­ként Gironde tartományban a legmagasabb. * VÉDIK A TIGRIST Indiában teljes védelemre szorul a tigris, vadászatát további rendelkezésekig tel­jesen betiltották. A tigrisek létszáma Indiában ugyanis az utóbbi időben már roha mosan csökken, aminek oka volt az is, hogy a turisták­nak joguk volt az Indiában vásárolt tigrisbőröket cső magjukban azonnal maguk­kal vinni. A jövőben sem tigris . sem leopárdböröket turisták az országból nem vihetnek ki. * A SZÄNYASAPRÓVAD szaporodására kedvezőtlen hatással van a tavaszi és nváreleji országosan esős időjárás. A hideg esők, a talajvizek, az áradások a szaporulatot jóformán telje­sen elpusztítják és igen sok fácántyúk jár csibék nélkül, s a fogolypárok is több he­lyen utódok nélkül vannak. Éppen ezért fontos, hogy liven esetben a sarjúfészkek védelméről szakembereink lehetőség szerint a szokott­nál iobban gondoskodjanak. Erre a szervezési előkészü­leteket már a tél folvamán meg kell tenni. * Ásatások EREDMÉNYE lugoszláviában Valjevo kö zelében ásatások folynak, amelynek során érdekes kö korszakbeli leletek kerültek felszínre. A feltárt területen igen sok vadászati felszere lést találtak, amelyek álla Iában szarvasagancsból ké szültek. Találtak azon kívül maminutcsonlokat. medve koponyákat és csontokat, továbbá oroszlán- és tigris­csontokat is. Felszínre ke rült ezeken kívül hiéna ko­ponya és fogazat is. amely a mai szemmel nézve elké pesztöen nagy és a Valjevói Múzeumban a rekonstruált többi lelettel együtt megte­kinthető. * Az égbolton ólomszínü felhők vonulnak. A párás levegőből szinte csavarni lehet a vizet. Az esőjüggöny súlya alatt gör­nyedő fák mintha részvétüket akarnák kifejezni, szótlanul hajladoznak felém. E trópusi esőzésekre emlékeztető ítélet­időben mélabúsan taposom a vasúti pályaudvarra vezető út sarát. A pályaudvaron megszo­kott szürke kép fogad: embe­rek, gépek. A kantinban söröz­­getö sorstársak, közülük néhá­nyon hevesen vitatkoznak, ők ma alighanem az abszolút el­­ázást választották. A síneken tolató mozdonyok füstgomolya­­gától a pályaudvarra szinte füstből álló kalap borul. Ilyen képet nyújt egy pályaudvar esős időbenI Természetesen ezt is meg lehet szokni, különösen ha az ember olyan vonatra vár, amely hazaviszi. A hazajut ás örömétől ösztökélve sétálok a peronon. Tétova merengésemből hirtelen erős férfihang ébreszt fel. — Zálogházban hagyta a szemét, maga. ..! Hát ez ne kém szól, ugyanis majdnem el ütött az egyik vasúti hordár kocsija. De vajon ki vesz észre egy kocsit, a huszadik század nyüzsgő forgatagában. A kocsi zörögve haladt el mellettem, rajta egy ketrec, te nyérnyi lécekből összetákolva. Az előbb majdnem elütött, most legalább megnézem a ketrec tartalmát, gondoltam és a kocsi után siettem. Közben a ketrecet két vasutas leemelte nagy vi­gyázva, pontosan a poggyász kocsi elé. Az egyik vasutas még félrenyomta, hogy ne legyen útban, erre aztán megmozdult valami a ládában: mrrr. A mor­gásra kíváncsian előrenyújtom fejemet, s látom, hogy a ketrec­ben egy gyönyörű vizsla van. A vasutas újra hozzányúl a ketrechez, újra vad morgás és q szerencsétlen ember jajgatva kapja vissza véres kézfejét. Az istenadta harap is — gondol­tam magamban, de erre már egy egész embercsődület vette körül a fenevadat szállító ket­recet. De közelébe senki sem merészkedett. A tömeg láttára a vadászeb most már szubjektív ugatással fejezte ki nemtetszé­sét. A ketrectől tisztes távol­ságra állva konstatáltam embe­ri gyávaságukat. Hannoveri véreb (Kuesera Szilárd, felv.) A vonal indulásáig még tíz perc volt hátra, de a kutya tu­lajdonosa még mindig nem je lentkezett. A pályaudvaron óriási a káosz. Nagy lármában a mozdonyvezetők még a for­galmista indHósípjelét sem hall­ják. A nagy kalandba beleélve magam tekintetem hirtelen egy csinos hölgyön akad meg. Eső­től elázott kabátja testéhez si­mul és jól kivehetők testének szabályos vonásai. Ez joggal mérsékli a fogát vicsorgató va­dászeb iránti érdeklődésemet. A hölgy kezében dobozt szoron­gat, bizonyára valami törékeny van benne — gondolom, mert nagyon óvatosan bánik vele. Az ő útja is természetesen a kutya fellegvára felé vezet. Éppen akkor ér a ketrechez, amikor a kutya legszebb szóló­ját adja elő. E túlvilági hangra a nő sikít egyet, eldobja dobo­zát s belőle egy aranyos cica ugrik elő. A cica a kutyát látva harcosan felborzolt háttal fúj egyet és a ketrec felé siet. Erre a kutya fogvicsorgatva utolsó rohamra indul, a tákolmány ol­dala kiesik, s a haragos eb máris rohan a szerencsétlen cica után. Az előbb még nagyon magabiztosan harcias cica, hogy bőrét mentse, az egyik kiinduló tehervonat tartálykocsijának létrájára kapaszkodik fel. A hölgy sírva integet a távolodó vonat tetején ülő aranyos cicá ja után, amelyből már csak egy kis fehér folt látszik. E nagy kalandot túlélve, vég­re bejön a vonatom, s a sors úgy hozza, hogy a hölgy ép pen velem szemben foglal he lyet. Kis rózsás zsebkendőjével még mindig könnyeit törölgeti. Bosszantásképpen éppen meg akarom tőle kérdezni, hogy mi­óta foglalkozik macskaexport­tal, de előbb szerencsére fel mértem, hogy mekkorák a ci­­cás hölgy körmei, fól ápolt dár dahegy alakúra nyesett körmeit látva azonban a bosszantás he­lyett jobbnak láttam álmosan kabátom mögé bújni, mert vele kikezdeni... az lett volna ám az igazi kutyadologi CSIBA LÄSZLÜ, Šamorín (Somorja) I ' v A húsbáránytermelés távlatai A bárányhústermelés hatéko­nyabbá tételének előző cikkünk­ben ismertetett módozatai arról tanúskodnak, hogy ezen új irányzat ... nagy lehetőségeket rejt magában. Egyidejűleg kí­vánatos a báránygerezna, vala­mint a gyapjú előállítása is. Ez­­időszerint azonban az elméleti munkák nem helyeznek elég súlyt a takarmány gyapjú- és hústermelésre történő paralel kihasználására, pedig mindkét termék' előállítása egymástól elkülöníthetetlen és indokolt. Az úgynevezett „kosztbred“ gyapjú és a juhhús előállítás ipari technológiájának tanulmá­nyozásáról és a tapasztalatok kihasználásáról van szó. Ezzel a tárgykörrel behatóan foglal­kozik majd a közeljövőben a KGST tagállamainak szakembe­rekből álló csoportja. Hazai fajtanemesítő programunk, mely készülőiéiben van, ugyancsak nagy figyelmet szentel ezen kérdéseknek. A juhtenyésztés, mint azt ki fejtettük a húshasznosítás felé orientálódik. A húsbárányelő­­állítás érdekében a jövőben keresztezéssel kell a juhok ter­mékenységét fokózni és az igy nyert hibrideket hústípusú ko­sokkal fedeztetni. Évi kétszeri fedeztetést lehet elérni az olyan anyajuhok ese­tében, amelyeknél korai elvá­lasztást és elapasztást végzünk. Fejes esetén kétévenként há­rom elles várható. Ez azonban teljesértékű takarmányozást kö­vetel. A Trenčínben működő Juhtenyésztési Kutatóintézetben már kidolgozták a hatékony ta­karmányozás módszerét, "amely igénybevehető. II. még fékező hatást gyakorol az érvényben lévő felvásárlási ár­szint, amely nem fedezi a te­nyésztési technológia és a ta­karmányozás fokozott követel­ményeivel összefüggő költsége­ket. Ezért ökonómiai téren is meg kell teremteni az alapfel­tételeket ahhoz, hogy a tenyész­tők részére is vonzóvá váljon ez az új termelési irányzat. Általánosan ismert tény, hogy a világpiaci ár a húsbárány és juh vonatkozásában magasabb mint nálunk és általában 12— 15 %-os jövedelmezőséget biz­tosít. Az 1971. április 1-én élet­zattal kapcsolatban megemlíte­ni a francia szakemberek véle­ményét arról, hogy a húsbá­ránytermelés intenzív módja hasonlóan jövedelmező forma, mint a takarmány borjúhizla­lásra történő alkalmazása. A számítások során pedig egyál­talán nem vettük figyelembe a gyapjú értékét. Ezt fi* tényt főleg most kell hangsúlyozni, amikor nagyobb anyajuhállomány létrehozása van napirenden a bővülő állo­mányon belül, éppen a húsbá­ránytermelés fokozása érdeké­ben, s amikor célul tűztük ki hétezer tonna kiváló minőségű, dietétikus értékű juhhús előállí­tását. Mindezt a hazai, kereslet és az exportlehetőségek fede­zi húsbáránytermelés nagyarányú fokozása a kielégítő árrendezéstől ts függ. (Kuesera Szilárd felvétele) A húsbáránytermelést és a ■ juhhús előállítást szakosított nagytenyészetekben Is- folytat­juk majd a közeli években. Ezertől ötezerig terjedő meoy­­nyiségű juh befogadására al­kalmas telepek létesítését ter­vezzük. Ezekből a nyugat-szlo­vákiai kerületben 3, a közép szlovákiai kerületben 7, a kelet; szlovákiai kerületben pedig 5 épül fel. Egyes technológiai kérdések tisztázása után minta­­gazdaságként szerepel majd az épülőfélben lévő MOVIS juhte­nyésztési nagyüzem Holiőon. Alapul a merinó fajta szol­gálhat elképzeléseink megvaló­sítása során, hiszen ez a fajta képviseli tenyészeteink zömét. Szelekcióval és az elmondott módszerekkel tehát aránylag rövid idő alatt nagyarányú hús­báránytermelést lehetne kiala­kítani. A termelési feltételek az exportmérleg kereslethez mért kiegyensúlyozására tehát megvannak, azonban jelenleg belépett szakágazati szabvány szerint u „hatékonyan takarmá­­nyozott húsbárányok“ között két kategóriát különböztetünk meg. Az elsőbe csoportosítjuk a tejen és tejpótlón nevelt hús­bárányokat 25 kg-os súlyhatá­rig, a másodikba pedig a fehér­­jekoncentrátumon nevelt nö­vendék húsjuhokat 40 kg-os súlyig. Kidolgozásra került egy javaslat a felvásárlási és a nagykereskedelmi árakkal kap­csolatban, amely javaslat 15 %-os jövedelmezőséget vesz fi­gyelembe. Szükséges, hogy a termelés fellendülése érdekében a lehető leggyorsabban jóvá­hagyásra kerüljön a benyújtott javaslat, amely szilárd felvásár­lási árakat jelentene. Ä húsbá­rány eddigi szabad árképzési kategóriába sorolása a haté­kony takarmányozással előállí­tott húsbárányok termelését rá­fizetésessé teszi. Érdekes a hústermelés! Irány­zésére tesszük. Az egymással összefüggő intézkedések, ame­lyek azt a célt is szolgálják, hogy a juh- és a bárányhús vá­góértéke, valamint minősége ja­vuljon, megkövetelik a szüksé­ges keveréktakarmányok jómi­nőségű előállítását is, amely nélkül az egész akció megvaló­síthatatlan lenne. Végezetül ismét hangsúlyozni szükséges: a húsbáránytermelés nagyarányú fellendülésének jö­vője jelentős mértékben attól tehető függővé, hogy milyen terjedelemben és mikor kerül sor az említett árrendezésre, mert a hatékony hizlalás csakis ennek a kérdésnek a megoldá­sa alapján valósulhat meg. ŽATKO JÄN mérnök, a SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának dolgozója 3 A BAROMFI ISTÄLLÖ SOHASEM LESZ RÖZSAILLATÜ A baromfiistállók jel­legzetes szaga, a levegő fertőződése igen nagy problémát okoz az Egye­sült Államokban, mert a hirtelen naggyá nőtt ba­romfifarmok a városok szélén, a lakótelepek kö­zelében keletkeztek. Na­gyon sok kutató foglal­kozik ina is a szag prob­lémájával és különböző lehetőségek gyakorlati megvalósításán fárado­zik. A baromfiistálló leve­gőjének tisztasága első­sorban attól függ, hogy valóban tisztán tartjájt-e az ólat, az általános hi­giéniai követelmények­nek megfelelően. Ettől függetlenül szennyező gázok keletkeznek, s ezt a ventillátorok kiszívják vagy kinyomják az ólból. A külső széljárattól függ, hogy a szag merre ter­jed... A kérdés: hogyan lehetne ezt a szagot megszüntetni A szagoknak egymás­sal történő közömbösíté­se volna az egyik lehe­tőség. Ennek a gyakor­lati megoldása azonban szinte reménytelennek látszik — legalábbis dr. E. P. Taiganides, az Ohloi Egyetem munkatársa sze­rint. . Másik megoldás a kel­lemetlen szag „mászkiro­­zása“ vagyis elfedése másik kellemes • szaggal. Sajnos csak elméletileg lehet.arról szó, hogy pél­dául kellemes rózsaillat­tal maszkírozzák a ba­romfitrágya szagát. Ez túl drága lenne és a kutatók attól is félnek, hogy ez az eljárás olyan jól sikerülne, hogy a ró­zsaillat lenne kibírhatat­lan. Ezért nem lesz ró­zsaillatú a tyúkól. A szag átszfirése a leg­­gyakorlatiasabbnak lát­szik. Erre a faszén a leg­megfelelőbb anyag. Arról lehet szó, hogy az istálló kiszívott levegőjét fa­szénbetétes szűrőn ke­resztül engedik a sza­badba. (Poultry Meat)

Next

/
Thumbnails
Contents