Szabad Földműves, 1971. július-december (22. évfolyam, 26-52. szám)
1971-11-27 / 47. szám
1971. november 27. JSZABAD FÖLDMŰVES A nagyobb feladatok jobb felkészültséget igényelnek! Az utóbbi két évtizedben falvaink földművesei. munkásosztályunk, és egész szocialista társadalmunk hatékony támogatásával, a mezőgazdasági termelés társadalmasítása kapcsán hatalmas anyagi értéket egyesítő nyersanyag és élelmiszerbázist hoztak létre. Pártunk bölcs, türelmes, meggyőző munkája révén a kis és középparasztok megértették, hogy az apró gazdaságokhoz való görcsös ragaszkodás továbbra is a falvak népének elmaradottságát és nyomorát eredményezné. Így a kollektivizálás, az erők egyesítésével párhuzamosan, széleskörű szociális programmá vált. A parasztság szövetségesként a munkásosztály mellé szegődött, és az idő azt bizonyította, hogy a jó tanítómester mellett jples tanítvánnyá fejlődött. Munkájának gyümölcsét ma mindannyian élvezzük. Pártunk új történelmet formáló XIV. kongresszusa az előbbiekhez képest még következetesebben rámutatott szocialista mezőgazdaságunk fejlesztésének társadalmi szükségszerűségére, s egyben a valóraváltás módszerének a kulcsát is a kezünkbe adta. Ennek a programnak nagy előnye, hogy lehetővé teszi a mezőgazdaság fejlesztésének kompié* megoldását egybehangolva a népgazdaság más ágazataival,, az építőiparral, a gépiparral, a vegyiparral, a most fejlődő fiatal takarmánykeverő iparral, és egyéb szolgáltató intézményekkel. Az öt évre szóló népgazdaságfejlesztési pártprogram célkitűzése, hogy az életszínvonal szüntelen emelkedésével párhuzamosan növekvő élelmiszerigényt a lehető legjobban, hazai termelésből kielégíthessük. Most azonban az ötéves terv első esztendejének a végén és a közelgő második év küszöbén már a megvalósítás hogyanjáról kell gondoskodnunk. Tehát céltudatosan kell kihasználnunk mindazokat a lehetőségeket, melyeket a tudományos műszaki ismeretek számunkra nyújthatnak a valóban nagyüzemi állattenyésztés kiépítésében. Ebben a folyamatban a korszerű technikára, az összpontosított, szakosított, kooperációs termelési feltételek maximális lehetőségeinek kihasználására kell törekedni. Elsősorban ezeket kell megoldani, máskülönben nem használhatnánk ki az optimális feltételeket, s a munkafolyamatok racionalizálására sem kerülhetne sor. Tehát elengedhetetlenül szükséges, hogy igénybe vegyük a tudományos intézetek és munkahelyek dolgozóinak, a mezőgazdasági fő- és középiskolák tanári munkaközösségének és más intézmények dolgozóinak a segítségét. Az állattenyésztés minden ágazatában maximális mértékben támogatni kell az alkotó kezdeményezést, mely a múltban nagy eredményeket hozott társadalmunknak. Itt tehát nemcsak az összpontosításról, a szakosításról, a műszaki bázis, a kooperáció és a szolgáltató hálózat kiépítéséről, hanem ezekkel párhuzamosan az állatok termelőképességének s biológiai jótulajdonságának szüntelen tökéletesítéséről van szó. Ez pedig megköveteli, hogy az arra hivatott intézmények a tudományos intézetek, az állattenyésztési felügyelőségek, az állategészségügy, a törzstenyészetek és a tenyészgazdaságok együttes erőfeszítéssel maximális mértékben hozzájáruljanak olyan állattípusok kitenyésztéséhez, melyek biológiai homogenitásuknál fogva kevesebb teljes értékű takarmánykeverék fogyasztásával, nagyobb termelékenységet nyújtanak. Ugyanis az új feltétel, a műszaki fejlesztés, vagyis a termelés arányos összpontosítása és szakosítása ezt megköveteli. A jövőben számolnunk kell az egyesített szakosított gazdaságokban több száz tehén összpontosításával. Ezekben a gazdaságokban korszerű technikával magasabb munkatermelékenységet érünk el. Az ilyen gazdaságokban nagyon fontos lesz a tehenek tőgyének gépi fejésre történő kialakítása. Néni mindegy, milyen minőségű tehenek kerülnek a korszerű termelőhelyekre. A szocialista szék torban az ötéves terv végére háromezer literen felüli s a szlovák-tarka tehénfajtánál pedig négy-ötezer liteteres tejelékenységet akarunk elérni tehenenként. E tekintetben Szlovákia számos járásában nagyon^ jó tapasztalatai rendelkeznek. A teljes biológiai értékű keverék és a jó terimés takarmány, valamint a tökéletesedő tehénállomány meghozza az eredményt. A jövőben persze még nagyobb igényességgel kell hozzáállni a takarmánytermesztéshez, a keverékgyártáshoz és a nemesitől munkához is. Az utóbbi a termelésben az állatok hasznosságelienőrzésével kezdődik. Mezőgazdasági üzemeinkben e tekintetben még nagyon sok a tennivaló. Ez egyben a szolgáltató partnerekre is vonatkozik. akik minden bizonnyal nem nyújtanak maximális komplex segítséget a mezőgazdasági üzemeknek, jó lenne elgondolkodni, hogyan, milyen formában bontakozhatna ki a segítség. A XIV. pártkongresszus határozata a szolgáltatókra legalább annyira vonatkozik, mint a termelőkre. Ezért ha azok is maradéktalanul teljesíteni akarják a pártprogramból rájuk háruló feladatokat, akkor változtatniuk kell a beidegződött módszereken. A tehén vegyeshasznú állat, legalábbis a szlovák-tarkát annak tekintjük. Tejet és húst produkál közélelmezésünknek. Ttehát elhelyezését is meg kell oldani. Beszéltem ugyan az összpontosításról, meg a szakosításról. Azonban meg kell említeni a korszerű férőhely szükségességét is. A rendelkezésünkre álló tehénistállókból sok, nagyon rossz állapotban van. Kijavítani nem érdemes. Vannak azonban mór korszerű, új tehénistállóink is, melyekből a közelmúltban másfélezret építettünk, és továbbiak kivitelezése folyamatban van. A régiekből azonban több mint négyezret korszerűsítenünk kell, hogy emelhessük a munkatermelékenységet és csökkenthessük a munkaköltséget.. Sokkal problematikusabb a helyzetünk a kocák istállózásában, mert a férőhelyek nagy többsége csupán ötven-hatvan koca befogadására alkalmas. A jövőben a szakosított farmokon több száz, esetleg ezren felüli koca elhelyezésével kell számolnunk, melyek az ötezres és a tízezres nagyhizlaldáknak alapanyagot szolgáltathatnak. Építenünk kell ilyen farmokat s ebben már feltétlenül szükség lesz a közös beruházási eszközök felhalmozására, vagyis az üzemközi vállalatok kiépítésére. Ebben a tekintetben már akadnak jó saját tapasztalataink, melyeket tovább kell fejleszteni. Tény, hogy egyes dolgok véghezvitelére öt, esetleg tíz évnél is hoszszabb idő szükséges, ezért mindig annyit kell tennünk a nagy célkitűzés elérése érdekében, hogy bázisaink egyre jobban gyarapodjanak, évről évre új lehetőségeket produkáljanak a termelőalapok kiépítéséhez, az emberek életszínvonalának emelkedéséhez. A tojástermeléssel éppen a nagyüzemi kooperációban kiépült baromfifarmok, a jó tojófajták, és a teljesértékű takarmánykeverékek használatával nagyon tekintélyes színvonalat értünk el. Ennek következtében a a fogyasztók ellátása is javult. így legutóbb tojástöbblet is mutatkozott. A felvásárlók nem készülnek fel kellőképpen az áru átvételére, s ez torlódást okozott a termelésben. Ebből az a tanulság, hogy a jövőben a termelés szüntelen korszerűsítésével párhuzamosan az áruátvevő kapacitást is bővíteni, korszerűsíteni, rugalmasítani kell. Napjainkban tanúi lehetünk annak a hatalmas társadalmi megmozdulásnak, melynek érdekében az üzemek ezrei, az emberek milliói síkra szállnak pártunk XIV. kongresszusa határozatainak megvalósításáért, ötéves tervünk sikeres teljesítéséért. Amikor tehát a választási úrnák elé járulunk, hogy leadjuk szavazatunkat a Nemzeti Front jelöltjeire, éppen erre a terjedelmében nagy szabású, formájában szocialista, népünk életének szüntelen javítását célzó programra szavazunk. Aki a Nemzeti Front jelöltjeire szavaz, aki becsülettel dolgozik, és aki internacionalista magatartást tanúsít, az szilárdítja szocialista társadalmunk és népünk egységét. Ez pedig egyértelmű a szocialista hazafiság megnyilvánulásával. HOKSZA ISTVÁN Hogyan készültek fel? A HALADÓ TAPASZTALATOK A Charolais és a hollandi feketetarka szarvasmarha keresztezése Hollandiában a zeisti állattenyésztési kutatóintézet néhány év óta kísérleteket folytat feketetarka tehenek fedeztetésével Maas-Rajna-Yssel, romousin, valamint Charolais bikákkal. A Charolais bikákkal végzett keresztezések igen kedvező eredményre vezettek, mert igen gyors fejlődésfi, jó vágóminőségű utódok származtak. Az utódok izmoltsága igen Jó, és nem zsírosodnak el olyan gyorsan, mint a tiszta feketetarka marhák, tehát jobb húsnyeredéket adnak. Egyetlen hátránya a Charolais keresztezéseknek, hogy az anyaméhben a borjak igen nagyra fejlődnek, s emiatt nagyobb a halva született borjak aránya. Ezért ajánlatosabb öregebb feketetarka teheneket fedeztetni a Charolais bikákkal, illetve azok ondójával mesterségesen megtermékenyíteni. A keresztezéssel eddig elért jó eredmények arra indították a mezőgazdaságfejlesztési alapot, hogy jelentős támogatást nyújtson a kísérletekhez. 1965-ben már 5000 feketetarka tehenet termékenyítettek meg Ctjarolais ondóval. Ezt részben Franciaországból hozták be, részben a már importált négy Charolais bikától nyerték, melyek magántulajdonban vannak. Eddig három társulás alakult Charolais ><: feketetarka keresztezése húsmarha előállítására. 1968-ban megalakították a holland Charolais törzskönyvező szervezetet is. ISKOLÁJA Szocialista mezőgazdaságunk pártunk XIV. kongresszusa után a fejlődés új szakaszába lépett. A párt és a társadalom elengedhetetlenül szükségesnek tartja a mezőgazdasági termelés lényeges emelkedését. A céltkitűzést azonban a régi, kezdetleges módszerekkel semmiképpen sem érhetnénk el. Ezért olyan ésszerű megoldásokhoz kell folyamodnunk, melyek lehetővé teszik a termelés és a munkatermelékenység emelkedését. Köztudomású, hogy ennek puszta akarása és hangoztatása nem elegendő. Manapság alsóbb és felsőbb szinten aránylag sok szó esik a szakosításról, az összpontosításról, a kooperációs és az integrációs viszonyok fejlesztéséről. Földműveseink új fogalmakkal ismerkednek, s közülük többen talán nem teljesen értik miről is van tulajdonképpen szó. Tény, hogy ezzel nem valamiféle üres, divatos fogadalmak köztudatba vitelét szorgalmazzuk. Végérvényesen tudomásul kell vennünk, hogy itt sokkal többről van szó.Mezőgazdaságunk kinőtte a gyerekcipőt. Ebből pedig az következik, hogy most már élhet a társadalom-adta jogaival és kötelezettségeivel. A megnövekedett feladatok azonban fejlettebb, fölkészültpbb embereket igényelnek a vezetésben és a termelésben egyaránt. Amikor pártunk Központi Bizottságán s a Szövetségi és a Nemzeti Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumokban elhatározták, hogy a CSKP XIV. kongreszszusa határozata értelmében a haladó tapasztalatok iskolája megszervezésével a mezőgazdasági dolgozók politikai és szakmai képességének fejlesztését szorgalmazzák, éppen azon fáradoztak, hogy az emberek ezreit előkészítsék az igényes feladatokra. Mint ismeretes, november lí-én a Csehszlovák Televízióban sor került az első téma sugárzására. Tán mondanom sem kell, hogy mindannyian nagy érdeklődéssel vártuk, mit látunk a képernyőn. Jómagam az adás előtt néhány órával ellátogattam a Dunajská Streda-i Járási Mezőgazdasági Társulásra, hogy Csernyánszki Károly elvtárstól, a társulás dolgozójától érdeklődjem a tévé-nézés megszervezéséről. A kérdezett elmondta, hogy a gazdaságok vezetőit időben tájékoztatták a haladó tapasztalatok iskolája társadalmi küldetésének fontosságáról, s személyes látogatásaik alkalmával mindenütt megértésre találtak. Probléma csupán abban mutatkozott, hogy egyes gazdaságok nem rendelkeznek tévé készülékkel és a tömeges szervezett nézéshez szükséges helyiségekkel. A személyes látogatás alkalmával a legtöbb helyen az iskolázás sikeres kimenetele érdekében azt az igényt támasztották, hogy mivel az adások cseh és szlovák nyelven történnek, a Szabad Földműves közölje a tananyagot. Ezzel azonban nem mondtak újat, mert aki olvasta lapunk novetňber 6-i számában Václav Špička mérnöknek, a CSKP KB mezőgazdasági-politikai részlege dolgozójának „A haladó tapasztalatok iskolája“ című cikkét, azt tapasztalhatta, hogy szerkesztőségünk számolt az egyes témák és a viták anyagának közlésével. Ezzel azt akarjuk elérni, hogy a dél-szlovákiai mezőgazdasági dolgozók anyanyelvükön bekapcsolódhassanak az iskoláztatásba, minél többet elsajátítsanak a tananyagból. Azonban a Dunajská Streda-i járásban a mezőgazdasági üzemekben, amelyekben megszervezték a tévénézést, a szlovákul tudó vezető doh gozók egyike — aki rendszerint az iskola vezetője — műsor közben jegyzeteket készít, s az adás végén öszszefoglalja az elhangzottakat, hogy a jelenlevők megértsék a tananyagot. Másnap reggel a dolgozók munkaszakaszonként vitatkoznak az elhangzottakról, s erre a havonkénti tagsági gyűléseken ismételten visszatérnek. Persze, itt nemcsak az alapelvek elfogadása a fontos, hanem egyben az is, hogy egyes gazdaságok saját érdekükben hogyan szervezik meg a haladó tapasztalatok iskoláját. EZért este ellátogattunk a járás egyik legnagyobb gazdaságába, az okoči földművesszövetkezetbe. A közvetítés előtt Öllé elvtárs, a szövetkezet elnöke arról tájékoztatott, hogy az első adás nézését nagyon szerény körülmények mellett szervezhették, mivel a kultúrház javítás (alatt áll. Így az esti adáson a traktorosok és a gyalogmunkások egy része, a másnap délelőttin pedig az állattenyésztési dolgozók ismerkednek meg a tananyaggal. Amint utólag ér-, tesültem, a másnap délelőtti tévéadásra csak nagy késéssel került sor. Kérdés, hogy volt-e türelmük a várakozásra? Azt tapsztaltam, hogy az esti adás résztvevői nagy érdeklődéssel követték a közvetítést, s mivel nem mindent értettek meg, a végén Cserge Károly elvtárs, a gazdaság főmérnöke tömören ismertette az elhangzottakat. Cserge Károly főmérnök A tévé-adással összefüggésben azonban meg kell jegyeznem, hogy az illusztráció sokszor nem volt összhangban a szöveggel, amit többen kifogásoltunk. Ez arra figyelmezteti a műsorszerkeszfőket, hogy a jövőben nagyobb igényességgel készítsék a felvételeket. Tény, hogy az első téma az idősebbek számára nem volt ismeretlen. Látszott, hogy az emberek közül többen átélték a szövetkezetesítést, s résztvevői voltak az építés későbbi szakaszainak. Mindamellett az előadás nagyon tanulságos volt számunkra, ami megjegyzéseikből is kitűnt. Voltak olyanok, akik csodálkoztak, mennyit fejlődtünk a falu szocializálásának kezdete óta. Hát igen, nagyot fejlődtünk, s a jövőben még többet akarunk. Ezért kell tanulni. A haladó tapasztalatok iskolájába való aktív bekapcsolódás nagy lehetőség erre, melynek keretében mezőgazdasági dolgozóink hasznos ismereteket szerezhetnek, s azokat a termelésben a maguk és a társadalom javára fordíthatják. —hai — Képernyő előtt Charolais bika Csütörtökön (november 11-én) este a sládeőkovcei földművesszövetkezet éttermében 150 dolgozó gyűlt össze a Haladó tapasztalatok iskolája keretében sugárzott első műsor megtekintésére. A jelenlevők közt láthattuk J. Gajdos mérnököt, a szövetkezet elnökét, valamint A. Vojáőek mérnököt, a Parasztszövetség Központi Bizottságának titkárát is. A közvetítés után a dolgozók közül többen kérdéseket tettek fel, melyekre az elnök válaszolt. Többen szerették volna tudni, hogy szövetkezetük mikor rendelkezik majd olyan korszerű tehénistállókkal, mint amilyeneket a képernyőn láttak. Az-elnök a hallottak után tájékoztatta a tagságot, hogy a jövő esztendő második felében olyan korszerű tehénistállő rendszer építését kezdik, ahol befejezés .után 1000 állat elhelyezése válik lehetővé. A korszerű tehénfarmon előreláthatólag 1974-ben megkezdődhet a termelés. • További kérdések az egyesítéssel kapcsolatosan hangzottak el. Az elnök tájékoztatta a jelenlévőket, hogy a sládeőkovcei, a hajskéi és a královái szövetkezetek földjeinek összevonásával nagy, 6000 hektáros korszerűen szakosított gazdasági egységet építhetnek ki. Ennek keretében Sládeőkovcén teheneket, Hajskén üszőket, Kráfován pedig hízómarhákat tarthatnak. így a növénytermesztésben a szántóterület 68 százalékán gabonaféléket, a hátralévő területen pedig takarmányt és technikai növényeket termeszthetnek. A televízió nézése urán természetesen más kérdések is sorrakeriiltek. A szövetkezet asszonytagjai megemlítették, hogy meg kellene oldani a dolgozók távolabbi munkahelyekre való elszállítását. Módot kell találni egy autóbusz vásárlására, mert jelenleg az idősebbek gyalogszerrel járnak ezekre a munkahelyekre.-jp-
