Szabad Földműves, 1971. július-december (22. évfolyam, 26-52. szám)
1971-11-27 / 47. szám
4 .SZABAD FÖLDMŰVES 1871. november 27. A növénvtennesztés fejlesztési terve a választási program szerves része Az ötödik ötéves népgazdaságfejlesztési tervidőszakban tovább gyarapodnak a társadalom anyagi forrásai. Következetesen megszilárdulnak a szocialista termelési viszonyok és olyan nagyjelentőségű tervek válnak valóra, melyek nagyban hozzájárulnak a termelő erők további mennyiségi és minőségi fejlődéséhez. A célkitűzések gyakorlati megvalósítása megteremti a nép életszínvonalának szakadatlan emelkedéséhez szükséges kedvező feltételeket. A CSKP gazdaságpolitikai programjának legfontosabb célkitűzése, hogy a tervidőszak végéig biztosítsa *&z ország'lakossága szükségleteinek fokozottabb kielégítését, s elősegítse a dolgozók létbiztonságának további szilárdnlását. Csehszlovákia Kommunista Pártja ezt a célkitűzését a szocialista életformával összhangban, a társadalmi termelés tartós fejlesztésével, hatékonyságának növelésével igyekszik elérni. Tagadhatatlan tény, hogy az előző ötéves tervidőszak folyamán lényegesen emelkedett hazánkban az életszínvonal. Nagyobbodott a lakosság személyi fogyasztása, de bővült a társadalmi fogyasztás keretében a lakosságnak nyújtott termékek és közszolgáltatások választéka is. Az ésszerű táplálkozás elvének megfelelő irányban fejlődött az egyes termékek iránti kereslet is. Mint ismeretes, Szlovákia mezőgazdasága az utóbbi években mindössze 80 százalékra biztosította a lakosok élelmiszerszükségietét. A CSKP XIV. kongresszusa által jóváhagyott népgazdaságfejlesztési terv nyíltan kimondja, hogy a lehető legjobban ki kell aknázni minden lehetőséget annak érdekében, hogy a mezőgazdasági termelés tökéletesebben kielégíthesse a lakosság egyre növekvő szükségleteit. A mezőgazdasági termelés egyik alapvető feladata, hogy fedezni tudja saját termelésből a legfontosabb életmiszerféleségek iránti fokozódó keresletet. Hogy ez elérhető legyen, jelentősen fokozni kell a mezőgazdasági termelést és a mezőgazdasági termékek állami alapokba történő felvásárlását. A szocialista mezőgazdaságunkra háruló feladatok teljesítésében fontos szerepe van a növénytermesztésnek is. Ezért a növénytermesztés távlati fejlesztési terve szerves részét képezi a választási prugramnak. A fejlesztési terv hangsúlyozz?, hogy a növénytermesztés, s egyben a mezőgazdasági termelés és a mezőgazdasági termékekkel történő ellátás színvonala csak úgy javítható, ha folytatjuk a termelés belterjesítéséfe irányuló törekvéseinket, ha egyre kedvezőbb feltételeket teremtünk a nagyüzemi termelési módszerek mind szélesebbkörü érvényesüléséhez, s lényegesen kibővítjük a szolgáltatásokat. Nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a lehető legnagyobb mértékben érvényesüljenek a mezőgazdasági dolgozók kezdeményezései és tapasztalatai, valamint a tudományos és műszaki haladás eredményei. Ha részletesebben elemezzük a dolgokat, rájövünk, hogy a mezőgazdasági termelés értéke 71, a piaci termelés értéke pedig 137 százalékkal növekedett az utóbbi két évtized alatt. Minek köszönhető ez a nagymértékű fejlődés? Elsősorban annak, hogy javult a termelés színvonala és jobbak lettek a terméshozamok. A legnagyobb fejlődés a gabonatermesztésben mutatkozott. Növekedett a búza, az árpa, a kukorica, sőt a cukorrépa átlaghozama is. A növénytermesztésben tapasztalt eddigi fejlődés, a termelés jelenlegi helyzete és a szükséglet növekedésének mérlegelése után kidolgozott és reális alapokon nyugszik. A kitűzött célok elérése érdekében további javulást kell eszközölni a gabonafélék, a hüvelyesek, a takarmánynövények, a cukorrépa stb. termesztésében. Az Az igényeknek megfelelően növelni kell egyes növényféleségek termőterületét, hektárhozamát, illetve az évi össztermelés mennyiségét. A legnagyobb gondot a gabonatermesztés színvonalának további emelésére kell összpontosítani, ez azonban nem vonhatja maga után az egyéb nüvényféleségek termesztése fejlesztésének elhanyagolását, háttérbe szorítását. Dél- Szlovákia melegebb éghajlattal rendelkező járásaiban 50 százalékkal kell növelni a kukorica vetésterületét és a tervidőszak végére el kell érni a félszáz mázsa átlaghozamot. Továbbá kétszeresére kell növelni az olajosok felvásárlását, s javítani kell a burgonya hektáronkénti terméshozamát is. A cukorrépatermesztésben 15,5 százalékos mennyiségbeli javulást szeretnénk elérni. A mennyiségbeli javulás elérésére való törekvés során azonban nem szabad egyetlen alkalommal sem megfeledkezni a minőség fokozásáról. A tervek valóra váltásában nagy szerep jut a tápanyagpótlás intenzitásának, a vegyszeres növényápolás és növényvédelem kérdésének is. Az ötéves tervidőszak alatt lényegesen több tiszta tápanyagot kap különböző műtrágyák formájában a mezőgazdaság, mint az előző öt évben. Kérdés, hogyan használják ki a termelők a kínálkozó lehetőségeket? Az ésszerű tápanyagpótlás mindig meghozza a várt eredményt. Persze, nem szabad elhanyagolni az istállótrágyával, a zöldtrágyával, s felesleges szalmaterméssel stb. történő tápanyag-visszapótlás kérdését sem. Mezőgazdasági üzemeinknek nem szabad megfeledkezniük a vegyszeres gyomirtás és növényvédelem nyújtotta lehetőségek maximális kiaknázásáról. A tápanyagpótlással, valamint a vegyszeres kezeléssel kapcsolatos munka sikeresebbé tétele érdekében a járási agrokémiai központokon kívül komplex tápanyagpőtlási és növényvédelmi állomásokat kell létrehozni. A termelés színvonalának javítása megköveteli, hogy bővítsük a legkifizetődőbb vetőmag- és ültetőanyagfajták választékét, csökkentsük a begyűjtési veszteségeket. Biztosítani kell a földalap tökéletesebb kihasználását és a gépesítés ütemének gyorsabbá tételét. A növénytermesztésben egyre nagyobb mértékben kell alkalmazni a komplex gépsorokat, mert csak ilymódon biztosítható a nagyteljesítményű gépek maximális kihasimálása. A növénytermesztési munkák gépesítését úgy kell irányítani, hogy a legnehezebb munkálatok többségét modern, nagyteljesítményű gépek végezzék. Ezzel könynyebbé tesszük a dolgozók munkáját, fokozzuk a munkatermelékenységet, gazdaságosabbá, színvonalasabbá teszszük a termelést. Az elkövetkező években meg kell oldani a betakarítás utáni kezelés •égető kérdését, továbbá nagybefogadőképességű szárítókat és raktárakat kell létesíteni, hogy ezen a szakaszon se merüljenek fel problémák. Öt év alatt 20 milliárd korona értékű mezőgazdasági gépet kell a termelők rendelkezésére bocsájtani, javítani kell ezen gépek és berendezések színvonalát, minőségét, megbízhatóságát és tartósságát. Mindemellett fokozni kell a dolgozóknak a gépek üzemeltetésével és karbantartásával kapcsolatos felelősségérzetét. Pártunk és kormányunk elsőrendű feladatának tekinti a termelés fokozását, a dolgozók életszínvonalának felendítését. Ezen törekvések csak akkor lesznek eredményesek, ha mindannyian hozzájárulunk a tervfeladatok megvalósításához. KÄDEK GÄBOR Gondos munka eredménye Pinciná, a lučeneci járás közepesen nagy községeinek egyike. A pbrtalanított utak menten kígyózó,1 szépen elrendezett virágágyak a falu lakosainak szorgalmát, rendszeretetét hirdetik. A csinos lakóházak módos szövetkezetre engednek következtetni. Majd két évtizeddel ezelőtt, 1952- ben alakult meg Pincinán a szövetkezet, amely jelenleg 804 ha mezőgazdasági földön gazdálkodik. Ottjártamkor Csernek Béla főagronó-mussal meghánytuk-vetpttük a gazdaság ügyes-bajos dolgait. A termelést eredmények, az őszi munkálatok, s természetesen a rossz időjárás kedvezőtlen hatásának és az alkatrészellátásban jelentkező hiányosságok következményeinek megvitatására is sor került. Végül úgy döntöttem, hogy a lentermesztés hogyanját s mikéntjét tűzöm tollhegyre. Csernák elvtárs elmondotta, hogy a megalakulás óta több-kevesebb sikerrel foglalkoznak a len termesztésével. A múlt évben 15 'hektáron termett, ez a növényféleség. A növényzet jól fejlődött, amit nagyban elősegített a gyakori esőzés és az eddiginél gazdagabb tápanyagpótlás is. Ezenkívül sajnos semmi Jót sem lehet elmondani a múlt év ezirányű termeléséről. Az összterületnek csak egy részéről sikerült betakarítani a termést. Kilenc hektáron annyira megdőlt a növényzet, hogy annak begyűjtése, tépése lehetetlen volt. Miért következett be mindez? — tehetné fel valaki joggal a kérdést. A tények amellett szólnak, hogy a nitrogéntartalmú műtrágyák túladagolása a lennél hasonló reakciót váltott ki, mint a Mironovszkája búzánál — növelte a megdőlési hajlamosságot. A gyakori esőzések csak fokozták ezt a kedvezőtlen hatást. S mi következett mindebből? A szövetkezet csupán hat hektár rost és magtermését tudta betakarítani. Az átlaghozamok azonban Igen kedvezőtlenül alakultak, sőt a minőséggel is haj volt. A lenrostot pl. csak az ötödik és hatodik minőségi osztályban lehetett értékesíteni. A lentermesztés összesen 37 ezer koronát eredményezett. Ebből könnyen kiszámítható, milyen bevételt biztosított egy hektár! De nézzük talán az 1971-es évet. A szövetkezet a Viera fajtát termesztette. Elöveteménye búza volt. A legnagyobb körültekintéssel végezték el a talajelőkészítést. Nem feledkeztek meg a tápanyagpótlásról sem. Az előző év hibáin okulva, csökkentették a nitrogéntartalmú, ellenben növelték a foszfor- és kéntartalmú műtrágyák adagját. Hektáronként 40 kg nitrogénanyagot, 70 kg P2O5 és 120 kg K2O tápanyagot dolgoztak be a talajba. A vetést április 14-én kezdték meg. Egy hektáron 150 kg vetőmagot juttattak a magágyba. Az előző évektől eltérően, fűmagot Is kevertek a ■ vetőmaghoz. Hektáronként 15 kg fűmagot (Olasz perje) vetettek el. Mint ismeretes, a lent tépés után kint hagyják a földön harmatosítás, áztatás céljából. A puszta földön elterített len az esőzések következtében piszkos, sáros lesz, esetleg penészed* ni kezd, veszít az értékéből. Ha füves alávetést végzünk, akkor a kitépett len nem kerül közvetlenül érintkezésbe a talajjal. A vetés egyenletesen kelt, jól fejlődött. Kelés után Dykolennel végezték el a vegyszeres gyomirtást. A betakarítás július 20-án vette kezdetét. A gazdaságnak saját lentépő gépe van, s így ez a művelet nem, tartozik a munkaigényesek közé. Idén kevés eső volt. Ez a gabonabetakarításnak kedv'ezett, de a lentermesztőknek nem. Kétszer is át kellett forgatni a kitépett növényzetet, hogy tökéletesen átnedvesedjen. Lenrostbél 30 q, magból pedig 4,5 q átlaghozamot értek el. A feltüntetett adatok lényegében megegyeznek a tervezett hozamokkal, de a minőség sokkal jobb volt. így aztán nem is csoda, hogy a tervezett 138 ezer korona bevételt további 44 ezerrel megtoldották. A termés túlnyomó részét a harmadik minőségi osztályban értékesítették. A len hektárja több mint 12 ezer korona bevételt biztosított. — Az ötéves tervidőszakban nem számolunk a szóbanforgó' növény területének növelésével, mert elsősorban a cukorrépa, a kukorica, és a zöldségféleségek területét szeretnénk bővíteni, továbbá 1975-ig 25 hektár szőlőt is telepítünk. Az össztermelés javltážát elsősorban a hozamok növelésével szeretnénk biztosítani. Törekvéseink kiterjednek a termény minőségének javítására, a gépesítés, a vegyszeres kezelés és az ésszerű tápanyagpótlás adta lehetőségek maximális kihasználására is, — mondta többek között Csernák főagronőmus. A fentiek bizonyítják, hogy körültekintő, szorgos munkával sokmindent el lehet érni. Bízunk abban, hogy a nevezett szövetkezet vezetői és dolgozót a távlati tervfeladatok teljesítéséért is megtesznek minden tőlük telhetőt. —dek— A vtrti szövetkezet udvarán nagy volt a sürgés forgás. Egymás után érkeztek a kukoricával megrakott pótkocsikat vontató traktorok, lovasfogatok. A morzsolást végző, békésen zümmögő kombájn tömegesen nyelte el a rakásra öntögetett, sárga kalászokat. A kombájn „nyergéből“ egy, az újságokból jólismert vidám arc tekintett rám. Később a szövetkezet székházában hosszasan elbeszélgettem Péntek Jánossal. Azok számára, gépek néhány éráig vagy napig vesztegeljenek. — A betakarítások idején többnyire minden gépjavító „nyeregbe“ száll, hogy hozzájáruljon a munkák mielőbbi sikeres elvégzéséhez. Ilyenkor aztán gyakran előfordul, hogy átengedem a gépemet annak, akinek éppen meghibásodott a gépe, aztán kezdődik a javítás. Minden Igyekezetünkkel azon vagyunk, hogy a lehető legjobban kihasználjuk a gépeket, — mondta Péntek elvtárs. Kiérdemelte választói bizalmai akik előtt Ismeretlen ez a név, hadd említsem meg, hogy Péntek János volt az idei gebonabetakarítás egyik hőse. Aktívan bekapcsolódott a fiatal kombájnosok számára meghirdetett versenybe: A nyugat-szlovákiai kerületben az első, szlovákiai viszonylatban pedig á második helyen végzett. E—512-es kombájnjával 418 hektárról takarította be a termést. Péntek János 27 éves, öt éve dolgozik a virtl szövetkezetben, mint mezőgazdasági gépjavító. Munkáját becsületesen elvégzi, a szövetkezet vezetősége csak a dicséret hangján nyilatkozhat róla. Ő Is elégedett a munkahelyével. — Amikor megnősültem és építkezni kezdtem« kellett a pénz. Odahaza rosszul állt a szövetkezet „szénája“. így kerültem a virti gazdaságba. Naponta utaznom kell. — Virt mintegy 15 kilométerre van Vojinicétől — de szívesen teszem. Megszoktam, megszerettem a munkahelyemet, az embereket. Miért menjek el Innen, ha megbecsülnek? Szorgalmas munkájáért, helytállásáért kéthetes jutalomüdülésben részesítették. Még nem járt a Szovjetunióban, s így örömmel vette tudomásul a döntést. Öröme csak fokozódott, amikor megtudta, hogy a szövetkezet hozzájárulása lehetővé tette, hogy feleségével együtt utazzon. Tapasztalatokban, élményekben gazdag két hetet töltöttek a Szovjetunióban. Visszatérve még nagyobb ügybuzgalommal látott munkához. Országszerte alkatrészhiánnyal küszködünk, s bizony nem könnyű üzemképes állapotban tartani a gépeket. Virten azonban ezen a szakaszon sincs nagyobb probléma. Nagy hibának kell előfordulnia, hogy a Jáemst nemcsak a szövetkezet vezetői, de Vojnice község lakosai is megbecsülik. Á felsőbb szervek - Is értékelik szorgalmát, a munkához való becsületes hozzáállását. A Nemzeti Front Komárnél Járást Bizottsága is felfigyelt a szorgalmas’ fiatalemberre, s javasolta Péntek Jánost a jnb képviselőjelöltjei közé. i Bízunk benne, hogy ebben -a szerepkörben is a tőle megszokott ügybuzgalommal és fenntartás nélküli odaadással teljesíti majd feladatát, hogy bizonyítsa, érdemes a reá szavazó választók bizalmára. —bor— A hüvelyesek termesztésének távlati fejlesztési terve Az egyes hüvelyesfélék biológiai követelményeinek figyelembevételével dolgozták ki másfél évtizeddel ezelőtt a hüvelyesekre vonatkozó körzetesítés alapelveit. A ma termesztésben lévő fajták igényei, követelményei esetenként változnak, ezért a hüvelyestermesztés esedékes körzetesítése során csak részben lehet az említett alapelvek szerint eljárni. Napjainkban a körzetesítéskor a fajta szerinti agrotechnikából és a termelés összpontosításának elvéből kelt kiindulni. A Piešťany-i Növénytermesztési Kutatóintézet megállapítása szerint olyan kedvező lehetőségeik vannak a hüvelyestermesztést illetőleg, hogy azokat kiaknázva sokkal nagyobb területen termeszthetnénk ezeket a növényeket, mint ezidáig. Szlovákiában — a jelenlegi agrotechnika alkalmazásával — a különböző termelő körzetekben a szántó 7,5—11,5 százalékán lehetne hüvelyest termelni. A kidolgozott távlati terv szerint 1975-ben Szlovákiában a szántó 2,7 százalékán, 1980-ban pedig 3,6 százalékán termesztünk majd hüvelyest. A szóbanforgó termelési ágazat sikeres fellendülését nagyban előmozdítaná a termelés összpontosítása is. Az ötéves fejlesztési terv szerint a kukoricatermő körzet szakosított üzemeiben a szántő 7,5 százalékán kellene hüvelyest termelni. Az étkezési hüvelyesek közül a babot, a szóját és a lencsét kellene előnyben részesíteni, a takarmányhüvelyesek közül pedig a vetési takarmányborsé, az őszi bükköny, a körzet északi részén a nehezebb talajokon viszont a lóbab, jöhet számításba. A répatermesztő körzet szaoksított mezőgazdasági üzemei a szánté 11,5 százalékán foglalkoznának hüvelyestermesztéssel. Itt főleg az alacsonynövésű borsét, a melegebb, kevésbé nedves körzetekben pedig a babot, szóját és lencsét termelnék. Takarmányozási célokra ezen körzetben a lóbabot, a vetési takarmányborsót és a bükkönyt vetnék. A burgonyatermő körzet szaoksított üzemeiben a szántó 8,25 százalékán kell hüvelyest termeszteni. Itt kellene összpontosítani a dúsnövésű, korai borsófajtákat, s csak a legkedvezőbb helyeken termesztenék az alacsonynövésű fajtákat. A takarmányhüvelyesek közül elsősorban a vetési takarmányborsó és az őszi bükköny jönne számításba, de a jobb talajokon lóbabot is lehetne vetni. A hegyi termelő körzet egyes, üzemei is szakosíthatnák termelésüket ebben az irányban. Ezekben az 'üzemekben a hüvelyesek 11 % erejéig részesednének a szántóterületből. Itt főleg a takarmányhüvelyesek keverékként! termesztéséről lehetne szó. Elsősorban a vetési takarmányborsó aprómagvú, dúsnövésű korai fajtáit vetnék, de be lehetne sorolni a vetésforgóba az őszi bükkönyt is. A távlati terv szerint lényegesen növelni kell a hüvelyesek vetésterüle-. tét. A tervidőszak utolsó évében 45 ezer hektáron kellene a nevezett növényeket termeszteni, ebből 12 ezer hektáron étkezési, 28 ezer hektár területén takarmányozási hüvelyest, ötezer hektáron pedig szóját. 1980-ig további 19 ezer hektárral tervezzük kibővíteni a szóbanforgó növények termőterületét. (Folytatjuk.) i
