Szabad Földműves, 1971. július-december (22. évfolyam, 26-52. szám)

1971-11-27 / 47. szám

SZABAD FÖLDMŰVES . / 1Э71, november 27, f*—-......... ............ Egymás segítésével Fél évszázad égy nemzet, egy or­szág történetében nem nagy idő. Pedig csak ötven s egynéhány éve annak, hogy az orosz munkásosz­tály a Nagy Októberi Szocialista Forradalom harci lobogója alatt megkezdte a munkások és parasz­tok első szocialista államának épí­tését. S e fél évszázadban a sok nemzet közös akaratából született Szovjetuniónak egy véres polgár­­háborút kellett megvívnia majd, később a fasiszta Németország orv­­támadását kellett kivédenie. Éppen ezért oly csodálatraméltó az «az eredmény, amit a Szovjet­unió az országépítés, a tudomány és technika, a termelés és az élet minden egyes szakaszán elért. Ha másra nem is gondolunk csak a világűr meghódítására, már ez is magában ékesszóló bizonyíték. Mi­lyen óriási műszaki és tudományos felkészültséget követel meg magá­nak az űrrakétának megszerkesz­tése. Vagy az űrhajóval, illetve az űrszondákkal több tízezer, száz­ezer, sőt millió kilométerekre fenntartott rádiókapcsolat. Ezt csak a műszaki fejlettség legfelső fokán álló ember képes megvaló­sítani. De talán ne menjünk oly mesz­­sze, a fellegekbe, a kozmikus tér végtelenségébe. Maradjunk a jó öreg földtekén, itt is számtalan példa kínálkozik a szovjet tudo­mány és technika fejlettségének bizonyítására. Vagy nem elég, ha felemlítjük azt a tényt, hogy gaz­dasági életünk ütemének fejlesz­tésében milyen óriási haladást je­lent a szovjet gyártmányú elektro­nikus számítógépek használata. Ma már nemcsak a tudományos mun­kahelyeken, hanem a hétköznapi termelőmunkában is egyre na­gyobb szerepük van az elektroni­kus számítógépeknek. Bonyolult feladatokat oldunk meg segítsé­gükkel. Ez azonban csupán egy elenyé­sző része annak a tudományos és műszaki együttműködésnek, amely a szovjet és a csehszlovák szakem­berek, intézmények és intézetek között kialakult és egyre bővül. S ebben az együttműködésben kü­lönösen azt kell szem előtt tarta­nunk, hogy a legmesszemenőbben kölcsönös. Mindenekelőtt abban az értelemben, hogy mindkét fél át­veszi partnerétől mindazokat a leg­újabb ismereteket és tapasztalato­kat, amelyeket kutatásai során szerzett. S a példákat ismét sorolhatnánk, kezdve az atomkutatástól, a lézer­­technikán keresztül a kohászati technológiáig. Nincs a jelenkori életnek olyan tere, amelyre ez a gyümölcsöző és rengeteg újat és hasznosat hozó együttműködés ne terjedne ki. S ugyanez áll fenn a KGST többi tagállamának, a szo­cialista tábor országainak viszo­nyában. De ez ma már másképp teljesen lehetetlen. Hiszen a mű­szaki előrehaladás olyan gyors ütemű, hogy annak, aki lépést akar tartani a fejlődéssel, minden erőt összpontosítani kell a kitű­zött cél elérése érdekében. Vitathatatlan tény, hogy a mű­szaki forradalom korszakát éljük. A szocialista, országokban ez a műszaki forradalom az ember, a dolgozó érdekeit szolgálja. Éppen ezért nagy kár, hogy napjainkban egyesek még csak szóban hirdetik és dicsőítik a műszaki forradalom vívmányait, tetteikkel azonban ma­radi felfogásukat bizonyítják. Ma már a rádió, a televízió vagy a telefon oly annyira elterjedt és megszokott, hogy nem is számít­juk a műszaki újdonságok sorába. A hírközlés leggyorsabb eszközei ezek, és kizárólag csak rajtunk múlik mennyire tudjuk őket az ember, a közösség céljaira és ja­vára^ felhasználni. Ha megfontol­tan és ésszerűen hasznosítjuk, úgy kiváló segítőtársaink, csakúgy, mint a műszaki fejlődés további, újabb, néha még csak bölcsőben ringó vívmányai. Gondoljunk csak a videotelefonra, amely a közel­jövőben bizonyára még gyorsab­ban elterjed majd, mint mondjuk a televízió. Ennek előfeltétele ad­va van, hiszen a TO-2 jelzésű — szovjet gyártmányú — videotele­fon műszakilag kiváló s így gya­korlati alkalmazása, általános el­terjedése csak rövid idő kérdése. Az emberi elme már eddig is hatalmas lépésekkel gyors ütem­ben fejlesztette ki a jelenkor min­den téren képzett emberének ja­vát szolgáló műszaki adottságokat. A gondolkodó ember azonban en­nél többre képes és többet is tesz. Egyre újabb gépeket és berende­zéseket készít, hogy könnyebbé tegye munkáját. Igyekszik a saját igényei szerint megváltoztatni a természetet. Ojabb, tökéletesebb és az éghajlati adottságoknak jobban megfelelő, nagyobb terméshozamot biztosító kultúrnövényeket fejleszt kj. S ebben »is a szovjet kutató tudomány halad a'z élen. A fagy­illetve szárazságtűrő gabonafajták kinemesítése a korszerű módsze­rekkel dolgozó szovjet tudósok fá­radságot nem ismerő, türelmes munkájának eredménye. E munká­jukban a szovjet szakemberek szí­ves-örömest használják fel a ba­ráti szocialista országok hasonló munkaágban tevékenykedő szak­embereinek tapasztalatait. S teszik ezt kizárólag azzal a céllal, hogy az egész szocialista tábor előnyeit szolgálják. Hiszen ugyanígy kész­ségesen bocsátják munkájuk gyü­mölcsét a baráti államok tudósai­nak, szakembereinek rendelkezé­sére. Ebben mutatkozik meg a szo­cializmus ereje. A kapitalista vi­lágban a kortkurrenciaharc a vív­mányokat, eredményeket féltve őrzött kinccsé téve állítja egymás­sal szembe az embereket. A szo­cialista rendszer viszont a közös érdekeket tartja szem előtt. A tár­sadalom a szocializmust építő ember gazdagabb életének, jobb életkörülményei kialakításának ér­dekében a baráti összefogásban, egymás segítésében, támogatásá­ban látja a célhoz vezető utat. Ez a hatalmas különbség, mely élesen rányomja bélyegét az egyes társa­dalmi rendszerekben élő pmberek gondolkodására, életszemléletére. S éppen a szocialista embert jellemző vonások domborodnak ki a szovjet tudósok, tudományos ku­tatók, szakemberek, műszakiak minden ténykedésében A szovjet tudományos dolgozók és főiskolai tanárok száma ma meghaladja a 930 ezer főt. A tudomány hatalmas hadserege ez, mely az eddig még rejtett természeti erőket a szocia­lista társadalom szolgálatába tud­ja állítani. S egyre újabb terüle­teket hódít meg, tár fel, hogy a holnap embere, a következő nem­zedék e gazdag alapokon építhes­se tovább az ellentétektől mentes, boldogabb társadalmat, amiről elő­deink csak álmodhattak. A siker pedig annál könnyebben elérhető, minél szorosabbá válik az együttműködés különösen a fej­lődés élgárdáját képező tudomá­nyos dolgozók között. Hiszen a különböző országokban számos generáció tudását tárolják és fej­lesztik tovább. Hazánk gazdasági élete fellendí­tésének is ez az összefogás, egy­más segítése képezi legbiztosabb alapját. S a gyakorlati életből vett példák tömegéből válogathatunk ismét. A prágai Metro építése jó­val könnyebb a szovjet szakembe­rek által kidolgozott és kipróbált módszerekkel és berendezésekkel. Ugyanígy nagyban segítette és se­gíti a budapesti Metro építését a szovjet metroépítési technológia alkalmazása. A tudományos kuta­tás alapján kifejlesztett korszerű gépek, akár az iparban vagy a mezőgazdaságban, .a munka terme­lékenységének fokozását eredmé­nyezik. N Viszont a Szovjetunióban az elektronika, az űrkutatás, a bioni­ka és egyéb "tudományágak terén sikeresen használják fel egyrészt a szocialista országok, — köztük Csehszlovákia — tudományos ku­tatóinak eredményeit, valamint a baráti országok ipara által készí­tett, s a kutatást elősegítő korsze­rű berendezéseket. Ezen az alapon a szovjet űrkutatási programban egyes problémák megoldását cseh­szlovák kutatóintézetek végzik a kölcsönös segítség és munkameg­osztás keretében. így folytathatnánk a felsorolást még igen sokáig. Fel sem ölelhető minden ágazat, amelyben ez az elv, a kölcsönös támogatás, az egy­más segítésének elve élő valóság napjainkban. S ez a valóság a le­nini eszméket tovább fejlesztő párt, a Szovjetunió Kommunista Pártja, valamint a szovjet kormány irányítása alatt a tudomány és a technika megizmosodását jelenti. I Annak a tudománynak gazdagodá­sát, amely nem elvont módon, ha­nem a gyakorlati élet szükségletei­vel összhangban már a holnapot teremti meg. Obenan Károly ••••« .t:::::::::::;. Teljesen új a NIVA magajáró arató­­cséplőgép, amelyet a Don melletti Rosztovban gyárt a Rosztszelmas me­zőgazdasági gép­gyár. Az új gép paraméterei kivá­lóak, s remélhető­leg nemsokára ha­zánkban is besze­rezhetik földműve­seink. A laser-technika alapján fejlesztet­ték ki a Szovjet­unióban a TO—2 jelzésű videotele­font, amely előre­láthatólag a közel­jövő telefonkészü­léke lesz. Torony kilengések nélkül ' A Szovjetunióban, az Ipari Építmények Lengéstani Labora­tóriumában Fomin kutatócso­portja kidolgozott egy olyan módszert, amely a magas épít­mények szél okozta kilengésé­nek csillapítását oldja meg. Napjainkban ezek az építmé­nyek — főleg ar tornyok — egyre nagyobb szerepet játsza­nak mind a termelésben (reak­torok szennyeződésének bizton­ságos eltávolítását szolgáló különleges hűtőtornyok stb.j, mind pedig a tudományos élet­ben. A széllökések okozta moz­gások károsan hatnak az épít-­­meny szerkezetére, végső so­ron össze is dönthetik azokat. Másrészt a híradástechnikai célokat szolgáló tornyok — például a tv-tornyok — lengé­se zavarokat okozhat a vétel­ben, a lézersugaras mérések­kor pedig a pontosságot befo­lyásolja. A lengések csillapítására két­féle módszert dolgoztak ki. Az egyik szerint a torony széllel ellentétes oldalán (szélárnyék) különleges terelőlemezeket sze­relnek föl, amelyek a torony mögött keletkező örvényáramo­kat szüntetik meg. Ugyanis a laboratóriumi vizsgálatok ki­mutatták, hogy nemcsak a szél tolóereje, hanem az építmény mögött keletkező örvények is okai a nagyméretű kilengésnek. A terelőlemez meghatározott méretű, és a szél irányával párhuzamosan helyezkedik el. A szél irányváltozásait és a különböző magasságokban fel­lépő különböző szélirányokat követendő, a lemez több rész­ből áll. A részek egymástól függetlenül követik az irány­­változásokat. A kísérletek so­rán ezzel a megoldással a tize­dére sikerült csökkenteni a szél okozta lengéseket. A másik elgondolás szerint egy vékony, műanyagból ké­szült, felfújható, repülőgép­szárnyra emlékeztető terelő védhetné a tornyot, amelyet szintén az építmény mögé — szélirány szerint — helyezné­nek el. Ül VITAMIN­­KÉSZÍTMÉNYEK Szovjet kutatók új vitamin­­készítményt, tiaminpropolszul­­fidot állítottak elő. A tiamin­­propolszulfid fehér kristályos por, keserű ízű és fokhagyma szagú. Az állatokkal végzett kísérletek során megállapítot­ták, hogy a készítmény védel­met nyújt a Bi vitamin-hiány kifejlődése ellen, s csökkenti a vérnyomást. Klinikai kísérle­teket is végeztek vele, és azt tapasztalták, hogy jó hatással van az operáció után idegi za­varokban szenvedő betegekre. A készítménynek az orvosi gyakorlatban való alkalmazá­sát engedélyezték. NAGY TELJESÍTMÉNYŰ XENON ÉGŐ Szovjet kutatók egy 50 kW teljesítményű xenon égőt állí­tottak elő. Az égő fénye mel­lett két kilométeres távolság­ban is . lehet olvasni. Ez nem is csoda, ha figyelembe vesz­­szük, hogy az égőből kilépő hősugarak közvetlen közelben a magas olvadáspontú fémeket is megömlesztik. A találmány­nak nagy szerepet szánnak a nagy tisztaságú fémeket elő­állító vákuumkohászatban. Az Öész-szövetségi Fénytechnikai Kutatóintézet munkatársai most 200—300 kW teljesítményű égők fejlesztésén dolgoznak. Ennek a munkának az a célja, hogy 4000 C-fok belső hőmér­sékletű kemencéket építhesse­nek. Az új fényforrás a ma­gasba emelve kisebb városok, illetve nagyobb építkezések, külszíni szénfejtések megvilá­gítására is alkalmas lehet. ч AUTOMATÄK ŐRZIK A LEVEGŐ TISZTASÄGÄT Leningrádi mérnökök leg­újabban olyan automatákat szerkesztettek, amelyek szün­telenül őrködnek majd a leve­gő tisztaságán a Szovjetunió nagy ipari központjaiban. "A készülékek optikai-akusztikai elven működnek, és gyorsan meghatározhatják a levegőben levő kéndioxid, szénmonoxid és más mérgező anyagok meny­­nyiségét, koncentrációját. Ha a levegőszennyezés túllépi a megengedett értéket, a gáz­elemző készülékek önműkö­dően riasztják a városi köz­egészségügyi szolgálatot. Lenin­grad nagyüzemeinek környékén már jelenleg is számos ilyen levegőőrző automata látható. A közeli esztendőkben a Szov­jetunió legtöbb levegősrannye­­ző üzemében, sőt a legforgal­masabb autóutak mellett is felszerelik a szennyvésmérö műszereket. JÉGMENTES KIFUTÓPÁLYÁK A téli hónapokban sók ne­hézséggel küzd a légiforgalom. Nagy problémát okoz például a repülőtéri kifutópályák jég­­mentesítése. Sokféle módszer­rel próbálkoztak már, több he­lyütt például kiszolgált repülő­gép-hajtóművet szerelnek gép­kocsikra, s a forró gázsugárral olvasztják fel a kifutópályák jégpáncélját. Sajnos, nagy hi­degben a megolvadt jég rövid idő alatt újra megfagy. A Szov­jet Tudományos Akadémia egyik kutatóintézetében most új megoldást találtak. Olyan különleges port fejlesztettek ki, amely repülőtéri kifutópályákra szórva hatásosan felolvasztja a jeget és a kezelés után a pá­lyák két napig jégmentesek ma­radnak. Az újfajta pornak az a hátránya, hogy csak aszfaltbe­ton pályákon használható, ce­mentbeton pályákon nem.

Next

/
Thumbnails
Contents