Szabad Földműves, 1971. július-december (22. évfolyam, 26-52. szám)

1971-12-04 / 48. szám

\tď D- _ HALTENYÉSZTÉS ÉS ÖNTÖZÉS címmel jelent mag 1970-ben Moszkvában Csizsik A. K. könyve (127 p. Kolosz ki­adó). A szikes talajokon való haltenyésztést, az öntö­zés berendezései segítségé­vel folytatható haltenyésztés lehetőségeit ismerteti. Sze­rinte sem a Szovjetunióban, sem pedig külföldön nincs elegendő tapasztalat, pe­dig megfelelő kutatások és kísérletek után a Szovjet­unió déli részén igen nagy haltermést érhetnének el az öntözött területeken. (Ribovodsztvo i irrigacija) RENÉ DUBOISNAK FRANCIAORSZÁG többszörös dobóbajnokának, horgászcikk üzlete van Pá­rizsban, .a Henry IV rakpar­ton, a Pont Sully-vel szem­ben. A Pescasport munka­társának -r fényképekkel gazdagon illusztrált — cik­kéből vesszük az alábbi részletet: A horgászás a böl­csek és az álmodozók sport­ja. Minthogy ezeknek is szükségük van felszerelésre és oktatásra, egy szeretettel és hozzáértéssel felszerelt üzlet a város valamelyik „stratégiai“ pontján, vala­mint az óránként IS fran­kért adott leckék szerencsé­sen oldanak meg minden problémát és -— ezenfelül — tíz évvel meghosszabbítják a tanítvány életét. Nekik egyébként csak a rakparton kell áthaladniok, hogy el­méleti tudásukat a gyakor­latban azonnal alkalmazhas­sák. 1948 óta több mint tíz­ezer tanítványom volt. így kötöttem össze a kellemest a hasznossal. (Pescasport) AZ EMBER KÜLÖNFÉLE keresztezés révén értéke­sebb tulajdonságú és gazda­ságosabb állatokat, növénye­ket igyekszik előállítani. Fa­jok közötti kereszteződések azonban a természetben, az ember közreműködése nél­kül is előfordulnak. A lon­doni British Múzeumban a következő természetes úton létrejött halkereszteződések láthatók: dévérkeszeg/vörös­­szárnyú keszeg, dévérke­­szeg/bodorka, bodorka/sújtá­­$os küsz és domolykó/sűjtá­­«os küsz. (Fisch und Fang) Cenki ne gondolja, hogy * másfajta, mint a többi vízben élő balin, csupán arról van szó, hogy helyi szokásokat vett fel, olyanokat, melyeket a tiszai környezet kényszerített rá. Ha valaki ezeket nem isme­ri, nehezen akaszt horogra kö­zülük egyet is. Bevallom, a balin speciális horgászatát én is könyvből, cikkek nyomán tanultam meg, de közben igen sok tapaszta­latot gyűjtöttem, melyek közül szeretnék egynéhányat közre adni a Tiszán horgászóknak. Vajon melyik horgász nem kapja fel a fejét olyan csobba­­násra, amely minden kétséget kizáróan balinrablásból ered? Engem az ilyen eset mindig izgalomba hoz és a legjobb fe­nékhorgászatot is azonnal ab­bahagyom a balin kedvéért, pe­dig hej, sokszor becsaptak már! Jártam a nyomukat, pergettem szorgalmasan -rájuk úgy, hogy a karomat másnap alig bírtam és eredménye mégsem volt. De ez ilyen kudarc sem tudott le­törni. Ha hallom a rablást, már veszem is a balinozőmat és in­dulok szerencsét próbálni. A csónakomban ugyanis egy do­bóbot állandóan csak halmo­zásra van felszerelve. Tavasszal a keszeg mellett a balin az első komoly hal, amit horogra lehet kapni a Tiszán. Ilyenkor a sebes folyásokban, köves partok mentén, hidak alatt, vagy azok lábai után ki­alakult forgókban, vízbefolyá­sok környékén találhatók. A Tiszán ezeken kívül állandó tartózkodási helye az úszó víz­kiemelő szivattyúállások visz­­szaforgója. Az ilyen helyeken igen gyakran csapatostól tanyá­zik. Hajnali óráktól délelőttig, ha a kedvük olyan, rablásuk­tól valósággal forr a víz, s az ember csak a fejét kapkodja, hogy melyiket szeresse, me­lyik volt a nagyobb. Tavaszi áradáskor, ha az ár gyors apadásnak indul, az ár­területekről visszafolyó vízbe­­folyásoknái mindig nagy balí­­nok tanyáznak. A visszafolyó víz ugyanis üle­pedett és tiszta, a zavaros Tisza vize búvóhelyet biztosít a fel­színi rablóknak. Itt lehet be­lőlük legtöbbet fogni, mert a zavaros és tiszta víz összefolyá­sánál legkönnyebb becsapni őket. A nyár folyamán, amikor a Tisza vízállása már alacsony, a kiiszök a sekély homokos partokat keresik fel, a balin is ezeken a helyeken rabol. Itt megfogni már szinte lehetet­len. A balin fogására a pergetés nyújtja a legnagyobb élveze­tet. Szinte hallani lehet a kop­­panást, ahogy rávág a csalira, és rohan vele, talán egy alkal­mas helyre, ahol lenyelhetné. Fogása nekem nagyobb élveze­tet nyújt, mint a csukáé. Gyors, sebes vízben próbára teszi a horgászt és a finom készségét, mindaddig, amíg szákba nem kerül. Pergetéshez én a saját ösz­történik a készség becsévélése. Az ólom Is, a villantó is sok balint fogott már. Előfordult az is, hogy balin helyett har­csa vagy süllő akadt horgon. Az így összeállított készségből két-három példányt csomagol­va állandóan magamnál tartok, mindegyiken más-más színű muléggyel. A balin megakasztásáná! döntő szerepe van a helyesen beállított féknek. Az orsó fék­jét általában úgy szabályozom, hogy a víz irányába húzva a készséget, az még ne engedjen, de egy erélyesebb rántással már a dobról a zsinór lehúzód-A.tiszai balinokról szeállításomat használom. Tá­vol áll tőlem, hogy a legjobb­nak kiáltsam ki, de nálam igen bevált. Leírása: A készség legvégén egy Farlow-kanál van. Ezt ma­gam állítom össze. Áll egy for­­gókapocsból, azon egy kulcs­karika, rajta a fémlap és a füles horog. A kanál és a hal­­fej-ólom között 45 cm hosszú 60-as műanyagzsinórt alkalma­zok. A halfej-ólom ennek híján excentrikus ólom, fülébe egy kettős horgot akasztok úgy, hogy a horog hegyei felfelé álljanak. Ez általában a fené­ken való elakadástól menti meg a horgot. Az ólomtól 60 cm-es, ugyancsak 60-as mű­anyagzsinórt alkalmazok, mely­nek elejére egy füles forgókap­csot kötök. A kapocs fülébe akasztom a 25 cm-es élőkén lógó műlegyet. így együtt van a készség, a műlégy, ólom, vil­lantó. Vannak, akik idegenked­nek az ilyen összeállítástól, mondják, könnyen összeakad­nak a horgok. Az igaz, hogy a dobáskor elől jár az ólom, de a villantó tőle távol, lebeg­ve követi. Mielőtt a vízre esne a készség, a zsinórt egy kicsit visszatartom, a lendület ki­egyenesíti a készséget és az így esik a vízbe. A vízben egy eré­lyes húzással pergésre kény­szerítem a Farlow-kanalat. A kanál pergését érezni le­het a húzásról. Többszöri do­bás után az ember már ösz­­tönszerűen végzi ezeket a moz­dulatokat, és könnyen a balin­­járta helyekre Irányíthatja a csalit. Sokszor szinte tudja, hogy mikor fog rávágni a fel­kínált csalira a balin. Volt olyan idő, amikor csak a mű­légy tetszett nekik, az ólom­nak csak annyi haszna volt, hogy súlyánál fogva messzire lehetett dobni a 20-as zsinórra akasztott készséget. Általában mindig lefelé, helyesebben a vízfolyás irányában történik a dobás és a folyással szemben jón, hallani lehessen a dob rancsiját. Az így beállított or­­sőzsinórját semmiféle hal nem tudja elszakítani az első kiro­hanásakor. Bárki kérdezheti, hogy hogyan vágok be ilyen fékbeállítás mellett. Őszintén megmondom, a kapás pillana­tában erre soha nem gondo­lok, mert a balin olyan erővel kap, hogy ha a horgot a szá­jába vette, az akadása is biz­tos. Na, még hát azért sem vá­gok be, mert a nagy várakozás mellett is teljesen váratlan a kapás és legtöbbször meg­ijeszt, annyira, hogy erre nem is gondolok. Ha horogra kap, legtöbbször fenn is akad. Csak azt nem tudom megérteni, ho­gyan nem akad horogra akkor, amikor néha olyan erőteljes ütést mér — valószínű az ólom­ra —, hogy majd egy méter zsinórt lehúz az orsóról. Ilyen­kor csak az ólmot fogja meg? Nem tudom, pedig már próbál­tam úgy is, hogy az ólom ele­jére tettem a kettős horgot, és az ólom hasa alatt feküdt ilyenkor, de így is volt akadás nélküli, erőteljes kapás. Az ilyen esetek ellenére Is na­gyon jó összeállításnak tartom a bemutatott készséget és bát­ran ajánlom minden balinozó horgásztársamnak. A balin-golyó a Tisza virág­zásakor igen hasznos. Nagy csokor Tiszavirággal eleresztve, a felszíni rablóhalak közül a balin kíváncsi rá leginkább, jó szórakozást, szép horgászél­ményt nyújt ez a fogási mód is. De az igazi a pergetés, a félénk, de nyílt rabló becser­­készése, fondorlatosán vezetett csalival kapásra ingerlése, megakasztása és kiszákolása. Ezt kívánom minden balinozó horgásztársamnak, és különö­sen a tiszaiaknak akkor, ha a fenékhorgászatuk eredményte­lennek mutatkozik és környé­kükön v/gan rabol a balin. NYÍRÓ LÁSZLÓ A Szabad Földműves szakmelléklete VADÁSZAT HALÁSZAT Általános elképzelés, hogy a húsgalamb-tenyésztés könnyű dolog, hiszen gyermek­kori emlékeink vannak a ga­lambokkal kapcsolatban. Tud­juk, mit esznek, hogyan páro­sodnak, költenek, és azt is, hogy szinte sohasem betegek. Jómagam is nagy önbizalom­mal fogtam hozzá, hiszen 30 éve tenyésztek és versenyzek postagalambokkal. Ügy véltem konainak termelési eredmá- bizonyult egyenlőnek. Ezek a nyeiről, eredetéről. postagalamboknál igényesebb, a A termelésre vonatkozóan^ különböző kisállattenyésztők ál­­majd mindenütt elmondották, tál gyakran szakszerűtlenül te­­hogy a szülők 14 vagy még nyésztett galambok igen gyak­­több fiatalt neveltek fel egy év ran ornitózis-vírushordozók, pa­­alatt átlagosan 70—75 dekás ratífusz-bacilusgazdák, vagy ép­testsúlyban. Ezt az informá- pen bélféregürítők. Ezek az siót el is fogadtuk arra gon- egyedek korábbi helyeiken nem dolva, hogy a postagalambok mutatták betegségeik tüneteit, — amelyeket a versenyzés mert csak kevés más galamb­szempontjából csak április 1 és bal éltek együtt, szabadba jár-A NAGYÜZEMI húsgalambtenyésztés TAPASZTALATAI tehát, hogy a húsgalamb te­nyésztése is egyszerű. Nagy lendülettel és jó esé­lyekkel láttam tehát hozzá, hogy egy barátommal közösen nagyüzem-szerű tartási körül­mények között, szigorúan ter­melőképességre szelektált king vagyis királygalamb állomány­nyal húsgalambtenyésztést foly­tassunk. Munkatársamnak üres istállói voltak, itt ä húsgalam­bok nagyüzemi jellegű tartás­­módját megszerveztük. A sze­lekció egyetlen szempontjául azt tűztük ki; mely párok ter­melik a legtöbb húst? Az első évet 135 párral kezd­tük el. Ezeket környékbeli kis­­tenyésztőktöl vásároltuk össze sok helyről. A vásárláskor min­den esetben elmentünk a te­nyésztőhöz, hogy lássuk állo­mányát, megismerjük annak egészségügyi helyzetét, terme­lési eredményeit, és adatokat szerezzünk a megvásárlásra kerülő galambok szüleinek, ro­augusztus 15 közt engedünk költeni — négy és fél tenyész­tési hónap alatt legalább három pár fiókát felnevelnek, és ez hat egyed. Ügy számítottunk, hogy ha a kingeket egész éven át párban hagyjuk és télre kel­lően hőszigetelt helyet bizto­sítunk neki, akkor 12 fiókára átlagosan számíthatunk. Né­melyik pár kevesebbet, de több­ségük 14—15 fiókát költ majd és így átlagosan meglesz a 12, összesen 1620, a 135 tenyész­­pártól. A vásárolt galambokat hat­vanas létszámú blokkokban csoportosítottuk, elláttuk vita­minokkal, paratífusz elleni vak­éi názást végeztünk, takarmá­nyozásukra, kavics- és ásványi anyag ellátásukra ügyeltünk. Az első'évben rendkívül sok bajunk volt az egészségüggyel. A betegségek legváltozatosabb formáival kellett megküzde­­nünk, amelyekhez képest a hosszú postagalamb-tenyésztö apasztalat jóformán a nullával tak, több napot kaptak mint a zárt tartásúak. A zárt tartás során elkerülhetetlen, hogy az időnként fellépő kisebb-na­­gyobb stresszhatásokkal szem­beni védekezésképesség vala­mivel csökkenjen a szabadtar­­tásúakéhoz képest. Ilyenkor bi­zonyos mérvű szervezeti le­romlás mütatkozik, fogékonnyá válnak a köztük élő betegség­hordozók által terjesztett ra­gályanyag iránt. A húsz hely­ről hozott galambok megfertő­zik egymást, s nagyon keser­ves munka megszabadulni ezek­től a betegségektől. Nehezíti a helyzetet az is, hogy az egyébként eléggé ártalmatlan náthabetegség tüneteit nem le­het megkülönböztetni a para­tífusz és az ornitózis hasonló megjelenési formáitól. A betegségekkel való küsz­ködés természetesen rányomta bélyegét a termelésre Is. Vé­­gülis az első termelési évben a 135 pár 913 fiatalt szaporí­tott, ezek létszáma azonban a 24. SZÁM 1971. DECEMBER 4. • A TARTALOMBÓL * A nagyüzemi húsgalambtenyésztés tapasztalatai * Ketrecek, etetők, itatok * Decemberi teendők * A hűsbáránytermelés távlatai (II.) Védekezzünk a boromfikolera ellen * Nem mindegy, hogy miből készül * A víz szerepe a nyúltartásban © A vad téli etetésének eszközei © Mire vadászhatunk decemberben? © Kártékony-e az üregi nyúl? © Látóhatár © Nagyvadállományunk © Vadászkutya-kaland A Üj lehetőségeket ígér a hang-táv-csali! A Karácsony előtt A A fiatalkorú bűnözők száma A a tiszai balinokról későbbi hónapokban 14,7 %-al csökkent. A 25 napos fiókák átlagsúlya telt beggyel 65 deka volt. Nagyüzemi tartásnál szá­molni kell azzal, hogy egyes galambok nagyon későn állnak párba. A májusban, sőt június­ban költeni kezdők szaporulat­­veszteségét a többiek nem ké­pesek pótolni. A kevés szaporulat harma­dik jelentős oka az volt, hogy a kisállattenyésztőktől összevá­sárolt kingek tényleges terme­lőképessége korántsem 14—15, hanem valójában átlagosan 8 fióka volt. Amikor a kiste­­nyésztők kingjeik nagy szapo­­raságáről beszélnek, többnyire mindig a legszaporább egy két pár galambjuk eredményére gondolnak, és ezt tekintik álta­lános képességnek. Figyelmen kívül hagyják azokat, amelyek csak 3—4 fiatalt nevelnek egész éven át. Egyes tenyésztők állo­mánya a gazdaságos termelés irányában szelektált, így éven­te valóban megtermelik a pá­­ronkénti 12—14 fiókát. A kistenyésztők nagyrésze a „szépséget“ a szaporaság és hústermelöképesség elé helye­zi. A king standard-értelemben vett szépsége és szaporasága viszont két meglehetősen ellen­tétes dolog. A king-tenyésztők eddig egyáltalán ’ nem tudtak megbarátkozni a nagyobb ter­melésre végzett szelekció kö­vetkeztében kialakult gazdasági típusú kinggel, amelynek tar­tása távolról sem- olyan nemes,­­melle kevésbé széles, a farba hosszú és lefelé lógó. Észrevettük, hogy a színes galambok mindig nagyobb el­lenállóerővel rendelkeztek és többet termeltek a fehérszínü galamboknál. ANKER ALFONZ (Folytatjuk.)

Next

/
Thumbnails
Contents