Szabad Földműves, 1971. július-december (22. évfolyam, 26-52. szám)

1971-11-27 / 47. szám

4 .SZABAD FÖLDMŰVES 1871. november 27. A növénvtennesztés fejlesztési terve a választási program szerves része Az ötödik ötéves népgazdaságfej­lesztési tervidőszakban tovább gya­rapodnak a társadalom anyagi for­rásai. Következetesen megszilárdul­nak a szocialista termelési viszonyok és olyan nagyjelentőségű tervek vál­nak valóra, melyek nagyban hozzá­járulnak a termelő erők további mennyiségi és minőségi fejlődéséhez. A célkitűzések gyakorlati megvalósí­tása megteremti a nép életszínvona­lának szakadatlan emelkedéséhez szükséges kedvező feltételeket. A CSKP gazdaságpolitikai programjá­nak legfontosabb célkitűzése, hogy a tervidőszak végéig biztosítsa *&z or­szág'lakossága szükségleteinek foko­zottabb kielégítését, s elősegítse a dolgozók létbiztonságának további szilárdnlását. Csehszlovákia Kommu­nista Pártja ezt a célkitűzését a szo­cialista életformával összhangban, a társadalmi termelés tartós fejleszté­sével, hatékonyságának növelésével igyekszik elérni. Tagadhatatlan tény, hogy az előző ötéves tervidőszak folyamán lényege­sen emelkedett hazánkban az élet­színvonal. Nagyobbodott a lakosság személyi fogyasztása, de bővült a tár­sadalmi fogyasztás keretében a lakos­ságnak nyújtott termékek és közszol­gáltatások választéka is. Az ésszerű táplálkozás elvének megfelelő irány­ban fejlődött az egyes termékek iránti kereslet is. Mint ismeretes, Szlovákia mező­­gazdasága az utóbbi években mind­össze 80 százalékra biztosította a lakosok élelmiszerszükségietét. A CSKP XIV. kongresszusa által jóvá­hagyott népgazdaságfejlesztési terv nyíltan kimondja, hogy a lehető leg­jobban ki kell aknázni minden lehe­tőséget annak érdekében, hogy a mezőgazdasági termelés tökéleteseb­ben kielégíthesse a lakosság egyre növekvő szükségleteit. A mezőgazda­­sági termelés egyik alapvető felada­ta, hogy fedezni tudja saját terme­lésből a legfontosabb életmiszerféle­­ségek iránti fokozódó keresletet. Hogy ez elérhető legyen, jelentősen fokoz­ni kell a mezőgazdasági termelést és a mezőgazdasági termékek állami alapokba történő felvásárlását. A szocialista mezőgazdaságunkra háruló feladatok teljesítésében fon­tos szerepe van a növénytermesztés­nek is. Ezért a növénytermesztés táv­lati fejlesztési terve szerves részét képezi a választási prugramnak. A fejlesztési terv hangsúlyozz?, hogy a növénytermesztés, s egyben a mező­­gazdasági termelés és a mezőgazda­­sági termékekkel történő ellátás színvonala csak úgy javítható, ha folytatjuk a termelés belterjesítéséfe irányuló törekvéseinket, ha egyre kedvezőbb feltételeket teremtünk a nagyüzemi termelési módszerek mind szélesebbkörü érvényesüléséhez, s lé­nyegesen kibővítjük a szolgáltatáso­kat. Nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a lehető legnagyobb mér­tékben érvényesüljenek a mezőgazda­­sági dolgozók kezdeményezései és tapasztalatai, valamint a tudományos és műszaki haladás eredményei. Ha részletesebben elemezzük a dolgokat, rájövünk, hogy a mezőgaz­dasági termelés értéke 71, a piaci termelés értéke pedig 137 százalék­kal növekedett az utóbbi két évtized alatt. Minek köszönhető ez a nagy­mértékű fejlődés? Elsősorban annak, hogy javult a termelés színvonala és jobbak lettek a terméshozamok. A legnagyobb fejlődés a gabonatermesz­tésben mutatkozott. Növekedett a búza, az árpa, a kukorica, sőt a cu­korrépa átlaghozama is. A növénytermesztésben tapasztalt eddigi fejlődés, a termelés jelenlegi helyzete és a szükséglet növekedésé­nek mérlegelése után kidolgozott és reális alapokon nyugszik. A kitűzött célok elérése érdekében további ja­vulást kell eszközölni a gabonafélék, a hüvelyesek, a takarmánynövények, a cukorrépa stb. termesztésében. Az Az igényeknek megfelelően növelni kell egyes növényféleségek termőte­rületét, hektárhozamát, illetve az évi össztermelés mennyiségét. A legna­gyobb gondot a gabonatermesztés színvonalának további emelésére kell összpontosítani, ez azonban nem von­hatja maga után az egyéb nüvényfé­­leségek termesztése fejlesztésének el­hanyagolását, háttérbe szorítását. Dél- Szlovákia melegebb éghajlattal ren­delkező járásaiban 50 százalékkal kell növelni a kukorica vetésterüle­tét és a tervidőszak végére el kell érni a félszáz mázsa átlaghozamot. Továbbá kétszeresére kell növelni az olajosok felvásárlását, s javítani kell a burgonya hektáronkénti termésho­zamát is. A cukorrépatermesztésben 15,5 százalékos mennyiségbeli javu­lást szeretnénk elérni. A mennyiség­beli javulás elérésére való törekvés során azonban nem szabad egyetlen alkalommal sem megfeledkezni a mi­nőség fokozásáról. A tervek valóra váltásában nagy szerep jut a tápanyagpótlás intenzi­tásának, a vegyszeres növényápolás és növényvédelem kérdésének is. Az ötéves tervidőszak alatt lényegesen több tiszta tápanyagot kap különbö­ző műtrágyák formájában a mezőgaz­daság, mint az előző öt évben. Kér­dés, hogyan használják ki a terme­lők a kínálkozó lehetőségeket? Az ésszerű tápanyagpótlás mindig meg­hozza a várt eredményt. Persze, nem szabad elhanyagolni az istállótrágyá­val, a zöldtrágyával, s felesleges szalmaterméssel stb. történő táp­anyag-visszapótlás kérdését sem. Mezőgazdasági üzemeinknek nem szabad megfeledkezniük a vegyszeres gyomirtás és növényvédelem nyújtot­ta lehetőségek maximális kiaknázá­sáról. A tápanyagpótlással, valamint a vegyszeres kezeléssel kapcsolatos munka sikeresebbé tétele érdekében a járási agrokémiai központokon kí­vül komplex tápanyagpőtlási és nö­vényvédelmi állomásokat kell létre­hozni. A termelés színvonalának javítása megköveteli, hogy bővítsük a legkifi­zetődőbb vetőmag- és ültetőanyagfaj­ták választékét, csökkentsük a be­gyűjtési veszteségeket. Biztosítani kell a földalap tökéletesebb kihasz­nálását és a gépesítés ütemének gyorsabbá tételét. A növénytermesz­tésben egyre nagyobb mértékben kell alkalmazni a komplex gépsorokat, mert csak ilymódon biztosítható a nagyteljesítményű gépek maximális kihasimálása. A növénytermesztési munkák gépesítését úgy kell irányí­tani, hogy a legnehezebb munkála­tok többségét modern, nagyteljesít­ményű gépek végezzék. Ezzel köny­­nyebbé tesszük a dolgozók munkáját, fokozzuk a munkatermelékenységet, gazdaságosabbá, színvonalasabbá tesz­­szük a termelést. Az elkövetkező években meg kell oldani a betakarí­tás utáni kezelés •égető kérdését, to­vábbá nagybefogadőképességű szárí­tókat és raktárakat kell létesíteni, hogy ezen a szakaszon se merüljenek fel problémák. Öt év alatt 20 mil­liárd korona értékű mezőgazdasági gépet kell a termelők rendelkezésére bocsájtani, javítani kell ezen gépek és berendezések színvonalát, minősé­gét, megbízhatóságát és tartósságát. Mindemellett fokozni kell a dolgo­zóknak a gépek üzemeltetésével és karbantartásával kapcsolatos felelős­ségérzetét. Pártunk és kormányunk elsőrendű feladatának tekinti a termelés foko­zását, a dolgozók életszínvonalának felendítését. Ezen törekvések csak akkor lesznek eredményesek, ha mindannyian hozzájárulunk a terv­feladatok megvalósításához. KÄDEK GÄBOR Gondos munka eredménye Pinciná, a lučeneci járás közepe­sen nagy községeinek egyike. A pbr­­talanított utak menten kígyózó,1 szé­pen elrendezett virágágyak a falu lakosainak szorgalmát, rendszeretetét hirdetik. A csinos lakóházak módos szövetkezetre engednek következtetni. Majd két évtizeddel ezelőtt, 1952- ben alakult meg Pincinán a szövet­kezet, amely jelenleg 804 ha mező­­gazdasági földön gazdálkodik. Ott­­jártamkor Csernek Béla főagronó­­-mussal meghánytuk-vetpttük a gaz­daság ügyes-bajos dolgait. A terme­lést eredmények, az őszi munkálatok, s természetesen a rossz időjárás ked­vezőtlen hatásának és az alkatrész­­ellátásban jelentkező hiányosságok következményeinek megvitatására is sor került. Végül úgy döntöttem, hogy a lentermesztés hogyanját s mi­kéntjét tűzöm tollhegyre. Csernák elvtárs elmondotta, hogy a megalakulás óta több-kevesebb siker­rel foglalkoznak a len termesztésé­vel. A múlt évben 15 'hektáron ter­mett, ez a növényféleség. A növény­zet jól fejlődött, amit nagyban előse­gített a gyakori esőzés és az eddigi­nél gazdagabb tápanyagpótlás is. Ezenkívül sajnos semmi Jót sem le­het elmondani a múlt év ezirányű termeléséről. Az összterületnek csak egy részéről sikerült betakarítani a termést. Kilenc hektáron annyira megdőlt a növényzet, hogy annak be­gyűjtése, tépése lehetetlen volt. Mi­ért következett be mindez? — tehetné fel valaki joggal a kérdést. A tények amellett szólnak, hogy a nitrogén­tartalmú műtrágyák túladagolása a lennél hasonló reakciót váltott ki, mint a Mironovszkája búzánál — nö­velte a megdőlési hajlamosságot. A gyakori esőzések csak fokozták ezt a kedvezőtlen hatást. S mi követke­zett mindebből? A szövetkezet csu­pán hat hektár rost és magtermését tudta betakarítani. Az átlaghozamok azonban Igen kedvezőtlenül alakul­tak, sőt a minőséggel is haj volt. A lenrostot pl. csak az ötödik és hato­dik minőségi osztályban lehetett ér­tékesíteni. A lentermesztés összesen 37 ezer koronát eredményezett. Ebből könnyen kiszámítható, milyen bevé­telt biztosított egy hektár! De nézzük talán az 1971-es évet. A szövetkezet a Viera fajtát termesz­tette. Elöveteménye búza volt. A leg­nagyobb körültekintéssel végezték el a talajelőkészítést. Nem feledkeztek meg a tápanyagpótlásról sem. Az elő­ző év hibáin okulva, csökkentették a nitrogéntartalmú, ellenben növel­ték a foszfor- és kéntartalmú műtrá­gyák adagját. Hektáronként 40 kg nitrogénanyagot, 70 kg P2O5 és 120 kg K2O tápanyagot dolgoztak be a talaj­ba. A vetést április 14-én kezdték meg. Egy hektáron 150 kg vetőmagot juttattak a magágyba. Az előző évek­től eltérően, fűmagot Is kevertek a ■ vetőmaghoz. Hektáronként 15 kg fű­magot (Olasz perje) vetettek el. Mint ismeretes, a lent tépés után kint hagyják a földön harmatosítás, ázta­­tás céljából. A puszta földön elterí­tett len az esőzések következtében piszkos, sáros lesz, esetleg penészed* ni kezd, veszít az értékéből. Ha füves alávetést végzünk, akkor a kitépett len nem kerül közvetlenül érintke­zésbe a talajjal. A vetés egyenletesen kelt, jól fej­lődött. Kelés után Dykolennel végez­ték el a vegyszeres gyomirtást. A be­takarítás július 20-án vette kezdetét. A gazdaságnak saját lentépő gépe van, s így ez a művelet nem, tartozik a munkaigényesek közé. Idén kevés eső volt. Ez a gabona­­betakarításnak kedv'ezett, de a len­termesztőknek nem. Kétszer is át kel­lett forgatni a kitépett növényzetet, hogy tökéletesen átnedvesedjen. Len­­rostbél 30 q, magból pedig 4,5 q át­laghozamot értek el. A feltüntetett adatok lényegében megegyeznek a tervezett hozamokkal, de a minőség sokkal jobb volt. így aztán nem is csoda, hogy a tervezett 138 ezer ko­rona bevételt további 44 ezerrel meg­­toldották. A termés túlnyomó részét a harmadik minőségi osztályban ér­tékesítették. A len hektárja több mint 12 ezer korona bevételt biztosí­tott. — Az ötéves tervidőszakban nem számolunk a szóbanforgó' növény te­rületének növelésével, mert elsősor­ban a cukorrépa, a kukorica, és a zöldségféleségek területét szeretnénk bővíteni, továbbá 1975-ig 25 hektár szőlőt is telepítünk. Az össztermelés javltážát elsősorban a hozamok nö­velésével szeretnénk biztosítani. Tö­rekvéseink kiterjednek a termény mi­nőségének javítására, a gépesítés, a vegyszeres kezelés és az ésszerű táp­­anyagpótlás adta lehetőségek maxi­mális kihasználására is, — mondta többek között Csernák főagronőmus. A fentiek bizonyítják, hogy körül­tekintő, szorgos munkával sokmin­­dent el lehet érni. Bízunk abban, hogy a nevezett szövetkezet vezetői és dolgozót a távlati tervfeladatok teljesítéséért is megtesznek minden tőlük telhetőt. —dek— A vtrti szövetkezet udvarán nagy volt a sürgés forgás. Egymás után érkeztek a kukoricával meg­rakott pótkocsikat vontató trakto­rok, lovasfogatok. A morzsolást végző, békésen zümmögő kombájn tömegesen nyelte el a rakásra ön­­tögetett, sárga kalászokat. A kom­bájn „nyergéből“ egy, az újságok­ból jólismert vidám arc tekintett rám. Később a szövetkezet székházá­­ban hosszasan elbeszélgettem Péntek Jánossal. Azok számára, gépek néhány éráig vagy napig vesztegeljenek. — A betakarítások idején több­nyire minden gépjavító „nyereg­be“ száll, hogy hozzájáruljon a munkák mielőbbi sikeres elvégzé­séhez. Ilyenkor aztán gyakran előfordul, hogy átengedem a gé­pemet annak, akinek éppen meg­hibásodott a gépe, aztán kezdődik a javítás. Minden Igyekezetünk­kel azon vagyunk, hogy a lehető legjobban kihasználjuk a gépeket, — mondta Péntek elvtárs. Kiérdemelte választói bizalmai akik előtt Ismeretlen ez a név, hadd említsem meg, hogy Péntek János volt az idei gebonabetaka­­rítás egyik hőse. Aktívan bekap­csolódott a fiatal kombájnosok számára meghirdetett versenybe: A nyugat-szlovákiai kerületben az első, szlovákiai viszonylatban pe­dig á második helyen végzett. E—512-es kombájnjával 418 hek­tárról takarította be a termést. Péntek János 27 éves, öt éve dolgozik a virtl szövetkezetben, mint mezőgazdasági gépjavító. Munkáját becsületesen elvégzi, a szövetkezet vezetősége csak a di­cséret hangján nyilatkozhat róla. Ő Is elégedett a munkahelyével. — Amikor megnősültem és épít­kezni kezdtem« kellett a pénz. Odahaza rosszul állt a szövetke­zet „szénája“. így kerültem a virti gazdaságba. Naponta utaz­nom kell. — Virt mintegy 15 kilo­méterre van Vojinicétől — de szí­vesen teszem. Megszoktam, meg­szerettem a munkahelyemet, az embereket. Miért menjek el Innen, ha megbecsülnek? Szorgalmas munkájáért, helyt­állásáért kéthetes jutalomüdülés­­ben részesítették. Még nem járt a Szovjetunióban, s így örömmel vette tudomásul a döntést. Öröme csak fokozódott, amikor megtudta, hogy a szövetkezet hozzájárulása lehetővé tette, hogy feleségével együtt utazzon. Tapasztalatokban, élményekben gazdag két hetet töl­töttek a Szovjetunióban. Vissza­térve még nagyobb ügybuzgalom­mal látott munkához. Országszer­te alkatrészhiánnyal küszködünk, s bizony nem könnyű üzemképes állapotban tartani a gépeket. Vir­­ten azonban ezen a szakaszon sincs nagyobb probléma. Nagy hi­bának kell előfordulnia, hogy a Jáemst nemcsak a szövetkezet vezetői, de Vojnice község lako­sai is megbecsülik. Á felsőbb szer­vek - Is értékelik szorgalmát, a munkához való becsületes hozzá­állását. A Nemzeti Front Komár­­nél Járást Bizottsága is felfigyelt a szorgalmas’ fiatalemberre, s ja­vasolta Péntek Jánost a jnb kép­viselőjelöltjei közé. i Bízunk benne, hogy ebben -a szerepkörben is a tőle megszokott ügybuzgalommal és fenntartás nélküli odaadással teljesíti majd feladatát, hogy bizonyítsa, érde­mes a reá szavazó választók bizal­mára. —bor— A hüvelyesek termesztésének távlati fejlesztési terve Az egyes hüvelyesfélék biológiai követelményeinek figyelembevételével dolgozták ki másfél évtizeddel ezelőtt a hüvelyesekre vonatkozó körzete­sítés alapelveit. A ma termesztésben lévő fajták igényei, követelményei esetenként változnak, ezért a hüvelyestermesztés esedékes körzetesítése során csak részben lehet az említett alapelvek szerint eljárni. Napjainkban a körzetesítéskor a fajta szerinti agrotechnikából és a termelés összponto­sításának elvéből kelt kiindulni. A Piešťany-i Növénytermesztési Kutatóintézet megállapítása szerint olyan kedvező lehetőségeik vannak a hüvelyestermesztést illetőleg, hogy azokat kiaknázva sokkal nagyobb területen termeszthetnénk ezeket a nö­vényeket, mint ezidáig. Szlovákiában — a jelenlegi agrotechnika alkalma­zásával — a különböző termelő körzetekben a szántó 7,5—11,5 százalékán lehetne hüvelyest termelni. A kidolgozott távlati terv szerint 1975-ben Szlovákiában a szántó 2,7 százalékán, 1980-ban pedig 3,6 százalékán ter­mesztünk majd hüvelyest. A szóbanforgó termelési ágazat sikeres fellendülését nagyban előmozdí­taná a termelés összpontosítása is. Az ötéves fejlesztési terv szerint a kukoricatermő körzet szakosított üzemeiben a szántő 7,5 százalékán kellene hüvelyest termelni. Az étkezési hüvelyesek közül a babot, a szóját és a lencsét kellene előnyben részesí­teni, a takarmányhüvelyesek közül pedig a vetési takarmányborsé, az őszi bükköny, a körzet északi részén a nehezebb talajokon viszont a lóbab, jöhet számításba. A répatermesztő körzet szaoksított mezőgazdasági üzemei a szánté 11,5 százalékán foglalkoznának hüvelyestermesztéssel. Itt főleg az alacsony­növésű borsét, a melegebb, kevésbé nedves körzetekben pedig a babot, szóját és lencsét termelnék. Takarmányozási célokra ezen körzetben a ló­babot, a vetési takarmányborsót és a bükkönyt vetnék. A burgonyatermő körzet szaoksított üzemeiben a szántó 8,25 százalékán kell hüvelyest termeszteni. Itt kellene összpontosítani a dúsnövésű, korai borsófajtákat, s csak a legkedvezőbb helyeken termesztenék az alacsony­növésű fajtákat. A takarmányhüvelyesek közül elsősorban a vetési takar­mányborsó és az őszi bükköny jönne számításba, de a jobb talajokon ló­babot is lehetne vetni. A hegyi termelő körzet egyes, üzemei is szakosíthatnák termelésüket ebben az irányban. Ezekben az 'üzemekben a hüvelyesek 11 % erejéig részesednének a szántóterületből. Itt főleg a takarmányhüvelyesek keve­rékként! termesztéséről lehetne szó. Elsősorban a vetési takarmányborsó aprómagvú, dúsnövésű korai fajtáit vetnék, de be lehetne sorolni a vetés­forgóba az őszi bükkönyt is. A távlati terv szerint lényegesen növelni kell a hüvelyesek vetésterüle-. tét. A tervidőszak utolsó évében 45 ezer hektáron kellene a nevezett növé­nyeket termeszteni, ebből 12 ezer hektáron étkezési, 28 ezer hektár terü­letén takarmányozási hüvelyest, ötezer hektáron pedig szóját. 1980-ig to­vábbi 19 ezer hektárral tervezzük kibővíteni a szóbanforgó növények termőterületét. (Folytatjuk.) i

Next

/
Thumbnails
Contents