Szabad Földműves, 1971. július-december (22. évfolyam, 26-52. szám)

1971-11-27 / 47. szám

SZABAD FÖLDMŰVES 1971. november 27. Bízik erejében Granszki Mária már 1958-tól dolgozik a „Slovlik“ Nové Zámky-i 05-ös számú üzemében. Jelenleg az expedícióban végez kiváló munkát. Szerénységéért, jó munkájáért és a tömegszervezetekben kifejtett tevékenységéért — a Nemzeti Front — jelölte képviselőnek a Szlovák Nemzeti Tanácsba. Mikuláš Andel az üzem igazgatója igen elégedett a fiatalasszony munkájával. Örül, hogy üzemüket ilyen nagy meg­tiszteltetés érte, és reméli, hogy az újdonsült képviselő majd sokat tesz üzemükért, amely nagy fej­lődés előtt áll. A közeljövőben megkétszereződik munkásainak száma és Nové Zámkyn lesz Cseh­szlovákia legnagyobb konzerv­gyára. ' Az igazgató aki az egyik vá­lasztó bizottság elnöke, bíztatgatja a fiatalasszonyt, hogy mint ta­pasztalt, társadalmi munkát vég­zett funkcionárius majd segít ne­ki. Lesz elég dolga, mert az üzem­ből négy dolgozót jelöltek a kép­viseleti szervek különböző foko­zatára. Ezekkel rendszeresen kell foglalkoznia az üzem vezetőinek. A fiatalasszony kissé lámpa­­lázas, azonban nem hátrál meg a jövő feladatat elől. Elbeszélge­tünk vele a párt legutóbbi hatá­rozatairól, többek között a szociá­lis intézkedésekről, a populáció­ról. Nagyon egészséges nézete van a családdal kapcsolatban. Ogy vé­li,, elsősorban meg kell szerezni az otthont, aztán jöhetnek a gye­rekek, és a megmaradt pénzből majd vésznek egy autót. Ez a he­lyes sorrend. Granszki Mária már több vá­lasztó gyűlésen bemutatkozott. Mindenütt szeretettel üdvözölték választói. Már nagy kedve van a társadalmi munkához, és mint a ■Nemzett'Front jelöltje még akti- -•> vabban akar dolgozni, mint. eddig. (b) Tomášov is . i X „ i , fi... megváltozott A Nemzeti Front, tomášovi (Féli szervezetének választási program- • ja teljes mértékben kidomborítja a község fejlődését a szocialista társadalomban. Valamennyi ténye­zőt, amely a falu arculatának szebbé tételéhez hozzájárult, lehe­tetlen 'felsorolni, ezért; csupán a fontosabbakat emelem ki. Már a második világégést köve­tő évben a sportszerető polgárok felépítették a futballpályát. Az 1947-es év legjelentősebb esemé­nye az uradalmi kastély gyermek­­otthonná való átalakítása volt. 1949-ben sor került az üzletháló­zat, és az orvosellátás bővítésére. TqmáSovon 1951-ben megalakult a szövetkezet, amely bizonyltja a szocialista nagytermelés helyessé­gét. Az eísz megalakulása elősegí­tette a különféle tömegszervezetek létrejöttét. ' , 1954-ben épült fel az első óvo­da. Egyre nőtt i Bratislavába járó munkások száma. Számukra autó­buszmegálló épült, mely a külön­féle vandál tettek miatt, gyakori ■javításra szorult. 1957-ben elké­szült a nyilvános hangszóró-háló­zat. Hat évvel később az utak ja­vítása, a villanyhálózat megerősí­tése kötötte le a hnb dolgozóit. Ebben az évben nyitottak egy új utcát, ahol 17 magánlakás, 2 szö­vetkezeti lakás és egy önkiszol­gáló élelmiszerüzlet kapott he­lyet. A következő évben három hónap alatt 52 gyermeknek egy új óvodát építettek fel. Ebben az esz­tendőben a Doprastav n. v. a falu határában öntözőrendszert létesí­tek Erre az évre a köze] másfél millió korona értékű új kultúrotthon építését tervezik. Ezen az építkezésen a lakosság 10 ezer, az iskolások pedig 1500 brigádórát dolgoztak le. így folytathatnánk a sort egé­szen az új híd elkészítéséig, amely négy és fél millió koronába került. A lakosság életszínvonala ma­gas. Bizonyítja ezt a 88 személy­autó, 360 televíziókészülék, majd­nem minden lakásban megtalálha­tó rádiókészülék és háztartási gé- и рек. A felszabadulás óta 126 úl ház épült a faluban, ebből csupán 1964-től kezdve 91. A választási program bőven fog­lalkozik a község fejlesztését cél­zó tervekkel is. Sajnos, még min­dig nem dőlt el Tomášov legfá­jóbb problémája. A községből 201 gyerek jár naponta három külön­böző falu iskoláiba, mivel nincs kilencéves alapiskolájuk, csupán 1—5 évfolyamú. Ennek megoldása nem kis feladatot ró a hnb képvi­selőire. 1973-ig a sportszervezet egy tornaterem felépítését tervezi te­kepályával. A hnb a község egyik épületében olvasóteremmel ellátott könyvtár, klubterem berendezését tervezi és helyet kap itt'a szol- 1 gáltatášok háza is. Egy újabb utca | nyitását is terbe vették, 50 télek ; kiadásával: Sok munkát igényel' L még a faluszépítés is. Kb. 2,5—3 | kilométeres szakaszon kell járdát készíteni és a parkosítás terén is sok a tennivaló. Ez pedig nemcsak a hnb dolgo­zóitól, hanem a község lakosaitól is függ. Hatékony segítségük ér­deküket szolgálja. Szocialista ha­zánk további fejlesztéséhez ezen- \‘ túl is szükség lesz minden dolgos kézre. Mózes Imre j, Sikeres bemutatkozás Bajtaván is bemutatkoztak a Nemzeti Front jelöltjei. A gyűlést Hlaváč elvtárs, a hnb titkára nyi­totta meg. Majd kultúrműsorral köszöntötték a jelölteket. Minden jelöltet viharos tapssal fogadott a közönség. Hegedűs Dénes a jnb jelöltje a járási választási tervet, Tóth István elvtárs pedig a helyi választási tervet ismertette. A beszámolókból kiderült, hogy a lakosok a választási terveket sikeresen teljesítették. Az értéke­lés £zt mutatta, hogy a falufej­lesztési és szépítési tervet másfél millió koronával túllépték. Ami­kor a jelöltek erről beszéltek, a választók tapssal fejezték ki örö­müket és egyetértésüket. A választói gyűlés végén a ta­nítónők az ifjúsággal együtt elő­adták „Az 54. év“ című zenés iro­dalmi összeállítást. Urgasz Mária Az ifjúság érdekében akar tevékenykedni A komáméi járásban 11 600 fia­tal járul első ízben a választó urnák elé. Az ifjú választókat főleg a Szocialista Ifjúsági Szövet­ség járási bizottsága és a helyi SZISZ szervezetek készítik elő. Ezzel kapcsolatban elbeszélget­tünk MILAN OPÁLKÁVAL, a SZISZ komárnoi járási bizottságának 31 éves elnökével, akit a Nemzeti Front a Szlovák Nemzeti Tanácsba jelölt képviselőnek. A fiatal jelölt eddig igen gaz­dag és gyümölcsöző társadalmi munkát végzett. Már 1964-ben be­választották a Csehszlovák Ifjú­sági Szövetség járási bizottságába, ahol főleg a mezőgazdasági ifjú­sággal foglalkozott. Emellett mint a Hurbanovoi (Őgyalla) Városi Nemzeti Bizottság képviselője igen aktív munkát fejtett ki. Megválasztása után még aktí­vabban szeretne dolgozni úgy ifjú­sági szakaszon, mint a képviseleti szervekben. A választások sikeré­nek érdekében a járási bizottság többi tagjával együtt aktivizálta bz ifjúságot. Az agitációs közpon­tok munkájába több mint 300 fia­tal kapcsolódott be, j800-an pedig a választási bizottságokban mű­ködnek. Több fontos feladat mel­lett a jövőben küzdeni fog, hogy mindenütt jobb feltételeket te­remtsenek az ifjúság számára. Szorgalmazni akarja az ifjúsági klubok, sporttelepek, játszóterek Ipfpcítncut KOLOZSI ERNŐ, Komárno Egy képviselőjelölt monológja Horváth József vagyok, 35 éves, pártonkívüli. A Kráfkai (Király­­réti) Állami Gazdaság bágerosa. Most vagyok másodszor képviselő­­jelölt. A helyi nemzeti bizottságba először 1966-ban, ez árvíz után pótválasztások útján kerültem. Ennyit magamról. Hogy mondjak valamit az előző választási időszak eredményeiről? Hát először falán a „Z“ akcióval kezdeném, melynek keretében tele­pülésünkön járdát építettünk. A munkák oroszlánrésze az állami gazdaságé volt, de mivel tagja va­gyok a szakszervezeti műhelyt®­­nácsnak is, így a műhelytanács és a nemzeti bizottság ülésein szorgalmaztam az építést. Közvet­lenül az árvíz után kértük, hogy Králkán nyissanak üzletet és ven­déglőt. Ez hosszabb huzavona után sikerült is. 1968-ban is megálltuk helyün­ket. Hiába voltak sztrájkfelhívá­sok, hiába követelték a forgalmi vagy a helység névtábláinak el­tüntetését, mi megőriztük higgadt­ságunkat, ignoráltuk a felhíváso­kat. Terveink a jövőt illetőleg? Sze­retnénk azt elérni, hogy megja­vítsák Kolárovo (Gúta) és Králka (Királyrét) bekötő útját, valamint hogy rendszeres autóbuszjárat lé­tesüljön a két település között. A bekötőút megjavítása nagy je­lentőségű az élelmiszer és más egyéb cikkek szállítása érdekében, továbbá az iskolás gyermekek szempontjából is, mert itt csak 1—3 osztály van. Gyermekeink naponta kétszer teszik meg ezt az utat. Személyes promlémám? Hát vol­na az is. Kolárovon építkezem, de inkább itt építkeznék. Az állami gazdaság majorja mellett van ugyanis egy csaknem parlagon heverő terület, 's talán azt is ki lehetne osztani házhelyeknek. Hogy mit mondanék a jövőt illetőleg? A munkámat a múltban is igyekeztem becsületesen elvé­gezni, s ígérem, hogy a jövőben Й is így lesz. Tőlem telhetőleg igyek­­|j szem a társadalmat, a közjót szol­­h gálni, hogy választóim ne csalat­kozzanak bennem. György Elek Sikeres évzáró A közelmúltban tartotta ünnepé­lyes évzáró taggyűlését a Lučeneci (Losonc) Klement Gottwald Építő­ipari Középiskola ifjúsági szerve­­' zete. A gyűlésen a járási SZISZ szervezet népművelője Mózer Ma­rian is részt vett, új elnököt válasz­tottak Jesko Sándor személyében, majd előterjesztették a diákok munkatervét. A SZISZ tagok közül az idén kb. 180-an szavaznak. Számukra a városi nemzeti bízott-' ság elnöke tartott előadást a nagyjelentőségű eseményről. Száraz Pál Hálával tartozunk Panyi Ferenc Brestovec (Szilas), Galovo (Nagy­­.megyer) tőszomszédságában fek­­•-szik. Kis, mindössze 570 lelket ‘számláló község. Neve először a szomorúan emlékezetes, 1965. évi árvíz idején vált ismertebbé. Az elszabadult Duna majdnem az egész községet a földdel egyenlő­vé tette. Aki azonban ma ellátogat Bres­tovec községbe, alaposan megle­pődik. Az árvíz pusztításának már nyoma sincs. Ezekről a változá­sokról beszélgettem Panyi Ferenc képviselőjelölttel, a hnb alkalma­zottjával és a népművelési otthon vezetőjével. — Ha az elmúlt választási idő­szak eredményeit latolgatom, ak­kor első helyen kell említenem az 1965. évi borzalmas árvizet és az azt követő újjáépítést. Községünk történetében ekkora katasztrófát még nem jegyeztek fel. Harmincöt családi ház összedűlt, 86 megron­gálódott. Az egész ország inter­nacionalista összefogásával a 35 . házat újjáépítettük, a többit kita­taroztuk. Az újjáépítés után köz­ségünk szebb lett, mint valaha. Két utcában, 1200 méteren vízvezeté­ket építettünk. Tavaly felépült az új kultúrház, amely nagyobb köz­ségnek is díszére válna, mint a mienk. Mi a társadalom nagy se­gítségét nem felejtjük el sohasem. Mivel éppen választások előtt ál­lunk, bátran kijelenthetem, hogy a Nemzeti Front és pártunk poli- § tikája mellett nincs nagyobb agi­­tációra szükségünk. Ha az árvíz utáni helyreállítás költségeit figyelmen kívül hagy­juk, — mert alapjában véve előre­­láthatatlan elemi csapásról volt sző, — Brestovec lakói akkor is hálával tartoznak szocialista tár­sadalmi rendszerünknek. A felsza­badulás óta teljesen megváltozott a község arculata, és ezt Panyi Ferenc néhány kézzelfogható tény­nyel is igazolja: — Csak egy példát említek, 1954-ben nem volt községünkben egy szilárd burkolatú közút. Ma 6507 méter elsőosztályú portalaní­­tott útunk van, 2130 méteren pe­dig járdát építettünk. A felszaba­duláskor Jóformán el voltunk vág­va a külvilágtól. Ma nagyszerű autóbusz összeköttetésünk van a járási székhellyel, Galovóval és Zemianska Olčával (Nemesócsa). A lakóházak 83 százaléka, 115 családi ház, ugyancsak a felsza­badulás után épült. A lakosság életszínvonalának a rohamos nö­vekedéséről tanúskodik az is, hogy községünkben ma 23 sze­mélyautó van magántulajdonban, holott 26 évvel ezelőtt hírből is в alig ismertük a gépkocsit. Panyi Ferenc készségesen tájé­koztatott a választási programról , is. — A választási program meg­valósítását tulajdonképpen már 1970-ben megkezdtük. Községünk határában megkezdték a nagy­szabású öntözőrendszer építését, mely befejezése után még nagyobb hektárhozamokat érhetünk el, még több húst, tejet, tojást -termelhe­tünk, pedig községünk már eddig is a komárnói járás legjobb me­zőgazdasági üzemei közé tartozott. A fokozódó termelés bizonyára kedvezően befolyásolja majd a * lakosság jövedelmének és életszín­vonalának alakulását. A nemzeti bizottság ehhez több tekintetben is hozzájárul. Befejezzük például az utak és Járdák építését, főja­vítást kap az iskola és a közvilá­­ítás, jobb felszerelést a kultúr­­áz, hogy jobban szolgálhassa a lakosság művelődését és szórako­zását. Ha megválasztanak, minden erőmmel azon leszek, hogy ezek a tervek megvalósuljanak. Panyi Ferenc fiatalember, mind­össze harminc esztendős. Tele életenergíával és elképzelésekkel. A kultúrház élén már eddig is sokat tett a falu kulturális élete érdekében. Biztosra vehető, hogy képviselőtársaival együtt a jövő­ben Is a község fejlődését szol­gálja. PALÁGYI LAJOS, ' a szerző felvétele % falu - öt hír Nagy közönségsikert aratott a Svodinban (Szőgyén) vendégsze­replő MÁTESZ, mely a Kaviár cí­mű kétrészes zenés bohózatot vit­te színre. A lelkes közönség szűnni nem akaró tapsviharral jutalmaz­ta a művészeket. Az előadást a NOSZF 54. évfordulója tiszteletére rendezték. ’☆ A hnb irányítása mellett még az idén befejezik a rayatalozó tataro­zását. A javítási költségek mint­egy 40 ezer. Kčs-t tesznek ki. ☆ A közel fél évtizede működő hangszóró-hálózat nagy segítséget nyújt a falu lakosai tájékoztatá­sában. Az előforduló hibák kikü­szöbölése, érdekében ez évben 25 ezer koronát fordítottak a javítá­sokra. •k A Vadásztársaság ez évi tervei közt szerepel a vadgyarapítás. Pontosabban a nyúlállomány fel­­frissítése, amit a gyér évi szapo­rodás tesz szükségessé. Ennek ér­dekében a közeljövőben 200 nyúl idetelepítésével számolnak. Az em­lített mennyiséget a járási Vadász­szövetség adományozza. ☆ A közelmúltban a hűvös időjá­rás ellenére közel 250 szurkoló jött ki az „öregfiúk“ és a A-csa­­pat mérkőzésére. A nézők ezúttal sem csalódtak, mert tetszetős, lát­ványos mérkőzés szemtanúi lehet­tek. A mérkőzés befejeztével a szövetkezeti klubban ebéddel ked­veskedtek az öregfiúknak. Hinzellér László fő feladat a további gépesítés A gépek zaja még nem csitult S el a határban, de az őszi munkák befejezése küszöbön áll a svodini (Szőgyén) Barátság szövetkeze t­­■ ben. Kukoricából 45, napraforgó­ból 18 mázsát takarítóiak be hektáronként. A kukorica betaka­rításánál nagy segítséget nyújtot­tak a kombájnok, melyeknek napi teljesítménye hét hektár. így mint­egy 34 százalékát takarították be a kukorica össztermésének. A répánál 400 mázsát takarítottak be hektáronként, ami rekordter­més. Az őszi vetések már befejeződ­tek; 1170 hektáros összterületen került földbe a búza. A Barátság efsz jövő évi fő fel­adatai közé tartozik a további I gépesítés, ami nemcsak munka­erő megtakarítást jelent, de nö­veli a termelést és gyorsítja a betakarítást is. Továbbá lehetővé á teszi, hogy a szövetkezet a cukor- I répánál minimumra csökkentse az I emberi munkaerőt. Inzellér László Nitrianske HrnCiarovcén (Nyitragerencsér) a közelmúltban kolaiidálták a korszerű bevásárlási központot.

Next

/
Thumbnails
Contents